Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)
1987-07-22 / 200. szám
1987. július 22., szerda Dunántúli napló 3 Nagy pontszóródás Felvételi leltár Fellebbezés július 31-ig Csörögtek a telefonok az eltelt néhány hétben az egyetemeken és főiskolákon. Most vált véglegessé, hogy — a fellebbezéseken kívül — kiket vettek fel és kiket nem. A jó hír, hogy — lévén az oktatási törvény értelmében nyilvánosak az eredmények — kevesebben telefonáltak. Nem szűnt viszont a protekcióért folyamodók csöngetése. Ennek az írásnak egyetlen célja lehet: ismertesse az illetékes minisztériumok által meghatározott ponthatárokat. Az érdekeltek többsége már megkapta levélben az értesítést, a most sikertelenül jártaknak és az ezután próbálkozóknak viszont iá viszonyítási alapként szolgálhatnak az idei tények. Réqi hagyomány szerint, a felvételi eredmények alapján, az illetékes főhatóságok döntik el, hogy az adott intézményekben, illetve azok különböző szakjain milyen minimális ponthatárt húznak a felvételi eredmények alapján. Létezik abszolút és relatív ponthatár, főként azokban az intézményekben, ahol a jelentkezők száma jóval meghaladta a keretszámot. A kettő közötti sávba esők közül különböző feltételek (nyelvvizsga, szakmai gyakorlat, a felvételin elért pontszám) alapján választják ki a legmegfelelőbbnek ítélteket, a többiek fellebbezhetnek. A továbbiakban ismertetjük a pécsi felsőoktatási intézmények ponthatárait. Megjegyzésünk: bármilyen észrevétel a felvételekkel kapcsolatban — a fellebbezéseket is beleértve — július 31-ig tehető az illetékes intézményeknél. A Pécsi Orvostudományi Egyetem általános orvosi karára 155-en kerültek be. 107 pont alatt nem vettek fel senkit az általános orvosi karra, 112 felett mindenki bejuthatott. A fogorvosi szakon 17- en kezdhetik a tanévet, olyanok, akik 104 pont felett teljesítettek. Az általánoson 15, a fogorvosin 3 helyet hagytak a fellebbezőknek az illetékes rendelkezések alapján. A felvettek több mint fele lány. A Pollack Mihály Műszaki Főiskolán 355 embert vettek fel összesen, közülük 187 más intézményből ótirányítottan került az intézménybe, 5 belső átirányítás eredményeként kezdheti tanulmányait szeptembertől. A megadott keretszámot így sem töltötték be. Nappali tagozaton a legmagasabb ponthatár 83 épületvillamossági szak a legalacsonyabb 75 (mélyépítési és vízgazdálkodási szak) volt. A Janus Pannonius Tudományegyetem Állam- és Jog- tudományi Karán 100 pont volt a határ, 95 fiatal bekerült, 50 százalékuk fiú, fellebbezésre van lehetőség, 5—6 embert vehetnek még így fel nappali tagozatra. A Közgazdaságtudományi Karon 102 pont volt a határ, 100 fiatal került be nappali tagozatra, 6—7 embert vehetnek fel fellebbezéssel, közülük az egyetemi képzésre. A Tanárképző Karra összesen 384-en kerültek be. A magasan meghúzott minisztériumi vonalhatárok és a jelentkezők szakonkénti pályázó-, sának nem megfelelő aránya miatt, nem töltötték be az összességében megjelölt keretszámot (410). Itt egyetlen megjegyzést tennék: igen komoly mennyiségi tanárhiánnyal küzd az ország. Ez bizonyára tovább növekszik majd, hiszen, bár a demográfiai hullám szeptemberben eléri a középiskolákat, továbbra is lesz elegendő tanuló az általános iskolákban is. Feltétlenül mérlegelni kell természetesen: vagy nem megfelelő fel- készültségűek kerülnek be nagy számban a tanárképző intézményekbe, vagy tovább növeljük a tanárhiányt. A minisztérium az utóbbi mellett döntött. Döntésének hátterében bizonyára nemcsak oktatási problémák állnak, ahogy annak is társadalmi oka van, hogy egyre kevesebben kívánják a tanári, tanító pólyát választani. A Tanárképző Karon egyébként a legmagasabb ponthatár az egyetemi képzésben 102 (történelem—angol), a főiskolaiban 98 (német—kapcsolt), a legalacsonyabb az egyetemi képzésben 95 (több párosításnál), a főiskoláin 75 volt (matematika—technika). A fellebbezésekről az augusztus közepi döntés után értesítik az érdekelteket. Bozsik L. Zenei tábori zárókoncert a Művészeti Szakközépiskolában és a POTE aulájában - A műsorban Wagner, Csajkovszkij és Beethoven művei Zárókoncertjeikre készülnek a 19. Pécsi Nemzetközi Zenei Tábor fiatal muzsikusai. Csütörtökön este 8 órakor a Pécsi Művészeti Szak középiskola nagytermében a táborban kiemelkedő teljesítményt nyújtó kamarazenei csoportok lépnek a közönség elé. A koncertre bárki ellátogathat, nyilvános és ingyenes. Egy nappal később ugyan-' ebben az időben rendezik meg a POTE aulájában a tábor nagyzenekari zárókoncertjét. Ennek műsorán három mű szerepel: Wagnertől Trisztán és Izolda, Csajkovszkijtól a Rómeó és Júlia, Beethoventől pedig a VII. szimfónia. A zenekart Ligeti András vezényli. A koncertre a helyszínen, valamint a Pécsi Nyári Színház elárusító- helyein válthatók meg a jegyek. Kazinczy-versenyek, „Beszélni nehéz!” körök Az élőbeszéd ápolásáért Régóta szívügyem a szép magyar beszéd. Valamikor középiskolás koromban fogott meg Kazinczy néhány sora: „Szólj, s ki vagy — elmondom. Ne tovább, ismerlek egészen!" S amikor elsős gimnazistaként 1967-ben én is résztvevője lettem az országos Kazinczy-ver- senynek, őszintén átéreztem az ügy fontosságát. Akkor ugyan még keveset tudtam Péchy Blankáról, arról az alapítványról, melynek neve: Kazinczy- díj. Később olvastam csak a művésznő megfogalmazott célját: „minél szélesebb körben felébressze és ébren tartsa az érdeklődést a helyes magyar kiejtés közügye iránt”. Az alapítólevél keltezése 1960. április 6. Csaknem harminc év telt el azóta, de helyes magyar kiejtést szorgalmazni azóta is, ma is időszerű. Ezért is indult el tíz évvel ezelőtt egy másik mozgalom, a Beszélni nehéz! Az országban jelenleg több mint száz Beszélni nehéz! kör működik rendszeresen. Feladatunk az, hogy a rádió műsoraiban elhangzó, s az abból kiemelt mondatok rossz hang- súlyviszonyait megállapítsák, s hogy egy sajátos jelrendszerrel - amely nem nehéz, köny- nyen megtanulható — most mór helyesen jelölt mondatokat elküldjük a művésznő címére. A kéthetenként jelentkező rádióadásban Deme László professzor értékeli a jelöléseket, megadja a helyes megoldást. A Rádióújság közli az elhangzott mondatokat. Minden alkalommal a legjobb megoldást beküldők közül öten 200,- Ft-os könyvvásárlási utalványt kapnak. Augusztusban a jól és rendszeresen működő Beszélni nehéz! körök Kazin- czy-jutalomban részesülnek. Ennek összege 10 000,— Ft, amelyből ötezer a körvezetőé, ötezer a résztvevő gyerekeké. Én magam 1981-ben kapcsolódtam be ebbe a munkába, s azóta folyamatosan küldjük a megoldásokat. Kétszer nyertünk Kazinczy-jutalmat. A kör tagjai a siklósi Táncsics Gimnázium tanulói: tanítványaim, akiket sikerül fellelkesítenem, akik ugyanúgy fontosnak tartják a helyes magyar kiejtés ügyét, mint én. S hogy hasznos, amit csinálunk, gyerekeim erősítik meg bennem. Megfogalmazták már, hogy a körben végzett munka során fülük nyitottabb és érzékenyebb lett. Tudatosabban odafigyelnek arra, hogy jól mondják el gondolataikat. Ebben az évben június 22- től 27-ig a Hazafias Népfront Komárom Megyei Bizottsága Tatán egyhetes találkozót szervezett az országban rendszeresen működő Beszélni nehéz! körök vezetőinek. Általános és középiskolákban, szakmunkás- képzőkben tanító tanárok gyűltek össze, hogy elmondják tapasztalataikat, hogy segítsenek egymásnak. A találkozó szakmai vezetője Deme László professzor volt. Az elméleti kérdések mellett (előadást tartott Deme László, Szende Aladár, Z. Szabó László, Wacha Imre) a gyakorlat számos problémája vetődött fel. Eljött Péchy Blanka művésznő is. Baranya megyéből én voltam az egyetlen résztvevő. A mi megyénkben mindössze néhány kör működik rendszeresen. Deme professzor szerint a siklósin kívül a mohácsi Kis- faludyban, a lánycsóki és a mohácsi Park utcai utcai általános iskolában van Beszélni nehéz!-kör. A mohácsi Marek is rendszeres beküldő volt, de mostanában akadozik a munka. Időnként a Leőwey Gimnázium is jelentkezik, de megoldásaik nem érkeznek folyamatosan. Pedig Péchy Blanka művésznő szülővárosára nagyon odafigyel, s mindig szomorúan kérdezi meg, hogy hol vannak a pécsi iskolák? Nem hiszem, hogy Baranyában csak néhányon lennénk, akik szeretik az anyanyelvűket, akik fontosnak tartják a nyelv védelmét, az élőbeszéd ápolását, akik elhiszik, amit az alapító Péchy Blanka így fogalmazott meg: .......a magyar beszédkultúra jövője mindenkor a magyartanárok - de bővíthetnénk a kört - a magyar nevelők kezébe tétetett”. B. Aradi Éva, a siklósi Táncsics Gimnázium tanára Sokan keresik fel Pécsett, a nemrégiben új helyre költözött idegennyelvű- és zeneműboltot. Legtöbben angol és német nyelvű alkotásokat vásárolnak. Fotó: Kóródi Gábor —----------------------------------------------------------------------------------------------------------------i O rszágos első hely i —--------------------—————— --------------------------------------------------------------------------------------------—^———— —.—.—-—I zeg-mozog a fotelban, hosz- szú lábait rendezgeti. — Nem lesz az a cikk, hogy is mondjam, túl feltűnő? Egyszer írtak a bringázásról, min-, denki szólt, hogy olvasták . . . Persze, cikiztek - Varjas István, a „tapasztalt" riportalany tizenhat éves, a Zipernovszky Szakközépiskola ll/E osztályos tanulója. Az elmúlt héten első lett fizikából az országos középiskolai tehetségkutató versenyen. Tanára, Kiss Jenő hívta föl rá a figyelmemet. István ennek nagyon örül, kéri is,’ hogy írjam bele a tanár urat, aki sokat foglalkozott a versenyre való felkészítésével. Azonkívül, legalább az osztálytársak, ismerősök is megtudják, hogy nem ő jelentkezett a szer- kesztpségben.> íme, az igazolási' Az ősszel Tatán megnyerte az öveges József emlékversenyt. A fizika és a kerékpározás, pardon, a „bringázás" a1 mindene. Ez az utóbbi ’kicsit jobban és régebb óta érdekli, de a jövőjének a fizikát tekinti. A Műszaki Egyetem villa-* mosmérnöki karára készül. Annyia, hogy meghívták a magyar ifjúsági kerékpárválogo- lottba, de az NSZK utat mindjárt le is mondta, ugyanis egy- időben zajlott a fizikaversenyA biciklista fizikus nyel. Júliusban megy edzőtáborba, reméli akkor, „jóvá tudja tenni” ezt a lemondását.- Mennyit foglalkozol fizikával?- A hétvégeken néhány órát, a versenyek előtt külön is. Ami érdekel, annak pedig folyamatosan utánanézek. Az elektronika és a mechanika izgat. Érdekes, hogy az általános iskolában nem vonzott túlzottan a fizika. Járok a városi tehetséggondozó szakkörbe, már amikor van időm. Tavasz- szal, nyáron, ősszel naponta száz kilométert letekerek, ez már maga a délután. Másfél' órákat tanulok — mindenből - általában.- Ezt talán nem írom meg, hátha olvassák a tanárok is ...- Tessék csak nyugodtan, tudják ők is.- Milyen volt a bizonyítványod?- 4,8. A PMSC kerékpáros csapatának tagja. Közeleg a Mecsek Kupa, úgy gondolja, lehetnek esélyei . . .- Előre persze, nem lehet megmondani, de talán sikerül jól meghajtanom magam. Lassan a szerény mondatokból is-kiderül, hogy meghívták a nyáron Egerben tartandó ifjú fizikusok országos találkozójára, ahol előadást is tart István, amelynek címe A kerékpáros versenysport fizikus szemmel. — Nos, mlyen a kerékpáros sport fizikus szemmel? — Elég sokat estem régebben. Anyám nem is akart többet bringázni engedni. Megvizsgáltam például a könnyen törő alkatrészeket a biciklin, milyen óvintézkedéseket lehet tenni, végeztem egy méréssorozatot a gumifelület és a súrlódási együtthatók vizsgálatára, dolgoztam a biztonságosabb kanyarodási technikán. Hát ilyeneket csinálok. A fizika és a bicikli, ösz- szekapcsolódnak István életében. Meséli, hogy mór sportszíve van, lehet, hogy néhány év múlva a kerékpározást abbahagyja és csak a fizikával foglalkozik. De addig . . . Jön a Mecsek Kupa . . . Jövőre szeretne indulni az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen és „nem ártana” ha sikerülne jó eredményt elérnie. Mi is szurkolunk. B. A. Képernyő előtt Krúdy Krúdy Gyulát — erős a gyanúm — a film hozta széles körben divatba. Azaz egy film, Huszárik Zoltán, továbbá Latinovits Zoltán, Dayka Margit és további nagyszerű magyar művészek filmje jó másfél évtizeddel ezelőtt — a Szindbád. Divatjelenség, hogy e film óta szélesebb körben és gyakrabban emlegetik a krúdys hangulatokat, az ínyencek pedig a krúdys ízeket, ételeket. Hálátlan dolog még jó ideig Krúdy-filmet készíteni a Szindbád után, hiszen akaratlanul is a csúcshoz mérjük az elkészülő alkotá- • sokat - így Katkics Ilonáét is, amelyet szombat este adott a televízió. Mert Huszárik leckét adott abból, hogyan kell irodalmi alkotást filmre vinni, hogyan kell megjeleníteni egy bizonyos író helyszíneit, tárgyait, hangulatait. Magyar filmrendezők Hu- szárik-filmje után kéjjel vették filmszalagra a századforduló szoba belsőit, porladó függönyeit, ódon tárgyait. Mert közben világdivat lett ez is — a századforduló és annak emlékei. Krúdy hősei, így a szombaton látott televíziós változaté, az Aranyidőé is a „boldog békeidőknek” nevezett és napjainkban jobbára csak dicsérettel emlegetett ferencjózsefi korban élnek Budapesten, és vágyakozva gondolnak vissza bizonyos aranyidőkre. Azokat az éveket, Budapest nagyvárossá serdülésének éveit nézik megvetéssel, melyeket nosztalgiával emleget a ma embere. Emlékidézőnek mára már eltűnt városrészeket keresnek fel, Óbudára, a Tabánba járnak át anda- logni a svindlerektől nyüzsgő Pestről. A most televízióra vitt Aranyidő főhőse jellegzetes Krúdy-figura: idős óbudai nemesúr, aki méltósággal viseli függetlenségét és magányát. Pincéjében, ahová behallatszik a megáradt Duna morajlása, egy hölgy arca jelenik, meg újra és újra. És amikor ez az emlékkép testet ölt, akkor az idős óbudai úriember meghal, mértebbe valóban bele kell halni. Szirtes Adóm elegánsan, méltósággal játssza el ezt a szerepet, s elhiteti az egész életet végigkísérő nagy szenvedélyt. Némely pillanatban úgv fest, akár az idős Krúdy Gyula. A megtestesült álom, Mária szerepére a rendező Moszkvából hozott egy színinövendéket. A gyönyörű Elena Szeropova feladata megjeleníteni a szépséget, az ifjúságot, a messzetörő vágyakat a színpad, a csillogás és a halál után. Kettőst játszanak a főiskolás Nagy- Kálózy Eszterrel - menynyire szerette Krúdy az ilyenfajta női kettősöket —, körülöttük pedig ott a csalókkal, hamiskártyásokkal teli Pest, lázasan épülnek a körutak, a sugárutak, hideglelős gyorsasággal gazdagodnak és mennek tönkre emberek. Ezernyi kihívás - akkoriban még úgy mondták: kisértés — éri az embert, különösen, ha szép és fiatal. Persze, Krúdy Gyula nem holmi krónikás vagy helytörténetíró. Hőseinek, az embernek nincs hova visz- szavágynia. Az aranyidő elmúlt vagy soha nem is létezett. Amit ők keresnek, amit Krúdy keres, az maga, az eltűnt, a tovaszálló idő, mindannyiunk eltűnt, s vissza hiába vágyott idői. G. O.
