Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)
1987-07-06 / 184. szám
1987. július 6., Kútfő Dunántúlt napló 3 Egy hónap késéssel Július végén forgalom- irányítás a harkányi úton Június 8-án ,,Villanyrendőr''- tervek Pécsett című írásunkban többek között hírül adtuk, hogy a hónap t— tehát június — végére forgalomirányító berendezés fog működni az Egri Gyula út - 57—58-as utak csomópontjában. A híradás némii gyanút kelthetett az olvasóban, ha a képaláírást is elolvasta. Ott ugyanis augusztusra szólt az ígéret. A gyanút! megerősíteni látszott nemrégiben a pécsi rádió közlése, miszerint augusztus végére helyezik üzembe az említett berendezést. S mindezek tetejében június végéig nyomát sem lehetett látni a munkának a forgalmas útkeresztezésben. Mi hát az igazság? Az, hogy a héten — már júliusban — végre dolgoztak a helyszínen a Közúti Építő Vállalat munkásai, s ez már jó jel. Az igazság további részéről Gömbös Józseftől, a Közúti Igazgatóság műszaki osztály- vezető főmérnökétől érdeklődtünk. íme: — Valóban június végére szólt a határidő, az augusztusra vonatkozó közlés viszont téves volt. Akkor mégis miért a késés? — lehetne kérdezni. Nos, a kivitelező KÉV a rossz; időjárás miatt a korábbi munkáival késett, ezért aztán a tervezett május helyett június végén vonulhatott fel a harkányi úti munkára. Az útkereszteződésben három járdaszigetet kell megépíteni, oszlopokat állítani, az átfeszítéseket megcsinálni ..., kábelezni ... Minden valószínűség szerint e hó végére üzembe helyezzük a berendezést és utána nyomban az Egri Gyula út—Hajdú Gyula úti csomópont kerül sorra. Tehát: várjuk a július végét. H. I. Alkotóház nyílott Pusztaszeren Pusztaszeren, a honfoglalás milleniumóra állított Árpádemlékmű szomszédságában vasárnap képzőművészeti alkotóházat nyitottak. A múlt században épült jellegzetes alföldi tanyát a helyi tanács, valamint a Hétvezér Termelőszövetkezet vásárolta meg és alakíttatta át a fővárosban működő Zichy Galéria alkotóközössége számára. Három lakószobát rendeztek be az összkomfortossá tett épületben, amelyben télen is dolgozhatnak majd a festők, grafikusok, szobrászok. Kísérletek a pécsi vasútállomáson Tisztábbak lesznek a személyszállító vagonok A Közlekedéstudományi Egyesület- fejlesztési térve Ha az ember vonaton utazik, akkor érzi jól magát, ha felszálláskor a vagon fogantyúja nem koszolja össze ruháját, kezét, ha a fülkékben tisztaság fogadja, ha jól kilát az ablakon, és ha az illemhelyen kulturált, higiénikus körülmények között el tudja végezni a dolgát. Ezek lennének az utazóközönség alapvető igényei, amik bizony belföldi szerelvényeken csak ritkán valósulnak meg maradéktalanul. Pedig a vasúton utazók többsége ezen a területen is fejlődést várt a menetjegyek megdrágulása mellett. A MÁV-nak természetesen azt diktálják az érdekei, hogy megtartsa, sőt, tovább növelje — utasainak számát. Nem véletlen tehát, hogy a Közlekedéstudományi Egyesület Vasútgépészet! és Járműfenntartási Szakosztálya egy fejlesztési tervet dolgozott ki a fent említett cél elérésének érdekében. Ennek egyik alapvető feltétele a tisztaság. A témával kapcsolatban a közelmúltban Kürti Attila, a KTE mérnöktanácsosa tartotta meg ,,A vasúti személykocsik tisztításának fejlesztési tendenciái” című előadását a MTESZ budapesti székházában. Eszerint a MÁV jelenleg a fejlesz tés tárgyi és technológiai feltételeinek kialakításán dolgozik. Olyan álláshelyekre van szükség, ahol mindennemű napi tisztítási és karbantartási munkát gyorsan el lehet végezni új, korszerű gépekké! és egy kísérletezés alatt álló vegyi eljárással. A tervvel kapcsolatos kísérletek a pécsi vasútállomáson folynak. A toalettek takarítását egy, a sínekre, talpfákra helyezhető műanyagtállal oldják meg. A csészéket és a helyiséget egy nagynyomású vízborotvával mossák ki, ezt követi a fertőtlenítés. A kocsi alatt a vizet a műanyagtál gyűjti össze. A vagonok utasterét egy, a kárpittisztító gép- hes hasonló svájci gyártmányú géppel takarítják és folynak a cseppmentes ipari méretű ablaktisztítás kísérletei is. — Két okból is időszerű volt, hogy előtérbe kerüljön a személyszállító vagonok tisztítása. A Nemzetközi Személy- és Poggyászkocsi Egyesület (RIC) június 15-től új, sziigorú szabályokat léptetett érvénybe a tisztasággal kapcsolatban. Külföldön ezentúl nem fogadják az előírásoknak nem megfelelő kocsikat. A nemzetközi igényeken túl természetesen a hazaiakat is szeretnénk kielégíteni, méghozzá a RIC mércéhez közelítve — mondta Kürti Attila. A kísérletek végeztével a tisztitóállomások telepítését a nagyobb közlekedési gócpontokban tervezik. A tisztítás folyamatát számítógépek programozzák majd, a minőség- ellenőrzést is a modern technika e vívmánya fogja elvégezni. Ha nem is azonnal, Idővel: mégis számíthatunk a vagonok minden igényt kielégítő tisztaságára. De addig és azután is nagyon sok múfik az utazó- közönségen is. K. E. Lánctalpas vasárnap Holdbéli táj benyomását keltette tegnap a délelőtti forróságban a nagyárpádi építkezés területe: az utóbbi napok súlyos esői nyomán mélyen felázott a sokszor megmozgatott föld, s most, kiszáradás során rücskössé, egyhangúan barnává vált minden. Halottnak tűnt emberek hiányában is, bár az egyik domb mögül monoton gépzajt hozott a szél. Váncsa István szorgoskodott irgalmatlanul nagy kotrógépe mellett.- Ha időnként nem pucolom le a ráragadt földet a lánctalpat vezető kerekekről, be rágódnak. Följebb is dolgozik egy gép, azt mondja Váncsa István: túlóráznak. Jól megfizetik, a mai vasárnapon közel 700 forintot keres. A feladata: betemetni ez erősáramú kábelek árkait. — Reggel héttől teljes műszak - mondja, hozzátéve: ennél sokkal korábban kezdődött a napja, mert 70 kilométerről, Potonyból jár ide dolgozni. A hatalmas geo kotrólapátja három méter szélesen tolja maga előtt a földet. Ahol keményebb a talci, kékesszürke, fényes felület maiad. Úgy tűnik: minden akadályt legyűr, kezelője helyreigazít:- Felül ez is a nagyon mély sárba, csak forognak a lánctalpak, de nem mozdul előre a gép ... Vagy kihúz egy másik, vagy markológéppel körbeássák. Amikor kiszállck - mászik vissza most c fülkébe Váncsa István - nem hallok semmit. Pedig ma még visszavon néhány óra ... M. A. A programok programja A programok programjának nevezhető a párt Központi Bizottságának július 2-i állásfoglalása, hiszen valóságos programsorozatot indít majd el — hallottuk szombaton este a televízió Hírháttér című műsorában, amikor Németh Miklóssal, a Központi Bizottság titkárával beszélgetett a tv riportere. Találó a megfogalmazás, hiszen legalább 6, fontosabb programot foglal magában a pártdokumentum. Az első és a legszembetűnőbb talán az adóreform, amely — ezt úgyszólván már minden felnőtt magyar állampolgár tudja — a vállalati, illetve a lakossági jövedelemszabályozás alapvető eszköze. (Az előbbire szolgál az általános forgalmiadó, az utóbbira pedig a sokat emlegetett személyi jövedelemadó.) Azt is milliók tanulták meg az elmúlt hónapök társadalmi vitái során, hogy az adóreform árreformmal párosul, hiszen változnak a termelői árak, ha pedig azok változnak, a fogyasztói árak sem maradhatnak érintetlenül. Eddig még csak két nagy reformot, programot említettünk. A harmadikként szólunk a bérreformról, amelyre — amint a szombat esti tv-be- szélgetésből is kiderült, — ma nincs pénzünk. Nincs, mert a bérreform a kereseti arányok olyan széthúzását jelentené. hogy a tórsadalmi- laq hasznosabb, értékesebb alkotómunka sokkal naavobb megbecsülésben részesüljön, mint idóiq. De ha nincs is erre pénzünk, akkor is fel kell készülni, hoay már az anyaai lehetőségek első, szerényebb javulását is fel tudjuk használni, e több évtizede esedékes lépéssorozat bevezetésére. Negyedikként szólunk a szociálpolitika reformjáról, idézve az állásfoglalás fél mondatát: a gyermeknevelésben ......stabilizálni, majd nö velni kell az állami részvétel arányát". Itt említjük meg a nyugdíjrendszer reformját is, amely az elmúlt hónapok társadalmi vitái során nagy visszhangot keltett. Nem tértünk ki még az ipar szerkezetátalakítási programjára, pedig - jellemző a téma súlyára, fontosságára — a gazdasági- társadalmi kibontakozás egyik legfontosabb feltételének tekintik. Ha már itt tartunk, bizakodással írhatjuk le, hogy az Országgyűlés ipari bizottságának a napokban megtartott ülésén már nemcsak arról szóltak részletesen, hogy milyen iparágakat kell fejleszteni, hanem — a korábbi évek gyakorlatától eltérően — már arról is, méghozzá konkrétan, hogy milyen termékek gyártását kell abbahagyni. öt programról beszéltünk idáig — fontossági sorrend nélkül. Ezt követően teszünk említést a politikai intézményrendszer fejlesztéséről. Ez magában foglalja a párt vezető szerepének korszerűsítését, a párt és az állam közötti pontosabb munka- megbsztást, az érdekképviseleti szervezetek bővülő szerepkörét, s annak intézményes biztosítékát, hogy valóban kibontakozhat a gazdasági alkotmányosság. Értve ez utóbbi alatt, hogy az állam nem szólhat bele derűre- borúra a vállalatok életébe, s persze a vállalatok is betartják a reájuk vonatkozó játékszabályokat. Már az előbbi sorokból is kiviláglik, hogy ezúttal nemcsak a gazdasági teendők megfogalmazásáról, hanem a gazdaságirányítás és a politikai intézményrendszer együttes reformjáról van szó. Egy olyan dokumentumról, amely hosszú évekre előretekintve felvázolja a párt, a kormány, az érdekképviseleti fórumok, a gazdólkocfó szervezetek, az állampolgárok legfontosabb teendőit, ezért a nemzeti program rangjára emelkedik. A program nem kelt bennünk illúziókat. Nem titkolja, hogy a sikerhez vezető út nehéz lesz, a kibontakozáshoz szükséges .. .„ források biztosítósa a közületi és a lakossági fogyasztás korlátozásával jár”. Különösen az első három—négy évet jelentő stabilizációs szakasz jelent majd próbatételt. E urópa, sőt a világ számos nemzete átélt már ilyen éveket. Az utóbbi hónapokban gyakran emlegették például a svédeket, mondván: még ők is nehéz helyzetbe kerültek 1973 után. Pedig vagy 170 éve nem háborúztak már, a világ egyik legmagasabb életszínvonalát érték el, s mégis: az ő iparuk termelési szerkezete is korszerűtlennek bizonyult, csökkent a gazdaság teljesítőképessége, kiéleződtek a társadalmi fesztültségek. Ám miután felismerték a qon- dok, bajok forrását, néhány nehéz esztendő alatt, kemény elhatározással úrrá tudtak lenni nehézségeiken. Ha a svédeknek sikerült, miért ne lennének jók a mi esélyeink is? Hiszen az idős vagy idősödő emberek a megmondhatói: volt már magyar gazdasági csoda is, 1946-ban, a forint megszületése idején. Vesztett háború után, romos országban kellett rendbe tenni a zilált gazdaságot, s elértük a nagy célt. Milliók akarták. Most, az összehasonlíthatatlanul erősebb gazdaság birtokában, a szocialista népek nagy családjában sokkal jobbak az esélyeink. Ezért bízvást felidézhetjük az egykori jelszót: lesz magyar újjászületés! Magyar László A tervezeti határidőre ígérik az átadást Felújítás a helesfai betegotthonban Környezetéé illő, szép épület- Nem lesznek nyolcágyas szobák Utolsó fázisához érkezett a helesfai szociális betegotthon legnagyobb épületének felújítása. A következő hónapokban a benti munkákkal és a külső festéssel kell elkészülniük a kivitelezőknek. Hogy milyen színű lesz az épület arról épp ott- jártunkkor tanakodott Bor- bás Gábor tervező, Hortobágyi Tiborral, Varga Kálmánnal, a Szentlőrinci Költség- vetési özem művezetőivel és az intézmény vezetőségével. Nem könnyű a döntés, hiszen Borbás Gábor, aki a valamikori jellegtelen lakóépületből a 13 hektárnyi arborétumba illő, a kastélyfőépület stílusához igazodót tervezett, a színekkel is szeretné hangsúlyozni a szépségét, igényességét. Ugyanakkor azt is figyelembe kell venni, hogy milyen színű a már meglévő többi épület. Szóbajött a korall, a türkizkék, az okkersárga és a dohánybarna. A helesfai betegotthon - a megye szociális otthonainak tervszerű felújítása, illetve bővítése jegyében — 1985 óta munkaterület. Akkor építettek egy 300 adagos konyhát, amely 17 millió forintba került. A következő esztendőben pedig megkezdődött a legnagyobb épületük rekonstrukciója. A felújítás kettős célt szolgál: egyrészt csökkenti az egykori, szobánkénti zsúfoltságot, másrészt 30-cal több beteget tudnak majd itt elhelyezni, vagyis a létszámuk 230-ra emelkedhet. A lelakott, többségében 6, illetve 8 ágyas szobákból álló épület rekonstrukciójának első évében újakat húztak a lebontott falak helyére és elkészült a tetőszerkezet. Idén kezdték a belső munkákat, amelyekkel a terv szerint haladnak. A kétszintes épületben ezután is lesznek 6 ágyas szobák. Három a földszinten és három az emeleten. Ám nem lesznek 8 ágyasak, hanem tizenkettő 4 ágyas és tíz 2 ágyas. Mindkét szinten 2—2 fürdőblokk, illetve 1-1 nagy és 2-2 kisebb társalgó áll majd a betegek rendelkezésére. Az emeleten rendezik be a két elkülönitőt a súlyosabb betegek részére, illetve itt lesz az orvosi és a nővérszoba. A több, mint 30 millió forint költségű rekonstrukció befejezését a tervezett határidőre, ez év decemberére ígéri a kivitelező. T. É.
