Dunántúli Napló, 1987. augusztus (44. évfolyam, 210-239. szám)

1987-08-14 / 223. szám

e

Dunántúli napló

1987. augusztus 14., péntek

Egy szerző - nyolc opera

Film... Film... Film...

PAT GARRETT CS BILLY, A KÖLYÖK

Színes amerikai western Rendezte: Sam Peckinpah Szereplők: James Coburn, Kris Kris* tofferson, Bob Dylan

1881-ben új szelek kezdenek fújni a mexikói határ mentén is. Leáldozóban a régi szabadság, bajnokai közül sokan sietve a törvény szolgálatához menekülnek. Pat Garrett- bői seriff lesz, s kénytelen legjobb barátja, Billy, a „Kölyök'1 ellen fordulni.

Mindketten tudják, hogy elkerülhetetlen az összecsapás, de halogatják, amíg lehet. Egy éjjel aztán megszólal Pat coltja . . .

VETÉLYTÁRSNÖK

Színes, szinkronizált szovjet sport- játékfilm

Rendezte: Viktor Szadovszkij Natasa, a tehetséges kajakversenyző a nemzetközi versenyeken örökösen második. Verseny után nagyapjához látogat a tengerpartra és egy szimpatikus edző ösztönzésére a széllovast választja új sportágának. Közben kajakedzője új tehetséget fedez fel, Mását. Hiá- fca a jó szereplés a széllovas versenyen, Natasát visszahúzza szive a kajakozáshoz'. Megkezdődik a két lány vetélkedése a VB-re történő kiutazásért. Natasa keményen dolgozik, s a szívós munka meghozza gyümölcsét.

VIZ ÉS SZAPPAN

Színes, szinkronizált olasz vígjáték Rendezte: Carlo Verdone Szereplők: Carlo Verdone, NatashQ Hovey, Florinda Bolkan Sandy, a nagyon fiatal, de ismert manöken Rómába érkezik. Három hónapra vállalt itt munkát. A kislány olyan ravasz, mint egy érett, sikeres asszony; de őrzi magában egy bájos, nyiladozó kamasz naivitását is. Magántanárt keresnek mellé, aki helyettesítené az amerikai iskolát. Egy fiatalember ügyes húzással a kiválasztott pap helyett oktatónak jelentkezik . . .

Programok

az alkotmány ünnepén

Négy helyszín látványosságai

Rejtvényünkben az újkor zenéjének egyik legkimagaslóbb alakja, Georg Friedrich Händel nyolc operájának címét találják.

VÍZSZINTES: 1. Az első opera, 1736. V. 12-én mutatták be Londonban (zárt betű: T). 8. A második (1724. X. 31. London, zárt betű: R.)

12. Az alvajárók című opera szerzője. 13. Féldrágakő. 15. Kiejtett betű. 16. Sportöltözék. 17. Király, franciául (ROI). 18. Fordított névelő. 19. Épületroncs. 21. Görög betű (ford.). 22. Hím állat. 23. Ón. 24. Kétszeres olimpiai bajnok, tőrvívó (Ilona). 26. ... Roy (Walter Scott regénye). 27. Hangszertartozék. 28. Folyó Afrikában. 29. Bach— Seregi balett. 30. Tejtermék. 31. Igazságot tesz. 32. Hamvvedrek. 34. Zeneszerző, kiváló művész (György). 36. A harmadik (1734. I. 26. London). 37. Azonosak. 40. Folyó Spanyolországban. 41. Fogoly. 43. Az új mértékegység-rendszer neve. 44. Florimond Hervé operettje. 46. Gulden része! 48. Egykor az itatóst helyettesítette. 50. Döntetlen a sakkban. 52. A Duna mellékvize Romániában. 54. Középre adja a labdát. 55. Az alma tájneve. 56. Régi súlymérték. 58. Behozatali illeték. 60. A Volga mellékvize. 61. Csakhogy. 62. Almafajta. 63. A szarvastehén régebbi neve. 65. Lina egynemű betűi. 66. Útra kel. 68. üzletek utcára nyíló reklámablaka. 70. A negyedik (1730. II. 24. London. Zárt betű: A.)

FÜGGŐLEGES: 1. Meteorkő. 2. üres tál! 3. Énekhang. 4. A költészet egyik ága. 5. Idegen Anna. 6. A győzelem istennője a görög mitológiában. 7. Sakkban áll! 8. Elavult bútordarab. 9. Portugál hírügynökség. 10. Kelmevég! 11. Váza jellemzője lehet. 12. Az ötödik (1737. V. 18. London. Zárt betű: C.) 14.

Nagy félsziget. 20. ,,Párizs . . . egy misét” (IV. Henrik híres mondása).

22. A mohamedánok szent könyve.

23. Neves francia tájképfestő. 25. Főzeléknövény. 26. A hatodik (1711. II. 24. London.) 27. Fekete István írása egy rókáról. 29. Szellem A vi- har-ban. 32. Svájci kanton. 33. Kanári egynemű betűi. 35. A hetedik (1735. I. 8. London. Zárt betű: R.) 36. Ady egyik írói álneve. 37. Az USA legnagyobb légitársasága (ford.). 39. Suttyomban zsebrevágja. 40. Férfi és női becenév egyaránt. 42. Operettherceg. 43. Valamely szakma kérdéseivel foglalkozó lap. 45. Fohász. 47. Principium. 49. Szó- összetételekben: áramlás. 50. A nyolcadik (1725. II. 13. London. Zárt betű: L.) 51. Mongol kán, Dzsingisz unokája. 57. Bővít. 56. Gépkocsitípus. 57. Dr. . . . anatómiája (Rembrandt híres festménye). 59. . . . megvénülünk (Jókai). 62. Bunda egynemű betűi. 64. Motorversenyeiről ismert angol sziget. 67. Izomkötő. 68. Régi aprópénzünk rövidítése. 69. Magyar film.

E. B.

Beküldendő: a nyolc opera címe, legkésőbb augusztus 24-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON. 7601 Pf.: 134. Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre.

A július 31 -i lapban közölt rejtvény megfejtése: Aki megmenti a farkast, az megöli a bárányokat.

Könyvutalványt nyertek: Jalcab

István, Komló, Fürst S. u. 9., Lőrincz Edit, Cserkút, Alkotmány u. 23., Németi Rajmondné, Pécs, dr. Doktor S. u. 51 A, Riedl Tiborné, Pécs, Építők útja 10/A, Szántó Ferencné, Pécs, Sas u. 17.

A könyvutalványokat postán küldjük el.

RÁDIÓ

Sikondáról kétszer is

Jó pihenést... A szombat délelőtti 8-10-ig hallható magazinműsorban a szokásos reggeli hírek, információk, útjelen- tések, és lapszemle után, Ha- nyecz Lászlóval, a pécsi Távfűtő Váttalat főmérnökével beszélget a szerkesztő Kovács Imre, a nagyváros melegvizes rendszerének szokásos évi karbantartásáról, remélhetően múlt időben, ami azt jelentené, hogy már ma estétől újra élvezet a fürdés, tusolás, sok ezer pécsi lakás fürdőszobájában. Sikonda fürdő két „felvonásban" is szerepei. Az első: üdülőhelyi érdekképviselet alakult, megkérdeztük, ki mit tud Sikondón. A második: e szép mecseki üdülőhelyen tehetséggondozó tábor nyílik, ennek célját is megtudakoltuk. Játékosként 27 évvel ezelőtt bronzérmes olimpiai nyár Rómában. Edzőként korábban érem nélkül, sőt. . . beszélgetés dr. Dunai Jánossal, aki újra Pécsett keresi a kenyerét, a PMSC utánpótlásának koordinátoraként. Aki e posztról lett sikeredző: a rajt napján Garami József nyilatkozik. A Jó pihenést magazin második órájában a 3. idei nyári melléklettel jelentkezik a szerkesztő: egy óra — sok muzsikával — Dörömböző Gézával, a hírneves pécsi cigányprímással.

Pécs kertvárosában él négy család, akiknek gondja, öröme folytonosan megosztódik. A Székelyhídi fiúk mikroközössége az új fészekrakás után is megmaradt. Pedig otthonaik ablakából nem látják egymást, az ajtóból nem tudnak egymásnak szólni, üzenni. Alighanem olyan szálak fűzik össze őket, amelyek erősebbek a közvetlen érzékelésnél. Mint őszinte szavaikból kitűnik - a vasárnap délelőtti magazinban is hallhatják, nagyon is mindennapi célok, törekvések és vonzalmak fűtik tetteiket. Aki mindezt közreadja: László Lajos szerkesztő-riporter.

