Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-04 / 182. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli nam o XLIV. évfolyam, 182. szám 1987. július 4., szombat Ara: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Válunk? Visszaházasodunk? Vízben a hirdi családi házak Az év lakóházai A bányászoknak sikerüli­A szövetkezetek ünnepe A szövetkezeti mozgalom ünnepet ül, nemzetközi napját köszönti. Ez a nap arra emlékeztet, hogy 1844-ben egy angol telepü­lésen, Rochdale-ban huszon­nyolcán útjára indítottak egy olyan fejlődő mozgalmat, amely ma már korunk egyik megha­tározó jelentőségű társadalmi­gazdasági mozgalmává vált. A szövetkezés gondolata te­hát az Európában lezajlott pol­gári forradalmak idején fo­gant meg, de minőségében is kiteljesedni csak a szocia­lista társadalmi viszonyok közt tudott. A mozgalom eddigi vi­lágméretű és főként hazai fej­lődése is bizonyság erre. Kö­zel másfél évszázad alatt e mozgalom fejlődése öt konti­nensen egykor volt induló 28 főről félmilliárd fölé emelte a tagok és 3 millió fölé a sorsukkal hozzá kötődők szá­mát. Az emberiség óriási fo- gódzása ez! Hazánkban egy évvel a rochdale-i „Alapító Kiáltvány” után már megalakult az első Gazda Egylet. 1879-ben már országos gazdakongresszus, majd hat év múlva Budapes­ten nemzetközi gazdakong­resszus erősítette fel a szövet­kezés eszméjét. Századunk má­sodik évtizedében az akkori Magyarország határai között már közel 800 000 tagot szám­láltak a különböző szövetke­zetek. A két világháború közt a magyar demokratikus szövetke­zeti mozgalom helyett inkább az állam által segített, csak formájában és nem tartalmá­ban szövetkező szervezetek jöt­tek létre. Nem véletlen, hogy ezekben az időkben a „népi írók” mindinkább a valódi szö­vetkezeti összefogásnak lettek kezdeményezői. Ennek lehető­ségét azonban csak a felsza­badulás hozta meg. A valódi szövetkezetpolitikai fordulat 1948 nyarán következett be. Ettől számítható a mezőgaz­dasági szövetkezés szocialista útra térése. A sok buktató­val teli úton előbb csak ara­szolva, vissza-visszacsúszva ha­ladt a mozgalom. Az ellenfor­radalom utáni következetes ag­rárpolitika és az 1967. évi szö­vetkezeti törvény teremtett az­tán simább és biztonságosabb utat a lendületes haladáshoz. Magyarországon ma a gaz­dálkodó szervezetek közel fe­le szövetkezet. Az ország min­den ötödik állampolgára szö­vetkezeti tag. Itt foglalkoztat­ják a keresők harmadát és a nemzeti jövedelem minden ne­gyedik forintját itt állítják elő. Termelő, lakosságot ellátó sze­repük és felelősségük kima­gasló és néhol — kiváltkép­pen faluhelyen — életmódot és életkörülményeket is meg­határozó. A szövetkezeti moz­galom gyarapodása, belső éle­te, minőségi változásai jelzik azt, hogy biztos • alapokon nyugszik szövetségi politikánk, hogy a szövetkezeti demokrá­cia bevált és fejlődő mód­szerei erősitik a szocialista de­mokrácia általános törekvéseit is, hogy a mai, gondokkal te­li, társadalomépítő munkánk­ban és a közösségi szemlélet alakításában nélkülözhetetlen szerepet tölt be a lakosság millióit egyesítő szövetkezeti mozgalom. Az Országos Szövetkezeti Ta­nács — a 65. nemzetközi szö­vetkezeti nap alkalmával — Pécsett tartja ülését. A tanács megtiszteli ezzel azt a me­gyét, amely a szövetkezés szép hagyományaivar rendelkezik. Az Clső Pécsi Consumegylet 1867­ben alakult, és ez az ország második beszerzési egylete volt. A „Munka" elnevezésű, orszá­gos ikiterjedésű szövetkezet — az 1910-es évek elején — Pé­csett hozott létre fiókszerveze­tet. A szövetkezés ügye azon­ban tömeges méretet Baranyá­ban is a felszabadulás után öltött. A nagy átalakulás itt is 1960-ra fejeződött be. A megye szövetkezeteinek meg­közelítően 200 000 tagja, illet­ve dolgozója van. így hát Baranya majd minden máso­dik lakosa kötődik valamilyen formában a szövetkezetekhez. Ki gondolná ezt? A megye szövetkezeti szek­torának legerősebb részét a mezőgazdasági termelőszövet­kezetek képezik. A termelőszö­vetkezeti parasztság megtalál­ta helyét, szerepét és számítá­sát a szocialista szövetkezeti mozgalomban. Évente több mint 10 milliárd forint terme­lést valósit meg és annak min­den tizedik forintja nyeresé­get jelent. A mezőgazdasági termelőszövetkezetek fél-száz­ezer háztájit és kistermelőt segítenek ahhoz, hogy a me­gye mezőgazdasági összterme­lésének negyedét, harmadát nyújtsák. Baranya termelőszö­vetkezeteinek — maradó teen­dői mellett is — nagy szere­pe van abban, hogy a megye mezőgazdasága évről évre adottságainál többet nyújt az országnak. A fogyasztási szövetkezetek­nek 56 000 tagja van és 6—7 milliárd árbevételre tesznek szert évente, övék a falvak kereskedelmi ellátásának gond­ja, a szerződéses termeltetés és a felvásárlás felelőssége. Öröm látni, hogy ipari és szolgáltató tevékenységük is egyre gyarapszik. A takarékszövetkezetek Ba­ranyában ma már 80 000 ta­got számlálnak, pedig a fal­vakban csak 180 000 ember él. Az is szembetűnik itt, hogy a faluhely minden lakosára 12—13 ezer forint takarékbe­tét-állomány jut. Mostanság egyre növekszik a lakásszövetkezetek és tag­jaik száma is. Ez idő tájt 14 ezernél is több lakásszövetke­zeti tag 12 000 lakással és 3000 garázzsal rendelkezik. A szövetkezetek nemcsak ke­reskednek egymással, hanem külhoni emberi és kulturális kapcsolatokat is létesítenek. Ezek közelebb hozzák egymás­hoz a baráti vagy éppen más világnézetű, más társadalom­ban élő embereket. Nem ne­héz felfedezni, hogy a szövet­kezeti mozgalom a béke moz­galma, hiszen saját eszközei­vel az embereket, az emberi­séget szolgálja. A magyar szövetkezetek előtt sűrű teendők áll­nak. A maguk területén nagy erőfeszítéseket kell ten- niök a kedvezőtlen gazdasá­gi folyamatok megállítására, a gazdasági szerkezet javítására. Rajtunk is áll a kiegyensúlyo­zott hazai élelmiszer-ellátás, a fogyasztói szolgáltatások színvonala, és a külkereskede­lemben megjelenő áruik sem helyettesíthetők mással. Dol­gaik élére most a minőség ja­vítása, az alkalmazkodó- és piackészség jobbítása, a de­mokráciával párosuló tulajdo­nosi érdekeltség továbbfejlesz­tése kerül. Hiszem, hogy ké­pesek lesznek — hazájuk és a maguk javára — ennek ele­get tenni. Horváth Lajos, Baranya Megye Tanácsának elnöke A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának 1987. július 2-i állásfoglalása a gazdasági-társadalmi kibontakozás programjáról A szocializmus építésének év­tizedeiben népünk munkájának eredményeként gyökeresen meg­változtak hazánk társadalmi és gazdasági viszonyai: kivívtuk a nép hatalmát, felszámoltuk a nagybirtok-rendszert, az alap­vető termelési eszközök társa­dalmi tulajdonba kerültek, meg­teremtettük a szocialista nagy­üzemi mezőgazdaságot. Fejlő­désünk nem volt töretlen. A szocialista építés első éveit kö­vető megrázkódtatás után azon­ban pártunkban, társadalmunk­ban volt erő a megújulásra. Ki­bontakozott a szocialista de­mokrácia, társadalmi közmeg­egyezés jött létre, a szocializ­mus építése nemzeti programmá vált. Rugalmas gazdaságirányí­tást vezettünk be, a népgazda­ság fejlődésnek indult, nemzet­közileg elismert eredményeket értünk el. 1960 óta a nemzeti jövede­lem mintegy háromszorosára, az ipari termelés három és fél­szeresére, a mezőgazdasági termelés kétszeresére, a lakos­ság fogyasztása, reáljövedel­me két és félszeresére nőtt. Az ország jelentős anyagi és szellemi értékekkel gyarapo­dott. Javultak a munka- és életkörülmények; munkalehe­tőséget, teljes foglalkoztatott­ságot, szociális és létbizton­ságot teremtettünk. Hazánk gazdaságilag közepesen fej­lett országgá vált. Népünk jo­gosan lehet büszke munká­jának eredményeire. Az utóbbi másfél évtizedben gyökeres változások mentek végbe a világgazdaságban. Ezek, valamint a szocialista társadalom építésének megvál­tozott feltételei, az intenzív gazdálkodósra való áttérés együttesen új követelményeket támasztanak, nagyobb és ne­hezebb feladatok elé állítják a magyar népgazdaságot. Mindennek népgazdaságunk eddig csak részben tudott megfelelni. Késlekedtünk a megváltozott helyzethez való alkalmazkodásban. A gazda­ságirányítás egésze nem ösz­tönzött és nem kényszerített eléggé az intenzív szakaszra való áttérésre, a termelési szerkezet átalakítására, a nem­zetközi versenyképesség javítá­sára. Növekedtek a gazdasá­gi nehézségek. A fejlődés jelentősen eltér a XIII. kongresszus határozatá­ban megjelölt iránytól és a VII. ötéves tervben kitűzött cé­loktól. A nemzeti jövedelem nem fedezi a felhasználást, az adósságállomány és a költség- vetési hiány tovább növekszik, eközben a közületi és a lakos­sági fogyasztás emelkedik. A népgazdaság teljesítmé­nye alapvetően meghatározza társadalmi életünk minden te­rületének fejlődését. Ezért a Központi Bizottság halasztha­tatlannak tartia, hogy megkez­dődjön a felhalmozódott ne­hézségek- felszámolása, a fej­lődésünk útiéban álló akadá­lyok leküzdése, a termelési szerkezet átalakítása, a műsza­ki fejlesztés felayorsitása. Szo­cialista fejlődésünk, a termelés elkerülhetetlen korszerűsítése, az életkörülmények javítása, az életszínvonal további fejleszté­se szilárd alapokat követel. A jelenlegi helyzetben szükség van egy olyan stabilizációs szakaszra, amelyben meg kell teremteni a termelés és a fel­használós összhangját és ér­vényt kell szerezni annak a kö­vetelménynek, hogy csak azt lehet elosztani, amit megter­meltünk. Ebben a szakaszban vállalni kell az átalakítással együtt já­ró küzdelmeket, konfliktusokat és terheket. A fő feladat: szo­cialista társadalmunk humánus alapelveinek szem előtt tartása mellett határozottan érvényesí­teni a racionális gazdálkodás követelményeit, Az egyensúly javítását most a kiadások csökkentésével, tartósan csak a jövedelemter­melő képesség fokozásával le­het megalapozni. Több terüle­ten szakítani kell a helytelen gyakorlattal. Az elosztás nem előzheti meg az anyagi fede­zet megteremését. Változtatni kell a támogatások és elvoná­sok áttekinthetetlen, a haté­konyságot elfedő rendszerén. Határozott lépéseket kell tenni a támogatások leépítésére, mi­vel az eredményesen dolgozó vállalatok rovására tartósan nem finanszírozható a veszte­séges tevékenység. Meg kell valósítani a teljesítmény sze­rinti differenciálást. A Központi Bizottság 1986 novemberi ülésén átfogóan elemezte népgazdaságunk helyzetét, és elhatározta, hogy gazdasági-társadalmi kibonta­kozási programot kell kidol­gozni. A tervezetet a párt-, ál­lami, társadalmi és tudomá­nyos szervezetek 38 vezető tes­tületé véleményezte. A Köz­ponti Bizottság az észrevételek figyelembevételével és mérle­gelésével alakította ki állás- foglalását. I. A gazdasági-társadalmi ki­bontakozási program alapvető célja, hogy a társadalmi és gazdasági élet minden szférá­ját megújítva, új lendületet adjunk a szocializmus építésé­nek, megteremtsük a gazdaság fejlődéséhez szükséges forráso­kat, s meghaladjuk a közepes gazdasági fejlettség szintjét. O A Központi Bizottság úgy ítéli meg, hogy a gazda­sági életben jelen levő ked­vezőtlen folyamatok megállí­tása, kedvező irányú fordu­lat előkészítése érdekében eg/ rövidebb stabilizációs és egy hosszabb távú kibontakozási szakaszra van szükség. Az első szakaszban fokoza­tosan meg kell állítani az el­adósodás folyamatát, csökken­teni, majd meg kell szüntetni,' az állami költségvetés hiányát. A kibontakozás érdekében fel kell gyorsítani az intenzív fejlődéshez, a világgazdasági folyamatokhoz történő igazo-* dóst, a tartós változásokat szolgáló szerkezetátalakítást, a műszaki fejlődést, a ráfordítá­sok csökkentését, s mindezek­kel a hatékonyság javítását. A gazdasági reformfolyamat szé­les körű kibontakoztatására van szükség. O A termelés differenciál­tan, elsősorban az ex­portképesség növelését szem előtt tartva fejlődjön. A gaz­daságos konvertibilis elszámo­lású kivitel — főként a feldol­gozóiparban — erőteljesen nö­vekedjen. Ezt a meglévő terme­lési kapacitások jobb kihasz­nálásával, azok kiegészítésé­vel és korszerűsítésével, a ter­mékek minőségének és műszaki színvonalának emelésével, a piaci munka javításával kell elérni. A korábban jóváhagyott központi gazdaságfejlesztési programok felülvizsgálatával, módosításával, a végrehajtás eszközrendszerének a javítá­sával gyorsítani kell az egye$ ágazatok szerkezeti átalakítá­sát. A fejlesztéseket a nem­zetközileg versenyképes terüle­tekre kell összpontosítani. O A gazdaságtalan termelés és export támogatásának a leépítését határozottabban kell folytatni. Azt a termelést, amely nem tehető gazdaságos­sá, meg kell szüntetni, egyide­jűleg más hazai termeléssel vagy importtal gondoskodni kell a szükségletek kielégítésé­ről. A fizetésképtelen vállala­tok és szövetkezetek esetében szigorúan a felszámolási és szanálási jogszabályok szerint kell eljárni. A felszabaduló tő­két és munkaerőt a nagyobb hatékonyságú termelésben kell hasznosítani. O A népgazdaság egyensú­lyának átfogó javítása érdekében a nemzetközi együtt­működés lehetőségeinek ered­ményesebb kiaknázására kell törekedni. — A magyar népgazdaság tudományos-műszaki haladásá­ban, fejlődésében meghatáro­zó szerepe van a Szovjetunió­val, a szocialista országokkal kialakított együttműködésnek. Tovább kell fejleszteni a KGST keretében kialakult, kölcsönö­sen előnyös műszaki-tudomá­nyos és gazdasági együttmű­ködést, a szocialista gazdasá­gi integrációt. A szocialista országok viszonylatában a le­hetőségek jobb feltárásával, a forgalom kölcsönös bővítésé­vel biztosítani kell a kiegyen­súlyozott áruforgalmi és fize­tési kapcsolatok megőrzését. Az együttműködést az igények­hez igazodva, a vállalatok kö­zötti közvetlen kapcsolatok fej­lesztésével és a kölcsönös ér­(Folytatás a 2. oldalon) A hőség után megjött... Felhőszakadás, jégveréssel Fekete, kavargó felhőkből villámlással, dörgéssel kísérve heves zivatar tört tegnap délv után Pécsre és a megye több térségébe. Mogyoró nagyságú jégeső kopogott a háztető­kön és verte a gyümölcsösö­ket. Utcaszélességben sárgás víz ömlött a hegyről. A pécsi csőfektetés munkagödrei pilla­natok alatt megteltek. A mun­kások kényszerpihenőre rohan­tak a kapualjakba. A közúti forgalom percekre megbénult. A pécsi tűzoltóktól segítsé­get kértek számos helyről. A tejüzemből, a bútorgyárból, a Németh László, a Borostyán utcából, ahol vizet kellett szí­vatni. Szederkényben ismét az orvosi rendelő került veszély- helyzetbe. Az intézmény alag­sorából a mohácsi tűzoltók távolították el a vizet... A szigetvári tűzoltókat Boldog­asszonyfára hívták, ahol a Fő utcán 40—50 centis víz höm­pölygőit és okozott gondot a község lakóinak. Tormás köz­ségből, a baranyajenői tanács vb-titkára hívta szerkesztősé­günket és elmondta, Tormás községben olyan felhőszaka­dás volt, hogy 400 milliméter csapadékot mértek. Ez egy négyzetméterre 40 liter víz. Tíz lakást elöntött a viz. A mentésben a község lakói se­gítettek. Pécsről a Gyenis László u. 6-ból (málomi terület) egy négyemeletes társasház alag­sorában a mélyen lévő közmű­alagút ajtaja miatt — a be­omlott víz több garázst elön­tött. Pogányból a Meteorológiai Szolgálat ügyeletesétől kaptuk a tájékoztatást. Pénteken 14 óra után intenzív csapadékzó­na érte el az ország déli ré­szét. A rakéták fellövését 14.27 órakor kezdték meg, 16.40 órakor fejezték be. 142 raké­tát lőttek fel a rakétás jég­elhárítási rendszer állomásai­ról. A legintenzívebb csapa­dékzónákat a rádiólokátorok Bicsérd—Baksa—Pécs három­szögben, valamint Kisbudmér, Máriakéménd és Pécsvárad vo- nglában mérték. Nagy István

Next

/
Oldalképek
Tartalom