Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-27 / 205. szám

1987. július 27., hétfő Dunántúli napló 3 Pletykák, rémhírek és a valóság Mi újság a Dombay-tónál? Jövőre megszűnik az ingyenstrand Kakas Sándor, a pécsváradi tanács elnöke nyugodtan fo­gadja a hírt, mely szerint azt beszélik a környéken, hogy nem lehet a Dombay-tóban fürödni, mert hínáros, sőt egy kutya is a vízbe döglött. A hosszúszálú vízinövény való igaz, magunk is láttuk. Persze, nagy részét már a parton, hiszen időköz­ben szorgos kezek kihalászták. Ami pedig a kutyát illeti: Schmidt István csónakmester valóban látott valakit, aki a hét végén együtt fürdőzött kedvenc állatával. A szóban forgó tetem azonban még korábban előke­rült, a községi állatorvos fel­boncolta, de ebben az eset­ben szó se volt fulladásos ha­lálról. A rémhírek és pletykák után komolyan is érdeklődtünk a tó sorsáról. A helybeliek tapasz­talatai szerint ugyanis egy-egy kánikulai hét végén 3—4 ezer ember is megfordul a tó körüli völgyben. Az ingyen fürdőzés sok vendéget vonz Pécsről, Komlóról, sőt még távolabbról is. — Jövőre kikotortatjuk a tó ruedrét — mondja a tanácsel­nök. — A fűzfán túli részt be­tonjárdalapokkal rakatjuk le, így megakadályozzuk az elisza­posodást. Tulajdonképpen most folytatjuk azt a munkát, ami évekkel ezelőtt elkezdődött. A tó egy részét a tervek szerint csak úszók használhatják, a bójákkal elkerített másik ol­dalon viszont csónakázni is le­het. Meggyőződésem szerint ez lesz a megye legszebb strand­ja. Tervek szerint a Dombay-tó­nál jövő nyáron már lényege­sen jobb körülmények fogad­ják a látogatót. A strand kiala­kításában segít a termelőszö­vetkezet, a költségvetési üzem, számítanak a Mecsekvidéki Idegenforgalmi Bizottság tá­mogatására és némi társadal­mi munkára is.- Befejezzük a parkoló épí­tését is, ami azt jelenti, hogy itt is és a strandon is a jövő­ben fizetni kell. Az üzemeltetést a pécsváradi költségvetési üzem fogja végezni. Ügy gon­doljuk, ha mi mintegy kétmil­lió forintot költünk a szolgál­tatások javítására, kötelesek vagyunk az értékeket megőrizni is, ezt pedig nem lehet más­ként, csak ha pénzt kérünk a belépésért. A Dombay-tó partján akikkel csak beszéltünk, mindenki he­lyesli az elhatározást. Rendet kellene végre teremteni és meg kellene akadályozni, hogy a tó körül autók száguldozza­nak — mondták. S talán egy idény jellegű kis bolt nyitása is sokat segítene. A két kis bü­fé ugyan jól felkészült a nyár­ra, de egy-egy forgalmasabb napon itt is előfordul a sorban állás. Ferenci Demeter Első félév az idegenforgalomban Az elmúlt félévben számot­tevően megélénkült a magyar- országi idegenforgalom: a hozzánk látogató külföldiek száma több mint egymillióval, azaz 24 százalékkal volt több, mint tavaly ilyenkor. A tőkés országokból érkezők száma kü­lönösen nagy ütemben növe­kedett, ám továbbra is a szo­cialista országokból ide láto­gatók jelentik a turistaforga­lom nagyobbik részét. A legtöbben Ausztriából ér­keztek: csaknem 1 millió 280 ezer osztrák látogató lépte át az elmúlt félévben a magyar határt, 38,6 százalékkal töb­ben, mint 1986 első hat hónap­jában. Az NSZK-ból közel egy- harmadával bővült a forgalom. A legerőteljesebb növekedés — csaknem 60 százalékos - az Olaszországból érkezőknél fi­gyelhető meg. Fokozatosan helyreáll az Egyesült Államok­ból és a Kanadából érkező for­galom, a látogatók száma a tavalyi erőteljes visszaesés után már lassan megközelíti az 1985-ös szintet. A főszezon be- köszöntével egyre jelentősebbé válik a jugoszláv látogatófor­galom, amely az első félévben 13,8 százalékkal volt nagyobb, mint tavaly ilyenkor. A rubel elszámolású orszá­gok közül a csehszlovákiai for­galom a legerősebb, több mint egymillióan érkeztek, 10,6 szá­zalékkal többen, mint az el­múlt év hasonló időszakában. Ugrásszerűen - több mint 44 százalékkal - emelkedett a ha­zánkba látogató lengyel turis­ták száma, s egytizedével nö­vekedett az NDK és a bolgár látogatóforgalom. Ennél ki­sebb mértékben, mindössze 2,6 százalékkal emelkedett a szov­jet turisták száma. Júniusban — a korábbi hóna­pokhoz képest - megélénkült a magyar turisták utazási kedve, de a féléves összesítő adatok csak 4,4 százalékos forgalom- bővülésről tanúskodnak, ösz- szességében 2 millió 231 ezren utaztak külföldre. A nem szo­cialista országokat 365 ezren keresték fel, ez gyakorlatilag megegyezik az elmúlt év ha­sonló időszakának adatával. Jugoszláviába egynegyedével utaztak kevesebben, mint ta­valy ilyenkor. A többi szocia­lista országba 1 millió 680 ez­ren utaztak az elmúlt hat hó­nap alatt, tíz százalékkal töb­ben, mint tavaly ilyenkor. Megszólal a telefonfülke Á rongálok leleplezésnek jutalmat fizet a posta Akárcsak az ország más vá­rosaiban Pécsett is, évek óta gond a nyilvános készülékek rongálása, kifosztása. Vandál pusztítók időről időre tönkre­teszik a telefonokat, ellopják a perselyeket, szétszaggatják a telefonkönyveket. Pedig a nyilvános állomások sokszor életet, vagyont menthetnének, így a pénzben kifejezhető kár mellett jóval nagyobb az, amit egy üzemképtelen beren­dezés okozhat. A baranyai megyeszékhelyen tavaly 950,5 órát fordítottak a használhatatlanná tett készü­lékek javítására, az eltűnt ké­zibeszélők és perselyek pótlá­sára. A pécsi Távközlési üzem dolgozói naponta rendszere­sen ellenőrzik a nyilvános ál­lomások működését, a károko­zást azonban így sem tudják megelőzni. A fülkékből évente több mint száz mikrofon és hall­gató tűnik el, gyakran kiszere­lik az üvegeket. A közel há­romszáz — helyi, belföldi és nemzetközi távhívásra is al­kalmas — készülék működteté­sére évente félmillió forintot költenek. De ennél is nagyobb gond, hogy a túlzott igény- bevételnek kitett nyilvános te­lefonok élettartama jóval rö- videbb a kelleténél. A posta szakembereinek vé­leménye szerint továbbra is sok gondot okoznak az ügyes­kedők, a hamis pénzzel és más trükökkel próbálkozók. A különféle műszaki újítások a korábbinál nagyobb védel­met jelentenek az ilyen pró­bálkozások ellen, a tapaszta­latok szerint mégis előfordul, hogy a készülék a bliccelők miatt válik haszálhatatlanná. Az elmúlt évben a lopások és rongálások miatt a rendőr­ségre 23 feljelentés érkezett. Volt olyan nyilvános fülke, ahonnan egymás után kétszer is elvitték a telefont. A tavaly eltulajdonított érmék becsült értéke megközelíti a 100 000 forintot, de az idén is loptak már el olyan perselyt, amiben a feltételezések szerint 8 ezer forint volt. Pécsi sajátosság, hogy a most folyó hálózatbővítés kö­vetkeztében a szokásosnál va­lamivel tovább kell várni a tárcsahangra. A jelenségre sokan meggondolatlanul rea­gálnak, dühösen ütni kezdik a készülék oldalát, holott ez újabb hibaforrás lehet. Egy nekibőszült telefonáló állító­lag azért verte szét a 40 ezer forintos készüléket, mert az nem adta vissza a bedo­bott 20 forintját. Hasonló esetek elkerülése végett a posta máris többféle intézkedéseket tett. Megerősí­tették a készülékeket, új típusú zárakat szereltek a perselyek­re. a fülkéket pedig riasztó berendezéssel látták el. Ha a rongáló működni kezd, megszólal a fülke, a leleple­zésben seqédkezőknek a posta jutalmat fizet. F. D. Növekedett az áfészek export­teljesítménye A kedvezőtlen hatások el­lenére a fogyasztási szövetke­zetek tavaly is sikeres évet zártak. Az áfészeknél a növe­kedés üteme összeségében meghaladta az előző évi fej­lődést. A mezőgazdasági ter­mékek felvásárlása és az ipari tevékenység például egyaránt jelentős volt. Az országos adatok szerint tavaly a 230 áfész összesen 5 milliárd forint értékű mezőgaz­dasági terméket vásárolt fel export célokra. A kivitt áru­alap mértéke az előző évihez képest 442 millió forinttal emelkedett. A baranyai szövetkezetek - a tervezettnél jelentősebb ­146.5 millió forintos árbevé­telt értek el. A tőkés piacokra 13.5 millió forint értékű friss zöldség-gyümölcsfélét, 42,8 millió forint értékű élő- és vá­gott ny.ulat, valamint 36,6 mil­liós tételben szállítottak mé­zet. Megyénkből, az elmúlt évben közel 40 millió értékű vadhús, 2,1 milliós tétel dió­bél, 3,4 millió forint értékű gyógynövényt exportáltak a nyugati országokba. A Doktor Zsivágó Szolnokon Elkészült a szolnoki Sziglige­ti Színház következő évadra szóló műsorterve. A színre ke­rülő darabok közül különös ér­deklődésre tarthat számot a Doktor Zsivágó cimű költői já­ték, amely Borisz Paszternák, a híres szovjet Író sokat vitatott regényén alapul. Premierje de­cemberben lesz, az előadást Szikora János és Schwajda György rendezi. Áprilisban mu­tatják be a Rákóczi tér című musicalt, amelyen egy szerzői közösség dolgozik. Carlo Gol­doni Csetepaté Chioggiában című, ritkán játszott komédiá­ját januárban tűzik műsorra. A nagyszínház programjában szerepel még Móricz Zsigmond Nem élhetek muzsikaszó nél­kül című színműve, Szirmai Al­bert operettje, a Mágnás Mis­ka és Shakespeare drámája, a III. Richárd. Szépségflastrom vagy hasznos alkatrész? r Étvágycsökkentő találmányok Elaggott autóparkunk fel- frissítésére egyelőre kevés a remény. Az Autósélet legutóbbi közlése szerint például a négy­ütemű Wartburgokról még „megközelítő információt” sem sikerült kicsikarni az eisenachi gyár illetékeseitől. Nincs hír az új Skodákról sem, az Olt-, citra továbbra is várni kell, ha egyáltalán bekerül valaha ez: a típus az országba. Feltűnt két-három korszerűnek mond­ható szovjet gyártmányú kocsi, tárgyalgatnak az olaszokkal és japánokkal a lengyelek is, de a tény ettől, sajnos még tény marad: változatlanul nagy számban futnak útjainkon az l-U-Z jelű kocsik, vagyis a, 10—15 évesek. Nem véletlen hát, hogy so­kasodnak azok a találmányok, amelyek az öreg motorok kí­A szakember az elektronikus gyújtokról mélését, étvágyuk csökkentését hivatottak szolgálni. Néhány ilyen alkatrészről rövid véle­ményt kértünk Grillaton Miklós­tól, az Autóklub pécsi szervi­zének csoportvezetőjétől. — Az Autóklub forgalmazza a CPI 1280 márkanevű elektro­nikus gyújtót, Kovács Ádám találmányát... — Csak forgalmazta! Jelen­leg már nincs belőle á raktá­runkban — mondja Griffaton Miklós. Aztán a kirendeltség főkönyvelőjétől megtudom, hogy Kovács Ádám kérésére a Kisipari Termeltető Vállalat vette át 'a CPI forgalmazását, mert a gyártó kevésnek tartotta az Autóklub által értékesített gyújtók menyiségét.- Mit tud ez a szerkezet?- Elsősorban a hidegindítást könnyíti meg, s a tapasztala­tok szerint a hegymenetet job­ban bírja az autó. A fogyasz­tás csökkenéséről nincs ele­gendő megbízható adatunk. — A CPI, mint köztudott, a transzformátor helyére szerel­hető fel. De ismerünk megsza- kitó nélküli, elektronikus gyúj­tásszabályozókat is. — Egy típust a Híradástech­nika Szövetkezet gyárt, ezt az AFIT forgalmazza. Hébe-hóba kapható a kétütemű Wart­burgokhoz eredeti gyári elektronikus gyújtásszabály­zó, és létezik egy Elektronika M típusú szovjet tirisztoros ké­szülék is. Ezekkel átlagosan 3-5 százalékos üzemanyag- fogyasztás-csökkenést lehet el­érni. Többet nem nagyon, mert a jelentős csökkentéshez a mo­tor egész konstrukcióját meg kellene változtatni. Nem aján­lom az autótulajdonosoknak, hogy a CPI-t együtt szereltes­sék fel az elektronikus gyúj­tásszabályzóval, mert a ta­pasztalatok szerint a két ké­szülék lerontja egymás hatá­sát. Ha már választani kell a két — egyébként nem olcsó alkatrész körött - én a CPI-t javaslom, mert ez bármikor helyettesíthető egy könnyen fölszerelhető trafóval, míg a gyújtásszabályzó megjavítá­sához jól felszerelt műhely és hosszabb idő szükséges. H. J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom