Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-18 / 227. szám

2 Dunántúli napló 1987. augusztus 18., kedd flz amerikai kommunisták kongresszusának határozatai Vasárnap Chicagóban hatá­rozat elfogadásával véget ért az Egyesült Államok Kommu­nista Pártjának XIV. kongresz- szusa. Az Egyesült Államok kommu­nistáinak legmagasabb fóru­mán elfogadott politikai hatá­rozat elemzi az országban és a világban kialakult helyzetet. Megállapítja, hogy a reagani kormányzat évei alatt kétszere­sére nőtt az éhezők, a hajlék­talanok, a munkanélküliek szá­ma. Példátlan méreteket öltött az Egyesült Államokban a ká­bítószerezés, az alkoholizmus, a bűnözés, az erőszak és a korrupció. Az állami adósság nagysága jelenleg eléri a há­rombillió dollárt. Az Egyesült Államok külpoli­tikáját az a törekvés jellemzi, hogy az amerikai imperializ­mus számára biztosítsa az egyeduralmat - hangsúlyozza az okmány. Ebből a célból ki­indulva fegyveres és pénzügyi, támogatásban részesíti a kü­lönböző korrupt, fasisztoid és reakciós diktatúrákat és az amerikai nép, a kongresszus tudtán kívül hadüzenet nélküli háborúkat indított. A politikai határozat leszö­gezi, hogy a Reagan-kormány- zat a leszerelés kérdésben sem helyezkedett építő jellegű ál­láspontra. A kongresszus küldöttei to­vábbi határozatokat fogadtak el a párt munkájáról, az afro­amerikai lakosság egyenjogú­ságáról, a Latin-Amerika és a Karib-tenger térségéből érkező bevándorlók kérdéséről. Közös szovjet-amerikai filmvállalat alakul Moszkvában hétfőn bejelen­tették, hogy 1988 tavaszán kö­zös szovjet-amerikai filmválla­latot hoznak létre. A cég alaptőkéjéből 51 százalékkal részesedik majd a Szovinfilm külkereskedelmi vállalat, a fennmaradó rész pedig az amerikai Midwood vállalkozá­sé lesz. A filmforgalmazásból származó haszont egyenlően fogják szétosztani a partnerek között. Ide kapcsolódik az a moszk­vai hír is, hogy a szovjet fő­város Moszfilm nevű filmstú­diójában megkezdődtek a „Hartman” című szovjet-ame­rikai film forgatási munkálatai. Ez a mű annak az öt filmnek az első darabja lesz, amelyek forgatásáról a Szovinfilm álla­podott meg amerikai partneré­vel. A filmek összeköltsége kö­rülbelül 100 millió dollár lesz. A filmeket elsősorban a Szov­jetunióban forgatják majd, a szovjet fél díszleteket és jelme­zeket ad, míg az amerikaiak technikával „szállnak be" az üzletbe. Az öt film rendezésén egyébként két amerikai és há­rom szovjet rendező osztozik. Az idei moszkvai filmfesztivál idején jelentős megállapodá­sok jöttek létre szovjet és ame­rikai filmesek között. A legna­gyobb érdeklődés az Elem Kli­mov rendezésében készülő Bul- gakov-mű, a Mester és Marga­rita megfilmesítését kíséri. Lég i katasztrófa Detroitban Súlyos szerencsétlenség tör­tént vasárnap este - közép­európai idő szerint hétfőn haj­nalban - a detroiti repülőté­ren. Felszállás közben lezu­hant a Northwest légitársaság Phoenixbe induló DC-9 típu­sú repülőgépe. A katasztrófát a gépen tartózkodók közül senki sem élte túl. Hétfőn reg­gel a hatóságok 153 halottról tettek említést, egyelőre azon­ban nem bizonyos, hogy nem voltak-e áldozatok a földön is. A gép a repülőtér közvetlen közelében zuhant le, egy főút­vonal mentén. A szerencsétlenség oka egyelőre nem ismeretes, bár a vizsgálat során megtalálták a gép úgynevezett fekete dobo­zát, adatrögzítő és hangrögzítő berendezéseit. Egyes szemta­núk szerint a gépen már a fel­szállás pillanatában tűz ütött ki, így a vizsgálatba az FBI is bekapcsolódott, mert nem le­het kizárni, hogy bomba rob­bant a fedélzeten. A detroiti repülőtér irányítótornyának sze­mélyzete arról számolt be, hogy a DC-9 típusú gép mind­járt a felszállásnál megbillent és nem tudta végrehajtani a szükséges manővereket, mielőtt egy autókölcsönző vállalat épületének ütközött, majd az országútra és egy parkolóra zuhant. A nyugati sikerlisták élén! Krokodil Dundee őserdőből a felhőkarcolók városába ... Színes, szinkronizált ausztrál vígjáték. AUGUSZTUS 20-ÁTÓL A MOZIK MŰSORÁN. RiasztÁherendezések, CB-rádíók szerelése közületek és magánszemélyek részére. Elektronika GM, Pécs, Rókus u. 3/a. Telefon: 10-954 ORFÜN, a Pécsi tó szigetén nyílt ELDORÁDÓ büfé-falatozó szeretettel várja kedves vendégeit. ÓRA A NAGYVILÁGBAN Geraszimov sajtó­tájékoztatója Gennagyij Geraszimov szov­jet külügyi szóvivő hétfői rend­kívüli sajtótájékoztatóján meg­alapozatlannak minősítette azokat a nyugati híresztelése­ket, amelyek összefüggésbe hozzák a Szovjetunió augusz­tus 2-i, Novaja Zemlján végre­hajtott kísérleti atomrobbantá­sát azzal, hogy a skandináv országokban az utóbbi napok­ban jelentéktelen mértékben növekedett a radioaktivitás. Geraszimov egyúttal visszauta­sította Charles Redman ameri­kai külügyi szóvivőnek azt az állítását, hogy a Szovjetunió ezzel megsértette az 1963-as moszkvai atomcsend-egyez- ményt. A szovjet szóvivő emlékezte­iét arra, hogy ez nem az el­ső eset, amikor a légkör ra­dioaktivitásának változását így vagy úgy összefüggésbe hoz­zák a Szovjetunióval. Eszerint a radioaktív szelek csak keletről fújhatnak - jegyezte meg ma­liciózusan a szóvivő. Hozzá­fűzte, hogy eközben augusztus 13-án az Egyesült Államok haj­tott végre Névadóban kísérleti atomrobbantást, Nagy-Britan- niában pedig augusztus 10-én és 12-én történtek balesetek atomerőművekben. Gennagyij Geraszimov utalt a TASZSZ hírügynökség szom­bati nyilatkozatának arra a ki­tételére, amely megállapítja: a Novaja Zemlja-i föld alatti atom­robbantást a szükséges összes biztonsági intézkedés fogana­tosításával hajtották végre. A robbantást követően semmiféle, a lakosságot fenyegető radio­aktivitás nem keletkezett, amit a szovjet nemzeti műszaki el­lenőrző eszközök is megerősí­tettek — tette hozzá. + MOSZKVA: A környezet­védelmi szakemberek képzésé­nek kérdéseivel foglalkozó nemzetközi kongresszus hétfőn Moszkvában megkezdte mun­káját. Az ENSZ Nevelésügyi, Tudományos és Kulturális Szer­vezete (UNESCO) és az ENSZ Környezetvédelmi Programja (UNEP) által szervezett ötna­pos találkozón több mint 80 ország, valamint számos nem­zetközi szervezet képviselői vesznek részt. Az UNESCO kül­döttségét Amadou Mohtar M'Bow, a szervezet főtitkára vezeti. Kommentar Új-Zélandon lezajlottak a választások, és eredményüket meglepően nagy terjedelem­ben elemzi a világsajtó. Hogy miért meglepő ez? Azért, mert az egykori brit gyarmat, az 1931-ben függet­lenné vált szigetország a ma­ga most is alig három és fél millió lakosával több érthető okból egyszerűen nem volt tényező a világpolitikai po­rondon. Az egyik ilyen ok geopoli­tikai természetű: ez az ország •valóban „a világ végén” van, még „szomszédjához", a kenguruk földjéhez, Ausztrá­liához is nagyjából Budapest —Moszkva távolságra terül el a végtelen Csendes-óceán­ban. Ráadásul sem a bel-, sem a külpolitika nem tarto­gathatott sok szenzációt. A Hároméves távoliét után ismét elfoglalta helyét a Néván az októberi forradalom legendás hajója, az Auróra. A hadihajót a leningrádi Zsdanov hajógyá; ban újították fel. ((Telefoto - TASZSZ - MTI - KS - DN) Kínai-szovjet határtárgyalások Pekingben befejeződött a kí­nai-szovjet határtárgyalások újabb fordulója. A megbeszé­léseket kilenc év szünet után februárban újították fel. Akkor megállapodtak abban, hogy a határvonalat teljes hosszában megvizsgálják, a munkát a ha­tár keleti szakaszával kezdik. A Pekingben tartózkodó szov­jet tárgyaló küldöttség vezető­jét, Igor Rogacsov külügymi­niszter-helyettest hétfőn fogad­ta Vu Hszüe-csien külügymi­niszter, a KKP KB Politikai Bi­zottságának tagja. Szovjet részről magyarázato­kat fűztek azokhoz az új béke­kezdeményezésekhez, amelye­ket Mihail Gorbacsov fejtett ki a Merdeka című indonéz lapnak adott interjújában. Vu Hszüe-csien kijelentette: Kíná­ban pozitívan értékelik az SZKP KB főtitkárának azt a be­jelentését, hogy a Szovjetunió kész felszámolni az ország ázsiai részében levő összes közepes hatótávolságú rakétát. A kínai diplomácia vezetője hangoztatta azt a kívánságát, hogy a Szovjetunió és az Egye­sült Államok mihamarabb ér­jen el megállapodást ebben a kérdésben, majd kezdjen hoz­zá a nukleáris fegyverzet más fajtáinak felszámolását célzó megállapodások kidolgozásá­hoz. A hétfői pekingi beszélgetési részvevői kifejezték azt a