Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-08 / 186. szám

1967. július 8., szerda Dunántúli napló 3 MI is az a TS-4? Pécsi Ny éri Színház Kutatási program a felsőoktatás fejlesztéséért Beszélgetés Herman József akadémikussal A magyar felsőoktatás idő­szerű kérdéseiről tartott elő­adást nemrégiben Pécsett dr. Herman József akadémikus, a Magyar Tudományos Akadé­mia Nyelvtudományi Intézeté­nek igazgatója, a JPTE Peda­gógiai Intézetének és a PAB pedagógiai munkabizottságá­nak meghívására. Az előadás után kértem tőle interjút. — Professzor úr, ön nem­csak szakmájában közismert, de korábban minisztériumi ve­zető beosztást is vállalt, és több évig dolgozott Párizsban is, az UNESCO keretén belül. Szeretném, ha mindenekelőtt nemzetközi összehasonlításban szólna a mai magyar felső- oktatásról. — Minőségi tekintetben fel­sőoktatásunk kiállja a nemzet­közi összehasonlítást. Érdekes azonban említeni egy mennyi­ségi jellemvonást: hazánkban az érintett korosztályok 8-9 százaléka jut be a felsőokta­tásba, míg ez az arány a leg-1 több fejlett országban maga­sabb, egyes nyugati országok­ban ennek többszöröse. Ezzel az említett országok a túlkép­zés veszélyét is vállalják, idő­legesen enyhítenek a fiatalko­ri munkanélküliség problémá­ján is. Vannak persze szerve­zeti különbségek is: léteznek a mienknél jóval rugalmasabb, a szakirányok szabadabb ki­alakítását lehetővé tevő konst­rukciók. — ön az úgynevezett TS-4 jelű kutatási kormányprogram felsőoktatási programtanácsá­nak elnöke. Mit kell tudnunk erről a programról? — A TS-4 jelű kormányszin­tű kutatási terv öt programból áll: közoktatási, felsőoktatási, közművelődési, történelmi és kulturális emlékeink feltárásá­nak szentelt, valamint magyar­ságkutatási programokból. — Milyen tényekből indult ki a kutatás felsőoktatási része? — Mindenekelőtt megjegy­zem, hogy nem vagyok kap­csolatban a felsőoktatás hiva­tali irányításával, így csak sa­ját nevemben beszélek. Szerin­tem felsőoktatásunk struktúrá­ja merev, és évtizedek óta alig-alig változott a felsőokta­tásba bekerülők száma. és megoszlása; aki pedig bekerül, nagyrészt jól-rosszul el is végzi az adott intézményben tanul­mányait. A felsőoktatás hazai szerkezete sem rövidebb, sem hosszabb távon nem vagy alig alkalmazkodik a népgazdaság utóbbi években észlelhető vál­tozásaihoz, a nagyobb struktú­raváltásról nem is szólva. Ez több feszültség forrása. Né­hány példa: pedagógushiány alakult ki, de vannak helyüket nem találó pedagógusok is, egyes mérnöki szakokon túl­képzés van, ugyanakkor a leg­különbözőbb vezetőállások­ban dolgozók között nem ele­gendően rendelkeznek felsőfo­kú diplomával. Lassan több területen szinte behozhatatlan mennyiségi lemaradás is ész­lelhető. Hiányosságok mutat­koznak annak felmérésében is, hogy egyáltalán mennyi és mi­lyen képzettségű szakemberre van szükség. Nehézkes, túl bo­nyolult intézményeink belső szervezete, nem hatásosak a döntési folyamatok sem a fel­ső állami irányítás részéről, sem egyetemen vagy főiskolán belül. Nagy problémák vannak az egyetemek kutatómunkájá­nak alátámasztásában is, és folytathatnám a gondok felso­rolását. így érthető, hogy a fel­sőoktatási programon belül több alprogram alakult ki, egyik a felsőoktatási folyamat és a társadalmi környezet kö­zötti kapcsolattal, a második a felsőoktatás gazdasági és ter­vezési problémáival, a harma­dik a felsőoktatás módszerta­ni és oktatásszervezési kérdé­seivel, a negyedik a felvételi folyamattal, végül az ötödik a felsőoktatás irányítási mecha­nizmusaival foglalkozik. — Lesz tehát bőven dolga a TS-4 felsőoktatással loglalko- só bizottságának. Gondolom, a posztgraduális képzéssel is foglalkoznak . ..- Az ön által említett terü­letet is rendkívül fontosnak tar­tom, több kutatócsoportunk foglalkozik is vele. Az orvosok és a jogászok esetében a szakvizsgákkal van posztgra­duális szintű pályára lépési kö­vetelmény, a többi területen viszont szükség van egyrészt a folyamatos utánképzés, más­részt a tudományos tovább­képzés összefüggő rendsze­rére.- A TS-4 kormányszintű ku­tatási program felsőoktatással foglalkozó szakemberei tesz­nek-e valamint azért, hogy el­képzeléseikről, jobbító szándé­kú gondolataikról az érdeklő­dő szakemberek is tudomást szerezzenek? — Elképzeléseink szerint még ebben az évben megjelenik egy, a felsőoktatási kutatások­kal foglalkozó periodika első száma. Terveinknek megfele­lően itt neves elméleti és gya­korlati szakemberek publiká­ciói olvashatók majd az egye­temek és főiskolák beiskolázá­si, irányítási kérdéseiről, a re­gionális vetületekről, a hallga­tók társadalmi beilleszkedési gondjairól és sok más, mind­annyiunkat foglalkoztató kér­désről. Bozsik László Premier előtt a Macbeth Táncelemekkel átszőtt Shakespeare- tragédia a Szabadtéri Színpadon A hatalmas színpadtér kö­zepén mindössze három sze- leplő a rendezővel, aki halk instrukciókat ad, időnként kar­jával — a nézőtérnek háttal — a félkörben ücsörgő tánc-í kar tagjai felé mutatva. A tán­cosok — a „baranyások" — rövid megbeszélés után haza­mehetnek, a próba a prózai szereplőkkel folytatódik. * Középütt nyers fenyőfatör­zsekből emelt építmény, lép­csővel. Alatta Molnár Piroska (Lady Macbeth) ácsorog, az előtérben Sipos László (Mac­beth) és Pilinczes József (Ban- quo) a rendezővel. Este 8 óra. „Angelusra" kondul a közeli Dóm öreg­harangja. Ilyenkor szót úgy­sem lehet érteni; míg a ha­rangszó tart, Macbeth és Ban- quo a párbeszédüket kísérő játékos birkózást gyakorolja. Macbeth, 1. felvonás, 3. szín. A boszorkánylátomás utáni je­lenet. Hírnök jő’ s örömmel jelenti, hogy a király boldo­gan fogadta Machbet győzel­mének hírét, s jutalmul ,,Már­is, mint Cawdor thánját üd- vözöltet.. ." —, mondja. S itt a címszereplő rövid monológ­ja következik („Félre"): „... a szellemvilági intelem I Se rossz nem lehet, se jó. Mert ha rossz / Igaz kezdet­tel miért előlegezné / Sike­remet? Cawdor thánja va­gyak! I s ha jó: miért szállt meg oly szörnyű sugallat / Hogy iszonyodó hajam égnek áll...?" Itt kirobban a kacagás. Si­pos—Macbeth tar koponyájá­hoz kap, és térdre rogy... A rendező közli: ezt lelejtsd el...! (Sipos azóta mormogva járkál: „Elfelejtem! — Nem felejtem el?...") A próba egy kicsit meg­akad, s már indulna tovább, amikor, mintegy végszavazva, az ügyelő fojtottan beüvölti a színpadra: „A büfés indul ha­za, aki kajálni akar, most jöj­jön!...” „Tabló” ... . Slusszpoén. Dülöngélünk a nevetéstől, úgy látszik, ilyen napot fog­tam ki a Szabadtéri Táncszí­nen, ahol a délelőtti részpró­bák után minden este kemény munkával araszolnak tovább a Shakespeare-tragédia jele­netei. Vagyis teljes üzemben, már-már a végéhez közeledik a Macbeth előkészítése, a most már csupán két nap múlva esedékes bemutatóra. * Az előadás érdekesnek ígérkezik, önmagában mór attól is, hogy a tömeget és a mozgalmas harci jelenete­ket tónckarral képzelte el a rendező; a táncosok szerves részvételével a drámai folya­matban. Ami hovatovább ha­gyomány Bagossy László nyá­ri színházi rendezéseiben. Erről kérdeztem őt és Vidá- kovics Antal koreográfust, a Baranya Táncegyüttes művé­szeti vezetőjét. — Amit a táncelemekkel Most jelent meg Baranyai nyár címmel a Megyei Műve­lődési Központnak az a ki­adványa, amely a megye vá­rosainak jelentősebb nyári kulturális eseményeit tartal­mazza, ismerteti. A korábban csak stencilezett, szűk körben terjesztett tájékoztató anyag ezután szerény nyomdai kivitel­ben a nagyközönség számára is hozzáférhető: a programfü­zet beszerezhető Pécsett, a Nyári Színház jegyárusító he­lyein és a Dozsó kempingjé- nék recepciójában, Siklóson, szeretnék, az a Macbeth-ben talán az Antigonéhoz áll a legközelebb dramaturgiailag — válaszolta. — A tánc a drá- maíság erősítését szolgálja. Soha nem a dramaturgiai csúcspontokon, mindig a drá­mai folyamat elindításában, a drámai „felfutás" intenzitásá­ban jut szerephez. Természete­sen stilizált táncokról van szó... A harci jelenetekben tehát nem közvetlen „gyilko- lásos" táncokat lát a néző. Az öldöklés légkörét Veret­nénk megteremteni a tánc­nyelv bizonyos jelzéseivel. így természetes módon ezek a táncok teljesen mások, mint a Székelyfonóban vagy a Szen!- istvánnapi búcsúban, amely önmagában véve szinte egyet­len nagy táncos kavalkád volt... * A darabot alapos tömörítés­sel, két részben játsszák. Azóta, hogy a múlt héten ott jártam, már a főpróbák stádiumába került a Macbeth. Jelenetenként bevilágítják a színpadot, fölépültek a dísz­letek, a szabók elvégzik az utolsó kosztümigazításokat. S két nap múlva, július 10- én - ahogy a színházi mon­dás tartja: — este 9 után min­den kiderül. W. E. Komlón, Mohácson, Harkány­ban és Szigetváron pedig a művelődési központban. A Baranyai nyár című ki­advány a jelentősebb idegen- forgalmi központok program­ját közli június 1-jétől szep­tember 6-ig, mégpedig igen praktikusan és áttekinthetően. Előbb naptári sorrendben rö­viden, aztán helységenkint bő­vebben. A kiadvány hasznos útmutató a helybeliek és nya­ralók számára, megkönnyíti a tájékozódást a nyári kulturá­lis, művészeti, közművelődési események közt. Pécsi diák nemzetközi gimnáziumban A bizonyítványban: hetesek és hatosok Ugyancsak meglepődött Reglődi Dóra, úgy egy éve, amikor felajánlották neki, hogy külföldön folytassa gimnáziumi tanulmányait. Néhány napi fontolgatás után elfogadta a felkínált lehetőséget. Az UNESCO szervezésében szerte a világon nyolc nem-, zetközi gimnázium működik. Az egyik az észak-olaszországi, Trieszt melletti kis faluban, Duinóban. Dóra, aki azelőtt még hírből sem ismerte a ha­sonló intézményeket, immár egy éve ennek az iskolának a tanulója. A tanév végeztével nemrégen tért haza, akkor me­sélt élményeiről. — Duinóba 56 országból ér­kezett az ott tanuló 200 diák és ebből mindössze ketten va­gyunk magyarok, akik szocia­lista országból az elsők között kaptuk meg a lehetőséget. Előtte a pécsi Leőwey Klára Gimnáziumba jártam, így jól össze tudom hasonlítani a két iskolát. A legnagyobb eltérés, ami egyben természetes is. hogy a nemzetközi gimnázium­ban angolul folyik az oktatás. A tantárgyak hasonlóak a ma­gyar középiskolák tantárgyai­hoz, a számonkérés azonban már eltérő. Év közben alig akad szóbeli felelés, a harma­dokra osztott tanévben min­den egység végén a megírt tesztek, dolgozatok alapján, értékelik a teljesítményünket. Év végén pedig vizsgázunk az egész éves anyagból *— mond­ta Reglődi Dóra. akinek leg­utóbbi bizonyítványába három hetes és többnyire hatosok ke­rültek, amik a magyar érték- rendszer szerint is a legjobb osztályzatoknak számítanak. A tanulás után a kollégiu­mokban lakó diákok kötelező, délutáni foglalkozásokon isi részt vesznek. A választható sport, szociális és szakköri el­foglaltságok közül Dóra a ví­zisportok, egy magyar szárma­zású néni látogatása és az énekkar mellett döntött. — A kötelező jellegű prog­ramok mellett nagyon sok a közös, iskolai rendezvény. Kü­lönböző gyűjtési akciókat szer­vezünk, ki-ki nemzeti esteken mutatkozik be, de nagyon nép­szerűek a táncmulatságok, kö­zös kirándulások is. Számomra a római tanévnyitó és a velen­cei karnevál nyújtotta éjidig a legmaradandóbb élményt, azon túl, hogy ezek az események adnak igazi alkalmat arra, hogy minél jobban összebarát­kozzunk. Köztünk maradéktala­nul megvalósul a nemzetközi megértés. — Amit jobban nem is példázhatna más, mint az, hogy Dóra legjobb barátnői egy argentin és egy dél-afrikai lány. Még egy évig tanul Olasz­országban Dóra, utána itthon szeretne továbbtanulni. — Már mielőtt Duinóba ke­rültem, elhatároztam, hogy or­vosi egyetemre jelentkezem,, remélem sikerül bekerülni. Erre minden esélye megvan Dórának, hiszen aki megfelelt az UNESCO-iskola nemzetközi érettségijén, bárhol felvételi nélkül tanulhat tovább. Kaszás E. Képernyő előtt Alfonzé Nem rögzít több jelenetet Alfonzóval a televízió, mert Alfonzé elment. Nem Bejrút­ba, nem Indiába, hanem sok­kal messzebb, és visszahozha- totlanul. Csak néhány hónap­ja, hogy hetvenötödik születés­napja alkalmával nyilatkozott, interjút adott. Nem csupán kalandjait idézte fel, hanem élni tudásra, sőt túlélésre és megmaradásra is adott néhány receptet a hallgatóságnak. „Szegény apámnak csak há­rom kávéháza volt..." - kezd­te mindig az élettörténetét Markovics, azaz Markos József, azaz Allonzó, aki parkett-tán­cos volt Miss Arizona mulató­jában, kísérője és testőre a walesi hercegnek és Mrs. Simpsonnak. Aki Egyiptomban, Bejrútban, Indiában turnézott, majd 56 őszén, érvényes útle­véllel, érvényes szerződéssel, és és egy stráfköcsin három gyer­mekével elindult Brüsszelbe — dolgozni egy mulatóban. Alfonzó élete ugyebár film­re kívánkozik: szép szál fiatal­ember a fényben úszó poron­don, gyönyörű partnernők, eg­zotikus országok - aztán mun­kaszolgálat és kalandos sza- badítási akciók a pesti gettó­ból. Mégis: ő a bohóc volt min- denekfelett. Az a bohóc, az a clown, akinek — noha már a fia is befutott a szakmában — nem lesz soha és nem is lehet utánzója. Legerősebben a ze­nei számai hatnak, mondhat­nánk azt is, hogy Alfonzó ze­nebohóc volt. De erről a mű­fajról is mások a kialakított szabályok. Alfonzó műfaja Al­fonzó volt, noha a legerede­tibbet zenebohócként adta. Amikor, mint a péntek esti emlékműsorban is, egy-egy gesztusból, szóból, zenei hang­ból indul a következő váltás, Mozart után amerikai dzsessz, barokk kamaraegyüttesből ba- zseváló cigánybanda. A szobrász úgy dolgozik, hogy a kézbe vett kőtömbről eltávolítja azt. ami fölösleges. Alfonzó az élet nagy tömbjé­ről fejtette a sallangot, a ne­vetségest, a gyarlót. Azaz nem is fejtette, csak észrevette, ami ott hevert előtte. Ezt azonban nem hajította a sze­métre, hanem újra kézbe vet­te, megkereste rajta, benne azt, ami a legjellemzőbb, a legemberibb, hogy aztán fel­mutassa nekünk. Mi ellenáll­hatatlan nevetésben törtünk ki minden alkalommal. Alfonzó pedig kikacsintott ránk, össze- nevetett velünk, majd komé- diózott tovább. Élvezte ő is, és ez már közös játék volt a közönséggel. Kitűnően utánozta Hitlert és Mussolinit - ez utóbbival is volt alkalma találkozni —, de emlékezetem szerint nem mű­velte a politikai kabarét a szó szoros értelmében. Humora mégsem volt steril és a min­dennapoktól mentes. A min­denáron való aktualizálás he­lyett övé volt az utca, a min­dennapok humora. Néha vas­kosan, robusztusán, hisz alka­ta is erre predesztinálta. Euró­pa jó néhány nyelvén, jó pár népének gesztusaival, néha csak egy szemvillanással. Kár, hogy vége az előadásnak .. . G. O. Baranyai nyár

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom