Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-09 / 187. szám

Dunántúlt napló 3 1987. július 9., csütörtök ■«199j59w 91*# If199K«119rV># 9B9911JIÄ 99 »9«991 Hiánycikkek nyomában Városszépítők Ha valaki mostanában az ehhez szükséges anyagokat keresi, például a jól ismert diszperziós falfestékek vala­melyikével szeretné otthonát újjávarázsolni, alighanem csalódni fog. Üresek a pol­cok a boltokban és az el­adók mégcsak nem is igen vigasztalják a vásárlót. Az okokat kutatva ezúttal azon­ban nemcsak a kereskedő­ket kérdeztük, hanem a gyár­tók és a szakminisztérium képviselőit is. * Diszperzit, Diszkrilát, olajos faátvonó tapasz alig, vagy egyáltalán nem kapható. A Neoluxból, a Trinát-colorból csak egyes színeket talál a vásárló. Parkettalakk, autózo­mánc, olajfesték, alapozó, szó­rótapasz hol van, hol nincs. Hasonló jelenség tapasztalha­tó más megyékben, sőt a fő­városban is. — Az ötféle vizes festékből jelenleg semmilyen sincs — panaszkodik a pécsi Szalai András úti Budalakk-mintabolt helyettes vezetője. — Mintegy két-két és fél hónapja hiány­cikk az olajos késtapasz. Ta­valy 13 millió forint volt a ki­esésünk, idén havonta 5-6 millióval forgalmazunk keve­sebbet. A gyártó főleg alap­anyag beszerzési nehézségek­re hivatkozik, de időnként azt Is mondják, nincs elegendő doboz vagy tető. Máskor meg azzal érvelnek, hogy kevés a szórófej. Hasonló a helyzet a Sallai vtcai TVK-mintaboltban. Itt-ott még akadnak „dugi készletek”. A komlói háztartási boltban legalább is esküsznek rá, hogy aki keres, az talál is. A Lenin téri üzlet vezetőjé­nek mindenesetre sikerült né­hány, tavasz óta hiánycikknek számító árut beszereznie. Hogy honnan — az természetesen titok, elégedjünk meg annyi­val, hogy a néhánv doboz festékért, parkettalakkért a fél országot is bejárta. Festékügyben a forgalma­zók semmilyen változásra nem látnak kilátást. Az országot egymás között felosztó tíz-ti- zenkét nagykereskedelmi vál­lalat nagyjából hasonlóan ítéli meg a helyzetet. * A titándioxid a mészen kí­vül az egyetlen olyan anyag, amely tökéletes fehér színt ad. így a hazai és a külföldi fes­tékipar egyaránt ezt használja alapanyagként. Mással helyet­tesíteni nem lehet, viszont az ára tavaly óta megháromszo­rozódott. A magyarországi gyá­rok behozatali lehetősége har- mic százalékkal csökkent, ami azt jelenti, hogy ennek követ­keztében eleve kevesebb fes­ték előállítására képesek. — Ilyen hiányhelyzet még Soha nem volt — szögezi le ]áky Géza, a Budalakk Fes­ték- és Műgyantagyár kereske­delmi igazgatója. — A belföl­di forgalmat bonyolító válla­latoknak és nekünk is elfogy­tak a készleteink, egy-két hé­ten belül a hatóságoknak, s nekünk is döntenünk kell. A kérdés az, hogy feladjuk-e azt a színvonalat, amit elér­tünk és térjünk vissza a régi dolgokhoz, vagy a mennyisé­gi kínálatot biztosítani tudjuk. — Azok a fejlesztések, ame­lyek eddig voltak és jelenleg is folynak - többek között vi­lágbanki hitellel — feltételez­ték, hogy nem lesz visszalé­pés. Gyártmányszerkezetünk még mindig úgy 5—6 évvel el van maradva a nyugat-euró­pai színvonaltól. Sohasem vol­tunk kimondottan az élvonal­ban, de eddig mindig tudtuk követni a színvonalat. A titándioxid behozatala mellett szól, hogy a bolti vá­sárlókon kívül jelentős felhasz­nálók a nagyfogyasztók: az építő-, a gép-, a jármű- és a bútoripar. A ceruzától az Ikarus buszig sokféle termék­re kerül titándioxid alapú ha­zai festék. A magyar export­áruval évente 40—45 milliárd forint értékű Budalakk festék is külföldre jut. A beszerzési gondokkal sok minden magyarázható. Azt viszont csak sejteni lehet, hogy a háttérben másfajta gondok is meghúzódhatnak. Itt van például mindjárt egy furcsa pécsi tapasztalat: a kétkom- ponenses parkettalakk egyik részét a gyártó még decem­berben megküldte, a másikat — amely nélkül az előző gya­korlatilag használhatatlan - júniusban szállították. A Baranya és Tolna megyét ellátó Mecsek Fűszert raktá­rai üresek, a megrendelt disz- perizós festékeknek csupán egyharmada érkezett meg. Ebből a mennyiségből képte­lenek ellátni a boltokat.- A vállalatnak mindenkép­pen megérné, hogy többet forgalmazzon, de hiába jó a kapcsolat a gyártókkal, egy­szerűen nem tudnak többet adni! — mondja Arató Márton. Jáky Géza, a Budalakk Fes­ték- és Műgyantagyár keres­kedelmi igazgatója megerő­síti a tényeket: — A hazai ellátásnak a Bu­dalakk 60—65 százalékát biz­tosítja. Igaz ugyan, hogy a nyolcvanas évek eleje óta mind kevesebb festék kerül a belföldi piacra, nálunk azon­ban ez idő alatt is évi 5—6 százalékos volt a termelésnö­vekedés. Tavaly például a la­kosság részére 1500 tonnával többet gyártottunk, mint 1982- ben. Idén, az első félévben 2 mil­liárd forint értékű terméket állítottunk elő. Jól jellemzi a keresletet, hogy a harmadik negyedévre 2,1 milliárdra kap­tunk megrendelést. A szűkös import miatt ózonban előre­láthatólag csak 960 millió fo­rint értékű festéket tudunk gyártani. Pedig a korábban kidobott, veszendőbe ment zagy-anya-, gok hasznosítására is gondol­tok. Egy alföldi szövetkezetnél regeneráló üzemet létesítettek, hogy az oldószerek nagy ré­szét visszanyerjék, hasznosít­sák a kötőanyagdús hulladé­kot. Az így készült olajos fa­tapasz azonban ugyanúgy hi­ánycikk, mint a többi kere­sett festékféle. — Úgy gondoltuk, hogy az olajos fatapasz eléggé lefu­tott termék, legalább 25 éves — érvel a kereskedelmi igaz­gató. - Mindenképpen idő­szerű volt lecserélni. Ezért je­lentkeztünk a Budakittel, ezzel a Diszperzithez hasonló vizes- bázisú termékkel. Ebben vi­szont már van titándioxid. Már­pedig az első félévben annyi devizát használtunk fel, hogy ha nem lesz többlet lehető­ségünk, vissza kell nyúlnunk a régi termékekhez, A szocialista országok kö­zül az NDK-nak és Csehszlo­vákiának vannak bizonyos alapanyagai. Északi szomszé­daink korlátozott mennyiség­ben titándioxiddal is rendelkez­nek. Ezekhez azonban a ma­gyarországi gyártók nem jut­nak hozzá. Mi ugyanis leg­jobb esetben is árucserével fizetnénk, márpedig a baráti államokban — épp úgy, mint nálunk - döntő szempont a valutatermelés. Az árut ők is inkább annak adják, aki ke­mény devizával fizet. * A Belkereskedelmi Minisz­tériumban tökéletesen tisztá­ban vanak a helyzettel. — Megpróbáltunk egyezked­ni a gyárakkal — mondja Sza­bó Barnabás főtanácsos. — Mindenképpen szeretnénk, ha a jelenlegi Helyzet nem rom­lana tovább. Megállapodtunk, hogy a gyártók az importta­karékos termelés részarányát növelik. A vízzel hígítható, az oldószerszegény, az úgyneve­zett környezetbarát festékek aránya például a jövőben lé­nyegesen nagyobb lesz. A Budalakk termékeinek csomagolásán 1—2 hónapon belül megjelenik egy zöld ecsetet ábrázoló emblé/na. A már ismert Diszperzit és a Budakitt mellett új termék ki- fejlesztéséről is szó van. 1995- ig a gyártmányok mintegy 50 százaléka vízzel hígítható, ol­dószerszegény festék lesz.- Lehet, hogy ez a jelen­legi ellátási helyzetben ellent­mondásnak tűnik, de nálunk a termelés növekedésével együtt termékváltás is bekö­vetkezett — indokol a Buda­lakk kereskedelmi igazgatója. — Egy évtizede az oldószer­szegény festékek aránya még alig 10 százalék volt, a fes­tékek anyagának általában 40 százaléka párolgott el, mérgezte a levegőt. Most vál­toztattunk a helyzeten. Ha például 20-25 ezer tonna vi­zes festéket készítünk, abból 10—12 ezer tonnával kevesebb az elpárolgó oldószer. MoTónb városszépítő ria&alll% egyesületei­nek a küldöttei első ízben 1981-ben tartották országos értekezletüket. A községek 1985-ben kapcsolódtak a lo­kálpatrióta mozgalomhoz, s ezt követően móf együtte­sen tartották évenkénti ren­dezvényüket. Idén Győrött jú­nius 26-27—28-án mór mint a Város- és Községvédő és -szépítő Egyesületek Szövet­ségének a VI. országos ta­lálkozójára és tapasztalat- cseréjére, illetve II. közgyű­lésére kérült sor, melyen a 104 egyesület küldöttei kö­zött ott voltak a pécsi vá­rosszépítők is. Az értekezleten a hivata­los előadókon kívül 35-en szólaltak fel, ami azt mutat­ja, hogy nagyon élénk és vi­tadús volt a tapasztalatcse­rével egybekötött közgyűlés. A külföldi felszólalók a sa­ját tevékenységükről adtak tájékoztatást. Csehszlovákiá­ban pl. a Nemzeti Front vé­gez hasonló munkát, mint Magyarországon a városszé­pítők. Nyáron ifjúsági hon­ismereti táborokat szervez­nek; idén Csallóközben 8 ilyen táborban dolgoznak a fiatalok. A nagymegyeri székházuk avatására meg­hívták és azon részt is vett a magyar városszépítők orszá­gos elnöke. A Szovjetunió­ban a hozzánk hasonló szer­vezetek főleg a természet- védelem területén dolgoz­nak, s ennek folytán szület­tek olyan határozatok, mint a Bajkál-tó tisztaságának a védelme, vagy hogy az észak­ra tartó folyók délre történő elterelésével még kutatóinté­zeti szinten sem szabad fog­lalkozni. A Német Szövetsé­gi Köztársaságban három- lépcsős formában tartják a városszépítők versenyét és igen komoly pénzdíjakat kapnak a helyezettek. A köz­ségvédő egyesületek az el­múlt pár évben 6,5 milliárd forintnak megfelelő összeget fordítottak falvaik felújításá­ra. Általános cél a régi épü­letek megóvása azért, hogy a település megtartsa ere­deti arculatát. A hazai felszólalók álta­lában hangoztatták, hogy nem csak a régit kell véde­ni, hanem az új lakóterülete­ket is. A természet és az em­ber összhangját kell megta­lálni az otthon kellemes köz­érzetéhez, a múlt hagyomá­nyainak az ápolásával pe­dig úgy kell törődni, hogy a vendégek is kellemesen gon­doljanak vissza a megláto­gatott városra. Kiemelték az építészeti kultúra terjeszté­sének a szükségességét és azt, hogy a nosztalgiát nem szabad összekeverni a lokál­patriotizmussal. Ne csak vé­dett lakóházak, hanem vé­dett lakónegyedek is legye­nek. Az utcaelnevezéseknél a tanácsok legyenek figyelem­mel arra, hogy az utcában, téren található szobrok le­gyenek azok nevével össz­hangban. A fiatalokat meg kell tanítani a sajátos hazai növényvilág ismeretére is, mert a hazafiság tudatához tartozik a természet ismerete is. Védeni kell a népi kultú­rát, mert az nemzeti kin­csünk. TríKh javaslat hang­■ ODÚ zott el a jövőre vonatkozóan, melyekben dön­tés ugyan nem született, azonban az újonnan válasz­tott országos elnökség dol­gozza majd ki azokból a leg­közelebbi — 1988-ban Gyu­lán tartandó — közgyűlésre a határozati tervezeteket. Ilyen javaslatok voltak: — az egyesületek adjanak össze pénzt pályázati célra, — a jövőben legyenek a közgyűlésen szekcióülések is, mert más a gondja a város­nak és más a falunak,- a városokban a főépí­tész mellett legyen városi fő­kertész is,- jogi keret szabályozza a városszépítők és a tanácsok kapcsolatát,- kezdeményezzünk közös európai városvédő mozgal­mat, — a történelmi városcíme­rek legyenek védettek. Az összefoglalóban, de az országos hatáskörű szervek képviselőinek a felszólalásai­ban is elhangzott, hogy el­engedhetetlen a társadalmi részvétel a város- és község­fejlesztésben, s hogy a jövő­ben ne csak a műemlékeket védjük, hanem az építészeti egységeket is. Történt e?y ala* ■ VI ICIII pitvanyi bejelentés is, amit a Mező- gazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium Növényvédelmi Intézete tett egymillió forint értékben. Ebből azok ré­szesülnek, akik eredménye­sen tevékenykednek a ter­mészet- és a faluvédelem ér­dekében. Dr. Marton István, a Pécsi Vó rosszépítő és Városvédő Egyesület elnöke Annak ellenére, hogy a témát alaposan körbejártuk, igazi megoldásról nem tudunk beszámolni. Azzal ugyanis, hogy a jövőben lesz elegendő festék és a vásárlónak nem kell a bol­tok tucatjait végigjárnia, seholsem biztattak bennünket. Meg­tudtuk viszont, hogy a hiányhelyzetnek sok oka közül az egyik a „felhasználás szerkezetének átalakulása" lehet. A szilikonos festékek például azért népszerűek, mert hosszabb élettartamú- ak, mint a régebbiek, mert szívesebben használják az új la­kások építésénél, a régiek tatarozásánál. A gyártók felmé­rései szerint a magánépítők két-háromszor, vagy akár ötször többet is használnak belőlük, mint a házgyári technológiák. » Ferenci Demeter A pécsi Bem utcai üzletsor homlokzata már rendezett képet mutat, bent azonban dolgoznak a Pécsi Építő és Tatarozó Vál­lalat szakemberei az üzletsor belső felújításán Félújítják a Bem utcai üzletsort Elsőként a kenyérbolt Tavaly szeptemberben készült el az Építő és Tatarozó Válla­lat a pécsi Bem utcai üzletsor homlokzatfelújitásával. Idén április 22-én ismét átvették a munkaterületet és elkezdték az üzletsor belső felújítását, illet­ve a POTE II. számú klinikájá­nak bővítését. A tervek a Dél- dunántúli Tervező Vállalatnál készültek, s a felújítás több mint 22 millió forintba kerül. — Két ütemben szólítottuk a terveket — mondja Weiler Ár­pád, a DTV tervezője. — Az üzletekét márciusban, a klinika bővítésének terveit pedig má­jus elején. A földszinten — a régi kenyérbolt és két lakás helyén — kap helyet a bel­gyógyászati ambulancia — vá­ró, porta iroda, vizs­gáló -, amelynek az udvar felől lesz a be­járata. Itt alakítják ki a mentő­fogadót is. Az emeleti öt la­kás területével — 450 négyzet- méterrel — pedig a sebészeti és a belgyógyászati osztályt bővítjük, a sebészetet kiszol­gáló helyiségekkel — orvosi szoba, nővéröltöző, sebészeti oktató, műtős tartózkodó és raktár —, a belgyógyászatot pedig 18 ággyal. A földszinten minden üzlethelyiség eggyel lejjebb kerül, a cipész szövet­kezeté pedig megszűnik. A ke­nyérboltot vizesblokkal, a Ba- ranyaker boltját pedig a régi Volán-irodával bővítik. Selmeczi Jánossal, az Építő és Tatarozó Vállalat főmérnö­kével és Wéber Árpád építés­vezetővel jártuk végig a mun­katerületet. — Július közepére befejez­zük — mondja Wéber Árpád. - Mindent lebontottunk, csak a födém és a főfalak maradtak. Lebontottuk a válaszfalakat, levertük a vakolatot, felszed­tük a burkolatot. Eddig hétszáz köbméter törmeléket szólítot­tunk el. Most az alap- és a födémerősítéseken dolgozunk. Az emeleten csak a főfalak állnak, szállítják a törmeléket, cserélik a korhadt gerendákat. A földszinten a villanyszerelők1 már szerelik az alapvezetéke­ket. A Baranyaker majdani boltjának bontását még nem kezdték el. — Egyelőre még sok a tisz­tázatlan kérdés - mondja Sel­meczi János főmérnök, — A Bem utca túlsó felén van a víz és szennyvíz. Az utcát azon­ban nem lehet még egyszer fel­törni, más megoldást kell vá­lasztanunk, mégpedig az út alatti átvezetést. A második gond a fűtés, amit a tanács hőközpontjából szeretnénk át­vezetni. Ez is problémás, mert az alagsorban nem lehet, az ott lévő DÉDÁSZ-trafó miatt. — Az átadást az üzletekkel kezdjük. A kenyérboltét decem­berre tervezzük, utána a többit folyamatosan. 1988 márciusára minden üzletet szeretnénk át­adni. A klinikai rész felújításá­val 1988 októberére készü-. lünk el. M. Gy. Festékek a Szalai András úti háztartási boltban

Next

/
Oldalképek
Tartalom