Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-09 / 187. szám

Dunántúlt napló

3

1987. július 9., csütörtök

■«199j59w 91*# If199K«119rV># 9B9911JIÄ 99 »9«991

Hiánycikkek

nyomában

Városszépítők

Ha valaki mostanában az ehhez szükséges anyagokat keresi, például a jól ismert diszperziós falfestékek valamelyikével szeretné otthonát újjávarázsolni, alighanem csalódni fog. Üresek a polcok a boltokban és az eladók mégcsak nem is igen vigasztalják a vásárlót. Az okokat kutatva ezúttal azonban nemcsak a kereskedőket kérdeztük, hanem a gyártók és a szakminisztérium képviselőit is.

*

Diszperzit, Diszkrilát, olajos faátvonó tapasz alig, vagy egyáltalán nem kapható. A Neoluxból, a Trinát-colorból csak egyes színeket talál a vásárló. Parkettalakk, autózománc, olajfesték, alapozó, szórótapasz hol van, hol nincs. Hasonló jelenség tapasztalható más megyékben, sőt a fővárosban is.

— Az ötféle vizes festékből jelenleg semmilyen sincs — panaszkodik a pécsi Szalai András úti Budalakk-mintabolt helyettes vezetője. — Mintegy két-két és fél hónapja hiánycikk az olajos késtapasz. Tavaly 13 millió forint volt a kiesésünk, idén havonta 5-6 millióval forgalmazunk kevesebbet. A gyártó főleg alapanyag beszerzési nehézségekre hivatkozik, de időnként azt Is mondják, nincs elegendő doboz vagy tető. Máskor meg azzal érvelnek, hogy kevés a szórófej.

Hasonló a helyzet a Sallai vtcai TVK-mintaboltban.

Itt-ott még akadnak „dugi készletek”. A komlói háztartási boltban legalább is esküsznek rá, hogy aki keres, az talál is. A Lenin téri üzlet vezetőjének mindenesetre sikerült néhány, tavasz óta hiánycikknek számító árut beszereznie. Hogy honnan — az természetesen titok, elégedjünk meg annyival, hogy a néhánv doboz festékért, parkettalakkért a fél országot is bejárta.

Festékügyben a forgalmazók semmilyen változásra nem látnak kilátást. Az országot egymás között felosztó tíz-ti- zenkét nagykereskedelmi vállalat nagyjából hasonlóan ítéli meg a helyzetet.

*

A titándioxid a mészen kívül az egyetlen olyan anyag, amely tökéletes fehér színt ad. így a hazai és a külföldi festékipar egyaránt ezt használja alapanyagként. Mással helyettesíteni nem lehet, viszont az ára tavaly óta megháromszorozódott. A magyarországi gyárok behozatali lehetősége har- mic százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy ennek következtében eleve kevesebb festék előállítására képesek.

— Ilyen hiányhelyzet még Soha nem volt — szögezi le ]áky Géza, a Budalakk Festék- és Műgyantagyár kereskedelmi igazgatója. — A belföldi forgalmat bonyolító vállalatoknak és nekünk is elfogytak a készleteink, egy-két héten belül a hatóságoknak, s nekünk is döntenünk kell. A kérdés az, hogy feladjuk-e azt a színvonalat, amit elértünk és térjünk vissza a régi dolgokhoz, vagy a mennyiségi kínálatot biztosítani tudjuk.

— Azok a fejlesztések, amelyek eddig voltak és jelenleg is folynak - többek között világbanki hitellel — feltételezték, hogy nem lesz visszalépés. Gyártmányszerkezetünk még mindig úgy 5—6 évvel el van maradva a nyugat-európai színvonaltól. Sohasem voltunk kimondottan az élvonalban, de eddig mindig tudtuk követni a színvonalat.

A titándioxid behozatala mellett szól, hogy a bolti vásárlókon kívül jelentős felhasználók a nagyfogyasztók: az

építő-, a gép-, a jármű- és a bútoripar. A ceruzától az Ikarus buszig sokféle termékre kerül titándioxid alapú hazai festék. A magyar exportáruval évente 40—45 milliárd forint értékű Budalakk festék is külföldre jut.

A beszerzési gondokkal sok minden magyarázható. Azt viszont csak sejteni lehet, hogy a háttérben másfajta gondok is meghúzódhatnak. Itt van például mindjárt egy furcsa pécsi tapasztalat: a kétkom- ponenses parkettalakk egyik részét a gyártó még decemberben megküldte, a másikat — amely nélkül az előző gyakorlatilag használhatatlan - júniusban szállították.

A Baranya és Tolna megyét ellátó Mecsek Fűszert raktárai üresek, a megrendelt disz- perizós festékeknek csupán egyharmada érkezett meg. Ebből a mennyiségből képtelenek ellátni a boltokat.- A vállalatnak mindenképpen megérné, hogy többet forgalmazzon, de hiába jó a kapcsolat a gyártókkal, egyszerűen nem tudnak többet adni! — mondja Arató Márton.

Jáky Géza, a Budalakk Festék- és Műgyantagyár kereskedelmi igazgatója megerősíti a tényeket:

— A hazai ellátásnak a Budalakk 60—65 százalékát biztosítja. Igaz ugyan, hogy a nyolcvanas évek eleje óta mind kevesebb festék kerül a belföldi piacra, nálunk azonban ez idő alatt is évi 5—6 százalékos volt a termelésnövekedés. Tavaly például a lakosság részére 1500 tonnával többet gyártottunk, mint 1982- ben. Idén, az első félévben 2 milliárd forint értékű terméket állítottunk elő. Jól jellemzi a keresletet, hogy a harmadik negyedévre 2,1 milliárdra kaptunk megrendelést. A szűkös

import miatt ózonban előreláthatólag csak 960 millió forint értékű festéket tudunk gyártani.

Pedig a korábban kidobott, veszendőbe ment zagy-anya-, gok hasznosítására is gondoltok. Egy alföldi szövetkezetnél regeneráló üzemet létesítettek, hogy az oldószerek nagy részét visszanyerjék, hasznosítsák a kötőanyagdús hulladékot. Az így készült olajos fatapasz azonban ugyanúgy hiánycikk, mint a többi keresett festékféle.

— Úgy gondoltuk, hogy az olajos fatapasz eléggé lefutott termék, legalább 25 éves — érvel a kereskedelmi igazgató. - Mindenképpen időszerű volt lecserélni. Ezért jelentkeztünk a Budakittel, ezzel a Diszperzithez hasonló vizes- bázisú termékkel. Ebben viszont már van titándioxid. Márpedig az első félévben annyi

devizát használtunk fel, hogy ha nem lesz többlet lehetőségünk, vissza kell nyúlnunk a régi termékekhez,

A szocialista országok közül az NDK-nak és Csehszlovákiának vannak bizonyos alapanyagai. Északi szomszédaink korlátozott mennyiségben titándioxiddal is rendelkeznek. Ezekhez azonban a magyarországi gyártók nem jutnak hozzá. Mi ugyanis legjobb esetben is árucserével fizetnénk, márpedig a baráti államokban — épp úgy, mint nálunk - döntő szempont a valutatermelés. Az árut ők is inkább annak adják, aki kemény devizával fizet.

*

A Belkereskedelmi Minisztériumban tökéletesen tisztában vanak a helyzettel.

— Megpróbáltunk egyezkedni a gyárakkal — mondja Szabó Barnabás főtanácsos. — Mindenképpen szeretnénk, ha a jelenlegi Helyzet nem romlana tovább. Megállapodtunk, hogy a gyártók az importtakarékos termelés részarányát növelik. A vízzel hígítható, az oldószerszegény, az úgynevezett környezetbarát festékek aránya például a jövőben lényegesen nagyobb lesz.

A Budalakk termékeinek csomagolásán 1—2 hónapon belül megjelenik egy zöld ecsetet ábrázoló emblé/na. A már ismert Diszperzit és a Budakitt mellett új termék ki- fejlesztéséről is szó van. 1995- ig a gyártmányok mintegy 50 százaléka vízzel hígítható, oldószerszegény festék lesz.- Lehet, hogy ez a jelenlegi ellátási helyzetben ellentmondásnak tűnik, de nálunk a termelés növekedésével együtt termékváltás is bekövetkezett — indokol a Budalakk kereskedelmi igazgatója. — Egy évtizede az oldószerszegény festékek aránya még alig 10 százalék volt, a festékek anyagának általában 40 százaléka párolgott el, mérgezte a levegőt. Most változtattunk a helyzeten. Ha például 20-25 ezer tonna vizes festéket készítünk, abból

10—12 ezer tonnával kevesebb az elpárolgó oldószer.

MoTónb városszépítő ria&alll% egyesületeinek a küldöttei első ízben 1981-ben tartották országos értekezletüket. A községek 1985-ben kapcsolódtak a lokálpatrióta mozgalomhoz, s ezt követően móf együttesen tartották évenkénti rendezvényüket. Idén Győrött június 26-27—28-án mór mint a Város- és Községvédő és -szépítő Egyesületek Szövetségének a VI. országos találkozójára és tapasztalat- cseréjére, illetve II. közgyűlésére kérült sor, melyen a 104 egyesület küldöttei között ott voltak a pécsi városszépítők is.

Az értekezleten a hivatalos előadókon kívül 35-en szólaltak fel, ami azt mutatja, hogy nagyon élénk és vitadús volt a tapasztalatcserével egybekötött közgyűlés.

A külföldi felszólalók a saját tevékenységükről adtak tájékoztatást. Csehszlovákiában pl. a Nemzeti Front végez hasonló munkát, mint Magyarországon a városszépítők. Nyáron ifjúsági honismereti táborokat szerveznek; idén Csallóközben 8 ilyen táborban dolgoznak a fiatalok. A nagymegyeri székházuk avatására meghívták és azon részt is vett a magyar városszépítők országos elnöke. A Szovjetunióban a hozzánk hasonló szervezetek főleg a természet- védelem területén dolgoznak, s ennek folytán születtek olyan határozatok, mint a Bajkál-tó tisztaságának a védelme, vagy hogy az északra tartó folyók délre történő elterelésével még kutatóintézeti szinten sem szabad foglalkozni. A Német Szövetségi Köztársaságban három- lépcsős formában tartják a városszépítők versenyét és igen komoly pénzdíjakat kapnak a helyezettek. A községvédő egyesületek az elmúlt pár évben 6,5 milliárd forintnak megfelelő összeget fordítottak falvaik felújítására. Általános cél a régi épületek megóvása azért, hogy a település megtartsa eredeti arculatát.

A hazai felszólalók általában hangoztatták, hogy nem csak a régit kell védeni, hanem az új lakóterületeket is. A természet és az ember összhangját kell megtalálni az otthon kellemes közérzetéhez, a múlt hagyományainak az ápolásával pedig úgy kell törődni, hogy a vendégek is kellemesen gondoljanak vissza a meglátogatott városra. Kiemelték az építészeti kultúra terjesztésének a szükségességét és azt, hogy a nosztalgiát nem szabad összekeverni a lokálpatriotizmussal. Ne csak védett lakóházak, hanem védett lakónegyedek is legyenek. Az utcaelnevezéseknél a tanácsok legyenek figyelemmel arra, hogy az utcában, téren található szobrok legyenek azok nevével összhangban. A fiatalokat meg kell tanítani a sajátos hazai növényvilág ismeretére is, mert a hazafiság tudatához tartozik a természet ismerete is. Védeni kell a népi kultúrát, mert az nemzeti kincsünk.

TríKh javaslat hang■ ODÚ zott el a jövőre vonatkozóan, melyekben döntés ugyan nem született, azonban az újonnan választott országos elnökség dolgozza majd ki azokból a legközelebbi — 1988-ban Gyulán tartandó — közgyűlésre a határozati tervezeteket. Ilyen javaslatok voltak:

— az egyesületek adjanak össze pénzt pályázati célra,

— a jövőben legyenek a közgyűlésen szekcióülések is, mert más a gondja a városnak és más a falunak,- a városokban a főépítész mellett legyen városi főkertész is,- jogi keret szabályozza a városszépítők és a tanácsok kapcsolatát,- kezdeményezzünk közös európai városvédő mozgalmat,

— a történelmi városcímerek legyenek védettek.

Az összefoglalóban, de az országos hatáskörű szervek képviselőinek a felszólalásaiban is elhangzott, hogy elengedhetetlen a társadalmi részvétel a város- és községfejlesztésben, s hogy a jövőben ne csak a műemlékeket védjük, hanem az építészeti egységeket is.

Történt e?y ala*

■ VI ICIII pitvanyi bejelentés is, amit a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi Intézete tett egymillió forint értékben. Ebből azok részesülnek, akik eredményesen tevékenykednek a természet- és a faluvédelem érdekében.

Dr. Marton István,

a Pécsi Vó rosszépítő és Városvédő Egyesület elnöke

Annak ellenére, hogy a témát alaposan körbejártuk, igazi megoldásról nem tudunk beszámolni. Azzal ugyanis, hogy a jövőben lesz elegendő festék és a vásárlónak nem kell a boltok tucatjait végigjárnia, seholsem biztattak bennünket. Megtudtuk viszont, hogy a hiányhelyzetnek sok oka közül az egyik a „felhasználás szerkezetének átalakulása" lehet. A szilikonos festékek például azért népszerűek, mert hosszabb élettartamú- ak, mint a régebbiek, mert szívesebben használják az új lakások építésénél, a régiek tatarozásánál. A gyártók felmérései szerint a magánépítők két-háromszor, vagy akár ötször többet is használnak belőlük, mint a házgyári technológiák.

» Ferenci Demeter

A pécsi Bem utcai üzletsor homlokzata már rendezett képet mutat, bent azonban dolgoznak a Pécsi Építő és Tatarozó Vállalat szakemberei az üzletsor belső felújításán

Félújítják a Bem utcai üzletsort

Elsőként a kenyérbolt

Tavaly szeptemberben készült el az Építő és Tatarozó Vállalat a pécsi Bem utcai üzletsor homlokzatfelújitásával. Idén április 22-én ismét átvették a munkaterületet és elkezdték az üzletsor belső felújítását, illetve a POTE II. számú klinikájának bővítését. A tervek a Dél- dunántúli Tervező Vállalatnál készültek, s a felújítás több mint 22 millió forintba kerül.

— Két ütemben szólítottuk a terveket — mondja Weiler Árpád, a DTV tervezője. — Az üzletekét márciusban, a klinika bővítésének terveit pedig május elején. A földszinten — a régi kenyérbolt és két lakás helyén — kap helyet a belgyógyászati ambulancia — váró, porta iroda, vizsgáló -, amelynek az

udvar felől lesz a bejárata. Itt alakítják ki a mentőfogadót is. Az emeleti öt lakás területével — 450 négyzet- méterrel — pedig a sebészeti és a belgyógyászati osztályt bővítjük, a sebészetet kiszolgáló helyiségekkel — orvosi szoba, nővéröltöző, sebészeti oktató, műtős tartózkodó és raktár —, a belgyógyászatot pedig 18 ággyal. A földszinten minden üzlethelyiség eggyel lejjebb kerül, a cipész szövetkezeté pedig megszűnik. A kenyérboltot vizesblokkal, a Ba- ranyaker boltját pedig a régi Volán-irodával bővítik.

Selmeczi Jánossal, az Építő és Tatarozó Vállalat főmérnökével és Wéber Árpád építésvezetővel jártuk végig a munkaterületet.

— Július közepére befejezzük — mondja Wéber Árpád. - Mindent lebontottunk, csak a födém és a főfalak maradtak. Lebontottuk a válaszfalakat, levertük a vakolatot, felszedtük a burkolatot. Eddig hétszáz köbméter törmeléket szólítottunk el. Most az alap- és a födémerősítéseken dolgozunk.

Az emeleten csak a főfalak állnak, szállítják a törmeléket, cserélik a korhadt gerendákat. A földszinten a villanyszerelők1 már szerelik az alapvezetékeket. A Baranyaker majdani boltjának bontását még nem kezdték el.

— Egyelőre még sok a tisztázatlan kérdés - mondja Selmeczi János főmérnök, — A Bem utca túlsó felén van a víz és szennyvíz. Az utcát azonban nem lehet még egyszer feltörni, más megoldást kell választanunk, mégpedig az út alatti átvezetést. A második gond a fűtés, amit a tanács hőközpontjából szeretnénk átvezetni. Ez is problémás, mert az alagsorban nem lehet, az ott lévő DÉDÁSZ-trafó miatt.

— Az átadást az üzletekkel kezdjük. A kenyérboltét decemberre tervezzük, utána a többit folyamatosan. 1988 márciusára minden üzletet szeretnénk átadni. A klinikai rész felújításával 1988 októberére készü-. lünk el.

M. Gy.

Festékek a Szalai András úti háztartási boltban