Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-21 / 199. szám

1987. július 21., kedd Dunántúli napló 3 Uj utakon a biztonságtechnika Á Mecseki Szénbányák Kutatási Központjának tervei Folyékonynitrogén-üzem Zobákon CSsaläcÜ hazat építünk... (8.) Utólagos hőszigetelés A Szénbányák Kutatási Köz­pontja tavaly önállóvá vált.- Három fő területen dol­gozunk - mondja dr. Bánhegyi Mihály, a központ vezetője —, kutatjuk a gázkitörésveszély, a porártalom, a tűzveszély csökkentésének lehetőségeit, továbbá társüzemeknek illet­ve külső cégeknek kínáljuk szolgáltatásainkat. A társüze­mek elsősorban műszeres mé­réseket, ellenőrzéseket, szak­értői vizsgálatokat kérnek tő­lünk. Innen származó bevéte­leink évi 11 millió forint körül állandósultak. Dinamikusan emelkedik a külsőktől befolyt összeg, ez 1983-ban kilenc, ta­valy már 21 milliót hozott. A nagy horderejű kutatási­fejlesztési témák megvalósítá­sához ezek az összegek sem lennének elegendőek. Szeren­csére a gazdasági nehézsé­gek ellenére még sosem me­rült fel, hogy a biztonságtech­nikai pénzeket nyirbálják meg. Ebben az ötéves tervben az MSZ 98 millió forintot áldoz e célokra a központon keresz­tül. A minisztériumtól, részben pedig az OMFB-től további 54 millió forintot kapnak. Ennek ellenértékeként a tárcaszintű célprogramban szereplő fel­adatok műszaki megoldási le­hetőségét keresik. Ez évtől a témák és a meg­valósításukat szolgáló pénz­eszközök pályázat útján nyer­hetők el. A Kutatási Közpon­ton belül működő szakosztá­lyok mellett a szénbányák bármely üzemének kollektívá- - ja, vagy akár külső vállalat, egyetem, intézet is pályázhat. Csak a főirányok az eleve meghatározottak, a pontos célt, a módszert és a várt eredményt mindenki maga je­lölheti meg. A szakosztályok prémiumrészesedése azután a vállalt; előre súlyozott kutatá­sok és szolgáltatások nehéz­ségétől, színvonalától, no és teljesítésének mértékétől függ. Legújabb vállalkozásuk egyike közös a Budapesti Mű­szaki Egyetemmel, és olyan kamera kialakítását célozza, mely a kutatólyuk fúrása után a lyukba bocsátható. Mindösz- sze 65 milliméter átmérőjű be­rendezésről van szó, mely kör­képet rögzít a felszínen lévő, hozzá csatlakozó videomagnó segítségével. Birtokában az eddiginél pontosabban feltér­képezhetek a réteghatárok, és a szakemberek a látott kép — például a kőzet repedezettsé- ge - ismeretében újabb fon­tos információkra következtet­hetnek. A kőzetrétegek feszült illet­ve lazult állapotából előre le­het vetíteni a gázkitörés ve­szélyét. Lazult kőzet mellett ugyanis jóval kisebb a kitörés valószínűsége. Elhagyhatók bi­zonyos előkészítő munkálatok, csökkenthető a költség. A jobb átláthatóság érdekében színe­zett rétegfelvételek, melyeket dr. Bánhegyi Mihály mutat, jól szemléltetik a veszélyes terüle­teket. A szeizmikus módszer fényt derít az omlasztásos fejtésmód alkalmazhatóságára és a gé­pesített fejtéseknél várható esetleges geológiai . zavarok nagyságára. Jövő évtől utób­biak feltérképezése minden gépesített fejtés indítása előtt kötelezővé válik. A Béta-bá­nyán most beépítésre kerülő MVDD-120-asok ilyen jellegű előkészítő anyaga már el is ké­szült. A közeliövőben a megvaló­sulás útjára lép a Mecseki Szénbányák legnagyobb biz­tonságtechnikai vállalkozása. Ismert, hogy a művelési mély­ség növekedésével nő a bal­esetveszély is. Nemcsak egyes tényezők, hanem a veszély­kombináció valószínűsége is nagyobb. A régi gond, hogy gyakorta robbanás következik be már égő fronton. Megoldásának le­hetséges módja a gáztartalom csökkentése. Az eddigi - gázle- csapolósi módszerek a műve­lési szintet érintették. A Kuta­tási Központ és egy kanadai cég együttműködésében most kifejlesztett eljárás a művelés­be lépés előtt 3—5 évvel csa­polja le a metánt, és azt hasz­nosítja is. A bányatűz és robbanás- veszély csökkentésére, a tűz borította terület mielőbbi ter­melésbe vonására pedig a nitrogén alkalmazása szolgál. A nitrogén koncentráló növe­lése ugyanis csökkenti a faj­lagos oxigéntartalmat és meg­gátolja a gyulladást, robbanó keverék kialakulását. Tüzek le­zárása mellett az öngyulladás­veszélyes területek nitrogénes átöblítése is új utakat nyithat. Igen ám, de ezt a gázt így is importálnunk kell. A probléma megoldására a zobáki légakna mellett folyékony nitrogént előállító üzemet létesítenek. A 200 millió forintos beruházás nyomán 500 köbméternyit tud­nak tárolni, ez 350 000 köb­méter gáznak felel meg. A kri­tikus területek innen rendre elláthatók majd csővezeték se­gítségével. A teljes program 1989 végén indul, de ez év végére megvalósul az első lép­cső. Ez egyelőre egy 25 köb­méteres tartály felállítását, il­letve olyan csille kialakítását foglalja magában, melybe a folyékony gáz lefejthető. Az első gyors beavatkozásokra te­hát már a jövő év elején sor kerülhet. Sz. Koncz István A Mecseki Szénbányák Kutatási Központjában Várfalvi Lajos geofizikus mérnök (a képen bal­ra) és dr. Bakai János főmérnök bányabeli kőzetek frekvenciaanalizátor és számitógép segít­ségével méréseket végeznek. Fotó: Kóródi Gábor Sorozatunkban a saját otthont teremtőknek szeret­nénk segíteni úgy, hogy kör­bejárjuk a házépítéssel kap­csolatos valamennyi tudni­valót. A telek kiválasztásá­val kezdtük, most az épület­határoló szerkezetek hő­technikai méretezéséről lesz szó. * A hőszabvány vajon milyen anyagokat és szerkezeti meg­oldásokat követel meg, hogy a majdani lakóházunk megfelel­jen ennek a szigorú (ugyanak­kor méais a sajátunkat védő) előírásnak? A PMMF Maaasépítési Inté­zetében számítógépes proa- ram keretében, a szabvány ál­tal előírt vizsgálatokat elvé­gezve az alábbiak derültek ki a 25 cm vastag, kisméretű, tö­mör téqlafal 4 cm vastag ISOLYTH szigetelésével kap­csolatban, ha azt a külső, il­letve a belső falra alkalmaz­zuk. Veqvük elsőként a külső ISOIYTH vagy .SOPANEL szi­getelésnél a rétegrendet: az azbesztcement lemez (1 cm), léqrés (1 cm), ISOLYTH vagy ISOPANEL (4 cm), cementva­kolat (2 cm), kisméretű, tö­mör téqlafal (25 cm) és belső mészvakolat (1,5 cm). Ebben az esetben a falszerkezet hő- átbocsátósa — 0.64, tehát megfelelő. A páradiffúzióra is megfelelő, mert nincs pára­kicsapódás. Ha viszont ugyanezt a 4 cm vastag szigetelést a fal belső oldalán alkalmazzuk - és ugyanúgy 24 Celsius fok a bel­ső hőmérséklet, mint a külső szigetelésnél —, a hőátbocsá­tási tényező = 0,68, tehát megfelelő. De: a szerkezetben párakicsapódás következik be a T 24 Celsius fok, de más hőmérsékletnél is. Tehát nem mindegy, hogy a külső falszerkezet melyik olda­lára tesszük fel a szigetelő- anyagot! Mert bár a belső szi­getelésnél is megfelelő a ,,K”- érték, de a párakicsapódás ki­védhetetlen, ezért semmikép­pen sem szabad ezt a megol­dást választanunk! A tetőtér-beépítéses födém hőszigetelésénél viszont arra kell nagyon ügyelnünk, hogy alufóliával csak egy oldalán kasírozott ISOLYTH szigetelő- anyagot helyezzünk fel, fólia­borítással a tetőtér felőli ol­dalával, mert ha a födém ré­tegrendje kívülről: cserép, pa­la stb., porhó elleni szigetelés (bőrlemez), 10 cm vastag szi­getelés, alufólia párazáró ré­teg, fenyőfa lambéria, akkor a k = 0,39, tehát megfelelő, ugyanakkor a páradiffúzióra is megfelel. Ha viszont a fenti rétegrendben alufóliával két­oldalt kasírozott ISOLYTH-le- mezt alkalmazunk, az már na­gyon rossz lesz a páradiffúzió­Keuesebb energiával Érdekes ajánlattal jelentke­zett neves külkereskedelmi vál­lalatunk a közelmúltban a Du­nántúli Napló, a Pannónia In­nováció és a TIT közös Tech­nika Klubjában. Központi, illet­ve távfűtő rendszerek szerelési módjának kevéssé ismert vál­tozatára hívták föl a figyel­met. Jelezték, hogy a szükséges szerelvények a szélesedő ma­gyar—svéd kapcsolatok kere­tében most behozhatok lenné­nek a Tour Anderson cégtől. A hazánkban még újdon­ságnak számító módszer iránt a Pécsi Távfűtő Vállalatnál ér­deklődtünk. Megtudtuk: na­gyon látványos és gyors eljá­rásról van szó. A helyiségeket ugyanis nem hálózzák be kar­vastagságú csövek, a radiáto­rok ujjnyi vezetékekhez csat­lakoznak. Ezeket a padló vagy a szegélyléc alatt lehet a fű­tőtestekhez vezetni. Kettős mű­anyag bevonatú acélcső vagy műanyag cső alkothatja a rendszer lelkét, könnyen kezel­hető, és a tartódobról egysze­rűen lecsévélhető, mint a te­lefonkábel. A bekötést laká­sonként egy ember egy nap alatt végezheti el. A vezetékre egyszerű eszköz alkalmazásával, a hegesztések elhagyásával rá lehet kapcso­lódni. Utóbbi azért jelentős, mert utat nyit a házilagos ki­vitelezésnek, illetve kiküszöböli az egyik legfőbb rozsdásodá­si qócot. További előny, hogy az optimális fűtés egyszerű szerkezettel beállítható, így az építészeti sajátosságok — te­tőtér, emelet, földszint, sarok­lakás —, illetve esetleges szi­getelési hiányosságok kiegyen­líthetők. Akkor még nem is szóltunk arról, hogy energia- takarékos, nem emészt hőt a nagyméretű szerelvények sora, és elhagyhatók az anyagpa- zarló csőfogó bilincsek is. A gyártó ígérete szerint az egységek ötven—hatvan évig működőképesek. A teljes sor­hoz hamarosan egy szabadal­maztatás alatt álló magyar eljárás is csatlakozik, segítsé­gével különösebb költség nél­kül mérhető a fölhosznált, el- fűtött energiamennyiség. A Pécsi Távfűtő Vállalat próba­képpen már alkalmazta a svéd rendszert. Terveik szerint to­vábbi két épület szolgálja majd a kísérleteket. A hosszabb ideje tartó üze­meltetés tapasztalatainak ös-- szegzésére a kecskeméti DUTÉP szakembereit kértük, akik hét évvel ezelőtt lakóte-' lepi házat szereltek föl. Nami Józseftől, a téma egyik veze­tőjétől megtudtuk, benyomá­saik olyannyira kedvezőek vol­Uj szerelési eljárás a központi fűtéshez ra, tehát elrontottuk a szerke­zetet ! Fiziológiai szempontból nél­külözhetetlen, hogy a lakó­házban élők közérzete jó le­gyen, a falfelület ne sugároz­za a hideget vagy a meleget, tehát kellemes hőérzetet biz­tosítson az otthonunk, ugyan­akkor tetszésünknek, szépérzé­künknek is megfeleljen a fal belső felületének ideális hő­mérséklete. A hőszigetelés kül­ső burkolata is mutatós, tájba illő legyen. Gazdasági megoldások (pénzügyi, anyagbeszerezhető- ségi és más szempontok) több­nyire eldöntik, hogy mennyire közelíthető meg a fiziológiai optimum. Minél közelebb aka­runk ehhez jutni, annál drá­gább anyagot szükséges hasz­nálnunk: viszont az is igaz, hogy a drágább, tehát a jobb minőségű anyag ,,k"-értéke ki­sebb, tehát kevesebb kell be­lőle. De milyen anyago(ka)t hasz­náljunk? Párazáró rétegnek legjobb a 0,03 mm vastagságú alufólia, Bonobit ragasztóval történő hé­zagragasztással. Külső hőszigetelésre az üveg­szálgyapot és a salakgyapot a legalkalmasabb, mert ezeket a férgek nem szeretik, a hőmér­sékletváltozásra nem reagál­nak, és mivel szervetlen anya­gok, nem is penészesednek. De: szellőztetéssel meg kell védeni ezeket a hőszigetelő anyagokat a párásodástól tak, hogy azóta két tizenegy lakásos sorházat, huszonegy lakásos társasházat és harminq családi házat is ezzel az eljá­rással hálóztak be. Érdekes kísérletük színhelye egy ikerj ház: a két, teljesen azonos kialakítású oldal egyikét ha-, gyományos, másik felét az új módszerrel készítették. Két számla leolvasás között utób­biban hatszáz forinttal keve sebbet kell fizetni a fűtéshez használt gázért. — Az ilyen próbálkozásoknál fontos a lakók közérzete — fű­zi hozzá Nami József. — Va­lamennyien elégedettek. Az üzemeltetők álláspontja ha­sonlóan kedvező, mint a kivi­telezőké. Egymilliméteres fal- vastagságú csövekről lévén szó, csak az anyagmegtakarí­tás akkora, ami már kifizető­dővé tenné az importot. Nem beszélve arról, hogy a bel­földi gyártóknak is megérné talán . . . Sz. Kencz I. (lásd: 2. számú ábra!) A po- lisztirol lemezt homlokzatra csak teljesen zárt felülettel szabad használni és óvni kell a plusz 40 Celsius fok feletti hőmérséklettől! A polisztirol betonlapok használata az egyike a legjob­ban bevált utólagos hőszigete­lési módnak, javított vakolat­ra ragasztható vizes oldatú mozaik csempe ragasztóval, majd tetszés szerinti homlok­zatvakolattal látható el. Ned­vességre nem reagál, térfoga­ta nem változik. A B-30-as és hasonló értékű falazatnál 5-6 cm vastag lemez megfelel az új szabvány ,,k” értékének és egy négyzetméter óra a szál­lítási költségtől függően 140 forint körüli. Dryvit vagy Thermotek hő­szigetelő vakolat használata esetén számitóssal meghatá­rozott vastaqságú Hungaro-, Nike- vagy Bévcell-lemezt mű­anyagalapú ragasztóval rögzí­tünk a homlokzati fal felületé­re, erre kerül az üvegszálszö­vet, mint teherviselő réteg. Kö­tés utón a felületre felhord­ható a választott homlokzat­vakoló anyag (ezeket az anya­gokat technológiai leírással együtt a Tüzép-telepek és a Fészek-áruházak is forgalmaz­zák). Figyelem: az üvegszál­gyapot-vagy a salakqvapot-szi- getelést még egy külső szilárd burkolattal kell ellátni! Ilyen célra leqalkalmasabb a szürke vagy színes tetőfedő pala (2. ábra). A szürkét homlokzatfes­tékkel a kívánt színre festhet­jük. Alkalmas a külső fedésre még a műanyag lambéria is, ez azonban eléggé sérülékeny. De ne feledkezzünk meg a fá­ról sem, mert egyik legszebb és legnemesebb anyagként az is felhasználható és esztétikai­lag is számtalan változatban alkalmazható. A hőszigetelő anyag külső, úgynevezett szilárd burkola­tául használható még Fulcurit, Normtex lap is, ezek a mi palalapjainkhoz hasonló bur­kolóanyagok. Egyes épületek­nél a végtelen színskála lehe­tőségét biztosító aluminium burkolólemezek is felhasznál­hatók, de ez egyike a legdrá­gább megoldásnak. (A következő keddi lapunk­ban a víz, villany, szennyvíz, gáz és egyéb épületgépészeti tudnivalókat ismertetjük.) Tankó György-Fülöp László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom