Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-28 / 206. szám

Vilég proletárjai, egyesüljetek! Dunántúlt XLIV. évfolyam, 206. szám 1987. július 28., kedd Ára: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Javítják a Dráva menti földek termőképességét (3. oldal) Telt házat várnak Lipcsében (8. oldal) Osztályozzák a farostlemeztáblákat a MOFA-ban. (5. oldal.) Népek barátsága Duroeiy oooor eioaaasai tartja Läufer László felvetele Pécsett megnyílt a nyári egyetem Félszáz résztvevővel tegnap megnyílt a Tudományos Isme­retterjesztő Társulat nyári egyeteme Pécsett. Immár a huszonkilencedik évfolyamáig jutott el a népszerű rendez­vény. Ezúttal tizennégy or­szágból érkeztek vendégek, akik közül néhányon visszatérő hallgatói a kurzusnak. Az ünnepélyes megnyitót, a reprezentatív Vasváry-villá- ban, a Pécsi Akadémiai Bi­zottság Székhazában tartották meg. A TIT országos központ­ját dr. Vasváry Artúr főtitkár- helyettes, a megyei elnökséget dr. Grastyán Endre elnök kép­viselte. Béna Ernőné, megyei titkár köszöntője után Rajnai József, az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának titkára tartott megnyitó előadást. Mindenekelőtt az egyetem ne­vében is említett fogalmat - „Népek barátsága" - értel­mezte: — Mit jelent a népek barát­sága? A mi értelmezésünk sze­rint kölcsönös jó viszonyt, egy­más segítését, támogatását, egymás érdekeinek tisztelet­iben tartását. Úgy véljük, ezt csak egymás megismerésével érhetjük el. Ezért is öröm számunkra, hogy elfogadták meghívásunkat. Rajnai József ezután részle­tesen beszélt Baranya megye társadalmi, kulturális és gaz­dasági életéről. Ismertette a vidék történetét, földrajzi adottságait, az iparosodás fo­lyamatát, a mezőgazdaság eredményeit. Beszélt a megye kulturális értékeiről és beszá­molt a gyümölcsöző testvérvá­rosi kapcsolatokról is. Végül jó munkát kívánva a hallgatóság­nak, megnyitotta az idei sza­badegyetemet. A kurzus első meghívott előadója Borbély Gábor, a Népszabadság főszerkesztője volt. Referátumának címe: Helyünk a világban. Személyes példával kezdte előadását. A közelmúltban Franciaországban tett látogatását elevenítette fel, amikor is egy olyan fiatalem­berrel találkozott, aki három hónapot töltött a gödöllői ag­ráregyetemen. Ez a francia fiú a vízumkéréskor azt kérdezte a párizsi magyar nagykövetsé­gen: „Ha elmegyek Magyar- országra, vissza is fognak en­gedni onnan?” Ma ez a fia­T izén négy ország félszáz résztvevője a tíznapos kurzuson talember ismét Magyarország­ra készül - mondta Borbély Gábor. A példa kapcsán aztán részletesen beszélt a Magyar Népköztársaság kül- és belpo­litikai céljairól, az 1968-ban elkezdett reformról, az-előttünk álló feladatokról. Szavai természetesen a kül­földieknek jelentettek újdonsá­got, hiszen az általa vázolt problémák ismerősként csenge­nek a magyar olvasók előtt. Számunkra inkább az volt ér­dekes, mit kérdeznek már az első napon a szabadegyetem hallgatói. Nos, az osztrákok és, a németek voltak a legaktívab­bak. Némileg meglepő módon kizárólag a sajtóval kapcso­latos kérdések érdekelték őket: az olvasói levelek mennyire befolyásolják a sajtó politikai állásfoglalását? Mennyiben se­gítik a demokratizálást az ol­vasói visszajelzések? Milyen hírügynökségi jelentéseket vesznek át a magyar lapok Kuba nemzeti ünnepén Nagygyűlésen emlékez­tek meg Kubában a Mon- cada-laktanya ostromának 34. évfordulójáról. Havan­na tartomány ipari és kul­turális központjában, Ar- temisában mintegy száz­ezer ember előtt Fidel Castro államfő, a Kubai KP KB első titkára mon­dott beszédet. azokból a térségekből, ahol nem dolgozik magyar tudósító? A kérdésekre — a Népsza­badság gyakorlatából merítve példáit — Borbély Gábor vá­laszolt. A szünetben néhány szót váltottunk Franz Ellmannal, aki feleségével Münchenből érke­zett, s immár a negyedik al­kalommal vesz részt a bara­nyai nyári egyetemen. — Miért ennyire hűséges ehhez a kurzushoz? — Azért, mert nagyon érde­kesek, vonzóak a program­jai. Én először egy barátom ösztönzésére jöttem ide, s már az első alkalommal megtet­szett, amivel önöknél talál­koztam. Nem, egy csöppet sem unalmas. Minden évben tudnak újat nyújtani. — Szabad tudnom, mivel foglalkozik? — A legveszélyesebb foglal­kozást űzöm: nyugdíjas va­gyok ... Havasi János Palesztin partraszállási kísérlet Dél-Libanonban Partraszállást kísérelt meg egy palesztin cso­port hétfőn hajnalban .Dél- Libanonban, Szaida (Szi- don) környékén, az Izra­el által ellenőrzött, a 8— 18 kilométer széles, „biz­tonsági övezettől" észak­ra — jelentették nyugati hírügynökségek Tel-Aviv- ból. Izraeli és dél-libano­ni katonai forrásokra hi­vatkozva azt is közölték, hogy izraeli katonák meg­hiúsították a kísérletet és hét palesztint megöltek. Nem ismeretes, hogy a csoport hány tagból állt. KATO-válasz a szovjet javaslatra A NATO hétfőn a VSZ elé terjesztette javaslatait az össz-európai hagyomá­nyos fegyverekről folyta­tandó tárgyalások mandá­tumára. A VSZ .országai üdvözölték a tényt, hogy a Nyugat végre megfogal­mazta elgondolásait, ugyanakkor hangoztatták: érdemi leszerelésre van szükség, és' módot kell ta­lálni arra, hogy a semle­ges és el nem kötelezett országok is megfelelő sze­repet kapjanak. A NATO javaslata le­szerelés helyett „a ha­gyományos stabilitásról" folytatandó tárgyalásokról beszél. A jég végigverte Dél-Baranyát. Villányban, a mezőgazdasági iskolán egyetlen ablak sem maradt épségben a jégverés után, (Tudósítás az 5. oldalon.) Dr. Mahathir Mohamad hétfői programja A kép jobb oldalán Grósz Károly, bal oldalt dr. Mahathir Mohamad miniszterelnök (Telefotó: MTI - KS - DN) Megkezdődtek a magyar-maSaysiai plenáris tárgyalások Előtérben a gazdasági kapcsolatok erősítésének kérdései ünnepélyesen, katonai tisz­teletadással fogadták hétfőn az Országház előtt, a Kossuth Lajos téren dr. Mahathir Mo­hamad malaysiai miniszterel­nököt, aki Grósz Károlynak, a Minisztertanács elnökének meghívására hivatalos látoga­tásra érkezett hazánkba. A magyar és malaysiai nem­zeti zászlókkal fellobogózott téren Grósz Károly, Kapolyi László ipari, Somogyi László építésügyi és városfejlesztési miniszter, valamint állami és társadalmi életünk több más vezető személyisége fogadta a magas rangú malaysiai vendé­get, aki Várkonyi Péter külügy­miniszter és Baranyi Gyula, hazánk Malaysiába is akkredi­tált nagykövete kíséretében ér­kezett az ünnepség színhe­lyére. Dr. Mahathir Mohamad Grósz Károly társaságában fogadta a felsorakozott dísz­egység parancsnokának jelen­tését, majd - a két ország himnuszának elhangzása után — ellépett a katonák sorfala előtt. Ezt követően úttörők vi­rágcsokrokkal köszöntötték a malaysiai kormányfőt és fele­ségét. A vendégek és a ven­déglátók ezután kölcsönösen bemutatták a fogadtatáson megjelent malaysiai és magyar vezetőket. A Kossuth Lajos téri ünne­pélyes' fogadtatást követően az Országházban megkezdőd­tek a hivatalos magyar-malay­siai plenáris tárgyalások. Grósz Károly vezette a ma­gyar tárgyalócsoportot, amely­nek tagjai voltak Várkonyi Pé­ter, Kapolyi László, Somogyi László, Melega Tibor külkeres­kedelmi miniszterhelyettes és Bartha Ferenc, a Miniszterta­nács nemzetközi gazdasági kapcsolatok titkárságának ve­zetője, valamint Baranyi Gyu­la. A malaysiai tárgyaló kül­döttség élén dr. Mahathir Mo­hamad állt, a delegáció tag­jai: Samy Vellu közmunka­ügyi, Lim Keng Yaik alap- és nyersanyagipari, Paduka Ráfi - dah Aziz kereskedelmi és Ipa­ri, Abu Hassan Omar külügy­miniszter, Law Hieng Ding tu­dományos, technológiai és környezetvédelmi miniszterhe­lyettes, valamint Zainal Abidin bin Mokhtar, Malaysia Buda­pestre is akkreditált nagykö­vete. Az MTI tudósítójának érte­sülései szerint magyar részről kifejtették, hogy a két ország közötti kapcsolatok története jelentős állomásához érkezett, hiszen első alkalommal láto­gatott malaysiai kormányfő hazánkba. A megbeszélésektől azt várják, hogy elősegítsék a kapcsolatok bővülését. Ma­laysiai részről kiemelték, hogy viszonozni kívánják Magyaror­szág érdeklődését a távol-ke­leti ország iránt. Fontosnak tartják a személyes kapcsola­tok és tapasztalatszerzés sze­repét, amely az együttműködés egyik lényeges feltétele. Köl­csönösen hangsúlyozták, hogy bizonyos nemzetközi kérdések eltérő megítélése, a különböző társadalmi berendezkedés nem akadálya a politikai és a gaz­dasági kapcsolatok fejlődésé­nek. Utaltak arra is, hogy szükség van a nyílt, őszinte párbeszédre, s hangsúlyozták: mindkét fél érdekelt az együtt­működés elmélyítésében. A tárgyalópartnerek kifejez­ték meggyőződésüket, hogy a mostani eszmecserék, a sze­mélyes találkozók nagy mér­tékben hozzájárulnak egymás jobb megismeréséhez, a köl­csönös bizalom további erősí­téséhez s ezen keresztül a gazdasági és a kereskedelmi együttműködés kiszélesítésé­hez. A nagy földrajzi távolsá­gok ellenére is lehetséges a meglévő kölcsönös érdekelt­ségben rejlő lehetőségek, adottságok kihasználása. A plenáris találkozón előtér­be kerültek a gazdasági kap­csolatok erősítésének kérdé­sei. Mnidkét fél állást foglalt azok élénkítése mellett, hang­súlyozva a lehetőségek sokfé­leségét. Egyetértettek abban is, hogy a kereskedelmi egyensúly kialakítása mellett szükséges a forgalom növelé­se, valamint az érdekek haté­konyabb egyeztetése is. A ma­laysiai fél készségét fejezte ki, hogy az elkövetkezendő időszakban növekedjék Ma­(Folytalás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom