Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)
1987-08-15 / 224. szám
Vázlatok Pécs XX. századi építészetéhez Pécs műemlékileg védett területe a városfaltöredékkel körülvett történelmi városmag, a belváros. Itt rakódtak le és maradtak fenn legsűrűbben az elmúlt évszázadok értékes építészeti alkotásai, amelyek a város folyamatos fejlesztése során kiegészültek a korunkban tervezett-épített épületekkel. A védett belső városrészek, együttesek szervesen beleépülnek a várostestbe, városszerkezetbe. Az elmúlt korok építészeti elemzése, értékelése, továbbfejlesztése és védelme csak akkor teljes, Ha nem szakítjuk ki belőle önkényesen korunk építészeti törekvéseit, eredményeit. A XX. század nyitó évtizedei a társadalmi-gazdasági átalakulások, a művészet frontvonalaiban — az építészetben is - a forrongó úiatkere- sés, a váltás évtizedei. A hosz- szú évszázadokon át érlelődő, megnyugtató kánonokkal dolgozó nagy történelmi 'tíluskor- szakok után a múlt század végén beköszöntött c stílustalan- ság kapkodó zűrzavara, a tartalmi alapok elhanyagolása, a hivalkodó formai elemek, a dekoráció értelmetlen elburjánzása. Jellemző példa erre Pécsett, a Jókai u. 4. sz. alatti Kollár-ház és a Sörház u. 4. szóm alatti bérhóz. A XX. sz. feszítő ereiű új igényeit (pl. a felduzzadó városok tömeges lakásépítését) a régi módszerekkel már nem lehetett kielégíteni. Új, friss gondolatokra. a káoszban rendet teremtő erőkre, új művészeti tíz- parancsolatra volt szükség. A racionális, új építészet, a Bauhaus-korszakot megelőzően volt egy átmenetinek tekinthető, a historizmus elemeit visz- sza-visszaidéző korszak: a századfordulótól az I. világháborúig terjedő időszak, melvnek legkarakteresebb és egyben legtöbbet alkotó pécsi mestere Pilch Andor. A tobzódva díszítő álhistorizálástól elfordulva higqadt, fegyelmezett szerkesztésű és ornamentikájú épületeinél nagy súlyt fektet a belső elrendezésre, a praktikus használati szempontokra. Legjelentősebb pécsi alkotási közül kiemeljük a Kossuth u. 5. sz. alatti Pannonia Szállót, a Rákóczi út 80. sz. alatti egyetemi központi épületet, a Dohány u. 5. sz. alatti Mór Kollégiumot. A modern építészet kialakulásában a nagy fordulópontot az I. és II. világháború közötti időszak jelenti. Felgyorsulnak az európai és magyarországi társadalmi-gazdasági átrendeződések, feszítő erővel lépnek fel a szociális igények. Új módszerekre volt szükség a sablonok és mintakönyvek helyett. Meg kellett találni azt a kiinduló alapot, ahonnan a sti- lusutánzás monoton körforgását meg lehetett állítani és helyébe az ígéretes kiutat a funkcionalizmus, az anyag, szerkezet, a szociális követelmények fontosságát, elsődlegességét meghirdetni. Ezeket a feladatokat vállalta magára a kor legjelentősebb építészeti, szellemi és gyakorlati műhelye, a Bauhaus. Ez a korszak Pécs építészetét is jelentős alkotásokkal gazdagította. A Bauhaus tanulói, később tanárai közé tartozott a Pécsett is alkotó Forbát Alfréd, Breuer Marcell, Molnár Farkas és Weininger Andor. Rajtuk kívül ennek az időszaknak nagy építészeti egyéniségei várc.unkban Hollmann László, Visy Zoltán, Nendtwich Andor, Weichinger Károly és a vállalkozásaival mind nagyobb szerephez jutó Pilch Andor. A két világháború közötti pécsi építészeti alkotások közül kiemeljük a következő épületeket: Mecsek-oldal, Kaposvár u. 4., villa, terv: Forbát Alfréd, Batsányi u. 10., lakóház, terv.: Hoffmann László, Mecsek üdülőszálló, terv.: Lauber László, Nyíri István, Nendtwich Andor, Visy Zoltán, Ludwig Károlv, Pálos templom és rendház, terv.: Weichinger Károly, Surányi út 18.. terv.: Molnár Farkas. A Bauhaus a húszas évek derekáig mint o stíluskaval- kádba merült kiúttalan múlt taqadása, feltétlenül pozitív irányzat. Idővel túlzott racionalizmusa, érzelemnélküliséqe, de főleg az eoigonok rossz szakmai gyakorlata miattakri- tiknk kereszttüzébe került. A továbbfeilődés iránvzékát azonban a modern építészet megtalálja az organikus alkotói szisztémával. A mindig eavediként mérlegelt funkcióból és anyagból bontia ki az épületet, formaalakításával, szerkezeteiv.l szervesen beleágyazza a körnvezetébe. A természet és építészet, a természetes és mesterséges emberi környezet összhangzattanáról van itt szó, az egyedi mérlegelés, a téralakítás feszes szabadságáról. A mai gvakorlati építészeti tevékenység jelentős részben ezt a fel - foaóst képviseli. De kanyarodjunk vissza még a II. világháború utáni építészetnek az ötvenes évekre eső különleges oldalívelésére, az úgynevezett szocreálra. Pécs szerencsésen vészelte ót ezt az időszakot. Eqyrészt a város- szerkezetben jelentős változást nem idéztek elő a nem túl naqv volumenű lakásépítési akciók (pl. Meszes, déli városrész), másrészt az épültek szolidabb részletkéozésükkel elkerülték az akkoriban országosan jelentkező, durván archalizóló sematizmust. A XX. század építészete- művészete hosszabb idő óta, de különösen napjainkban a szakmai, esztétikai viták kereszttüzébe került. A viták hevesek, érzelmileg túlfűtöttek, a 'eegyszerűsített törzskönyvezés szerint minden jó, amit a klasszikus érettségű stíluskorszakokban alkottak és minden rossz, ami a századforduló után épül. (Kicsit halkabbra fogva a szót: szerintük az is jónak — sőt, megváltónak — ígérkezik, ami napjainkban olyan divatos: pl. a posztmodern.) Szerintük az építészet utolsó valamirevaló értékelhető korszaka a szecesszió vo't. Korunk balkézről való építészeti értelmezését, értékelését nagyon egyszerű és kézenfekvő történelmi visszautalásokkal lehetne parírozni. Csak kiragadva és leegyszerűsítve: Mozart zenéjét kora kritikusai fülsértőnek, disszonánsnak, elviselhetet'ennek tartották: a szerkezeti, formai csodát, a gótikát saját kora mélyen megvetette, barbár építészetként utasította el. Ez azonban érvként távolról sem elegendő. A nagy felelősséggel járó nemes feladat: a korokat átívelő, azonos értékelő szempontok kido'gozósa, a tárgyilagos tudományos elemzés és értékelés még várat magára. Erdélyi Zoltán A mellékletet szerkesztette: Hársfai István A fotókat készítették: Hársfai István, Läufer László, Cseri László. iskalamúzenm Nagytótlalun Baranyában a népi műemlékek és értékek megóvására, a népi házak hasznosítására van már tájház, alkotóműhely, naiv festők kiállítása, nemzetiségi, népi kultúrát bemutató kiállítás, pajtaszínház. Idén az októberi műemléki hónapban Nagytótfalun a régi iskola- épületben egy kistanterem- nyi bemutatóteremben megvalósul a falusi iskolamúzeum. Az odalátogatók megcsodálhatják azt, hogy milyen volt a régi összevont tanterem, ahol hat osztály gyerekei kántálva mondták az egyszeregyet és palatáblán tanulták az írás mesterségét. Igaz, hogy mindjárt az első órákon azt tanulták, hogy „Ür ír", mégis az ilyen iskolákból kikerült népi írók forgatták meg később az úri világot. A falon Kogu- towitz Manó világtérképe Nagy vagy Csendes Óceán felirattal azt a félreértést sugallta, hogy letegezték a nagy tengert. A hittanórák katekizmusa után közös versmondással így tanulták az illemet: Menj az utcán folyvást szépen, Ne állj meg minden lépésen, Menj egyenest célod felé, Ne tekingess minden felé. Ha öregembert látsz, térj ki, Illendően köszönj néki. Nyak és zsebkendőd légyen. Ezek nélkül lenni szégyen. Ne firkálj házak falára, Kerítések oldalára. Az intelmek bizony ma is megszívlelendők. Az épületfelújítás műszaki terveit 1985-ben diploma szakdolgozatként Sági Enikő, a Pollack Mihály Műszaki Főiskola hallgatója készítette, majd 1986-ban Demcsik Ágnes a múzeum kialakítására adott a diplomatervében javaslatot. A nagyharsányi tanács irányításával a pécsi KIOSZ építőmesterei végezték a felújítási munkákat, a berendezést a Janus Pannonius Múzeum helytörténeti osztálya végzi el. A házban az iskolamúzeumon kívül szakköri helyiség és helytörténeti gyűjtemény is lesz. Szigetvári János Egy forró júliusi délutánon elindult szokásos ebédutáni sétájára, hogy felfrissítse ismereteit a pécsi belvárosról. De ez a séta már nem hozott új felfedezéseket. Kevéssel elindulása után rosszul lett, s pillanatokon belül meghalt. Fetter Antal személyében a pécsi műemlékvédelem jeles alakja távozott az élők sorából. Ott volt a tórsadalmasí- tott műemlékvédelem bölcsőjénél, hosszú évekig ő irányította a pécsi műemlékvédelmi bizottságot. Életét Pécs múltja kutatásának szentelte, s amit ebből gyümölcsöztetni tudott, városára örökítette. Sokirányú munkásságát 1983 végén gyűjteményes kiállításon mutatta be, ott látott épületmodelljei- ből adunk itt összeállítást. Szenvedélyesen kutatta Pécs építészeti múltját, s autodidaktaként kemény önképzéssel eljutott odáig, hogy a műemlék- védelemmel foglalkozó szakemberek sem röstellték tanácsát, segítségét kérni munkájukhoz. Fetter Antal lelkes résztvevője volt a MAB-konferenciák- nak, s készült a mostanira, a pécsire is. Ezen már csak az emlékezetünkben lehet jelen. Részletek egy életműből Pécs „látképe" az 1700-as évek elején Az 1830—34 között épült városháza Ilyen volt Gázi Kászim pasa dzsámija eredeti formájában Két jelentős római kori építmény - a Cella Trichora és a Cella Septichora modellje HÉTVÉGE 1987. augusztus 15., szombat
