Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-24 / 202. szám

e Dunántúli napló 1987. július 24., péntek KULTURÁLIS AJÁNLÓ Rádió Film... Film... Film­Ki a hibás a színházban? A szombati „Jó pihenést" című összeállítás szerkesztője Somogyvári Valéria mondja: „Ebben a kánikulai melegben kerülni kellene azokat a té­mákat, melyektől felmegy a hallgató vérnyomása. Dehát az élet mégis produkál ilyeneket. Alig zajlott le néhány premi­er a felújított, átalakított pé­csi Kamaraszínházban, máris megtartották annak a pernek a premierjét, mely hivatott megállapítani, kinek a hibá­jából nem mozognak megfe­lelően a színház technikai mozgó berendezések. A hibás a végén fizet, vagyis kijavít. Már közben fizet az az építte­tő, aki a tervtől eltérően ki­vitelezted otthonát. Idén a Pécs területén építtetőknek 1 millió 800 ezer forint bünte­tést kellett az engedély nélküli módosításokért fizetni. Az esetek többségében olyan vál­toztatásokra került sor, me­lyekre, ha engedélyt kérnek, megkapják. így aztán nem is annyira a szabálytalankodá­sért, inkább a hanyagságukért szidhatják magukat. Szokásos sporttémáink között a ma­gyar labdarúgás világából egy idős és egy fiatal sportember szólal meg. Danka Imre nyug­díjas búcsúztatóján beszél a szép múltról, amikor a pécsi Dózsa színeiben a válogatott­ságig jutott. A fiatal szakem­ber, Gellei Imre, a kívülálló szerint éppen mélyponton van, ő azonban másként látja. Ser­dülő kora és egykori sikerei­nek helyszínén próbál ismét elrugaszkodni.” Vásárnap Anna-nap lesz, így aztán kivételesen két órában jelentkezik a pécsi rádió közkedvelt „Szerkesz- szünk együtt" című műsora. A 9-től 11 óráig tartó összeállí­tásban elsősorban az Annák, Anikók kívánsáqát teljesíti Lenk Irén, és főként őket kö­szöntik az ezen a napon el­hangzó zeneszámok is. ■— * —----------------­M űsorok a barlang előtt Folytatódik az Abaligeti Nyár '87 műsorsorozat a hét végén. Július 25- én, szombaton 16 órakor a barlang bejáratánál a DOZSO jazzbalett és a DOZSO SE karatecsoportja mu­tatkozik be. Másnap, 26-án, vasár­nap ugyancsak 16 órakor a barlang előtt a pécsi Szélkiáltó együttes ad műsort. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ Jelenet a „Country Texasban" című amerikai filmből RAZÖS FUTAM Színes, szinkronizált, új-zélandi ka- landfilm. Rendezte: Bruce Morrison. Szereplők: Cliff Robertson, Leif Garrett. Két káprázatos autóvezető szeren­csétlenségükre elfogadott egy aján­latot: egy kutatót és rejtélyes cso­magját egy hegyi találkozóra kell szállítaniuk, anélkül, hogy tudnák, hogy a hadseregtől származó bioló­giai fegyvert tartalmaz a csomag. COUNTRY TEXASBAN Színes, zenés, amerikai film. Rendezte: Jerry Schatzberg. Főszereplők: Willie Nelson, Dyan Cannon, Amy Irving. Buck, a népszerű countryénekes és társulata évtizedek óta járja Texas városait. Az egyik fellépéssorozat végén Buckék gitárosa váratlanul kiválik a zenekarból. Helyének ideiglenes betöltésére a szép és te­hetséges Lilyt kérik fel . . . Lily gyer­mekkora óta bálványozza Buckót. Röpke viszonyuk Buck feleségének a fülébe jut. . . * Máré-vári vigasságok Különleges, egész napos né­pi jellegű búcsúra, vigasság­ra hívja az érdeklődőket a Komlói Városi Művelődési Központ július 26-án, vasár­nap a Máré-várba. Délelőtt 10-től kezdődnek a progra­mok a trombitaszignállal, ezt egy tizenhat versszakos máré- vári ballada követi, amelyet amatőrművészek adnak elő. Utánuk a Komlói Bányász Koncertfúvószenekar lép fel, majd 11 órakor a Szélkiáltó együttes. Délben ismét a Koncertfúvószenekar ad térze­nét, és lesz karatebemutató is. 13 órakor kezdődik a gyere­keknek szóló Hazudós Péter című mesejáték, 15.30-kor pe­dig az Ostromszünet című, felnőtteknek szóló irodalmi műsor, amelyet Breyer László előadóművész és két társa ad elő. Ezt 14.30-kor Lehr Fe­renc zenei paródiája követi, majd 17 órától kezdődik a mecsekfalui lakodalmas. A programot 18 órakor zárja az „II silencio” című zeneszóm. A tartalmas egy nap műsor­ban mindezeken túl játszóhá­zat is tartanak a gyerekek­nek, akik készíthetnek majd bábokat mákgubóból, építhet­nek várat, és más népi játé­kokat is tanulhatnak. A vár tövében egész nap népi- és iparművészek árulnak ajándék- tárgyakat, mézeskalácsot, pécs- váradi szőttest, kerámiát, fa­zekastárgyakat. Ugyanott laci­konyha is üzemel. Az időseb­bek számára külön busz áll majd rendelkezésre, amely a vár tövéből indul fel a vár­hoz. Rossz idő esetén a ma- gyaregregyi Arnold házban tartják a rendezvénysorozatot. Anna-bál Harkányban A hét végén több rendezvénnyel is várja a fiatalokat a Harkányi Mű­velődési Ház pop-rock-disco centru­ma. Szombaton, 25-én 20 órakor ér­kezik a Napoleon Bid, vasárnap, 26- án, ugyancsak 20 órakor Lehr Fe­renc ad elő zenei paródiát. Szom­baton, 25-én rendezik Harkányban a hagyományos Anna-bált, ezúttal a Bányász étteremben. Fellép Korda György és Balázs Klári, Kovács Er­zsi, Kovács Apollónia, Béres Ferenc, Angyal János és a Pallas együttes. A szépségkirálynő-jelölteket este 9 órától hintó viszi körbe a község­ben. A 20 órától hajnalig tartó ren­dezvényre VDN-vonat is indul. Elefántok Toliseprű Régi tréfás dal visszhangzik bennem a tevéről. „Teve van egypúpú, van kétpúpú, van négypúpú, sőt több." Ácsok egypúpú elefántról azt sem tudom megállapítani, hogy megy be az oroszlán barlang­jába. Az viszont közismert, hogy van afrikai és indiai ele­fánt, vannak 2-3 méter hosz- szúságú agyaTÚak és vannak, agyartalanok. Most az újsá­gokból szenzációs leletről ér­tesülhettünk: az NDK-beli grő- berni barnaszénbánya fejtési munkálatainak előkészítései közben megtalálták a régé­szek az őselefánt csontvázát, amely a jelenlegi elefántoké­nál jóval nagyobb testű, mint­egy 5 méter magas lehetett. Már Homérosz több helyen tesz említést elefántágyakról, székekről. Eleinte e tárgyakat gazdagon díszítették, és ek­ként kárba veszett az anyag meleg sárgás színe és átlát­szósága. A későbbi görög ré­gészek a színezést elhagyva az elefántcsontot főleg a test meztelen részeinek utánzására használták. A rómaiak előtt a leghíre­sebb karthagói vezér, Hannibál elefántjai keltettek félelmet.. Igaz, amíg a pun vezér 37 elefántjával a Pireneusokon, majd az Alpokon átkelve Fel- ső-ltália síkjára ért, számuk 7-re apadt le, de ez nem aka: dályozta meg Hannibált ab-, ban, hogy Róma ellen ne tör­jön. Cicero és Livius fenntar­totta ezt a vészkiáltást: Han­nibal ad portas! (= Hannibál a kapuknál! Helytelen idézés­sel: Hannibal ante portas! = Hannibál a kapuk előtt!) De szálljunk hazai vizekre! A XIII—XIV. században diva­tos magyar személynév volt: Elefánt. A Nyitra megyei ne­mesek között 1293-98-ig em­lítik Elefánt fiát, Pétert. Ugyané megyében Felsőelefánton 1369­ben Elefánty Dezső fia, Mi­hály mester alapította azt a pálosrendi kolostort, ahol a ké­sőbbiek során gyakran székelt a rend magyar tartományi fő­nöke. Pécsett is van emléke ennek a hatalmas, szárazföldi ormá­nyosnak. A valamikori Kis té­ren, a mai Jókai téren volt a Fehér Elefánt Szálló, amelynek emlékét nevében a mai Ele­fánt Étterem őrzi. Róla az egész épülettömböt újabban „e/e- fántos" háznak kezdik nevezni. Mind gyakrabban halljuk, hogy ekkor és akkor elkészül1 majd az elefántos ház, de Hannibál elefántjai is kevesek lennének kihúzni a kátyúból az elkészülés időpontjának folyton visszazuhanó szekerét. De miért „elefántos" ez a ház? Az elefántos szó többi elefántot feltételez, miként a fácánosban is sok fácán húz-í za meg magát, avagy a holas­Keresztrejtiiéiiv Kálmán Imre Rejtvényünk megfejtésével Kálmán Imre öt operettjének címét nyerik VÍZSZINTES: 1. Az első: egyik leghíresebb szerzeménye. 13. Radius. 14. Neves operaénekesnő (Karola). 15. Kavicsdarab! 16. Ket­tősbetű. 18. Színművész (Dezső). 20. Szabaddá tévé. 21. I. I, I, I, I. 23. Kettőzve: cukorka. 24. Zakó egyne­mű betűi. 26. Annyi mint, röviden. 27. Vérpálya. 28. Az egykori ország- gyűlés jelzője volt. 30. Az ilyen kö­zönségnek örül a színész. 32. Kohá­szati központ. 33. Fémhuzal. 34. Ten­geri rák. 35. A. . . tett város (Mark Twain). 36. Tölt. 37. A beszéd és írás vidám eleme. 38. Csapadék. 39. Pesti részlet! 40. A szerző utolsó operettje. 44. A lítium vegyjele. 46. Estélyi öltözék. 47. Lapis . . . (lazu- rit). 49. A Volga mellékvize. 51. Me­netvég! 52. Van ilyen lap is, rend is. 54. Városrész rövidítése. 55. Nő­nevelésünk egyik előharcosa (Pálné). 57. Koros. 58. Schubert-dal. 59. Rizs­pálinka. 60. Eszméletét veszti. 61. Elébetesz. 62. Sportláp névbetűi. 63. Fiatalon elhunyt költőnk (István). 65. Kettős betű,. 66. ügykezelő. 69. Egy európai főváros lakója. 71. A har­madik operett. F ü G G ö L E G E S : 2. Az arzén vegyjele. 3. Lábával továbbít. 4. Valódi. 5. Az egykori orosz uralko­dótól eredő. 6. Mátka. 7. A tetejé­re. 8. Én, latinul (ford.). 9. A fal­hoz dörzsölődött. 10. Visszamaradó jel. 11. Világhírű operettje. 12. Az ötödik szerzemény. 15. Citálva. 17. Hamburgi magazin. 19. Felelősségre- vonás. 22. Erőművéről ismert. 25. Női név. 29. Diplomáciai testület. 30. A Szaharában sok van. 31. Víz- mozgás. 32. Azonos betűk. 34. Lég- huzam. 35. Lengyel város. 37. Ismert. 38. Város az NSZK-ban. 41. A Francia Köztársaság hivatalos rövi­dítése. 42. Azonosak. 43. Folyó Alaszkában. 45. Telefontárs. 48. Kés­sel eltávolít. 50. Betakarítani a ter­mést. 53. Pont a közepébe. 56. Lab­darúgó-trófea. 57. Régi hosszmérték. 58. Igaznak tekintene. 60. Nemes bor. 61. Rablott zsákmány. 62. A bé­ke színe. 64. Otelló népe. 66. Pici rész! 67. Török gépkocsik jelzése. 68. Évszak. 70. Határrag. E. B. Beküldendő az öt operett címe, legkésőbb augusztus 3-án (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON, 7601, Pf.: 134, Du­nántúli Napló szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A július 10-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Költők vagytok ti szavak nélkül — és bátrabbak mint én vagyok. Könyvutalványt nyertek: Gombár Mariann, Pécs-Vasas, Gabona u. 1., Papp Sándor, Szigetvár, Szabadság u. 21., Köhler Gyuláné, Pécs, Rákó­czi út 35—37., Kuba Attila, Sziget­vár, Radován tér 2., Kvéder László, Pécs, Enyezd út 20. A könyvutalványokat postán küld­jük el. Nyolcvan éve történt Országos Zenészeti Kongresszus Pécsett I907. július 5-7. A hazai zenei közélet jelen­tős eseménye zajlott le ekkor Pécsett: a kongresszus kereté­ben itt üléseztek, és vitatták meg a magyar zene helyzetét az ország minden részéből ide- sereglett zeneművészek, írók, tanárok, hangszerkészítők. Az I. kongresszust 1901-ben tar­tották, ezt követően Pécsett tárgyalták meg a hazai zene és művelőinek helyzetét, a ze­neoktatás állapotát, és megha­tározták a követendő utat. Az első napon nyilvános üléssel nyitották meg a kong­resszust, ahol a város képvise­letében Szuly János, a Pécsi Dalárda elnöke, Nendtvich An­dor polgármester, Majorossy Imre, a Pécsi Zenekedvelők Egyesülete elnöke és Zsolnay Miklós gyáros köszöntötte az egybegyűlteket. Ezt követően megválasztották a kongresszus és a szakosztályok vezetőit, majd Meiszner Imre főtitkár az első kongresszus óta eltelt tóban is rengeteg halnak illik lennie. Az ,,elefántos"-ban is több elefánt képe feltételezhe­tő. Ha pedig nincsenek ele­fántok, ne használjuk az „ele­fántos tömb" kifejezést! Elég volna csak annyi: elefánt­tömb. Mert igaz ugyan, hogy1 az étterem bejáratánál van egy elefántocska, az is igaz, hogy az utcára kitett cégérről is lenéz bennünket egy fehérre festett elefánt, de mindez csak( kettő — és egyik sem igazi, vérből való, élő elefánt, csu­pán cégéresek. Ahogy azonban egy kortyin- tásnyira letelepszem az Ele­fánt Vendéglő kávézójában, s, körülnézek, szemem megakad az olyan szerelmes párokon, akiken látszik, hogy elkívánják a társaságukban levő fölösje­ges harmadikat. Mert ezek a harmadikok azok az úgyneve­zett mindenre figyelő, pl'etyiző személyek, akiket a fiatalok máshová kívánnak. Hogy mi a különbség az erdei és a kávé­házi elefánt között? Semmi. Mindkettő kiveszőben lévő élő­lényfajta. Dr. Tóth István eseményeket ismertette. Rámu­tatott a szervezetlenségre, ja­vaslatot tett a zenekamara megalakításra. A 11 fős elő­készítő bizottság megtette észrevételeit a helyzet meg­oldására. , Délután a zenei, a társadal­mi és a hangszerkészítői szak­osztály ülésein tárgyalták meg a felvetett javaslatokat, mond­ták el véleményüket. A máso­dik nap is folytatódott a szak­osztályok munkája. A felszó­lalásokban- fölvetődött az Or­szágos Zeneműtár megalakítá­sa, és megvizsgálták az Or­szágos Zenészeti Nyugdíjegye­sület helyzetét. Dr. Vajda Emil győri zeneíró, szerző a követ­kezőket javasolta: legyen kö­telező az énektanítás a kö­zépiskolákban, Csak zeneileg képzett tanárok taníthassanak, A középiskolákban heti négy énekóra legyen, Gondoskod­janak a tanárok megfelelő dí­jazásáról, A vidéki zeneiskolá­kat államosítsák, Miniszteri biztost, főzeneigazgatót küld­jenek ki a helyzet megvizsgá­lására, Mindenütt egységes tantervet és módszert alkal­mazzanak. A tanterv nyelve és módszere a magyar legyen! A kongresszus ideje alatt, a Pécsi Országos Kiállítás terü­letén háromszor rendeztek hangversenyeket. Bemutatták az Angster gyár orgonáját, a pécsi katonazenekar Fricsay Richárd vezetésével adott hangversenyt. A fénypontot az utolsó napi díszhangverseny jelentette. A Dunántúli Dalos- szövgtség szervezésében Hoffer Károly, Haksch Lajos, Ábrányi Alajos váltott vezényletével a Pécsi Dalárda, a Pécsi Polgá­ri Daloskor, a Pécsi Katolikus Kör férfikara, a Nagykanizsai Irodalmi és Művészeti Kör Da­lárdája, a Siklósi Polgári Da­loskör, a Bolmányi Daloskor részvételével alakult mintegy 300 tagú énekkar Hoffer Ká­roly, Huber Károly, Them Ká­roly, Erkel Ferenc műveiből adott nagyszabású hangver­senyt. Az utolsó nap délelőttjén tartották a záróülést. Szuly Já­nos mondott köszönetét a részvevőknek, majd megala­kult a következő kongresszust előkészítő bizottság, a szakosz­tályok vezetői beszámoltak a végzett munkáról. Városunk zenei életében jelentős állomás volt ez a rendezvény, országos jelentő­ségűvé avatta az itt elfoga­dott határozatok sokasága, a nyílt eszmecsere. Bár hatását rontotta a fővárosi részvétlen­ség, de az ide eljövök meg­mutatták, hogy nem kell min­den jelentős eseménynek Bu­dapesten lennie, vidéken is születhetnek értékes gondola­tok. A Zenelap szeptemberi díszkiadásában számolt be a jelentős zenei eseményről, mél­tatta a Pécsett lezajlott érté­kes vitát, és meleg szavakkal mondott köszönetét a város­nak a kongresszus megrende­zéséért. Vargha Dezső levéltáros

Next

/
Oldalképek
Tartalom