Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-18 / 196. szám

V Bővülő kapcsolatok Lvovval Lvovban aláírták az Ivan Franko Állami Egye­tem és a pécsi Janus Pan­nonius Tudományegyetem közötti együttműködési megállapodást. Több pont­ban rögzítették az elkép­zeléseket. Terveznek közös tudományos kutatásokat, publikációkat és konferen­ciákat. Felveszik a kap­csolatot egymással az egyetemek könyvtárai is. Vendégelőadókat Hívnak meg. Szeptemberben már érkeznek is egy hétre ok­tatók a Ivovi .egyetemről. Gondoltak barátsági hetek szervezésére is. A JPTE g korábbi évek­ben jó néhány egyetemmel vette fel a kapcsolatot és szeretnék tovább bővíteni a tudományos, oktatói együttműködési lehetősé­geket. A strassbourgi. a liégei és a bolognai egye­temekkel kölcsönösén ér­deklődnek egymás munká­ja iránt.. A pécsi egyetem márciusban lépett be az AISEP tagjai sorába. Az AISEP nemzetközi diákcse­rével ' foglalkozó szervezet. Székhelye Wasingtonban van és 160 egyetem a tag­ja. Ennek értelmében nyolcvan, amerikai egyetem bármelyikére, a fogadóké­pességnek megfelelően, küldhetnek féléves, egy­éves időtartamra pécsi hallgatókat. A . tizennégy állami egyetemet tömörítő Pennsylvaniai Konzorcium­mal. felvett kapcsolat ke­retében mór tavaly tíz pé­csi egyetemi hallgató töl - - tött egy tanévet három amerikai egyetemen. A hallgatók bekapcsolódnak az. ottani egyetemi okta­tásba. Nemcsak angol szakosok pályázhatják meg az ösztöndíjat, hanem az egyetem bármelyik hallga­tója, akinek jó a tanulmá­nyi eredménye, az angol tudása és elkészíti angolul a pályázati dolgozatot. Röuiden AZ ÉSZAK-MAGYARORSZÁGI RÉGIÓ területi és településfej­lesztési problémáinak kutatásá­ra kötött együttműködési szer­ződést a Magyar Tudományos Akadémia és a Borsod-Abaúj- Zemplén Megyei Tanács. Az MTA Regionális Kutatások Köz­pontja is megállapodott a me­gyei tanáccsal a konkrét kuta­tási feladatokról. Az RKK új osztályát is Miskolcon alakítják meg. A POTE ÉLETTANI INTÉZETÉ­NEK ADJUNKTUSA, DR. YAMA- í SY VERA múlt hónapban védte, j meg ,,Az agytörzsi aktiváló és | 02: eíőagyi gátló mechanizmusok ontogenezise, központi ideg- rendszeri integrációja" című kandidátusi értekezését. \ " ÖSZTÖNDÍJJAL TARTÓZKODOTT i EGY HÓNAPIG BECSBEN DR. T. MÉREY KLÁRA, a történelemtu­dományok doktora, az RKK tu­dományos főmunkatársa. Több­irányú anyaggyűjtést, kutatást folytatott, így például a határ menti kutatásokat elősegítő bib­liográfiai feltárást végezte el. * A FIATAL BŐRGYÓGYÁSZOK Kecskeméten megrendezett fóru­mán a legjobb diagnosztikai, betegbemutatás díjat a POTE Bőrgyógyászati Klinikájának há­rom munkatársa vehette át. * KANADAI EGYETEMEKEN ta­nulmányozza dr. Tóth József, a Regionális Kutatások Központjá­nak főigazgató-helyettese a né­pesség, város és regionális föld­rajz új módszereit. A főigazga­tó-helyettes négy hónapot tölt Kanadában. Korszerű berendezéssel mérik a sugárszennyeződést a Pécsi Állategészségügyi és Élelmiszer- vizsgáló Állomáson is. A Pécsi Orvostudományi Egyetemen az elmúlt hetekben rendezték .meg a Magyar Bio­fizikai Társaság XIV. vándor- gyűlését. A tudományos elő­adások egy része sugárbio- fizikóval foglalkozott. A „Fre­deric Joliot-Curie" Sugárbioló­giai és Sugáregészségügyi Ku­tató Intézet munkatársainak egy csoportja a tápláléklánc radíonukloid transzportját ele­mezte különös figyelemmel a csernobili baleset utóhatásai­ra, dr. Kanyar Béla fizikus, a kutatóintézet osztályvezetője tartotta meg a közös munkán alapuló előadást. — Intézetünkben a radio-, aktivitást vizsgáljuk a környe­zetben, talajban, vízben, leve­gőben, élelmiszerekben és en­nek következtében a lakosság sugárterhelését. Együttműkö­dünk a KÖJAL-hálózattai és más országos intézményekkel •is. A mérésen kívül lényeges tevékenységünk az előrejelzés: esetleg milyen területen, hol várható emelkedett radioakti­vitás. Próbálunk szinteket, biz­tonsági faktorokat megállapí­tani, figyelembe véve a nem­zetközi mércéket is. Magyar- országon nincs . hatósági­lag megállapított szintje, és az egyes országokban elfogadot­tak is különböznek egymástól. Van, ahol alacsonyabb, van, ahol magasabb a megenge­dett sugárterhelésí szint, de azt nyugodtan kijelenthetem, hogy ahol magasabb dózist ál­lapítanak meg, ott sem mellő­zik a biztonsági szempontokat. — Előadásában ismertette a csernobili atomreaktorban tör­tént baleset utóhatásaként az élelmiszerekbe bekerült radio­aktív koncentrációt. — Már sokszor szó esett ró­la, hogy a radioaktív jódizotó- pok hamar lebomlanak. A le­vegőbe került cézium 137 és 134, valamint a stroncium nem tűnik eb ilyen gyorsan. Például a cézium 137 felezési ideje ■harminc, a cézium 134 felezési ideje két év. Ezeknek a radio­aktív anyagoknak egy része a növények1 felszínén ülepedett le, a rtiásik része a talajba ke­rült. Onnan a takarmányba, a növényekbe, így a tejbe, hús­ba, zöldségekbe is jutott és fo­gyasztásukkal a szervezetbe ke­rült. A kutatóintézetünkben tudjuk mérni az emberi test gammasugárzásból eredő su­gárterhelését. A bekerült ra­dioaktív anyag ugyanakkor ki is ürül, például a vizelettel. Felnőtteknél 60—80 nap alatt, gyerekeknél 20—30 nap alatt csökken a felére a cézium- izotóp -mennyisége, amennyi­ben utánpótlást ngm kap. — Az élelmiszerek sugárter­helése az évek folyamán meny­nyire csökken? — A radioaktív anyagok vi­szonylag lassan diffundálód- nak a talajban, a növények gyökere kismértékben veszi föl. Az új búzábn már most lénye­gesen alacsonyabb lesz a su­gárszint, mint az elmúlt évi­ben. Nem olyan mértékű a ko­rábbi szennyeződés sem, hogy - a balesetet követő időszak­tól eltekintve — óvintézkedése­ket kellett tennünk. — Mekkora a megemelke­dett sugárszint hatása az em­beri szervezetre? — Elismételném, amit dr. Sztanyik B. László, intézetünk professzora mondott ‘ előadá­sában: Európa lakossága az első évben 0,3 míflisievert su- gárdózist kapott, és ez a mény- nyiség ötven év alatt 0,6 rriilli- sievertre emelkedik. A háttér­sugárzásból Maqyarországon. egy év alatt körülbelül 2 milli- sievert ér bennünket. Ismere­teink szerint a lakosságot érin­tő sugárzás- egy év alatt nem lépheti túl az 5 millisievertet. Ebből is látható, a dózis nem olyan' riasztó. Egyes szakértői becslések szerint ötvén év alatt Európában 4—5 ezer, orszá­gunkban tíz-ötven halálesetet okozhat a többletsugárzás, de hangsúlyoznám, hogy az utó­hatás nem bizonyított. Isme­rünk ellenkező példákat is, amikor a kismértékű többlet- sugárterheléssel nem növeke­dett arányosan a késői utóha­tások száma. Az. izotópok ván­dorlását a környezetben egyéb­ként folyamatosan figyelemmel kísérjük, irányított kutatási vizs­gálatokat végzünk. Hozzáten­ném, hogy Európa azon orszá­gaiban sem, ahol pedig a Ma­gyarországénál sokkal erősebb radioaktív szennyezést mértek, a lakosságnak jutott sugárter­helés nem érte el az egy év alatt a környezetből származó folyamatos sugárterhelés meny- nyiségét. . B. A. Déldunántúli tudományos együttműködés Müszerközpont Pécsett Az Országos Tudományos Kutatási Alap a kutatási infra­struktúra fejlesztésének fellen­dítésére páfyázatot hirdetett. A pályázatokat szakértők, zsűrik véleményezték és rangsorolták. Az OTKA Bizottság döntésé­hez a javaslatot az Akadémia alelnöki bizottságai dolgozták ki. Műszerközpontokat létesíte­nek, amelyeknek lényege, hogy az anyagi támogatást nem egyes, hanem több társult in­tézmény kapja. A megvásárolt műszereket így sokoldalúbban és gazdaságosabban lehet használni is. Az OTKA Bizottság állásfog­lalása alapján Pécsett is léte­sítenek műszerközpontot. A központ gesztorintézménye a POTE. A Janus Pannonius Tu­dományegyetem, az MTA Re­gionális Kutatások Központja, a Keszthelyi Agrártudományi Egyetem Kaposvári Állat1 tenyésztési Kara, a Somogy Megyei Tanács Kórháza tar­toznak a társult intézmények­hez.’ A VII. ötéves tervben negyvenötmillió forintot kap­nak a műszerközpont kialakí­tásához. Milyen műszereket szeretné­nek beszerezni, hogyan épülne föl a központ? A kérdésre dr. Varga Ferenc egyetemi tanár, a POTE tudományos ügyekkel foglalkozó rektorhelyettese vá­laszolt: — Egymillió forintnál drá­gább, nagyműszerek megvá­sárlásához kapjuk a támoga­tást. A társult intézmények képviselőivel több alkalommal találkoztunk és megvitattuk, melyek azok a műszerek, ame­lyek ebből a keretből besze­rezhetők és elsőrendűen szük­séges a megvételük. A POTE kutatási műszerparkjára is alaposan ráfér a frissítés. Né­hány műszert szeretnék részle­tesen felsorolni. Az Agrártudo­mányi Egyetem Állattenyésztési Kara egy modern tomográfot ké.r, amelyhez más forrásokból is Igényelnének hozzájárulást. A Somatom-DR—G komputer tomográf a legmodernebb ké­szülékek közé tartozik. A hu­mán diagnosztikában is alkal­mazható lenne, sterilen ketté­választva a funkcióját. Egyete-' műnk kért egyebek mellett egy HPLC folyadék kromatográfot, amellyel például speciális mér­geket elemezhetünk. A JPTE által igényelt fluoreszcenciás spektrofotométerrel is sok min­den deríthető fel. Kimutatja a növényekben, vízben előforduló 1 fémszennyeződéseket, egészen kis- mennyiségű mérgező vagy nyomelemeket. Használható a környezetvédelemben, mező- gazdaságban, munkahelyi ár­talmak ‘ kimutatására. Szeret­nénk egy új, izotópok mérésé­re megfelelő folyadék-sci ntil Iá - tort vásárolni, ámelyet azután több műszakban is „dolgoztat­nánk". Társadalomkutatás Villáminterjú Kulcsár Kálmán akadémikussal — Kezdettől fogva azt a célt tűztük ki, hogy ne elefántcsont­toronyba zárt folyóirat legyen a Társadalomkutatás, hanem gyakorlatias kérdésekkel fog­lalkozzon tudományos felké­szültséggel. Ne csak egy.-egy szaktudomány szemszögéből nézzünk meg egy problémát; próbáljunk mások fejével is gondolkodni. Legyen a lap multidiszciplináris - összegez­te a Társadalomkutatás című akadémiai folyóirat lényegi vo­I násait Kulcsár Kálmán akadé­mikus, az MTA főtitkárhelyet­tese, a Társadalomkutatás fő- szerkesztője egy közelmúltban Pécsett megtartott rendezvé- •nyen.- A lolyóirat 2500 példány­ban jelenik meg, de újság­árusoknál nem vagy csak el­vétve kapható. Mi ennek az oka? — Terjesztési gondjaink van­nak. Valóban elsősorban az előfizetőkhöz, könyvtárakba, tu­dományos intézményekhez jut el, de így is úgy tapasztaltuk az olvasói visszajelzésekből, hogy a közvéleményt érdeklő témákat dolgozzuk fel.- Gyakran kezdeményeznek tudományos vitákat a Társa­dalomkutatásban. Az utóbbi évekből mely témaköröket em­lítené meg?- Foglalkoztunk például a modernizációval, a jogi-társa­dalmi szabályozással, a politi­kai kultúrával, szociálpolitiká­val, gazdasági szervezetekkel, a bürokráciával, az egészség­ügy és a társadalom összefüg­gésével. Jelenleg tart a re­formmal kapcsa; re; vitánk, amelyet még nein zártunk le. Általában sok- anyagit ka­punk, nemcsak a felsorolt té­mákhoz kapcsolódópkat. Fiatal társadalomkutatók is bátran írhatnefk és írnak ' is nekünk. Ebben látom a folyóirat egyik érdemét. Szeretnénk, ha a lap tükrözné az Akadémia nyitott­ságra törekvő szándékát, ha szemléletet formálna.- Jó lenne, ha Pécsett is lé­tesülhetne Akadémia; - Köny­vesbolt. Gondoltunk arra ■ is, hogy netán a Pécsi Akadémiai Bizottságon hoznánk létre egy lerakatot. Mindezek' még csak gondolatok, ötletvariációk, a későbbiekben dől el, mi való­sul meg belőlük — mondta a rövid beszélgetés befejezése­képpen Kulcsár Kálmán. B. A. Sfutffa iuvenum Emlékezés dr Ferencz Zoltánra Ha valakit 33 évesen ragad el a halál, önmagában is megrázó esemény. Mégannyi- ra az, ha egy ígéretes pálya kezdetén áIló,_ fiatal tudósról van szó. Dr. Ferencz Zoltán, a Janus Pannonius Tudomány- egyetem büntetőjogász adjunk­tusa 1984 tavaszán halt meg. Fél évvel kandidátusi disszer­tációjának megvédése után, néhány hónappal docensi ki­nevezése előtt. Harminchárom éves volt. Három esztendő kellett hoz­zá, hogy kollégái kötetbe ren­dezzék azon tanulmányaikat, melyekkel Ferencz Zoltán em­lékének tisztelegnek. „A halál oly váratlanul és hirtelen következett be, hogy a gazdag és félbehagyott szak­mai hagyatéknak egyáltalán a számbavételére is lelkierő kell mind a hozzátartozóknak, mind a kollégáknak" - írja az egyik legközelebbi barát, Kiss László a Studia iuvenum jogtudomá­nyi sorozatának 3. számában. Tiszteletet parancsol az el­határozás. De a tudományos közlemények átlagából nem­csak ez a szép gesztus emeli ki -a tanulmánygyűjteményt. Egytől egyig magas színvona­lú, érdekes és fontos kérdések­ről szólnak a dolgozatok. Kengyel Miklós, a kötet szer­kesztője tizennyolc tanulmányt közöl. Mindenekelőtt Ferencz Zoltán kandidátusi téziseit a bűncselekmény-szituáció krimi­nológiai jellemzőiről. Mi szük­séges ahhoz, hogy elfogadott szociális kapcsolatainkból hosszabb-rövidebb folyamaton keresztül bűncselekmény-hely­zet alakulhasson ki? Igen rö­viden és leegyszerűsítve így fo­galmazható/ meg a Ferencz Zoltán által vizsgált probléma. Felesleges hangsúlyozni, meny­nyire időszerű kérdés napjaink­ban. Körinek László a statisztikus szemével vizsgálja meg, meny­nyiben befolyásolja a bűnö­zéstől való félelem a lakosság, a bűnelkövetők és áldozataik magatartását (Félelem a bűnö­zéstől). Nagy Ferenc egy múlt századi svájci jogász, Carl Stoos büntetőjogi nézeteivel foglalkozik, Kajtór István a Bach-korszak bebörtönzöttjei- nek kérvényezési szokásairól közöl érdekes cikket. Vargha Dezső levéltáros (mint vendég) Pécs város szociálpolitikájáról, Varga Tamás Engels írásainak nemzeti problematikájáról ér­tekezik. A vallásosak és hívők közötti megkülönböztetést kísé­reli meg Kerékgyártó P, István, Andrássy György pedig Hege! pánlogizmusáról ír. Kecskés László kedvenc témáját, az ál.lami immunitás problémáját járja körül tanulmányában. Kiss Lászlóné az állami pénz­ügyekről szóló törvényről fejti ki véleményét; Visegrády An­tal a bírói jogfejlesztés formái­ról, Kengyel Miklós pedig a polgári jogérvényesítés lehető­ségeiről és akadályairól érte­kezik. Szlovák Tibor a fogyasz­tók védelmének svéd modelljét mutatja be, Horváth Zsuzsan­na a földvédelem szakciórend- szerét, Szita László a termelő­szövetkezeti tagok tulajdonosi érdekeltségét tárgyalja. Kiss György a munkajogi eljárás szabályozásának lehetőségei­ről, Sükösd Ferenc a testüle­teknek a tanácsi dönté.si folya­matban játszott szerepéről írta tanulmányát. Horváth Ágnes az esélykülönbségeket vizsgál­ta meg a felvételi eredmények tükrében, Petrétei József pedig az egyetemi hallgatók politi­kai részvételének néhány kér­dését. A témák felsorolása is jelzi, hogy valamennyi témát érde­kesnek és fontosnak találjuk, lehetetlen volna bármelyiket is kihagyni vagy kiemelni. A Stu­dia Iuvenum harmadik jogtu­dományi kötete szakmailag ta­nulságos. a kegyelet szem­pontjából szép és nemes kiad­vány. Havasi J. Rovatszerkesztő: BARLAHIDAI ANDREA 1987. július 18., szombat HÉTVÉGE Az izotópok vándorlását folyamatosan figyelemmel kísérik Mekkora a sugárszint?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom