Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-28 / 206. szám

T987. július 28., kedd Dunántúli napló s JegesöelHarítok • 99 fi feladat meghaladta rendszerünk képességeit*’ AJég végigvertc Dél: Baranyái Nagyharsányban Dobszai Jánosék tegnap megkezdték a ház­tető paláinak kicserélését, míg a szomszéd épületek tetejét műanyag fóliával vonták be a tulajdonosaik. Fotó: Läufer László Kivágják a ribizlibokrokat? Stabil vevő kerestetik Idén nagyobb mennyiségben vásároltak volna feketeribizlit a kereskedelmi vállalatok, de. ez évben kevés termett. A Pécs- várad'i ÁFÉSZ 70 tonnára kö­tött szerződést, de csak 42 ton­nát tudott felvásárolni. A me­gye legnagyobb feketeribizli termő területe is egyre zsugo-. rodik Hidason. — Az előző évekhez képest idén magasabb áron vásárol-., tűk fel a ribizlitermést, mégis kevés hasznot hozott - mond­ta Biszak Antal, a Pécsváradi ÁFÉSZ hidasi felvásárlója. — Tavaly 19,5-t fizetett a ribizli kilója. Idén 24 forintot kapott a gyümölcs kilójáért a terme­lő, de akinek 30 forintos óra­bérben szedték a termést, nem járt túl jól. Az utóbbi ével$ rossz értékesítési nehézségei után ez az év biztatóbb, de nem tudjuk, a feketeribizli iránt meddig lesz kereslet. Dévai Ferencnél a régebbi 4-5 tonna helyett idén csak egy tonna gyümölcsöt termett a 700 ribizlibokor. A község­ben sokan kivágták vagy sor­sára hagyták a ribizkést. Dé­vai Ferenc sem gondozza már úgy, mint régen. Bár az idefí termés gyengeségében az idő-, járás is közrejátszott, ő is mérlegeli, mit csináljon vele. Amíg a feketeribizli felvá­sárlási ára 10~év alatt.egy-két forinttal emelkedett (az ideti év kivétel), addig a műtrágyák és vegyszerek árai nagyobb arányban nőttek. Ennek a gyü­mölcsnek itthon nincs piaca, a külföldiek pedig néhány évig nem keresték. A Pécsváradi ÁFÉSZ ez évben kapott először 30-32 forintot egy kilogramm nibizliért. Megpróbálnak egy stabil vevőt keresni, hogy a termelőknek is megérje, ési hogy a még meglévő ribizli- bokrok elkerülhessék kivágott társaik sorsát. P. E. Szomorú képet mutat Dél- Baranya: a szombati vihar nyomait sokáig nehéz lesz el­tüntetni. A villányii Hágen Já­nos szavaival: „Ilyen jeget még életemben nem láttam, pedig 61 éves vagyok. Jóféle jérceto- jás nagyságú volt a legkisebb, s vagy húsz percig verte a vi­lágot .. Baljós előjelek Szenvedett a természet, szen­vedett a lakosság. Feltétele­zem, maguk a kárszakértők is rácsodálkoznak majd az ősz-' szesítéskor, amikor a millió­kat számbaveszik. Már az előjelek sem voltak biztatóak. Rövid kitérőként hadd mondjam el, szombaton délben a bogiári strandon vártuk a Balaton távúszás start­ját, amikor Sztranyák József al­ezredes, a siófoki rendőrkapi­tányság közbiztonsági osztá­lyának vezetője azt mondotta:- A svájci és az osztrák Al­pokban keletkezett viharzóna óriási sebességgel közeledik, így felelőtlenség volna starten­gedélyt adni. Lehet, hogy el­kerül minket, lehet, hogy nem.| Egy biztos: az előrejelzések szerint kemény órák elé né^ az ország ... Harkányban százéves fenyőfa esett be a tanács udvarába. Szép János tanácselnök hétfőn reggel már kellő nyugodtság­gal mondta:- Közel harmincezer vendég volt a vihar idején a község­ben. Amit a gyüdi elágazástól kaptunk, az minden emberi képzeletet felülmúl. De túlva­gyunk rajta, s ebben a pilla­natban az embereket csak az foglalkoztatja, hogy lesz-e elég üveg, cserép, pala ... És még egy: hol-voltak a jégeső elhá­rítok? Nyaralók és lakóházak mentek tönkre Több száz nyaraló és lakóház ment tönkre. A cserép helyett fólia a tetőkön, az ablakokon ki-bejár a szél. Spengler Jó­zsef né, a fürdő vezetője el­mondotta, hogy szerencséjükre záróra után jött a természeti, katasztrófa. Vasárnap csak délután tudtak kinyitni, addig takarították a romokat, fűré­szelték a letört faágakat. Közel 100 ember dolgozott. Meg­szenvedte magáét a gyógyfür­dő-kórház is: csak példaként» a C-pavilon minden ablakát be­törte a jég. Illés István, az MSZMP Sik­lós Városi Bizottságának első titkára éppen szabadságát töl­ti az íróasztala mellett. Mint említette, a jég Boksa környé­kétől Diósviszlón át Harkányt, Siklóst, Nagyharsányt, Villányt, Üjpetrét érintette, s ezen a vonalon nyilván a többi kis­községet, társközséget is. Az elemi károk számbavétele fo-' fyamatos. — Szombaton este már ösz­szeültünk, meghatároztuk a legsürgősebb teendőket. Még az éjszaka intézkedtünk, hogy nyissák ki a mezőgazdasági szakboltot, ahonnan fóliát le­hetett vinni. Éjjel 2 óra után az AGROKER pécsi központjá­ból 50 000 négyzetméternyi fó­lia-utánpótlást hozattunk. Rendőrségi kocsik adták az. emberek tudtára mindezt. Moz­gósítottuk a munkásőrséget, a rendőrséget, s a határőrségtől is egy század állt készenlét­ben. Sürgősen helyre kellett ál­lítani a siklósi kórház szülészeti szárnyát és a műtőket: itt vé­gezték el az első üvegezést. Áram sem volt, a közbizton­ságra is fokozottan kellett ügyelni. Az emberek csodálatos helyt­állásról tettek tanúbizonyságot. Volt olyan munkásőr, aki ön­ként ment, pedig a saját há­zán sem volt tető!- Ma mi a teendő?- Nyilvánvaló, hogy a tér­ségben nincs annyi építő­anyag, amire szükség lenne. Beszéltem Kabács Bélával, a TI3ZÉP igazgatójával: kapunk cserepet, palát, üveget. Most c legsürgősebbeken túl vagyunk; türelemre van szükség. Intéz­kedtünk, hogy a felmérések után a gyorssegélyeket f nyom­ban fizessék ki. A kárbejelen­téseket minden község taná­csán fogadják! Vasárnap: 450 kárbejelentés Siklósról Villány felé vettük az utunkat. Az út mentén két­oldalt letarolt kukorica és sző­lőkultúra. Dohoczki József, a villányi szoborpark gondnoka mesélte: arra sem volt idejük a művészeknek, hogy fedél alá fussanak. Egy japán szobrászt elsősegélyben kellett részesíte-, ni. Most a legsürgősebb fel­adat: intézkedni a Gyimóthy- villa helyreállítása ügyében. Villányban ha lehet, még szomorúbb a látvány. Nincs olyan lakóház, épület, amely nem szenvedett kárt. Maurer György tanácselnök elmondta, hogy vagy 450 kárbejelentést vettek föl vasárnap, hétfőn ugyanennyit. Villánykövesd és Ivánbattyán kapta a legtöbb jeget Villány mellett. Már szombaton este 8-kor fölállt.a községi ügyelet. A villánykö- vesdi elöljáró a saját kocsiján, hozta a községbe a fóliát ma­gának, szomszédainak. — Vasárnap már két variá­cióban gondolkoztak a helybe­liek. Vagy fóliát tettek a tetőJ re, vagy megpróbálták a mel­léképületekről a még ép cse­repeket fölhasználva kijavítani lakóházaikat. Értesítettük a nyaralókat is, már akit lehe­tett ... Vörös Róbert, a nagyközségi pártbizottság titkára szerint jó ütemben folyik a felmérés: úgy 18-20 000 négyzetméternyi te­tőfedő anyagra lesz szükségé Villánynak. A jég kegyetlenül elverte cr gazdák, a kombinát és a tsz szőlőjét. Van ahol 50 szá­zalékos, másutt még nagyobb a kár. Spiesz Ferenc, a termelőszö­vetkezet elnöke és Czigler Já­nos, a szövetkezet párttitkára az alábbiakban tájékoztatott: A búza aratásával éppen ak­kor végeztek, amikor az ítélet-* idő kezdődött, az utolsó kocsi már jeget is vitt a szárítóra. A 100 hektárnyi lencsét vasár­nap szerették volna aratni. Er­re már nem kerül sor, be leheti szántani. Legtöbbet az 1800 hektáros kukorica szenvedte, a 700 hektárnyi szója, a 700 hek­tárnyi cukorrépa, a 350 hektár napraforgó. A tsz-épületek te­tőszerkezete is sokhelyütt tönk­rement; az új magtárak fö­démszerkezetét ki kell cserélni^ Menteni, ami még menthető Villánykövesd, Palkonya, Új- petre — vigasztalan a kép. A gazdaság két elnökhelyettesé­vel, Erős Ágostonnal és Pusztai Lászlóval sikerült szót váltani. A szomorú konklúzió: ilyen kórt az újpetrei termelőszövet­kezet életében még nem re­gisztráltak. Áta és Kiskassa szélességében jött a jég, aj kultúrák 40-100 százalékban tönkrementek. Pusztai László:- Úgy 80-90 miilliós a be­csült kárunk. De kár sopán­kodni, nem fordíthatjuk vissza a dolgokat. Egyet tehetünk: menteni, ami még menthető. A kukoricából, amit lehet, lesiló-. zunk. Igyekszünk az egyéb ágazatokkal bepótolni a ki­esést. Pánikhangulat nincs. Végezetül egy kérdés ma­radt: hogyan értékelik munká­jukat a jégéihárítók? Sok; olyan véleményt hallottam, hogy megkéstek, hogy nem vol­tak a feladatuk magaslatán. Kőhegyi István, a baranyai jég­esőelhárító egység helyettes vezetője a következő tájékoz-i tatást adta:- Rendszerünk nem volt ké­pes a hatékony beavatkozásra. Bár 18 óra 12-től éjjel 1 óra 10-ig 497 rakétát lőttünk ki, a jeget nem tudtuk elhárítani. Persze, az is lehet, hogy még több lett volna ... Két okot tudnék megjelölni. Az egyik: a cél, azaz a jégeső-képződés centruma soha nem tapasztalt sebességgel mozgott. Mértük: 80-100 kilométeres óránkénti sebességgel. Ezt borzasztó ne­héz a mi technikánkkal elta­lálni. A másik a magasság volt: kisméretű rakétáinkkal nem lőhettünk, mert olyan ma-l gasságba nem mennek föl. A nagyobb rakéták pedig túl-í szálltak a célon. A feladat meghaladta rendszerünk ké­pességeit. Kozma Ferenc Belföldi keresletcsökkenés - megduplázott export Osztályozzák az ötös üzem gépsoráról lekerülő táblákat. Fotó: Läufer L Farostlemez-értékesítési nehézségek Tavaly nem érte el az egy- milliárd forintos termelési ér­téket a Mohácsi Farostlemez- gyár, de idén túlhaladja - annak ellenére, hogy a bel­földi keresletben változás tör­tént. Míg a lakkos farostle­meznél már két-három éve érzékelhető volt a túlkínálat, addig natúr lemezből ez évben jelentkeztek először értékesíté­si gondok. Létszámban a Fa­rostlemezgyár Mohács legna­gyobb üzeme, ezren dolgoznak itt. A termelés folytonos, kivé­ve a laminátos üzemet, ahol június óta egyelőre csak há­rom műszakban állítanak elő felületkezelt lemezeket, de ez mindössze huszonöt főt érint. A natúr lemezt továbbra is teljes kapacitással gyártják, ez évben is - hasonlóan a tavalyi termeléshez — közel nyolcvanötezer köbméter a terv. — A kapacitás maximális kihasználását csak úgy tudjuk biztosítani, ha a csökkenő bel­földi keresletet exportnövelés­sel ellensúlyozzuk - mondja dr. Steindl László, a MOFA igazgatója. - Idén 4,5-5 ezer köbméter farostlemezzel töb­bet kell exportálnunk, mint az elmúlt évben. Az 1986-os külpiaci értéke­sítést közel duplájára emeli a gyár: a feltételek ugyanis az elmúlt hónapokban úgy vál­toztak, hogy 1987-ben össze­sen százötvenmillió forint érté­kű tőkés exportra volt kilátás, míg tavaly ez az összeg alig haladta meg a nyolcvanmilliót. Olaszországba, Jugoszláviába, Pakisztánba szállítanak árut és új vevőkkel is folynak tár­gyalások. A külföldi partnerek szigorú követelményeket tá­masztanak: darabonként át­válogatva minősítik a termé­ket. A felületkezelt farostleme­zek közül a lakkos gyártási ka­pacitása négymillió négyzet- méter, de a kereslet vissza­esése miatt az idei termelés ettől ötszázezerrel elmarad. Lakkos lemezt tavaly óta ex­portálnak a termelői kapaci­tás kihasználására törekedve. Az értékesebb áruféléből, a laminált lemezből annyira csökkent a belföldi igény, hogy a tervezett kétmillió négyzetméter helyett vissza­mentek egymillió-nyolcszáz­ezer előállítására. Magyarország egyetlen fa­rostlemezgyárában nemcsak termelői, hanem felhasználói fejjel is gondolkodnak: kere­sik a további feldolgozási le­hetőségeket. Ilyen például a MOFA-door, a gyár és a Fa­ipari Kutatóintézet közös szol­gálati szabadalma. A kerettel együtt kínált ajtó minőségi termék és árban versenyképes az ilyen típusú külföldi ajtók­kal. Bemutatták a tavaszi BNV-n, a Pécsi Ipari Vásáron és az őszi BNV-n már konkrét megrendeléseket vesznek fel. A MOFA az ' alkatrészeket gyártja, a késztermék Buda­pesten áll össze a FERLISZ Szövetkezetnél és az Ablak Gmk-nál. Préselt lemez is ké­szül Mohácson, amely alkal­mas kazettás mennyezetek burkolására vagy álmennyezet kialakításá ra. L. Cs. K. i Megkezdődött az AlESEC-találkozó A baranyai vállalatok közül többen, és több alkalommal fo­gadtak már külföldi közgaz­dász hallgatót nyári szakmai gyakorlatra — nos, ezek a fiata­lok az AIESEC, a világ legtöbb tagot számláló diákszervezete kiterjedt nemzetközi tevékeny­sége eredményeként jöhettek el ide, és viszont, magyar tár­saik külföldre. Az AIESEC ma­gyarországi tagjai, köztük a pécsi közgazdász hallgatók AlESEC-bizottsága aktívan ki­veszi részét a munkában, nyil­ván ennek elismerése is, hogy a diákszervezet — Input-Meeting ’87 elnevezéssel - Pécsett tart­ja ez évi, egyik legfontosabb rendezvényét, melyre négy föld­rész, több tucatnyi országából 70 küldött érkezett. A háromnapos találkozó tegnap kezdődött a Pécsi Köz­úti Igazgatóság rácvárosi ok­tatási központjában, ahol az AIESEC nemzetközi titkársógá- inak tisztségviselői ismertették a jövő — az iskolaévhez iga­zodó — programelképzeléseiket. Mindezeket az előterjesztéseket a résztvevők ma kiscsoportok­ban tárgyalják meg, meghatá­rozva a konkrét tennivalókat, majd szerdán együttes ülésen találkoznak. A házigazdák ter­mészetesen gondoskodtak a külföldi közgazdász hallgatók kikapcsolódásáról is, a pécsi tartózkodást városnézés, termék- kiállítás - és kóstoló, nemzeti partik, kirándulások teszik szí­nessé és emlékezetessé.

Next

/
Oldalképek
Tartalom