Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-10 / 188. szám

1937. július 10., péntek Duncmtiili napifi 3 * í Hiányszakmák és népszerű foglalkozások Nem lesz kovács?! A jövő szempontjából soha nem érdektelen, hogy mikor milyen szakmák iránt nő meg - esetleg ugrásszerűen - az igény, s mikor mi válik, akár évekre is, hiányszakmává. Márpedig, ahogy egy régi mondás tartja, minden mun­kát el kell végezni, s minden­hez fej, szív és kéz kell. Em­berek kellenek. De persze kényszeríteni senkit sem lehet arra, hogy olyan foglalkozást válasszon magának, ami a legkevésbé sem érdekli. A Baranya Megyei Tanács művelődési osztályán Varga László bocsátotta rendelkezé­semre azokat az adatokat, amelyek világosan tükrözik, milyen szakmák vonzzák a most általános iskolát végzett tizen­négy éveseket. A szakközépis­kolákba, szakmunkásképzőkbe, Mit kínáltak a szakmát adó közép­iskolák, és mi kellett a diákoknak? — 36 helyre 205-en jelentkeztek, néhány területen egyetlen pályázó sem akadt dekes módon egészségügyi kép­zésre elég kevesen: a komlói szakközépiskolában még mindig tizenöt üres hely van. Rendkívüli volt az érdeklődés a Zrínyi Mik­lós Kereskedelmi Szakközépis­kola iránt: a két 36 fős osztály­ba 205-en szeretnének bekerül­ni! A kereskedelmi és vendég­látó szakmunkásképző is telí­tett, s egyáltalán, a korábbi évekkel ellentétben a kereske­delem és a vendéglátás iránti tó iskolák ma jobban vonzzák a tizenéveseket: míg öt-tíz év­vel ezelőtt állandóan gondot okozott, hogy kevesen jelent­keznek az építőipari szakkö­zépiskolába, idén szinte 360 fo­kos fordulatot vett a változás: a 98 helyre 160 nyolcadikat végzett fiú jelentkezett. Ennek több mint valószínű az a ma* gyarázata, hogy a tavalyi évtől ez a képzés ötéves és aki itt Pécs egyik utolsó kovácsmestere, Bujdosó Imre, a Felsővámház utcában dolgozik szakiskolákba jelentkezettekről van szó. Előzetes általános összegzésként megállapítható, hogy vonzóak a divatos, a sok pénzt ígérő és az érettségivel járó, magasabb kvalifikáltságot nyújtó szakmák, míg a legke­vésbé vonzóak a nehéz fizikai munkát igénylő, s már-már ki­halófélben lévő foglalkozások. Az 1987/88-as tanévre a fel­vételi tervszámok a következők voltak: szakközépiskolákban 1475 tanuló, szakmunkáskép­zőkben 3225, s a megye két - az egészségügyi és a gyors- és gépíró — szakiskolájába 162 ta­nuló. Elméletileg a legtöbb hely betöltve; a jelentkezések utáni beiratkozások most zajlanak. Először talán néhány adat azokról a szakmákról, melyek idén kiugróan népszerűek vol­tak. Ezek közé tartoznak a csak vagy főként lányokat foglalkoz­tató iskolák. így például idén a 36 óvónői helyre 153-an je­lentkeztek, ezzel ellentétben ér­érdeklődés egyre csak növek­szik. összesen 420 tanulót ve­hetnének föl a szakmákra a vá­rosban, de ennek épp a duplá­ja jelentkezett. Míg régen alig ' akart valaki pincér vagy sza­kács lenni, most a 30 felszolgá­lói helyre nyolcvanon, a felve­hető 60 szakócstanuló helyett kilencvenen, a 22 cukrász he­lyére 85-en jelentkeztek. Nép­szerűek az érettségire épülő szakmák: nyomdai fotós, fod­rász, órás, autószerelő, kozme­tikus, műszerész, hogy csak né­hány példát mondjunk. De a közgazdasági szakközépiskolá­ból is túljelentkezésről kaptunk hírt: a 98 helyet 150-en pályáz-, ták meg, többségében lányok. Kiugró volt még áz 508-as szakmunkásképzőben egy osz­tályban működő elektroműsze­rész szakközépiskolai szak irán­ti igény is: a 36 helyet 90-en pályázták meg. S egy érdekes dolog, ami azt bizonyítja, hogy a magasabb végzettséget nyúj­lalkozásokrói, amik iránt szinte nincs is érdeklődés: vájár, bá- nyaelektrolakatos, mezőgazda- sági kovács, kovács, öntő, ká­dár, ács, marós, vasbetonké­szítő, hegesztő, cipőfelsőrész­készítő, géplakatos, sertés- és marhatenyésztő. Tíz maróst tud­tak volna beiskolázni, de jelent­kező csak egy volt. Tíz építő­gépszerelőt vártak, jelentkező egy sem volt. A hetven gépla­katos helyére mindössze huszon­három pályázott. A hat vasbe­tonkészítő helyére csak egy, a tizenöt hegesztőére csak öt, a kovács és külön a mezőgazda- sági kovács helyére — mindkét esetben hatot-hatot vártak — senki. Tizenöten kezdhették vol­na meg tanulmányaikat tímár szakon, de csak három fiatalt érdekelt. A cipőgyártás pedig? Mindössze egyvalakit a várt tíz helyett. Ezek szerint nem lesz elég kovács, géplakatos, nem szólva például a sertés- és szarvasmarha-tenyésztőkről, vagy azokról, akiknek később cipőin­ket kellene elkészíteniük. Ok az érdektelenségre több is lehet. De alaposan meg kellene néz­ni, hogy milyen módon tud­nánk ezen változtatni, mert így nem maradhat. Hiszen ahogy kezdtem, minden munkát el kell végezni, s mindegyiknek meg­van a maga szépsége. Dücső Csilla végez, .az technikusi képzést kap. Azt talán nem is kell külön említeni, hogy mint mindig, most is sokan szerettek volna bekerülni a Művészeti Szakkö­zépiskolába, a hetven helyre kétszázhúszan. Legtöbben a képző- és iparművészeti szakot pályázták meg, a 23 helyet 114-en. Itt az érdeklődési sor­rend a következőképpen ala­kult: első a képző- és iparmű­vészeti szak, második a tánc-, harmadik a zeneszak. Ezek voltak a kiemelkedő ér­deklődést kiváltó szakok; a töb­bi stagnál, s van jó néhány, ami iránt szinte nincs is érdek­lődés, s a baj igazán itt kez­dődik. A megyei tanács műve­lődési osztálya a munkaügyi osztállyal közösen összeállította a nehezen beiskolázható szak­mák — magyarul a kihalófélben levő hiányszakmák — jegyzékét. Tanulságos és egyben aggasz­tó. íme a lista azokról a fog­Ülést tartott a KISZ KB Ülést tartott csütör* tökön a KISZ Köz­ponti Bizottsága az if­júsági szövetség székhá­zában. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Berecz János, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, az MSZMP KB tit­kára. Hozzászólásában át­adta a Központi Bizottság üdvözletét és köszönetét a „Jövőnk a tét!" akció le­bonyolításáért. A KISZ vezető testületét Hámori Csaba első titkár tájékoztatta az MSZMP KB július 2-i üléséről, s a tanácskozás résztvevői megvitatták az ott elfo­gadott gazdasági-társa­dalmi kibontakozás prog­ramját. A KISZ KB úgy döntött, hogy a KISZ-szervezetek szeptember 15-ig dolgoz­zák fel a párt állásfog­lalását, határozzák meg saját feladataikat. Az ország és a társa­dalom megújulása — hangoztatja végezetül a KB állásfoglalása — el­képzelhetetlen a fiata­lok cselekvő támogatása nélkül. IH ISO Az Állami Ifjúsági és Sport Hivatal múlt év júliusában alakult. Hatására ez év ja­nuár 1-jével alakultak meg a megyékben és a városokban az ifjúsági és' sportosztályok. Ezek valamennyije új szakigaz­gatási szerv: egyaránt foglal­kozik az ifjúsági és sport­ügyekkel is. A baranyai MISO - ifjúsági feladatokkal megbízott vezető­je Tasnádi Péter. Pécsi szüle­tésű. A Nagy Lajos Gimná­ziumban érettségizett, majd a Bányászati Múzeumban a gyűj­teményeknél dolgozott. Munka mellett tanult, így levelezőként felvételt nyert a szombathelyi főiskola magyar—népművelés szakára. A Pécsi Járási KISZ Bizottság politikai munkatársa lett 1977-79-ig. A KISZ Me­gyei Bizottságára hívták szer­vezési előadónak ezután. In­nen elküldték egy évre a moszkvai Komszomol Főiskolá­ra, majd 1981-ben agitációs- propaganda titkárnak ' válasz­tották. Három év múlva me­gyei úttörőelnök, utána 1986 februárjától ez év januárjáig a KISZ Megyei Bizottságán szervező titkár.- Elég mozgalmas a moz­galmi múltad ...- Az igaz. Közben tovább tanultaim, jelenleg az utolsó évet gyűröm az ELTE szocioló­giai szakán.- Hogy fogadtad az új, a mostani megbízatásod? Volt valami elképzelésed?- Az első pillanatban lát­szott, hogy ez nem mozgalmi munka. És én már valami mást is szerettem volna csinálni. így örültem neki. Az első hóna­pokban viszont még semmi nem volt tisztázva. Az első teendőm az volt, hogy megis­merkedtem a ránk vonatkozó jogszabályokkal. De nemcsak az ifjúságpolitika tartozik hoz­zánk, hanem a fiatalokkal összefüggő diáksport, szabad­idősport, turisztika és termé­szetjárás. Az ifjúságpolitika óriási terület: ebből az összes eszközrendszere a miénk, az­tán a káros szenvedélyek el­leni küzdelem és a veszélyez­tetett életmód ellenőrzése, megszüntetése. Az ifjúság ér­dekvédelmi jogosítványainak megvalósítási teendői és az ifjúsági parlamentek. Felada­tunk, hogy számonkérjük, el­lenőrizzük azokat a javaslato­kat, melyeket elmondtak a fia­talok a parlamenteken. Ahol hiányok, elmaradások vannak - sürgetjük a megoldásit. Fontos a KISZ-szel és az út­törőszervezettel való együtt­működés. Az ifjúság hasznos szabadidő eltöltését a diák- és szabadidősportot, az ifjú­sági turizmust is a gondjaink­ra bízták. Sok a közös feladat más tanácsi szervekkel. A munka megoldására számos tervet készítettünk, és mind­egyikhez kikértük pályázat for­májában a fiatalok vélemé­nyét.'- Ez azt jelenti, hogy van pénzetek. ..- Ami rendelkezésünkre áll, az az ifjúságpolitikai alap. Minden tanácson képeznek ilyet. Hamarosan rendelet je­lenik meg, hogy pontosan mennyi is legyen az összeg, és hogyan képezzék. Nekünk Ba­ranya megyében 1,7 millió fo­rint a tőkénk. Első percben ki­derült, hogy nagyon kevés. Rengeteget gondolkodtunk, hogy hogyan, mire fordítsuk, így továbbra is támogatjuk a hagyományos, évek óta jól be­vált és a fiatalokat érdeklő vándortábori mozgalmat, az egyéb sportrendezvényekkel (ODOT, ifjúsági cserék, moz­gássérült gyerekek támogatá­sa, olvasótáborok, ifjúsági klubok) együtt. Erre összesen nyolcszázezer forintot szánunk. Új próbálkozás: az egészség- megőrzés. Most szeptembertől az úttörők szabadidős prog­ramjainak keretében indítjuk. E célra 60 ezer forint fordít­ható. A gyermek- és ifjúság­védelmi feladatokra — ifjúsági telefonszolgálat, pszichológiai tanácsadó, gyermekhotel — 45 ezer forintot fordítunk. Az egészségre káros magatartási formák megszüntetésére 20 ezer forint, az állami gondo­zott gyerekek életkezdésének támogatására 50 ezer forint jut. A középiskolai diákmozga­lom és az öntevékeny diákkö­zösségek segítésére 40 ezer fo­rint fordítható. Persze ezeknek a pénzeknek a többszörösére is szükség lenne, de nincs több. Mégis segítünk ezzel az összeggel is.- Úgy hallottam, ötleteket, kezdeményezéseket vártok .. .- így van. örömmel veszünk minden jó ötletet, kezdemé­nyezést, mely a fiatalok mun­káját, életét segítheti. Írásban és személyesen is elmondható a Baranya Megyei Ifjúsági és Sport Osztályán. Ha jó, akkár megvalósítjuk . .. Ádám Erika Munkásőrök tábori kiképzésen Három éve vezették be a munkásőröknél, hogy az egy­ségek éves kiképzési felada­taik túlnyomó hányadát tábori körülmények között hajtják végre. A baranyai munkásőr- zászlóaljak zöme idén is ezt a kiképzési formát választotta: májusban és júniusban a tes­tület megyei kiképzési bázisán, illetve az egyes egységek sa­ját táborában folyt négynapos turnusokban a kiképzési fel­adatok végrehajtásának be­gyakorlása. A kezdetben kísérletnek te­kintett tábori kiképzési formá­nak az előnyeit a gyakorlat meggyőzően bizonyította. A négy teljes napra koncentrált kiképzés hatékonyabb, mint amikor az év különböző hó­napjaira szétszórtan egy-egy fél nap jut a feladatok teljesí­tésére. Az egységek, alegysé­gek tartósabb együttléte segí­ti a közösségek összekovácso- lódását. Mégsem a fenti elő­nyök miatt vezették be a mun­kásőrségnél a tábori kiképzési formát, hanem azért, mert a testület is hozzá kívánt járulni a munkaidőalap védelméhez. A munkásőrök önkéntes szol­gálatukkal járó feladataikat javarészt szabadidejük terhére végzik, de szükségképpen a munkaidőre is jut ezekből. A tapasztalat igazolta, hogy a munkahelyen a munkásőr dol­gozók termelésből való kiesé­sét belső szervezéssel köny- nyebben tudják pótolni akkor, ha távollétük előre betervezett, egyszeri, mégha hosszabb idő­tartómú is. Ez az idő is meg­oszlik a munkaidő és a sza­badidő között. A tábori kikép­zéseket idén is úgy tervezték, hogy a négynapos turnusok­ban két nap mindig szombat­ra és vasárnapra esett. A tes­tület ezen felül is igyekszik al­kalmazkodni a munkahelyek gondjaihoz, kéréseihez. Volt rá példa, hogy egy század kikép­zését azért halasztották más időpontra, mert az eredetileg kitűzött időszakban az állo­mány zömét adó gazdasági egységnek termelési feladatai teljesítéséhez minden dolgozó­jára szüksége volt. D. I. A pécsi zászlóalj munkásőrei egészségügyi kiképzésen a lélegeztető készülékkel ismerked­nek

Next

/
Oldalképek
Tartalom