Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-04 / 182. szám

1987. július 4., szombat Dunantiin nanlo 3 Még mindig vízben a hirdi családi házak Hirden, a Vörös Hadsereg úti házakban lakók búvárszivaty- tyúval víztelenítenek az alagsori helyiségekből' “Vízben állnak a hirdi csa­ládi házak — adtuk hírül má­jus végén lapunkban. A hó­nap elején hullott nagy mennyiségű csapadék nem talált utat magának és sok helyütt beszivárgott a házak alagsori helyiségeibe. Akadt néhány épület, amelybe szinte elemi erővel tört be, felszakítva a kazánház, a tüzelőtároló betonalapzatát, a lakószobának, konyhának használt helyiségek parkettá­ját, mozaiklapját. Sok helyen fél méter magasságig emel­kedett és a szintje a folyama­tos szivattyúzás, vödrözés el­lenére sem csökkent. A helyzet azóta sem vál­tozott lényegesen. A legtöbb épületben most is áll a víz, nedvesek a falak. Azóta kap­tuk a hírt, hogy a Beton- és Vasbetonipari Művek hirdi gyárában egymás után négy föld alatti elektromos kábel ment tönkre, s az áramkima­radás jelentős termeléski­esést okozott. A Pécs Városi Tanács épí­tési és közlekedési osztálya foglalkozott a kialakult hely­zettel. Mindenekelőtt arra a kérdésre kerestek választ, amely a hirdieket is foglal­koztatta: a beépítést milyen, <5 talajvízesedésére vonatkozó mérések előzték meg. A do­kumentált adatok szerint sem az 1970-es, sem a későb­bi években végzett mérések nem mutattak figyelmeztető nedvességtartalmat. Ez egy­ben azt jelenti, hogy nem lett volna indokolt különle­ges szigetelés előírása. Ezt a megállapítást megerősíti az a sajnálatos tény, hogy nem­csak a lejjebb lévő házakba, hanem a dombtetőn épült kétszintesekbe is beszivárgott a víz. Akkor hát mi okozta az elárasztásokat? A helyszíni bejárások alapján arra a kö­vetkeztetésre jutottak, hogy a májusi tartós, jelentős mennyiségű csapadék, mint felszíni víz, nem talált magá­nak utat. Utoljára 1941-ben hullott ilyen mennyiségű eső errefelé, s mint maguk a hirdiek mondják, az előző években nem voltok vizese­dés) problémáik. A mostani nagy eső megállt a terüle­ten, illetve ahol lefelé utat taláit, ott megemelte a mé­lyebb rétegekben lévő víz szintjét. A kitartó esőzés kö­vetkeztében, ez a megemel­kedett rétegvíz nyomult föl o házakba. A hirdieket az nyugtalanítja, hogy ez az eset megismétlődhet'és tönk­remehetnek a saját erőből épített és -még hosszú ideig építési kölcsönnel terhelt otthonaik. A szakemberek véleménye ■szerint két problémát kell megoldani a hirdi területen. Egyrészt megfelelően gon­doskodni kell a felszíni vizek, másrészt — az esetleges na­gyobb mennyiségű csapadék hullására is számítva —, a ré­tegvizek elvezetéséről. A legfontosabb, hogy a lehulló kisebb eső is gyorsan eltűn­jön a területről, ne tudjon lejutni a mélyebben lévő ré­tegvízhez. Ennek érdekében egyrészt ki kell tisztítani az árkokat, és újakat is ki kell alakítani. Az árkokban össze­gyűlő csapadékvizet pedig olyan természetes vízfolyásba kell juttatni, amely képes be­fogadni és tovább vinni az esővizet. A nagyobb mennyi­ségű csapadékot, illetve az esetlegesen megemelkedett rétegvizet, pedig egy .szivár­gó rendszer segítségével ugyancsak a természetes víz­folyásba kell vezetni. Ez a megoldás lényege. A kivitelezésre több elképzelése von a városi tanácsnak, amely 1977-től gazdája a területnek. A környéken . ugyanis két olyan vízfolyás is van, amely képes e terü­let felszíni és rétegvizét be­fogadni. Az egyik a 6-os fő­útvonal túloldalán, a hosszú- hetény—hirdi, a