Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)
1987-07-04 / 182. szám
27. hét Aratas előtt Szőkülnek a kalászok, telnek a szemek, ha a szokottnál lassabban is, de megye szerte érik a búza, küszöbön az aratás. A nyár legnagyobb munkája szép reményekkel kecsegtet az idén.. A gabonatáblák ápoltabbak, a kalászok telteb- bek, mint máskor, az átlagosnál jobb termés várható. Megtermett a kenyérnek való, de az idén a szokottnál két héttel tovább marad lábon a búza, így több veszély is fenyegeti, mig a magtárba kerül. Mindez a szokottnál is nagyobb helytállást, szervezettebb munkát kíván az aratóktól. A feladat nagy. Baranyában az elkövetkező napokban, hetekben 55 700 hektár búza, 9400 hektár őszi árpa, 1400 hektár tavaszi árpa és zab, összesen 66 500 hektár kalászosgabona termését kell betakarítani. A gabona mellett a repce, a borsó, a szója és a lencse mintegy 17 000 hektáros területének aratásával is meg kell birkózni. Sok múlik azon, milyen volt a felkészülés, rendelkezésre állnak e a feladat elvégzéséhez szükséges gépek, eszközök. A hét véqéiq befejeződött qép- szemlék tanúsága szerint Baranya mezőgazdasága iái felkészült a nagy munkára. Az idén összesen 530 kombájn vár bevetésre, egy részük kedd óta mór árpát arat, csak úgy, mint más években most is ez a főpróbája a nagy nyári kampánynak. Ilyenkor jönnek ki a javítás során rejtve maradt géphibák amelyeket a hónap közepén kezdődő búzaaratásig méq van idő korrigálni. A tábla szélén őrködő szervizkocsiknak eddin kevés munkájuk akadt. Az IGP. - intenzív gabona program — keretében megifjodott a baranyai kombájn park, nőtt a nagy áteresztő képességű arató-cséplőgépek aránya. Kombájnparkunk kétharmada a legkorszerűbb Claas Dominátor, egyharmada E—516-os NDK kombájn. Egy kombájnra 130 hektár búza terület jut. Ez teszi lehetővé, hogy a búzát 13 munkanap alatt arassák le a megyében. Az ezt támogató szállító kapacitás is rendelkezésre áll, 900 darab platós gépkocsi és 2300 darab közúti vontató pótkocsi vár bevezetésre. A szállítási és egyéb járulékos munkákban 2400 traktor vehet részt. A tavalyi aszályos időben egyetlen gramm búzát sem kellett megszárítani. Az idén azonban az előjelek alapján erre is felkészültek a gazdaságok, jelenleg 98 különféle típusú szárító vár a félfűtésre. A tavaly bevezetett új béltartalom szerinti átvétel az idén fog valójában vizsgázni. A Gabonaforgalmi és MalomiDcfri Vállalat 128 helyen szervez átvételt, napi 12 órás időben 190 átvevő vonalon, iqénv szerint szombat, vasárnap is. Bővült a tároló kapacitás is, ideiglenes tárolókban a termésnek nem egész 10 százalékát kell csak elhelyezni. Július 10. után a GMV, a Mezőgép, és az AGRO- KER is beindítja aratási ügyeletét. A megye terve az idén is 1 millió tonna gabona betakarítása, a kukoricával együtt. Kalászos gabonákból jobb termés ígérkezik a tavalyinál. Mindenekelőtt az aratók iá munkáján múlik, hogy ez az ígéret valóra válljon. Az év lakóháza: az István utca 5. Fotó: Cseri László Munka közben a Pécsi Mentőszolgálatnál Fotó: Kóródi Gábor 1887. május 10-én kezdte meg működését a Budapesti önkéntes Mentő Egyesület, amelyet dr. Kresz Géza a már működő bécsi mentők segítségével hozott létre. Az első mentőkocsikat még lovak húzták, és az első mentőállomás 1890-ben épült fel a Markó utcában. Az alapszabályzat szerint az egyesület feladatának tekintette a mentés országos szervezését. Az Országos Mentő Szolgálat pécsi Tüzér utcai állomásán a szolgálati szobában eltöltött rövid idő is már rádöbbenti a kívülállót: vajmi keveset tudott eddig a mentősök munkájáról, legfeljebb csak úgy hitte. A szolgálatvezető telefonja szüntelenül cseng, délelőtt 11 óráig már csaknem 100 hívást regisztrált, és Tóth Csaba, aki ezen a napon a szolgálatvezető, azt mondja minderre: ez egy jó nap. Bodorné Bán Margit szintén alig tudja levenni a füléről a kagylót. Egy mondatot nem tudunk úgy végigbeszélni, hogy közben ne csörögjön a telefonja. Ö a klinikai hívásokat veszi és a betegszállításokat szervezi. Dr. Farbaki Iván, a mentő- állomás igazgató főorvosa 1959 óta dolgozik a mentőszolgálatnál, 1961. május 1. óta itt Pécsett.- A legnehezebb munka a szolgálatvezetőé, neki mindent tudnia kell, ezért a legjobban képzett, legrutinosabb embereink közül kerülnek ki. Ö dönt, mikor, ki, hova menjen, még az orvosnak is ő ad utasításokat. Nemcsak Pécset kell úgy ismernie, mint a tenyerét — azt, hogy hol van útlezárás, hogy melyik a legrövidebb út az adott célhoz —, hanem az egész megye útjait, azt, hogy hová kell terepjáró kocsit küldeni, hová lehet behajtani, hová nem.- Vegyünk példának egy tömeges balesetet. Jön a hívás, itt és itt, ez és ez történt. Neki azonnal tudnia kell dönteni, milyen kocsit és hányat küldjön. A mentőópolónak a helyszínre érkezéskor azonnal helyzetjelentést kell adnia. Ezután indul be igazán a gépezet. Ha kell, más állomásokról is riaszt kocsikat, vagy a szabadnaposokat berendeli, jelent a mentőállomás-vezetőnek. Egyúttal rádiótilalmat rendel el, ami azt jelenti, hogy a mentősök frekvenciáján csak a baleseti helyszín és a szolgálatvezető közti rádióösszeköttetés élhet. Értesíti a rendőrséget és tűzoltókat, ha kell, és a kórházakat, hogy hány és milyen sérült fogadására készüljenek fel. Mérgezéses esetekkor jelentést tesz a KÖJÁL-nak is. Mindezt gyorsan, másodpercek, percek alatt.- A mentőápolóknak és az orvosnak a helyszínen kell sokszor egészen lehetetlen körülmények között ellátni a beteget, sérültet. Váratlan helyzetekben kell tudni gyorsan dönteni és cselekedni.- A mi gépkocsivezetőink a vezetés nagymesterei. Sajnos, nehezen is kapunk utánpótlást. A legmagasabb fokú gépkocsi- vezetői vizsgát kell letenniök a jelentkezőknek, amelyen bizony csak kevesen felelnek meg. Mentős nem lehet akárki. Fontos az ápolt külső, az erős fizikum, a megfelelő viselkedéskultúra, hiszen nem szólhat beteghez udvariatlanul, vagy netán durván. Száz százalékig megbízhatónak és becsületesnek kell lennie. Akit felvesznek, az kötelezi magát, hogy elvégzi a kétéves általános ápolói iskolát munka mellett. Ha ezen túl van, még egy ún. szakositó évet kell tanulnia, akkor lesz mentőszakápoló. Ha legalább jelesen végzett és mentőtiszt akar lenni, jelentkeznie kell a négyéves egészségügyi főiskola mentőtiszti szakára. Mentőápolónak csak érettségizetteket vesznek fel, nagyón ritkán tesznek ez alól kivételt. És hogy ki felel meg, ki nem, azt a hallatlan rutinnal rendelkező Horváth Ferenc mentőtiszt már az első egy-két beszélgetés után tudja. Horváth Ferenc ezen a napon szintén ügyeletes, és még mielőtt igazán belelendültünk volna a beszélgetésbe, már hívják is. Rohan a már előállt kocsihoz, amely villogó lámpával, vijjogó szirénával indul; tüdőödémás beteghez hívták. Horváth Ferenc az Országos Mentő Szolgálat 100 éves évfordulója alkalmából a Munka Érdemrend ezüst fokozatát kapta. Az évforduló alkalmából illő, hogy arról is megemlékezzünk, megyénkben mikor és hogyan indult a mentés. 1870. október 9-én tartották a pécsi Torna- és Tűzoltó Egylet alapító közgyűlését. A tisztikarba orvost is választottak és az egyesületi alapszabályok egyik paragrafusa elrendeli, hogy az orvos tűzesetek és egyéb veszélyhelyzeteknél, ahová a tűzoltó egylet kivonul, köteles megjelenni és ott szükség esetén segítséget nyújtani. A következő lépésről jóval későbbről, 1914-ből van konkrét ismeretünk. Ekkor Bolgár Tivadar, a Kereskedelmi és Iparbank vezérigazgatója, a Pécsi Hadsegélyezési Bizottság főpénztárosa mentőkocsi beszerzését kezdte el szervezni. A speciális lovaskocsit 1915. január 3-án adták át a polgár- mesternek. v 1926-ban alakult meg Budapesten a Vármegyék és Városok Országos Mentő Egyesülete. Ennek, az ország első fiókegyesületi mentőállomása Mohácson jött létre 1927 februárban, másodikként pedig az 1927 márciusában a Siklósi Járási Mentő Egyesület. Pécsett nehezen ment a szervezés. A város meg akarta őrizni a tűzoltóság kebelében működő mentőinek a függetlenségét. Végül 1928 elején Scipiades szülészprofesszor vállalta klinikájának egy mentőautó elhelyezését és személyzettel való ellátását azzal a kikötéssel, hogy ez az autó lehetőleg csak szülészeti betegeket szállítson. Érdekességként: a szállítási díj a megye területén minden megtett kilométer után 50 fillér, Pécs belterületén plusz 1 pengő alapdíj. Vagyontalan beteg esetén az egyetem fizette a díjat. Viszont sürgős, életveszély esetekben a segélynyújtás teljesen ingyenes volt. Pécs város ennek ellenére külön szervezte a mentőszolgálatát, mégpedig változatlanul a tűzoltóság keretében és minden tekintetben függetlenek voltak az Országos Mentő Egyesülettől. 1948. elején a Pécsi Városi Mentő Szolgálat még mindig a Tűzoltóságon belül működött, míg ez év májusában az újjászervezett Országos Mentőszolgálat magába olvasztotta. * Magyarországon ma összesen 1046 mentőkocsi fut, ebből körülbelül 36 a korszerű Mercedes. Baranyában ebből a típusból kettő van, egy Komlón és egy Pécsett. A megyében összesen 40 kocsi fut. A kocsikat igaz, hogy szidják néha a betegek — hogy kirózza a lelkűket, mire a kórházba érnek -, szidják a mentősök is, mert sok baj van velük, azt azonban el lehet mondani, hogy valamennyi jól felszerelt. Mindegyikben megtalálható váladékot elszívó, lélegeztető készülék és a legfontosabb gyógyszerek és injekciókészlet. Az ún. esetkocsikban ezenkívül EKG és gépi lélegeztető készülék is van. Ami fontos: minden kocsi rádióadó-vevővel van felszerelve, ez szinte megduplázza a létszámot, hiszen így menetközben lehet újabb helyekre irányítani. * Kemény, nehéz munka, de szép hivatás mentősnek lenni — bajbajutottakon segíteni, kiszolgáltatott betegeknek reményt vinni és életet menteni ... Sarok Zsuzsa Mentősök
