Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)
1987-07-13 / 191. szám
A DimQntan napló 1987. július 13., hétfő fl Pécsi Balett elindult... Jelenet a Veress Sándor Klarinétverseny c. zenemüvére készült új Eck Imre-koreográfiából, A virágos repülés című balettból Fotó: Fazekas László Táncfantáziák Eck Imre önálló estjéről a Gyulai Várszínpadon Ellen-mise a Margitszigeten Tolcsvayék elhomályosították Webbett őszinte siker, meleg ünneplés fogadta Eck Imre két új alkotását és az újra fogalmazott A csodálatos mandarint, magyarán: a mű új koreográfiáját a Pécsi Balett előadásában, pénteken este Gyulán, a Várszínpadon. Miként néhány utóbbi kamarabalettje, majd az elmúlt színházi évad egyik nagy sikere, A terror c. balettje után többen Eck Imre „talán újabb alkotói korszakára" utaltak, a gyulai premier b°r°m ősbemutatója minden kétséget kizáróan igennel válaszol a^ óvatos találgatásokra. A Pécsi Balett gyulai estje két fontos konzekvencia levonására késztet. Egyfelől: Eck Imre nemcsak ereje teljében alkot, de alighanem művészi pályája legérettebb, szintetizáló korszakához érkezett. A másik: az, amit A terror előadásának minőségében is észrevehettünk. Az, hogy a sok szép fiatal arc és termet mind erőteljesebben, kifejezőbben érzékelteti mindazt, ami Eck Imrének új koreográfiáiban világunkról, jelenünkről, a történelemről vagy „egyszerűen" az emberi kapcsolatokról eszébe jutott. S voltaképp erről van szó önálló estjük három új művében is. Gyulán újból szeretettel fogadták a rendre visszatérő Pécsi Balettet. Hiszen hozzájuk fűződik az első tószínpadi kezdeményezés (Orpheus átváltó-- zásai); itt táncolták a Pécsi Nyári Színház jól „átfésült" Rómeó és Júfia-produkciójának 50. előadását; (koreográfus: Tóth Sándor) tavaly pedig egy Bartók-művel közös műsorban fogadta őszinte siker az 1948 óta Svájcban élő Veress Sándor Csodalurulyá- ját. Most ismét Bartók-művel egy műsorban állította színpadra Eck Imre Veress Sándor Kla- rinétkoncertjét. Magyarországi bemutatóként a Bartók—Kodály—Weiner fő vonulatban negyedikként emlegetett Veress Sándor néhány éve született alkotását. A három táncművet a Tánc- lantáziák összefoglaló cím kapcsolja egybe. Veress művét sorrendben megelőzte a legfiatalabb kortárs, a Petrovits Emil Fuvolaverseny c. zeneművére koreografált A törött küzdelem. Uhrik Dórával s a darab 6 férfitáncosával, akik fanyarul groteszk, önironikus stílusban „mesélték", azaz táncolták el a „kik mennek a nő után?” sokszázezer éves problematikáját, mióta ember él a földön. Bakó Józsel Schaár Erzsébet Utcájára emlékeztető díszletvilága között az derült ki, hogy egy szép és kacér nőt mindenki meg akar hódítani. Lovass Pál a flegmájával, Váradi M. István a testi erejével; a halk és szótlan Bognár József dühödten csa- pásoló csizmaverősével. És így tovább, míg a csapodár Végzet Asszonya „skalpokat" - kalapokat — szed jelképesen az esőköpenyes uraktól... A Veress-műre készült A virágos repülés pandan-ja az előzőnek: Hajzer Gáborral és öt nagyon bájos és nagyon szép kislánnyal, akik, úgy tűnik, a Pécsi Balett új női táncművész-generációjának komoly ígéretei: a táncosság, a mo- dernbalett-alkat és mimikái készség vitathatatlan jeleivel színpadi jelenlétükben. Itt természetesen vadabb az erotika, tökéletesebb a csábítás. Míg nem a főszereplőre, a remekül táncoló Hajzer Gáborra rá nem zuhan egy újabb 60-as évekbeli reminiszcencia: egy hatalmas háló ... A harmadik, A csodálatos mandarin aratta a legnagyobb sikert — méltán. Részletes kritikát érdemelne, és bizakodom, a mű pécsi bemutatója után pótolhatjuk. Itt csupán annyit, hogy ez a legszebb és a legigazabb Mandarin-koncepció az összes eddigi közül, amiket láttam vagy ismerek. A címszerepben a néptáncos Bognár József a figura lényegét hívja életre; társa, a Lány: Szűcs Ágnes, egy kiváló színészi képességekkel is megáldott ifjú táncművész pedig az újdonságok egyik hordozója. Számára a Mandarin élete utolsó „szalma.szálja” ... Csodálatosan szép líraisággal szereti, életében és többszörös halálában, különös vendégét. Nem számoltam, tizen-vala- hányszor tapsolták vissza őket. Nem is ez mérvadó. Inkább az, hogy a Pécsi Balett mégis elindult valahová — konstruktív irányban ... Wallinger Endre A Mecsek rejtett ösvényein Vándoréi a tábor Óbánya és Kisújbánya között a köveken leszaladó patak partján, a hatalmas fákkal benőtt domb oldalán vándortábor. Egykor tornácos parasztház, ma azoknak a gyerekeknek az otthona, akik az ország minden tájáról útrakelnek, elkerülve a főutakat, maguk fedezik fel a szép tájakat. Naponta tízkilométereket gyalogolnak. Az idős asszony nagyon várja már a Budapestről érkezőket. Megterítette a hosszú asztalt, a kenyérvekniket a kosárban letakarta térítővel. Vesszősöprűje barázdákat hagyott a tiszta udvaron. Csak két napig maradnak a gyerekek, de minden rendben várja őket. Az öregasszony már nagyon aggódik, kötéssel a kezében ki-ki sétál az ösvényig, jobbra-balra kémlel... A kislány kicsit megáll, nézegeti a köveket, melyik csúszik meg a lába alatt. Az út végén már csendesek a gyerekek, egyre súlyosabbak a hátizsákok. Segítik egymást a vízen, látszik, sok-sok kövön átlépkedtek már ebben a patakban. Az ebéd után csak a lányok rendezkednek a hűs szobákban, a fiúk többsége a patak- parton, botokkal kutatják a kövek rejtekét. Este a tábortűz után az állandóan csobogó víz elaltatja a tábort. Tovább vándorolva majd ők is szalagon üzennek a következőknek, az udvaron álló faoszlopon. Ezek a gyerekek a tájak rejtőzködő titkait viszik haza. Látják, hogy vergődik át a szekér a köves vízen, érzik az erdők illatait, ismerik a patak moraját. G. M. (Tudósítónk telefonjelentése.) Forró hangulatú és magyar, zenetörténeti fontosságú bemutató utolsó percei alatt mondom telefonba ezt a tudósítást: tegnap este a margitszigeti szabadtéri színpadon bemutatták Webber: Requiem és a Tolcsvay testvérek: Magyar mise című oratórikus műveit. A közönség még tombol: éljenez és veri a vastapsot, de a kettős premier lényeges értékei már most biztosak. Először is: a Tolcsvay zeneszerző testvérpár e pillanatban elhomályosította a rockzeneirodalom jelenlegi fejedelmét, Webbert. Igaz, az est első felében az ő Requiemje is sikert aratott: igényes zenei megfogalmazásával, a Koltay Gábor rendezte ízléses, remekül eltalált hangulatú keretben a győri filharmonikusok játszották Pál Tamás vezényletével. Pitti Katalin már akkor kitűnt széles hangterjedelmével, hiszen a legnehezebb váltásokat is pontosan, tisztán oldotta meg. Molnár András pedig Simándy Józsefre emlékeztető csengésű hangjával okozott örömet a közönségnek. Mégis amikor a „Magyar mise” megkezdődött, nem az angol és a magyar karakter eltérését éreztük, hanem a Tolcsvay szerzőpáros fantasztikus alkotóerejét és Webber bizo-; nyos trónfosztását. Mert Tolcsvayék vállalták a beat-zene keménységét, Webber viszont, kissé arisztokratikus módon műfajt váltott. Továbbá a Tolcsvay testvérpár muzsikája úgy egyeCsongrádban, a hazánk őszibarack-termésének 40 százalékát adó szatymazi tájkörzetben súlyos pusztítást végzett a kemény tél. Emberemlékezet óta a leggyengébb az idei termés. A nagyüzemi ültetvényeken al.ig van gyümölcs a fákon, inkább a házak körüli védettebb helyeken, a kertekben szüretelhetnek egy keveset az illatos gyümölcsből. Ugyanakkor bőséges a meggytermés, olyannyira, hogy A kémiai nagyipar szervetlen anyagokból táplálkozik és a legfontosabb nyersanyagai közé tartozik a kénsav, a legnagyobb mennyiségben gyártott tiszta vegyszer, amit napjainkban is nagy mennyiségben állítanak elő. A kénsavgyártást 2 8 5 évvel ezelőtt, 1 7 0 2-ben vezették be az ábránk szerinti Lefévre-féle berendezéssel. Lényege a kén vagy a pirit hevítése volt, amikor kéndioxid gáz keletkezett. Ebből levegő hozzáadásával kéntrioxidot nyertek, ami azután vízzel vegyítve kénsavvá egyesült. temes gondolathordozó, hogy egyben sajátosan magyar is. Webber viszont ezek utón egy világpolgárnak tűnt, aki ugyan nagyszerű zenét szerez, de nemzetileg talán gyökértelen. Tolcsvay László és Béla remek partitúrát adott a több zenekart és táncegyüttest vezénylő Pál Tamás kezébe. Koltay Gábor a Requiemhez hasonló igénnyel teremtette meg q zenemű keretét, de hozzátett egy táncos, robbanékony látványt is. Mindezek így együtt a mise orgtórikus zenetörténeti értékét sajátosan modernné és sajátosan magyarrá tették. Ráadásul: ebben a zenében ellen-mise van. A misék leboruló áhítata helyett egy nygkas magyar ősparaszti dac szól ki a muzsikából, az oltár csendjéhez illő fenség helyett a beat- muzsika keménysége adja az önmagát vállaló ember fenségét. Nemeskürty István szövegéhez az énekesek közül Pitti Katalin és Begányi Ferenc az énekművészetet, Vikidál Gyula, Demjén Ferenc és ifjú Csoóri Sándor a produkció erőteljes stílusát adták. Ez a zenemű történelmi sorsvállalás és a jelenidejű, tiszta szándékú társadalmi küzdelem felvállalása, egyben önmaga népi ízű szépségében elmerülő, abból táplálkozó muzsika. Az ősi magyar sámánok idézése türelmetlen, lüktető korunk beat-mu- zsikájával ölelkezve: nem alázat a természetfeletti erők előtt, hanem sorsvállaló hit. Földessy Dénes a kisteleki Magyar—Szovjet Barátság Tsz 60 hektáros ültetvényén nem győzik kézi erővel a szedést, pedig 130 Somogy megyei középiskolás diák segít a szüretelésben. Ezért egy szedőgépet is üzembe helyeztek. A konzervipari feldolgozásra kerülő meggyet a szedőgéppel lerázzák a fákról egy rugalmas ponyvára, ahonnan szállító ládákba gurulnak a gyümölcsök. Érdekes, hogy a modern kén- savgyártás is ugyanezen leegyszerűsített elvek szerint történik, a .kénsav tisztítása azonban előbb az ólomkamrás, később pedig kontakt eljárással történt. Az előbbinek az az előnye, hogy felhasználhatók ezzel a módszerrel a kéndioxidban szegény gázok is, míg az utóbbi eljárással a keletkezett pirokénsavnak vízzel történő hígításával bármilyen töménységű kénsav állítható elő. Képünk: Lefévre kénsavelőállító berendezésének vázlata. K. A. „Mikor akart maga megfulladni?’ Az elmúlt három hétben egy harkányi gyógyüdülő társalgójában az ebéd utáni sziesztát követően, napról napra nagyobb lett a forgalom. A beutaltak között elterjedt a hír: egy jósnő tart „fogadóórát" minden délután, s ami lényeg, ingyen áll a jelentkezők rendelkezésére. Sz. L.-né az Alföldről érkezett Harkányba, s a hét végén fia pécsi lakásán válaszolt néhány kérdésre.- Nézze, én csupán baráti körben vállalkozom ilyesmire. Harminc évvel ezelőtt azért kezdtem el a jóslással foglalkozni, hogy a családomat meg tudjam óvni, ha szükség van rá.- Sikerült?- Részben. Az egyik fiamnál például előre megmondtam, hoay be fog törni a feie. Sajnos ezt nem sikerült megakadályoznom, de A jósnőnél amikor bekövetkezett, legalább nem estem pánikba. Aztán, Kosutány doktor - mert elég sokat jártam hozzá - kijelentette, hogy háború lesz és minél több embert vonjak magam köré, mert kiolvasta a tenyeremből, hogy megvédhetem környezetemet. így is történt. Budapesti házunkra bombát dobtak, de az a tetőn csak lyukat ütött, a robbanás elmaradt. — Én úgy gondolom, ez csak a véletlen műve ... — Mindenki maga dönti el, hisz-e benne, vagy sem. — S hisznek az emberek? — Nagyon, Vagy ha nem hisznek, később jönnek rá, hogy igazam van. Harkányban például odajött hozzám egy férfi, hogy nézzem meg a tenyerét. Az első kérdésem az volt: mikor akart maga megfulladni? Először azt mondta, még soha nem volt ilyen problémája, de másnap visszajött, mert eszébe jutott, hogy néhány évvel ezelőtt gégeműtétet hajtottak rajta végre. De volt olyan is, hogy egy fiúnak azt mondtam: nagyon sokat fog hazudni életében. Később kiderült, hogy diplomata lett az illető ... — Azt is megmondja, ha valaki mondjuk néhány hónapon belül felakasztja magát? — Ráhibázott, ez benne van a tenyér vonalaiban. De a rossz dolgokat nemigen szoktam elmondani. — Kíváncsivá tett. Megnézné a tenyeremet? De kérem, ez egyszer tegyen kivételt, csak a rosszat mondja. És még valami: nyugodtan mondhatja, nem hiszek a jóslatokban ... — Legyen, maga akarta. Sorolom: vakbélműtét, gyenge szív, többször életveszélybe kerül, a bokáival is gondok lesznek, de fulladásveszélyt is látok. Változatos élete lesz, de lehet, hogy ez hó nyatottat. jelent. — Köszönöm. El fogom tenni az újságot és húsz év múlva újra előveszem. Pauska Zsolt Képes technikatörténet A kénsavgyártás Kevés őszibarack, bő meggytermés Csongrádban