Jubileumi kiállítás a Ságváriban

A 25 éves Kisgrafikai Barátok Klubja jubileumi kiállítást rendez a Ságvári Endre Művelődési Ház Stúdiógalériájában. A neves művészektől származó gyűjtemények egyes darabjait, valamint a saját munkákat bemutató tárlatot augusztus 15- én 10 órakor Soltra Elemér művész nyitja meg, a kiállítás szeptember 4-ig lesz nyitva.

A hagyományokhoz híven, ebben az évben is több helyszínen, színes látványosságok várják a pécsieket az alkotmány ünnepén. Legkorábban, 15 órakor a Nevelési Központban kezdődik a program, itt játszónapot, és úttörődiszkót rendeznek a gyerekeknek. Egy órával később már a Mecseki Kultúrpark szabadtéri színpada is megelevenedik, ahová divatbemutató, bűvészmüsor,

Bő és színes könnyűzenei ajánlattal lép közönsége elé a Harkányi Művelődési Ház. Egy hét alatt, két együttessel és egy szólóénekessel is találkozhatnak a ház szervezésében a poprajongók. Augusztus 14-én este Zoltán Erika lesz a pop- rock-disco-centrum vendége, míg öt nappal később, 19-én a Bumm együttes lép fel Harkónyhangverseny és csikótombola- sorsolás csalogatja madj a látogatókat. Ugyancsak 16 órától, de a Jókai téren lép fel a DOZSO jazz-balett csoportja. A küzdősportok kedvelői ugyanitt karatebemutatót láthatnak, míg a gyerekeket zenés, játékos programok várják. Az állatbarátok sem maradnak program nélkül. A Balokány- ligetben 16 órától munkakutya- és állatbemutatót rendeznek.

ban. Szeptember 1-jén este újabb neves vendégekkel találkozhatnak az érdeklődők, az Első emelet együttes tagjaival szerveznek közönségtalálkozót.

Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ

Pop-nagyüzem Harkányban

#

Újra megnyílt a soproni Storno-gyűjtemény

Évek óta tartó felújítási munkák után újból megnyitották Sopronban a Storno-házat és a benne elhelyezett Storno- gyűjteményt.

A hajdani magángyűjtemény megalapozója idősebb Storno Ferenc 1845-ben telepedett le Sopronban és a kéményseprő mesterség űzése mellett hódolt műgyűjtő hajlamainak, emellett egyre elismertebb restaurátori nunkát is végzett.

Fia, ifjabb Storno Ferenc C1851 -— 1938) örökli apja művészhajlamát és gyűjtőszenvedélyét, s hosszú élete során tovább gyarapítja az egyre ismertebb, látogatottabb házi múzeumot. Ö is megszerzi a kéményseprő-mesterlevelet, de ő már a festészetnek és a restaurálási munkának szenteli

életét. A gyűjtemény örököse és továbbfejlesztője — a legutóbbi időkig — ifjabb Storno Ferenc harmadik fia, Storno Gábor iparművész lett. A Storno-gyűjtemény a magyar historizmus egyetlen, érintetlenül fennmaradt értéke.

1983-ig magángyűjteményként működött, ekkor megvásárolta az állam a külföldön élő örökösöktől. A Storno-ház a soproni Fő tér kétemeletes barokk külsejű palotája, melynek falai között a nagy magyar király, Hunyadi Mátyás is lakott 1482—83 telén, amikor is hadaival Bécs ellen vonult. (Mátyás király itt töltötte 1482. karácsonyát, itt ünnepelhette 40. születésnapját is.)

A ház a második világháborút követően állami tulajdon lett, a gyűjtemény utolsó soproni örököse, Storno Gábor már bérlőként lakott benne.

Az Országos Műemléki Felügyelőség soproni kirendeltsége 1982-ben fogott hozzá az erősen megrongálódott ház helyreállításához. Közben — 1983-tól — folyt a Storno-gyűjtemény anyagának leltározása, tudományos feldolgozása, a bútorok az iparművészeti remekek, a festmények, faliképek restaurálása.

Megvalósult a soproni muzeológusok álma is, kialakult Sopron központjában egy egységes várostörténeti gyűjtemény. Itt található — a Fab- ricius-házban — a város történetét az őskortól a 17. századig bemutató kiállítás; a Storno-ház első emeletén pedig a város 17, századtól napjainkig tartó fejlődéséről látható helytörténeti gyűjtemény. A második emeleten helyet kapott Storno-gyűjtemény, a művészettörténeti ritkaságok gazdag tára ugyanakkor bepillantást enged a múlt század második felében élő gazdag vidéki polgárság életébe is. A lakások berendezéseit korabeli fényképek alapján állították össze a múzeumi szakemberek.

Levelek

Ha nem is olyan nagy számmal érkeznek a levelek hozzám, mint a Rádió vagy a tv némelyik részlegéhez, mégis úgy gondolom, talán nem lesz felesleges a közérdekű választ igénylő levelek közül egy-kettőt kiragadni és a felvetett kérdésre megoldást találni.

De beszéljenek a DN olvasói !

Korpolay Gyula (Pécs) egy régebbi levelében hiányolja az „Én is jártam Isonzónál" című film címéből a határozott névelőt. Szerinte így kellett volna ■ szövegezni a film címét: „Én is jártam az Isonzónál". Levélírónk ekként vélekedik: „Ha valaki századunk első évtizedében egy társaságban azt mondta volna: „Voltam Tiszánál", senki sem gondolta volna, hogy Szegeden járt, és kiment a Tisza partjára, hanem azt hitték volna, hogy gróf Tisza Istvánnál járt, az akkori miniszte relnöknél.”

Válasz: József Attila közismert versének címe: A Dunánál. Az Alföldről, a Tátráról, a Mecsekről beszélünk. Más szóval: a tengerek, tavak, folyók, hegységek, hegyek, szigetek, félszigetek általában »lévelősek. Azért „általában", mert némelyik földrajzi név önállósulva már nemannyira a hegyet, bércet jelenti, hanem az ott létesült településre utal. Ezért egyaránt helyes, ha „Csillebérc települést", illetőleg „a Csillebérc hegyet" említjük1. Más, ha Galyatetőt, és más ho a Galyatetőt tesszük szóvá. A szövegkörnyezet dönti el ilyenkor, hogy mikor melyik formát alkalmazzuk.

Családnevek vagy teljes nevek előtt nem kívánatos a határozott névelő kitétele: Először Nagy Mihály szólalt löl. Ez alól az általánosnak tekintett szabály alól is van kivétel. A népnyelvben, avagy a közvetlenebb, bizalmasaíab- hangvételű beszédben, nemkülönben a szépprózában is gyakori a személynév előtt a névelő kitétele. Például: A Pi- linszkyt olvasom. Keresi a Klára, mégsem akad rája (Aruny). A Pistával szeretek sétálni.

Egyesek talán német hatás nyomát találhatják ebben, de ma már a nyelvészek is szemet hunynak e természetes fejlemény előtt.

Mindig ki kell tenni a határozott névelőt a személynév elé oz olyan mondatokban, amelyekben az állítmány szerepét a határozó tölti be. Például: Itthon van a Józsi?

Mivel munkahelyeken, de néha másutt is a köznév sze- mélynévi értékű, ilyen esetekben nem szokás a névelő használata. Például: Hosszú és Pi- cur a házibulin találkoztak egy mással először. Nagyfiú akart lenni. Ilyenkor rendszerint a szókezdő nagybetű utal a sző alkalmi tulajdonnévi jellegére. Ide vehetjük még azokat a népies, régies kifejezéseket is, amelyekkel népdalainkban, közmondásainkban találkozunk: Járt utat (a) járatlanért el ne hagyd! Szegény embert még az ág is húzza! Nem hibáztatható, ha a költők stilá- ris céllal a népies n^velőtlen formát használják: Bort megissza magyar ember, jól teszI- írja Vörösmarty Mihály a Fóti dalban.

Kerényi János (Rácváros) kifogásolja a 2—3 éve divatba jött mondás, a ,,hadd ne mondjam el"-1. Azt mondja valaki, hogy nem mondja el, mégis elmondja. „Roppant bosszant

— írja olvasónk amikor írásokban, rádió- és televízió-előadásokban ilyen mondatokba belebotlok. Sőt, még a levél címzettje is egyik írását így kezdi: Hadd ne hivatkozzunk... Mi a helyes?

Válasz: Való tény, hogy a „hadd ne" tagadómondati formának használata mai köznyelvünkben eléggé gyakori.

Dr Tóth István

Hunyadi Mátyás látogatásának emléktáblája a Storno-ház falán