Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-28 / 206. szám

1987. július 28., kedd Dungntmingpiö 3 lavitják a Dráva menti földek termőképességét Kisszentmárton határában erdőirtás után a terepet rendezik erőgépeikkel a Sellyéi Vízgazdálko­dási Társulat dolgozói Fotó: Proksza László Kevesen vitatják, hogy a Dráva-térségben tavaly megin­dult meliorációs programba befektetett százmilliók biztosan megtérülnek. A tervek szerint a VII. ötéves tervidőszakban 600—650 millió forintot fordítanak a Dráva menti földek termőképességének javítására. Ennek forrása egyrészt az államkassza, másrészt a mezőgazdasági nagyüzemek sa­ját ereje. Családi Hasat építünk... (9.) Fontos láncszem: az épületgépészet Ebben az évben öt nagy­üzemben — baranyahídvégi, bogódmindszenti, drávafoki és vejti termelőszövetkezet, a Szentlőrinoi Állami Gazdaság mcjláth-pusztai területe —, va­lamint a víztársulatoknál 73 millió forintot használnak fel. Hogy ezt az összeget mire for­dítják a gazdaságokban a módosított terveknek megfele­lően halad-e a teljesítés, arra a baranyahídvégi Közös Út Termelőszövetkezetben keres-, tünk választ. Hárságyi Petemével, a mun­kákat irányító meliorációs szak­emberrel hatalmas térképekkel kitapétázott irodahelyiségben beszélgetünk. Rajtuk pontosan feltüntetve a már elvégzett és a megvalósítandó feladatok.- Kétezerháromszáz hektár szántónkat érinti a melioráció — mutatja a térképet Hárságyi Péterné. — Valamennyi a Drá­va térségébe esik. Erősen szab­dalt, morotvákkal és ősmocsa­rakkal teli terület termőképes­ségének megjavítása a felada­tunk. A kis szintesés miatt itt nem biztosítható a víz gravitá­ciós elvezetése. Csapadéko­sabb időjárás esetén a táblák mélyebb foltjaiban felszíni víz, gyűlik össze. Mindez halaszt­hatatlanná tette a meliorációs munka megkezdését. Baranyahídvégen az 1986- 87-es megvalósítású első ütem beruházási költsége 26 millió forint, melynek 80 százaléka állami támogatás. A Sellyéi Vízgazdálkodási Társulat tavaly irtással kezdte a munkát. Szántóvá alakíthctó területeket fűzfafoltoktól, ki­sebb erdőrészektől tisztított meg, és a nyílt felszíni vízel­vezető árkok nyomvonalában irtottak. Szántóba fogtak a ter­melőszövetkezet szarvasmarha- állományának csökkenése kö­vetkeztében hasznosítatlanul álló legelőterületeket is. Kis-) szentmárton határában egy hathektáros kivágott erdőré­szen most a tuskókat szedik ki. Tavaly a kétszázhektáros alagcsövezést is befejezték. A látványos tevékenység eredmé­nyeképpen az érintett táblákat 80-170 centiméter mélységben, egymástól 20—30 méterre le­fektetett szívócsövek és gyűjtők hálózzák be, amelyek a feles­leges vizet a befogadóárokba vezetik. Csapadékszűke idején a nedvesség visszatartása a rendszer feladata. A biztonságos gazdálkodás­nak az egész évben jól jár­ható földúthálózat kialakítása is feltétele. Ezért az utak szé­lesítését és vízelvezetésüket is megkezdték. A komplex melio­ráció részeként a kétszáz hek­táros terület meszezésére és altalajlazítására is sor került. Az idén lényegében az em­lített munkálatok folytatódnak a tavalyinál kétszer nagyobb területen. Az ároktisztítás, kot­rás zöme már elkészült, az) üzem meliorációs szakemberei szerint azonban a tempót gyorsítani kell. A munkaigé-; nyesebb feladatok - műtárgy- építések, aknaszerelések — ugyanis még hátra vannak. A meszezést és az altalajlazítást a szövetkezet dolgozói vég­zik. Mind a kivitelezők, mind a beruházók arra törekszenek, hogy a táj arculata, mikroklí­mája ne változzon károsan a beavatkozások következtében. Meghagyták a határban a ko­csányos tölgyeket és nem zak­latták az ősmocsarak világát sem. Ez utóbbin egyébként >is kilátástalan lett volna szántó- területet létrehozni. Kisszentmárton külterületé­ben zajló munkálataikhoz kap­csolódva egy, a falu lakossá­gának életkörülményeit még közvetlenebbül érintő elhatáro­zás is született. Külön megbí­zás alapján a Sellyéi Vízgaz­dálkodási Társulat - a Vajszlói Nagyközségi Közös Tanács pénzügyi kereteiből Kisszent­márton belterületének vízelve­zetését is megoldja. A falu ugyanis - különösen a hóol­vadások idején — gyakran úszott a vízben. Az 1995-ig tartó meliorációs beruházások további ütemeiről Hárságyi Péterné a következő­ket mondotta:- Az 1988—89-re vonatkozó kiviteli tervek már elkészültek, a pénzügyi feltételek várható hiánya azonban a beruházások folyamatosságát veszélyezteti. Az irtási munkákat a második ütem által érintett 650 hektá­ros területen — Baranyahíd- vég és Sámod környékének egy része - már el lehetne kezde­ni. Meg kellene már rendel­nünk az Adorjás határában majdan zajló harmadik ütem kiviteli terveit. Egy bizonytalan megvalósulású beruházás ter­vezési költségedre azonban a szövetkezetünk nem tud most; egymillió forintot áldozni. A harmadik ütem, valamint a Kórós határában zajló negye-., dik és ötödik ütem megvalósí­tása egyébként is annak függ­vénye, hogy kiépítik, rendezik-e a környező befogadó árkokat. Ez utóbbi ugyanis társulati feladat. Balog N. Sorozatunkban, a saját ott­hont teremtőknek szeretnénk segíteni úgy, hogy körbejár­juk a házépítéssel kapcsolatos valamennyi tudnivalót. A te­lek kiválasztásával kezdtük, most az általános épületgé­pészeti munkákról lesz szó. Már az elején érdemes tisztázni, hogy az épületgé­pészet gyűjtőfogalomba tar­tozik: a víz és szennyvíz, az áram, a szellőztetés és a fű­tés. Székely Géza, okleveles gé­pészmérnök, a TERMOVILL gmk közös képviselője a megmondhatója, már a ter- vez(get)ésnél mennyi a nyi­tott kérdés és a buktató, e nagyon is sokrétű területen. Már a telekvétel előtt tisz­tázni kell, milyen annak a közművesítettsége. Van-e ve­zetékes vízrendszere és szennyvízcsatornára csatla­koztatási lehetősége, jó ha van vezetékes gáz bekötési lehe­tőség, ám a villany az nélkü­lözhetetlen. Kezdjük a majdani családi házunk vízellátásával. Leg­kényelmesebb, ha rácsatla­koztathatunk a közműrend­szerre. Ha ennek nincsenek meg a feltételei, érdemes meggyőződni arról, hogy kút­fúrással biztosítható-e ele­gendő és jó minőségű ivó­víz a telken, melyből a későb­biekben már búvárszivattyú­val és hidroforral megoldha­tó a házunk vízellátása. Már a vizes terveztetésnél ér­demes megszívlelni például: a vizes helyiségek lehetőleg egymás fölött, vagy legaláb- is egy csomóba gyűjtve le­gyenek. Már csak azért is, mert a vizes berendezések óhatatlanul zajjal működnek, leáznak stb. A vizes tervezés­nél (programtervnél) az is lé­nyeges szempont, hogy milyen fűtéssel tesszük kényelme­sebbé az otthont. Az egyedi fűtés eleve gazdaságtala- nabb, mint a központi. Ez utóbbit választva viszont már a belső vízellátás rendszeré­nek kialakításánál gondolni kell erre. Gyakori gond, hogy álta­lában 1/2 colos csövekkel szerelnek. Ez ugyan az épí­tésnél valamelyest csökkenti a költségeket, ám gyorsan ki­derül, hogy ezen nem sza­bad spórolni. Miért? Mert a vékony csövön leesik a nyo­más, nem működnek majd rendesen az öblítöszelepes WC-k stb. Ajánlatos tehát, 3/4 colos, vagy annál is na­gyobb keresztmetszetű csö- .vön behozni a vizet a házba. Ugyancsak szükséges a ház­ba való vízbevezetésnél elzá­ró csapot szerelni, ha szaba­don megy belül a cső, akkor golyósszelepet, a falban lé­vő vezetéknél csempeszele­pet. Ajánlatos (szükséges), minden fogyasztó elé elzárót szereltetni. De az egész há­lózatot úgy kell szerelni, hogy a rendszer szakaszosan el­zárható (javításoknál, csap­cseréknél), és összességében jól üríthető legyen. Az utóbbi időszakban a hidegvizes rendszer szerelé­sénél, a hagyományosnak szá­mító horganyzott csövet már mindinkább kezdi kiszorítani, a soha nem korrodáló és a gyakorlatban korlátlan élet­tartamúnak ígérkező mű­anyag csövek. A szennyvízcsatornára való csatlakozás lehetősége ön­magában is emeli a telek értékét és megkönnyíti az építkező helyzetét. Mert ha ez adott, akkor a megfelelő engedélyeztetések után be lehet kötni a legközelebbi aknába, ügyelni kell, hogy az épületen kívüli iránytöré­seket csak aknával lehet megoldani, így a szennyvíz- csatorna végig tisztítható és karbantartható lesz a hasz­nálat során. Ha nincs ez a lehetőség, akkor marad a zárt szennyvízgyűjtő akna építése. Nagyságát az dönti el, milyen időközönként jön megrendelésünkre a szippan­tó autó, avagy annak igény- bevétele milyen költséget ró a háztartásra. Általában 3-5 köbméteres a szippantó ko­csi. S még egy jótanács: ha a házat padlófűtésűre tervez­tetjük, a fürdőszobába ne te­gyünk padlóösszefolyót, mert az kiszárad és feljön a csa­tornaszag. «V A családi ház villamos- hálózatának terveztetésénél szempont: minden családi ház vagy lakás névleges vil- lamosenergia-igényét 10 kW- ra kell tervezni. Tehát a há­lózatnak ennyit kell bírnia, még ha a tényleges igény a 3 kW-ot sem éri el. A tervezés során kell el­dönteni, hogy hová mennyi dugaljat (konnektort), lám­patestet, kapcsolót vagy fo­gyasztót (bojler, grillsütő, rá­dió, hangfal, tv stb.) gondo­lunk. Ezt az elképzelésünket a kivitelezés során még lehet változtatni. Ma a szobánként 4-6 dugalj minden - mai és jövőbeli — igényt kielégít. De, az elektromos hálózat tervezésénél érdemes figye­lembe venni, hogy például hol lesz majdan a tv, vagy a telefon és érdemes annak is előre elkészíttetni a csövezé­sét és a csatlakozó helyeket, hogy emiatt ne kelljen egy életen át zsinórokat kerülget­ni (netán falat bontani). * Melegvizes-ellátásnál nagy előny, ha a családi házunk földgázra csatlakoztatható, ennél is előnyösebb, ha a központi fűtést biztosíthatjuk földgázzal. Vezetékes gáz hiányában PB-gázzal műkö­dő bojler, esetleg gázkazán beállítását is érdemes fonto­lóra venni. A gáznál ügyelni kell, hogy az a levegővel robbanóképes elegyet tud al­kotni, tehát veszélyes üzemű, de ha jól szerelték és üzem­biztos, nem kell mitől tarta­ni. Ha PB-gázról tervezzük üzemeltetni a gázkazánt és a bojlert, ahhoz a területileg illetékes gázmű engedélyét kell előzetesen beszerezni. Ha a meleg vizet csakis vil­lanybojlerrel tudjuk előállí­tani, az is megfontolandó, hogy hová és hány literest érdemes beszerezni, beállí­tani. A nagynyomású zónánál szükséges nyomáscsökkentőt beépíteni a villanybojler elé, különben állandóan bosszan­kodhatunk, hogy annak biz­tonsági szelepe örökösen csöpög vagy folydogál. Ugyancsak lényeges, hogy megoldjuk a jó szellőzést. Épített szellőzőkre (kürtőkre) mindenképpen szükség van a belső terű fürdőszobák, WC-k és konyhák esetében. (Ez a gravitációs szellőztetés.) Egyéb szellőző rendszerre nincs szükség családi ház esetében. «'« A legfontosabb épületgé­pészeti kérdés: a fűtés. Ezzel kapcsolatban már megírtuk az új hőtechnikai előírások­kal kapcsolatos tudnivalókat. A ház külső megjelenésében törekszünk az esztétikus kül­sőre, de meg kell alkudnunk a későbbi üzemeltetési költ­ségek érdekében. Hogy ne váljék energia- és ezáltal pénzpocsékolóvá a házunk, törekednünk kell a kisebb nyílászárókra. Tehát ésszerű kompromisszumra van szük­ség a tervező (tervezés) esz­tétikája és a hőtechnikai tör­vények között. Már a prog­ramterv időszakában el kell döntenünk, hogy milyen fű­tésrendszerű legyen a há­zunk. A jövő keddi számunkban a fűtéssel kapcsolatos tudni­valókra hívjuk fel az építke­zők figyelmét. Murányi László A közélet tisztaságáért ítélkezési vizsgálat r Állampolgári jogon A társadalomellenes jelensé­gekkel szembeni fellépés egyik visszatérő eleme a korrupció elleni küzdelem. Az Igazságügyi Minisztérium bírósági főosztá­lya ezt szem előtt tartva meg­vizsgálta a közélet tisztasága elleni bűncselekmények miatt indult büntető ügyekben az utóbbi években folytatott ítél­kezési gyakorlatot, a fővárosban és néhány megyében. Társadalmi fejlődésünk jelen­legi szakaszában - miként dr. Jakucs Tamás, a bírósági főosz­tály vezetője értékelte —, fel­erősödtek olyan nemkívánatos megnyilvánulások, mint az anya­giasság, az élősdiség, a korrup­ció. Ezek a közvéleményben a korábbinál nagyobb ellenérzést váltanak ki. A közélet tisztasága elleni bűncselekmények miatt jogerő­sen elítélt felnőttkorúak száma 1980 óta csökkent. Az adatok azonban arra engednek követ­keztetni, hogy a felderített ügyek száma jelentősen keve­sebb, mint a ténylegesen elő­fordulóké. A korrupciós ügyekre sokszor jellemző az egyes cselekmények láncolata, és általában a több­szörös halmazat, amelyek a büntetés kiszabást súlyosbító tényezők. Az országos adatokból, s a mostani vizsgálatba bevont ügyekből is megállapítható, hogy az ítélkezési gyakorlat meglehetősen vegyes képet mutat, de összességében inkább enyhe a felelősségre vonás. Feltétlenül indokolt tehát a törvény szigorának fokozottabb érvényesítése, mert kétségtelen tény, hogy — különböző okok miatt - a korrupciós bűncse­lekmények elszaporodtak. Lapszemle „Lakásgazdálkodás .. .", a „posta új szolgáltatása”, „Tör­vényes védelem adatnak, ál­lampolgárnak” — néhány cím, néhány téma a Computerworld- Számítástechnika július 22-i számából. Mintha nem is egy szaklapot, hanem mondjuk a tanácsok közlönyét, vagy vala­melyik városi televíziió műsor­füzetét böngésznénk. Igaz: a kiragadott részlet megtévesztő. A „Törvényes vé­delem adatnak, állampolgár­nak” a német nyelvterület két legjelentősebb államában meg­alkotott törvényekről szól, ám Ausztria és az NSZK informati­kai gondjaihoz hasonlók ma­holnap már nálunk is jelent­kezhetnek. A „posta új szolgál­tatása" sem jogosít fel senkit vad reményekre a telefonfron­ton, mivel csupán egy video- konferenciáról, egy bíztató kezdetről van szó. S bár a „Lakásgazdálkodás számító­géppel” valóban itt és most történik, a cikkíró a magyar programrendszerről számol be egy kerületi tanács 1981-es (!) elhatározása nyomán, azért ne várja senki, hogy ebből a cikk­ből megtudja mikor kap végre lakást. (Hogy miért kell még mindig várnia, azt esetleg igen: egész Budapestre kiterjedő la­kásnyilvántartás ma sincs; a gépre vitt kerületi lakások je­lentős részét már kiutalták, vagy olyan állapotban van, hogy nem kell senkinek, stb.). A számítógép és a számítás- technikai szakmai kérdések egyre közelebb kerülnek az állampolgárhoz, a civil lakos­sághoz. A szaklap legfrissebb számában egy képriport pél­dául arról árulkodik, hogy a Made in Kőbánya felirattal ma már nemcsak a nyári melegben hiánycikknek számító sörrel büszkélkedhet, hanem az egyre keresettebb, télen-nyáron hi­ányt pótló számítógép is. És ott, ahol nemrégiben még a reggelente oly sokunkat ébresz­tő MOM vekkerek készültek, ma ugyancsak számítástechnikai termékek futnak a szalagon, a Magyar Optikai Művek dunaúj­városi gyára mágneslemezes tárolókat készít, több tízezres szériában. S ha már ennyire igyekszik ez a lapszám a köznapi ember szemszögéből közelíteni szak­kérdésekhez, hogyan is marad­hatna ki belőle a júniusban megrendezett szórakoztató elektronikai szakkiállításról szó­ló részletes beszámoló. Hiszen a digitális hangmagnó, vagy a videoanimáció igazán szó­rakoztató téma, a számítógépes feliratozásról nem is beszélve. Ha valami, hát ez bizonyosan mindenkit érdekel. Az elektro­nika szakembereknek úgyis ott van még a RAM-panoráma, a szoftvereseknek az Ada-kerek- asztal, a hardvereseknek a tóskaszámítógépeket összeha­sonlító táblázat. Elvégre vala­mi nekik is jár, ha másképp nem: állampolgári jogon. Megtérülő milliók

Next

/
Oldalképek
Tartalom