másik a régi 6-os útra merőleges, a va­sas—belvárdl vízfolyás. Akár­melyik élővízfolyást választ­ják befogadóul, alaposan meg kell tervezniük, hogy milyen műszaki megoldással, — a meglévő út- és közműhá­lózat megbontása nélkül —, tudják ezt megoldani. A terveket a Dél-dunán­túli Vízügyi Igazgatóság ké­szíti. A kivitelezés becslés szerint is több millió forint. Még a tervek elkészülte előtt, most a nyáron hozzálátnak az árkok tisztításához, mé­lyítéséhez. Nincs irigylésre méltó helyzetben a városi ta­nács sem, hiszen az ilyen és ehhez hasonló jellegű prob­lémák megoldására, illetve megelőzésére, a VII. ötéves tervidőszakban, éves bontás­ban 8-9 millió forintja van. Ez a pénz azonban az idén elvégzett, illetve, a már meg­rendelt munkákra is épphogy elég, és háromszor ekkora összeg is kevés lenne, a sokszor szemétlerakónak használt, eliszaposodott ár­kok rendszeres tisztítására, karbantartására. Ugyanakkor azzal is tisztában vannak, hogy a gyors rendezésre váró hirdi helyzet tipikusan olyan, amelynek bármilyen okbóli elodázása még súlyosabb kö­vetkezményekkel, nayobb anyagi terhekkel járhat. Török Éva Éietbe lépett a módosított családjogi törvény Válunk? A válás 1987 júliusától drágább, idén pedig a módosított csa­ládjogi törvény életbelépésével nehezebb is lesz. A parlament tavaly ősszel fogadta el az Igazságügyi Minisztériumnak a csa­ládjogi törvény módosítására készített javaslatát. Bár az elmúlt hónapokban sok szó esett a törvényről, de életbelépésével idő­szerűnek tartjuk, hogy a legfontosabb új rendelkezésekről tájé­koztassuk olvasóinkat. Kérdéseinkre dr. Poronyi Györgyi, a Pécsi Városi Bíróság elnökhelyettese válaszol.' szerződés tartalma vita esetén pontosan megállapítható le­gyen, a törvény szigorú alaki­ságot ír elő: közokiratba, vagy jogi képviselő által ellenjegy­zett okiratba kell foglalni. — A gyermektartásdiiról és a házastársi volt közös lakás használatáról szóló új szabályok az elvált há­zasok — és gyermekeik — helyzetének méltányosabb rendelkezésére törekszenek. — A gyermektartásdíjról a gyermek tényleges szükségle­teit, mindkét szülő kereseti-jö­vedelmi viszonyait figyelembe, véve kell dönteni, s a körül­Térítés annak a házasfélnek is jár, aki a lakást a vissza­térés szándéka nélkül hagyta el. Régen, ha az egyik házas­társ már nem bírta idegekkel, a sokszor már tettlegességig menő viszályt, s elhagyta a la­kást, bérleti jogviszonyát meg­szüntették, s még kárpótlás sem járt neki. A törvény új rendelkezése az is, ha az egyik házastárs igazolja, hogy a közös lakást két megfelelő la­kásra lehet cserélni, a bíró­ság a másik házasfelet köte­lezheti az új lakásba költözés­re. Én remélem, hogy a kár­pótlás helyébe lépő magasabb térítés együttműködésre készteti majd a válni szándékozókat. — A törvény a gyermekük­től külön élő szülők jogkörét szélesíti, annak érdekében, hogy ne csupán tartást fize­tő szülők legyenek. Mi ennek a „szélesebb" jogkörnek a tartalma? — Kiemelném a törvénynek azt a törekvését, hogy a gyer­mekkel való kapcsolat tartal­mát elsősorban a szülők méltá­nyos megegyezése döntse el! Ehhez azonban alapvető szem­léletváltozásra van szükség, hiszen a jog eszközei korlá­tozottak. Az új rendelkezés le­hetővé teszi, hogy a gyermek számára lényeges kérdésekben, a másik szülővel közösen dönt­senek. Ilyenek az iskola, az életpálya megválasztása, a tar­tózkodási hely kijelölése. Az én véleményem azonban az, ha a szülők nem tudnak meg­egyezni olyan kérdésekben, hogy például a gyermek, a nyári szünetben a nagymamá­nál tartózkodhasson vagy sem, illetve a Széchenyi vagya Nagy Lajos Gimnáziumban jelent­kezzen 1 továbbtanulásra, akkor ez, az ellenségeskedő szülők­nek csak újabb lehetőség egy­más zaklatására. Ilyen esetek­ben ugyanis a bíróság fog dönteni. , — Korszerűsítették az apa­ság megállapítására vonat­kozó szabályokat is. — A törvény szerint a szár­mazás bizonyosságáról minden perbe vitt esetben meg kell a bíróságnak győződnie, s rész­letes bizonyítás alapján kell dönteni abban az esetben is, ha az anya az apaként meg­jelölt férfivel huzamosabb ideig együtt élt, illetve kapcsolatot tartott vele. Megszűnik az a gyakorlat, hogy apaság meg­állapítása nélkül báikit gyer­mektartásdíj fizetésére lehetne kötelezni. Marton Gyöngyi Á legnagyobb vita a há­zasság felbontását érintő új rendelkezésekről folyt. A kö­zös megegyezéssel történő válás feltételeinek szigorítá­sát már a törvényjavaslat elökésziíésénél is fenntartás­sal fogadta számos ország- gyűlési képviselő. Ma a köz­véleményben több téves né­zet terjedt el arról, hogy va­jon milyen mélységig vonat­kozik majd a bíróság „ma­gánügyükbe", úgymond „'ma­gánszerződésükbe"? — A házasság felbontásának alapvető elvei nem voltoztak, a továbbiakban is az objektív feldúltsági elv alapján, csak akkor lehet felbontani a házas­ságot, ha véglegesen és helyrehozhatatlanul megrom­lott. Tehát nem a vétkességi elven alapul. Az utóbbi évek­ben azonban az egyező akarat- nyilvánítással kért bontások esetében bizonyos téves né­zetek terjedtek el. (A bontópe­rek kétharmada jelenleg ilyen Magyarországon.) Ilyen téves nézet volt, hogy azt hitték a felek, ha közösen kérik a há­zasság felbontását, akkor azt kötelező is felbontani. Ezzel szemben eddig is az volt a jog­szabály rendelkezése, hogy a bíróság csak abban az eset­ben bonthatta fel a házas­ságot, ha az teljesen és hely­rehozhatatlanul megromlott. Az új megfogalmazás egyértel­műbb abban a tekintetben, hogy kimondja, az egyező aka­ratnyilvánítás csak egy olyan tény, amelyet az egyéb körül­ményekkel összefüggésben kell értékelni. A bíróságnak el kell jutni ahhoz a meggyőződés­hez, hogy a házasság nem tud­ja betölteni funkcióját. A há­zasság nem magánszerződés, hanem olyan jogintézmény, amelyet a bíróság közös nyi­latkozat esetén is a végleges és helyrehozhatatlan megrom­lás objektív tényének vizsgá­lata és a békítés megkísérlése után bonthat csak fel. A törvény az egyező akarat- nyilvánítással kért bontás fel­tételeit is kibővíti. Nemcsak a közös gyermek elhelyezése, tartása, a szülő és gyermek közötti kapcsolattartás, a házas­társi tartás, valamint a közös lakás használatában kell meg­egyezniük, hanem az ingósá­gokból álló közös vagyon meg­osztásában is. Az egyező aka­ratnyilvánítással kért bontás egy másik típusát is szabályoz­za a törvény. Az úgynevezeti: járulékos kérdésekben való megegyezésre akkor nincs szük­ség, ha a felek már legalább három éve külön lakásban él­nek. liven esetben csak a gyermekkel kapcsolatos meg­állapodásukról kell számot ad­niuk. (Itt megjegyzem, hogy nem számít külön lakásnak az, ha a lakáshasználatot osztot­ták csak meg.) Az egyező aka­ratnyilvánítással történő válás esetében a felek egyezségé­nek megfontoltnak kell lennie, mert az egyezség megváltoz­tatását, a jóváhagyástól szá­mított két éven belül csak ak­kor lehet kérni, ha valamelyik fél, vagy a gyermekük érdekét a perbeli megállapodás súlyo­san sérti. Eddig gyakran elő­fordult, ha gyorsan akartak válni a házastársak, akkor meg­egyeztek, majd rövid időn be­lül kérték az egyezség meg­változtatását. Ezt kívánja a törvény korlátozni. — A jelenlegi békitőtár- gyalás helyeit — egyébként ugyanabból a célból - egy a válópertől elkülönülő, úgy­nevezett előzetes meghallga­tást vezetett be a törvény. Mi a garancia arra, hogy pontját. Az eredeti elképzelés az volt, hogy ez egy mentál- hygiénés szolgáltatás lenne, amikor az időben és szakszerű­en történő beavatkozással le­hetséges lenne a házasság megmentése. Ehhez viszont képzett pszichiáterekre és sok időre lenne szükség. Hogy mi lenne a garancia a meghall­gatás sikerére? Anyagi és szer­vezeti feltételek. Egy-egy bíró­ra napi 10—12 békítő eljárás jutott eddig, s ezután sem lesz kevesebb. A bíróságok vi­szont egyetlen plusz státust sem kaptak. — A törvény egyik jelen- - tős újítása a vagyonjogi szerződés bevezetése. — A vagyonjogi szerződés­sel nagyon sok későbbi vitát lehet majd kiküszöbölni. Ami a vagyoni kérdésekben a há;, zasság kötéskor még egyértel­mű, attól később nagyon is eltérő álláspontra helyezked­nek a válni szándékozók. A többlet tulajdon bizonyítása pedig nagyon nehéz és hossza­dalmas. A szerződés lényege, hogy a házasságkötés előtt, vagy fennállása alatt a felek a vagyonjogi kérdéseket a tör­vény rendelkezésétől el­térően határozhatják meg, vagyis azt, hogy mely vagyon kerül a közös, il­letve a különvagyonba. Annak érdekében, hogy a vagyoni ményektől függően — gyerme­kenként - a kötelezett kereseté­nek 15—25 százaléka közötti skálán rugalmasabban' kell azt meghatározni. Eddig a húsz "százalék a köztudatban szinte kötelező jellegű volt. Bár a régi jogszabály is adott lehetőséget az eltérésre, erre azonban csak ritka esetekben került sor. A házastársi közös lakás használata válás esetén törté­nő rendezésének szabályai kö­zül azokra hívnám fel a fi­gyelmet, amelyek a válás ter­heit arányosabban osztják meg. Ha a közös lakás nem osztható meg, az elhagyásra kötelezett fél a bennmaradótói a hasz­nálati jog ellenértékének reá eső részét igényelheti, mely a használati jog ellenértékének egyharmadánál kevesebb nem lehet. Ezt a reális térítést a bennmaradó házastárs a kö­zös vagyon reá eső részéből is teljesítheti. Tehát elismer­tük, a lakáshasználati jog je­lentős értéket képvisel, a bér­let jog anyagiakban kifejez­hető. Ha a gyermek is bent marad a lakásban, a törvény új rendelkezése neki is önálló lakáshasználati jogot biztosít. ez a meghallgatás nem válik-e ugyanolyan formálissá mint a békítő eljárás? — Valóban a bíróságok bé­kítő eljárása nem valósította meg a törvény és az ítélkezés célját; a házasság megmenté­sét. A kritika bizonyos értelem­ben helytálló. De ez a formali­tás magából a jogi rendelke­zésből fakadt, mert a régi sze­rint riem volt szükséges a há­zasság megromlásához vezető konfliktusok természetét rész­letezni, így az erről való meg-, győződés hiányában nem le­hetett eredményes a bíróságok békítő tevékenysége sem. A bontóper előtti meghallgatás egy perenkívüli eljárás, ahol Csak a felek és a bíró vesz részt — még az ügyvéd sem lehet ott — jegyzőkönyv sem készül. Itt a házastársak egy korrekt, reális jogi' tájékozta­tást kapnak, hogy válás ese­tén mivel számolhatnak, meny­nyi jut majd a megélhetésre, milyen esélyeik lehetnek a gyermekekkel kapcsolatos kér­dések rendezésére, stb. Más­részt pedig egy intim jellegű beszélgetést jelentene, ahol mindkét fél elmondhatja állás­Teljes rendezést! A legsürgősebb munkákat a nyáron elvégzik Együtt

Next

/
Oldalképek
Tartalom