Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)
1987-07-04 / 182. szám
Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nam o XLIV. évfolyam, 182. szám 1987. július 4., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Válunk? Visszaházasodunk? Vízben a hirdi családi házak Az év lakóházai A bányászoknak sikerüliA szövetkezetek ünnepe A szövetkezeti mozgalom ünnepet ül, nemzetközi napját köszönti. Ez a nap arra emlékeztet, hogy 1844-ben egy angol településen, Rochdale-ban huszonnyolcán útjára indítottak egy olyan fejlődő mozgalmat, amely ma már korunk egyik meghatározó jelentőségű társadalmigazdasági mozgalmává vált. A szövetkezés gondolata tehát az Európában lezajlott polgári forradalmak idején fogant meg, de minőségében is kiteljesedni csak a szocialista társadalmi viszonyok közt tudott. A mozgalom eddigi világméretű és főként hazai fejlődése is bizonyság erre. Közel másfél évszázad alatt e mozgalom fejlődése öt kontinensen egykor volt induló 28 főről félmilliárd fölé emelte a tagok és 3 millió fölé a sorsukkal hozzá kötődők számát. Az emberiség óriási fo- gódzása ez! Hazánkban egy évvel a rochdale-i „Alapító Kiáltvány” után már megalakult az első Gazda Egylet. 1879-ben már országos gazdakongresszus, majd hat év múlva Budapesten nemzetközi gazdakongresszus erősítette fel a szövetkezés eszméjét. Századunk második évtizedében az akkori Magyarország határai között már közel 800 000 tagot számláltak a különböző szövetkezetek. A két világháború közt a magyar demokratikus szövetkezeti mozgalom helyett inkább az állam által segített, csak formájában és nem tartalmában szövetkező szervezetek jöttek létre. Nem véletlen, hogy ezekben az időkben a „népi írók” mindinkább a valódi szövetkezeti összefogásnak lettek kezdeményezői. Ennek lehetőségét azonban csak a felszabadulás hozta meg. A valódi szövetkezetpolitikai fordulat 1948 nyarán következett be. Ettől számítható a mezőgazdasági szövetkezés szocialista útra térése. A sok buktatóval teli úton előbb csak araszolva, vissza-visszacsúszva haladt a mozgalom. Az ellenforradalom utáni következetes agrárpolitika és az 1967. évi szövetkezeti törvény teremtett aztán simább és biztonságosabb utat a lendületes haladáshoz. Magyarországon ma a gazdálkodó szervezetek közel fele szövetkezet. Az ország minden ötödik állampolgára szövetkezeti tag. Itt foglalkoztatják a keresők harmadát és a nemzeti jövedelem minden negyedik forintját itt állítják elő. Termelő, lakosságot ellátó szerepük és felelősségük kimagasló és néhol — kiváltképpen faluhelyen — életmódot és életkörülményeket is meghatározó. A szövetkezeti mozgalom gyarapodása, belső élete, minőségi változásai jelzik azt, hogy biztos • alapokon nyugszik szövetségi politikánk, hogy a szövetkezeti demokrácia bevált és fejlődő módszerei erősitik a szocialista demokrácia általános törekvéseit is, hogy a mai, gondokkal teli, társadalomépítő munkánkban és a közösségi szemlélet alakításában nélkülözhetetlen szerepet tölt be a lakosság millióit egyesítő szövetkezeti mozgalom. Az Országos Szövetkezeti Tanács — a 65. nemzetközi szövetkezeti nap alkalmával — Pécsett tartja ülését. A tanács megtiszteli ezzel azt a megyét, amely a szövetkezés szép hagyományaivar rendelkezik. Az Clső Pécsi Consumegylet 1867ben alakult, és ez az ország második beszerzési egylete volt. A „Munka" elnevezésű, országos ikiterjedésű szövetkezet — az 1910-es évek elején — Pécsett hozott létre fiókszervezetet. A szövetkezés ügye azonban tömeges méretet Baranyában is a felszabadulás után öltött. A nagy átalakulás itt is 1960-ra fejeződött be. A megye szövetkezeteinek megközelítően 200 000 tagja, illetve dolgozója van. így hát Baranya majd minden második lakosa kötődik valamilyen formában a szövetkezetekhez. Ki gondolná ezt? A megye szövetkezeti szektorának legerősebb részét a mezőgazdasági termelőszövetkezetek képezik. A termelőszövetkezeti parasztság megtalálta helyét, szerepét és számítását a szocialista szövetkezeti mozgalomban. Évente több mint 10 milliárd forint termelést valósit meg és annak minden tizedik forintja nyereséget jelent. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fél-százezer háztájit és kistermelőt segítenek ahhoz, hogy a megye mezőgazdasági össztermelésének negyedét, harmadát nyújtsák. Baranya termelőszövetkezeteinek — maradó teendői mellett is — nagy szerepe van abban, hogy a megye mezőgazdasága évről évre adottságainál többet nyújt az országnak. A fogyasztási szövetkezeteknek 56 000 tagja van és 6—7 milliárd árbevételre tesznek szert évente, övék a falvak kereskedelmi ellátásának gondja, a szerződéses termeltetés és a felvásárlás felelőssége. Öröm látni, hogy ipari és szolgáltató tevékenységük is egyre gyarapszik. A takarékszövetkezetek Baranyában ma már 80 000 tagot számlálnak, pedig a falvakban csak 180 000 ember él. Az is szembetűnik itt, hogy a faluhely minden lakosára 12—13 ezer forint takarékbetét-állomány jut. Mostanság egyre növekszik a lakásszövetkezetek és tagjaik száma is. Ez idő tájt 14 ezernél is több lakásszövetkezeti tag 12 000 lakással és 3000 garázzsal rendelkezik. A szövetkezetek nemcsak kereskednek egymással, hanem külhoni emberi és kulturális kapcsolatokat is létesítenek. Ezek közelebb hozzák egymáshoz a baráti vagy éppen más világnézetű, más társadalomban élő embereket. Nem nehéz felfedezni, hogy a szövetkezeti mozgalom a béke mozgalma, hiszen saját eszközeivel az embereket, az emberiséget szolgálja. A magyar szövetkezetek előtt sűrű teendők állnak. A maguk területén nagy erőfeszítéseket kell ten- niök a kedvezőtlen gazdasági folyamatok megállítására, a gazdasági szerkezet javítására. Rajtunk is áll a kiegyensúlyozott hazai élelmiszer-ellátás, a fogyasztói szolgáltatások színvonala, és a külkereskedelemben megjelenő áruik sem helyettesíthetők mással. Dolgaik élére most a minőség javítása, az alkalmazkodó- és piackészség jobbítása, a demokráciával párosuló tulajdonosi érdekeltség továbbfejlesztése kerül. Hiszem, hogy képesek lesznek — hazájuk és a maguk javára — ennek eleget tenni. Horváth Lajos, Baranya Megye Tanácsának elnöke A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. július 2-i állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról A szocializmus építésének évtizedeiben népünk munkájának eredményeként gyökeresen megváltoztak hazánk társadalmi és gazdasági viszonyai: kivívtuk a nép hatalmát, felszámoltuk a nagybirtok-rendszert, az alapvető termelési eszközök társadalmi tulajdonba kerültek, megteremtettük a szocialista nagyüzemi mezőgazdaságot. Fejlődésünk nem volt töretlen. A szocialista építés első éveit követő megrázkódtatás után azonban pártunkban, társadalmunkban volt erő a megújulásra. Kibontakozott a szocialista demokrácia, társadalmi közmegegyezés jött létre, a szocializmus építése nemzeti programmá vált. Rugalmas gazdaságirányítást vezettünk be, a népgazdaság fejlődésnek indult, nemzetközileg elismert eredményeket értünk el. 1960 óta a nemzeti jövedelem mintegy háromszorosára, az ipari termelés három és félszeresére, a mezőgazdasági termelés kétszeresére, a lakosság fogyasztása, reáljövedelme két és félszeresére nőtt. Az ország jelentős anyagi és szellemi értékekkel gyarapodott. Javultak a munka- és életkörülmények; munkalehetőséget, teljes foglalkoztatottságot, szociális és létbiztonságot teremtettünk. Hazánk gazdaságilag közepesen fejlett országgá vált. Népünk jogosan lehet büszke munkájának eredményeire. Az utóbbi másfél évtizedben gyökeres változások mentek végbe a világgazdaságban. Ezek, valamint a szocialista társadalom építésének megváltozott feltételei, az intenzív gazdálkodósra való áttérés együttesen új követelményeket támasztanak, nagyobb és nehezebb feladatok elé állítják a magyar népgazdaságot. Mindennek népgazdaságunk eddig csak részben tudott megfelelni. Késlekedtünk a megváltozott helyzethez való alkalmazkodásban. A gazdaságirányítás egésze nem ösztönzött és nem kényszerített eléggé az intenzív szakaszra való áttérésre, a termelési szerkezet átalakítására, a nemzetközi versenyképesség javítására. Növekedtek a gazdasági nehézségek. A fejlődés jelentősen eltér a XIII. kongresszus határozatában megjelölt iránytól és a VII. ötéves tervben kitűzött céloktól. A nemzeti jövedelem nem fedezi a felhasználást, az adósságállomány és a költség- vetési hiány tovább növekszik, eközben a közületi és a lakossági fogyasztás emelkedik. A népgazdaság teljesítménye alapvetően meghatározza társadalmi életünk minden területének fejlődését. Ezért a Központi Bizottság halaszthatatlannak tartia, hogy megkezdődjön a felhalmozódott nehézségek- felszámolása, a fejlődésünk útiéban álló akadályok leküzdése, a termelési szerkezet átalakítása, a műszaki fejlesztés felayorsitása. Szocialista fejlődésünk, a termelés elkerülhetetlen korszerűsítése, az életkörülmények javítása, az életszínvonal további fejlesztése szilárd alapokat követel. A jelenlegi helyzetben szükség van egy olyan stabilizációs szakaszra, amelyben meg kell teremteni a termelés és a felhasználós összhangját és érvényt kell szerezni annak a követelménynek, hogy csak azt lehet elosztani, amit megtermeltünk. Ebben a szakaszban vállalni kell az átalakítással együtt járó küzdelmeket, konfliktusokat és terheket. A fő feladat: szocialista társadalmunk humánus alapelveinek szem előtt tartása mellett határozottan érvényesíteni a racionális gazdálkodás követelményeit, Az egyensúly javítását most a kiadások csökkentésével, tartósan csak a jövedelemtermelő képesség fokozásával lehet megalapozni. Több területen szakítani kell a helytelen gyakorlattal. Az elosztás nem előzheti meg az anyagi fedezet megteremését. Változtatni kell a támogatások és elvonások áttekinthetetlen, a hatékonyságot elfedő rendszerén. Határozott lépéseket kell tenni a támogatások leépítésére, mivel az eredményesen dolgozó vállalatok rovására tartósan nem finanszírozható a veszteséges tevékenység. Meg kell valósítani a teljesítmény szerinti differenciálást. A Központi Bizottság 1986 novemberi ülésén átfogóan elemezte népgazdaságunk helyzetét, és elhatározta, hogy gazdasági-társadalmi kibontakozási programot kell kidolgozni. A tervezetet a párt-, állami, társadalmi és tudományos szervezetek 38 vezető testületé véleményezte. A Központi Bizottság az észrevételek figyelembevételével és mérlegelésével alakította ki állás- foglalását. I. A gazdasági-társadalmi kibontakozási program alapvető célja, hogy a társadalmi és gazdasági élet minden szféráját megújítva, új lendületet adjunk a szocializmus építésének, megteremtsük a gazdaság fejlődéséhez szükséges forrásokat, s meghaladjuk a közepes gazdasági fejlettség szintjét. O A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a gazdasági életben jelen levő kedvezőtlen folyamatok megállítása, kedvező irányú fordulat előkészítése érdekében eg/ rövidebb stabilizációs és egy hosszabb távú kibontakozási szakaszra van szükség. Az első szakaszban fokozatosan meg kell állítani az eladósodás folyamatát, csökkenteni, majd meg kell szüntetni,' az állami költségvetés hiányát. A kibontakozás érdekében fel kell gyorsítani az intenzív fejlődéshez, a világgazdasági folyamatokhoz történő igazo-* dóst, a tartós változásokat szolgáló szerkezetátalakítást, a műszaki fejlődést, a ráfordítások csökkentését, s mindezekkel a hatékonyság javítását. A gazdasági reformfolyamat széles körű kibontakoztatására van szükség. O A termelés differenciáltan, elsősorban az exportképesség növelését szem előtt tartva fejlődjön. A gazdaságos konvertibilis elszámolású kivitel — főként a feldolgozóiparban — erőteljesen növekedjen. Ezt a meglévő termelési kapacitások jobb kihasználásával, azok kiegészítésével és korszerűsítésével, a termékek minőségének és műszaki színvonalának emelésével, a piaci munka javításával kell elérni. A korábban jóváhagyott központi gazdaságfejlesztési programok felülvizsgálatával, módosításával, a végrehajtás eszközrendszerének a javításával gyorsítani kell az egye$ ágazatok szerkezeti átalakítását. A fejlesztéseket a nemzetközileg versenyképes területekre kell összpontosítani. O A gazdaságtalan termelés és export támogatásának a leépítését határozottabban kell folytatni. Azt a termelést, amely nem tehető gazdaságossá, meg kell szüntetni, egyidejűleg más hazai termeléssel vagy importtal gondoskodni kell a szükségletek kielégítéséről. A fizetésképtelen vállalatok és szövetkezetek esetében szigorúan a felszámolási és szanálási jogszabályok szerint kell eljárni. A felszabaduló tőkét és munkaerőt a nagyobb hatékonyságú termelésben kell hasznosítani. O A népgazdaság egyensúlyának átfogó javítása érdekében a nemzetközi együttműködés lehetőségeinek eredményesebb kiaknázására kell törekedni. — A magyar népgazdaság tudományos-műszaki haladásában, fejlődésében meghatározó szerepe van a Szovjetunióval, a szocialista országokkal kialakított együttműködésnek. Tovább kell fejleszteni a KGST keretében kialakult, kölcsönösen előnyös műszaki-tudományos és gazdasági együttműködést, a szocialista gazdasági integrációt. A szocialista országok viszonylatában a lehetőségek jobb feltárásával, a forgalom kölcsönös bővítésével biztosítani kell a kiegyensúlyozott áruforgalmi és fizetési kapcsolatok megőrzését. Az együttműködést az igényekhez igazodva, a vállalatok közötti közvetlen kapcsolatok fejlesztésével és a kölcsönös ér(Folytatás a 2. oldalon) A hőség után megjött... Felhőszakadás, jégveréssel Fekete, kavargó felhőkből villámlással, dörgéssel kísérve heves zivatar tört tegnap délv után Pécsre és a megye több térségébe. Mogyoró nagyságú jégeső kopogott a háztetőkön és verte a gyümölcsösöket. Utcaszélességben sárgás víz ömlött a hegyről. A pécsi csőfektetés munkagödrei pillanatok alatt megteltek. A munkások kényszerpihenőre rohantak a kapualjakba. A közúti forgalom percekre megbénult. A pécsi tűzoltóktól segítséget kértek számos helyről. A tejüzemből, a bútorgyárból, a Németh László, a Borostyán utcából, ahol vizet kellett szívatni. Szederkényben ismét az orvosi rendelő került veszély- helyzetbe. Az intézmény alagsorából a mohácsi tűzoltók távolították el a vizet... A szigetvári tűzoltókat Boldogasszonyfára hívták, ahol a Fő utcán 40—50 centis víz hömpölygőit és okozott gondot a község lakóinak. Tormás községből, a baranyajenői tanács vb-titkára hívta szerkesztőségünket és elmondta, Tormás községben olyan felhőszakadás volt, hogy 400 milliméter csapadékot mértek. Ez egy négyzetméterre 40 liter víz. Tíz lakást elöntött a viz. A mentésben a község lakói segítettek. Pécsről a Gyenis László u. 6-ból (málomi terület) egy négyemeletes társasház alagsorában a mélyen lévő közműalagút ajtaja miatt — a beomlott víz több garázst elöntött. Pogányból a Meteorológiai Szolgálat ügyeletesétől kaptuk a tájékoztatást. Pénteken 14 óra után intenzív csapadékzóna érte el az ország déli részét. A rakéták fellövését 14.27 órakor kezdték meg, 16.40 órakor fejezték be. 142 rakétát lőttek fel a rakétás jégelhárítási rendszer állomásairól. A legintenzívebb csapadékzónákat a rádiólokátorok Bicsérd—Baksa—Pécs háromszögben, valamint Kisbudmér, Máriakéménd és Pécsvárad vo- nglában mérték. Nagy István