meg­győződésüket. hogy a határ­kérdések rendezése a Szov­jetunió és Kína között, a szov­jet-kínai határ átváltoztatása a barátság és a jószomszédság sávjává nagy jelentőségű len­ne nemcsak a két ország szá­mára, de Ázsiában és az egész világon is erősítené a békét. Hasznosnak ítélik azt a véle ménycserét, amelyet a kínai- szovjet államhatár vonaláról, a határ keleti szakaszát illetően folytatnak. Ez volt a témája a most befejeződött pekingi for­dulónak is. * LONDON: A skóciai Ro- syth kikötőjéből hétfőn reggel kifutott az a két brit hadihajó, amely a Perzsa (Arab)-öbölben aknakutatást fog végezni. A Bicester és Hurwoth útja során befut majd a gibraltári kikö­tőbe, ahol csatlakozik hozzá­juk a Falkland-szigetekről oda­vezényelt Diligence nevű mű­helyhajó. * JOHANNESBURG: Máso­dik hetébe lépett hétfőn Dél- Atrika történetének legna­gyobb sztrájkja. Független dél- afrikai megfigyelők vasárnap 45 millió dollárra becsülték a három legnagyobb bányatulaj­donos cégnek a sztrájk által okozott egyheti nyereségkiesé­sét. A munkáltatók azonban mérsékeltebb veszteségre szá­mítanak. • Elhalasztott döntés az izraeli repülőgép­gyártásról Az izraeli koalíciós kormány vasárnap 7 órás maratoni ülé­sén úgy határozott, hogy elha­lasztja a döntést a Lavi-re- pülőgépek sorsáról. A 24 tagú kormányban leg­alább 2-3 fős többségben vol­tak azok, akik a túlságosan költségesnek bizonyuló vadász- repülő-program leállítását kí­vánták, de Jichak Samir kor­mányfő és Simon Peresz kül­ügyminiszter rábeszélésére — mindketten a Lavi támogatói — elhalasztották a szavazást. Vár­hatóan két hét múlva tűzik is­mét napirendre a kérdést, s addig megpróbálnak pótlóla­gos forrásokat felkutatni a gyártás finanszírozására. Az Egyesült Államok, amely a Lavi-program oroszlánrészét fizeti évi félmilliárd dollárral, a közelmúltban nyomatékosan arra hívta fel Izrael vezetőit, tegyék félre az alapvetően presztízscélú fejlesztést és gyártást — helyette amerikai részről meggyorsítják a sokkal olcsóbb F-16-os gépek leszál­lítását. Az izraeli támogatók többsége azt hangoztatja, hogy ennek ellenére vállalni kell a programot, amely az önálló repüőgépgyártás alapját is je­lenti. Ugyanakkor az ellenzők — közöttük Jichak Rabin had­ügy- és a Likud-párti Mose Nisszim pénzügyminiszter — azt kívánják, hogy ehelyett a hadsereg egészét fejlesszék arányosabban. Győzelem a „világ végén” belpolitika azért nem, mert az ország a hagyományos kétpárti sínen haladt, még­hozzá — mivel mindig is ma­gas életszínvonal jellemezte — különösebb viharok nélkül. Ami a külpolitikát illeti, Wellington, az új-zélandi fő­város eleinte érthetően álta­lában Londonhoz, a minapi „anyaország” székhelyéhez igazodott, később pedig, me- gintcsak érthető módon Wa­shingtonhoz, elsősorban a térség szovjetellenes csopor­tosulásán, az ANZUS-on ke­resztül. Az általános politikai jel - legtelenség korszaka 1984- ben hirtelen látványosan vé­get ért, az akkor mindössze negyvenkét esztendős mun­káspárti politikus, David Lan­ge megválasztásával. Az új kormányfő első nyilatkozata akkor arról szólt, hogy orszá­ga a jövőben nem engedi be vizeire az atomfegyvereket hordozó vagy atommeghajtá­sú amerikai hadihajókat, és ellenzi a térségben történő hagyományos francia atom­robbantósokat. Ezzel David (a publicisták ki is használják ezt a bibliai keresztnevet) egyszerre két góliátot haragított magára, az Egyesült Államokat és Franciaországot. Mindketten ellenlépésekkel fenyegetőz­tek, és Washington odáig ment, hogy Új-Zélandot „nem tekintette többé szövetséges országnak”. Ilyen körülmények között került sor a mostani válasz­tásokra. Bizonyos belpolitikai dilemmákon túl ezúttal első­sorban annak kellett eldől­nie, helyesli-e az ország köz­véleményének többsége Da­vid küzdelmét a góliátok el­len. Ezért került a „világ-vé­gi voksolás” a nemzetközi sajtó vezető helyére. A válasz markáns és egy­értelmű volt: az 1,6 millió szavazó akarata q kilencven- hét mandátumból ötvenhatot juttatott Lange munkáspárt­jának és ezzel harsányan igent mondott a harcos anti- nukleáris politikára is. Harmat Endre

Next

/
Oldalképek
Tartalom