Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-15 / 224. szám

Vilég proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 224. szám 1987. augusztus 15., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Kölni, ankarai, eszéki vendégelőadók Az emlékülés résztvevőinek egy csoportja Történészek a nagyharsányi csatáról Azoknak, akik most bosszú­san legyintenek — „már me­gint a nagyharsányi csata!" - érdemes lett volna meghall­gatniuk dr. Szakoly Ferenc tegnapi előadását a csata 300. évfordulója alkalmából meg­rendezett siklósi konferencián. A Magyar Történelmi Társulat főtitkára azt fejtegette, miért nem tudott ez a nagy jelentő­ségű történeti esemény, de az egész felszabadító háború sem, kellő „rezonanciát" ki­váltani a korabeli és a mai közvéleményben. Utalt arra, hogy még a történészek, társa­dalomtudósok körében sem ritka az olyan vélekedés, hogy a török hódoltság alóli felsza­badulás tulajdonképpen sem­mi jót nem hozott a magyar­ságnak, hiszen — mint néhány tankönyvünk is vulgárisán meg­fogalmazza: „egyik igából a másikba hajtotta fejét a ma­gyar nép". Amennyiben a szűkre szabott idő engedte, Szakály Ferenc igyekezett pél­dákkal bizonyítani, hogy nem a felszabadító háborúkat kö­vető dúlások és fosztogatá­sok, hanem valóban a török uralom tizedelte meg a ma­gyarságot, s néptelenített el országrészeket. A Habsburg- ház -történelmi szerepének sokkal árnyaltabb megítélését javasolta, s szakítást a „kuru- cos” történelemszemlélettel. Ami a csatát illeti, a törté­nészek között még arról is vita - folyik, hol zajlott 1e pontosan a döntő ütközet. E kérdésben dr. Nagy Lajos és Veres D. Csaba nézetei állnak a leg­élesebben szemben egymással. Utóbbi ugyanis — mint a la­punkban közölt értekezésből is kitűnik - inkább Villányt te­kinti a csata helyszínének. Ezek a viták, s e kiragadott problémák azonban csak a fe­lületes szemlélő számára tűn­hetnek fel szőrszálhasogatás- nak. Ha a kétnapos konferen­cia teljes programját, mind a huszonkét előadást figyelembe vesszük, minden bizonnyal át­fogó és teljes kép alakul ki bennünk a magyar történelem e sorsdöntő korszakáról. A Baranya Megyei Levéltár és a Siklósi Várbaráti Kör ál­tal szervezett konferencia pén­teki programja a következő­képpen alakult: Dr. Végh íózsefné, a Megyei Tanács művelődési osztályá­nak csoportvezetője köszöntöt- •te a siklósi vár tanácskozó ter­mét zsúfolásig megtöltő hall­gatóságot (melynek soraiban ott láttuk Takács Gyula me­gyei tanácselnök-helyettest is), majd dr. T. Mérey Klára, a Magyar Történelmi Társulat dél-dunántúli csoportjának el­nöke mondott rövid megnyitót. Ezután következett dr. Szakály Ferenc referátuma, majd dr. Nagy Lajos, dr. Vass Előd, dr. Farkas Gábor, dr. Heckenast Gusztáv és dr. Bezerédy Győző előadása. A szünetben levetí­tették az MTV Pécsi Stúdiója által készített Nagyharsány emlékezete című filmet (szer­kesztő-rendező: Füzes János), amelyben dr. Nagy Lajos hely- történész mondja el a csata le­folyásának menetét, korabeli dokumentumok és mai hely­színi felvételek alapján. A nap további részében Hó­vári János, Verés D. Csaba, Tí­már György, dr. Rázsó Gyula és dr. Nagy László tartott elő­adást. Megkülönböztetett ran­got ad a konferenciának, hogy három külföldi előadó is elő­adást vállalt. Dr. Ludwig Hüttl, a kölni egyetem tanára Miksa Emanuel bajor válasz­tófejedelem szerepéről és Ma­gyarország felszabadításának európai jelentőségéről beszélt, Stjepan Srsan, az eszéki levéltár munkatársa pedig A törökkor a XVI-XVil. századi horvát tör­téneti irodalomban címmel tartott előadást. Tán bem kell külön részletezni annak a je­lentőségét, hogy elfogadta a meghívást dr. Serif Basta, az ankarai egyetem nyugalmazott professzora, aki ma délelőtt tart előadást a XVII. század­végi oszmán diplomáciáról. Földrengés Jugoszláviában A belgrádi Szeizmoló­giai Intézet jelentése sze: rint péntek reggel 8 óra 25 perckor erős földren­gés rázta meg Közép- Szerbiát. A földlökések ereje a Kraljevo közelé­ben, Bogutovacska Banjá- . nál levő epicentrumban a Mercalli-skála szerint 7 fokos volt. A földrengés jelentős anyagi károkat okozott, de emberáldozatot nem követelt és súlyos sérülé­sek sem történtek. A tíz másodpercig tartó föld- : mozgás komoly nyugtalan­ságot keltett a lakosság körében. Kémények dőltek le, a mennyezetről sok helyütt lehullt a vakolat, az üzletek polcairól pedig az áru, házfalak repedez­tek meg, ablakok törtek be. A telefonvonalak egy ré­sze használhatatlanná ; vált és több községben szünetel az áramszolgál­tatás. Délután a konferencia részt­vevői kirándulást tettek a nagyharsányi református temp­lomba, ahol a Janus Pan­nonius Múzeum emlékkiállítá­sát Horváth B. Csilla muzeló- gus mutatta be. A nap záró­eseményeként Komor István, a Baranyai Alkotótelepek igazga­tója avatta fel azt az emlékkö­vet, amelyet Somogyi József szobrászművész tanítványai fa­ragtak a győzelmes csata em­lékére. A követ a nogyharsá- nyiak nevében Balassa Gyula tanácselnök vette át. A résztvevők két új kiad­ványt is kezükbe vehettek: megjelent Nagy Lajos és Szita László Budától-Belgrádig cí­mű hatalmas monográfiája, és a Baranya Megyei Könyvtár kiadásában egy érdekes tar­talmú füzet: korabeli német tudósítás a nagyharsányi csa­táról. A konferencia ma reggel folytatódik. Havasi János Lassan halad a fegyverletétel Srí Lanka-i kormány­forrásokból közölték, hogy felfüggesztik a tamil fog­lyok szabadon bocsátását a gyűjtőtáborokból, mert a szigetország északi és ke­leti részén a tamil har­cosok fegyverbeszolgálta­tása vontatottan halad. Pénteki sajtójelentések szerint már ezerkétszáz, a terrorizmusellenes tör­vény alapján letartóztatott foglyot engedtek el a kor- mányhatósógok. Még to­vábbi négyezren várnak a szabadulásra. Ami a fegyverbeszolgál­tatás lassú ütemét illeti, megfigyelők két okkal ma­gyarázzák a tamil gerillák vonakodását: egyrészt még nem múlt el a kor­mány biztonsági erőivel szembeni bizalmatlansá­guk, másrészt a különbö­ző tamil szervezetek kö­zötti, régóta tartó marako­dás miatt sem válnak meg szívesen fegyvereiktől. Műemléki albizottságok országos konferenciájára készül Bara­nya megye; 7—8—9—10. oldalunkon mellékletben mutatjuk be megyénk műemlékvédelmi helyzetét. Képünkön: a Munkácsy Mihály utcai ásatás színhelye. Mezőgazdasági és faluegészségügy Világkongresszust rendeznek Pécsett Huszonhat országból érkeznek résztvevők Augusztus 27-30-án Pécsett rendezik a Nemzetközi Mező- gazdasági és Faluegészség­ügyi Társaság X. világkong­resszusát. Az előzetes sajtótá­jékoztatót tegnap tartották meg a POTE Társadalom Orvostani Intézetében, amelynek vezetője dr. Fényi Jenő egyetemi tanár, egyúttal a társaság alelnöke és jelenleg a szervező bizott­ság elnöke. Elmondta, hogy ez a nem­zetközi társaság 1961-ben Fran­ciaországban alakult. Megala­kulását a mezőgazdaságban végbemenő technikai forrada­lom, a kemizálás, a nagyüzemi állattartás során jelentkező rendkívüli fontosságú mezőgaz­dasági, üzemegészségügyi kér­dések megoldásának szüksé­gessége és a fejlett gazdaság­gal rendelkező országok ta­pasztalatainak átadása, illetve kicserélése iránti igény hozta létre. A nemzetközi társaság há­romévenként tartja a kong­resszusát. A legutóbbit Új-Zé- landon rendezték és itt dön­tötték el, hogy a következő színhely Magyarország és Pécs lesz. Ez a döntés elismerése a magyar, illetve a pécsi ku­tatók eredményeinek. A pécsi világkongresszuson a WHO által meghirdetett „Egészséget mindenkinek 2000- re" jelszó valósággá tételének lehetőségei és ennek megvi­tatása kerül előtérbe. Eddig 26 országból mintegy 170-en je­lezték részvételi szándékukat, köztük olyan távoli országok­ból is, mint Új-Zéland, Chile, Thaiföld, több afrikai állam. Japánból 75-en érkeznek. Ma­gyarországról mintegy 200 résztvevőre számítanak. Az ün­nepélyes kezdésre augusztus 27-én este 18 órakor kerül sor ]a POTE aulájában. A kong­resszus ideje alatt lesz bélyeg­kiállítás, a Baranya megyei élelmiszeripar termékeiből be­mutató és a Posta alkalmi bé­lyegzést vállalt. Előreláthatóan 174 előadás hangzik el, ame­lyek mind valamilyen módon a mezőgazdaság, a falu egész­ségügyével foglalkozik. S. Zs. Díszes pécsi kapuk Proksza László felvételei

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom