Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-17 / 195. szám

6 Dunántúlt napló 1987. július 17., péntek Rippl-Rónai József 125 éve született Rippl-Rónai József, a modern magyar művé­szet egyik nagy alakja, a posztimpresszionizmus legfőbb magyar képviselője. Rejtvényünkben hat müvének elmét találják. VÍZSZINTES: 1. Az első: olajfest­mény, 1895-ben festette, a Magyar Nemzeti Galéria tulajdona. 13. Lár­ma. 14. Szokás (latin eredetű szó.) 15. A külső után ítélve. 16. Állatok lakhelye. 17. ízeltlábúak külső váza, névelővel. 19. Kábítószer. 20. Makó részel 22. Artemisia kariai királynő által a rodésiaiak fölött aratott győ­zelem emlékére állított emlékoszlop. 24. Lábrész I 25. Történelmi korszak. 26. Rába . . . (győri sportegyesület.) 27. Az Ittrium és a szén vegyjele. 29. . . .Bull, neves norvég hegedűmű­vész, Liszt Ferenc kortársa. 30. Út­törő alakulat. 32. . . .a bécsi erdő­ből (J. Strauss.) 34. Hatalom gyakor­lása. 36. Egykori megyénk. 38. Számos. 39. A második: kartonra festett pasz­tellkép 1896-ból, a pécsi ianus Pan­nonius Múzeumban. 41. Község Tol­na megyében. 43. K'ubikusmunkát végez. 44. Fényképezőgép márka. 45. Lesotho fővárosa. 46. A Nyugat­indiai szigeteken élő indus. 48. Nyi­tott, palánkos versenyasónak. 49. Sértetlen. 50. Cin. 51. a New York-i opera népszerű neve. 53. Hegység Európa és Ázsia határán. 54. Rang­jelző. 56. Szerep Madách: Mózes cí­mű drámájában. 59. Autósiskola. 60. Noha. 63. Ilyen a táskarádió. 64. Za­mat. 65. Keresztülbukik. 67. Kerti munka. 68. Mesterséges nemzetközi nyelv. 69. A harmadik mű: olajfest­mény, a Magyar Nemzeti Galéria tu­lajdonában. 70. Trópusi fákon kép­ződő gyantaszerű anyag. FÜGGŐLEGES: 1. A negyedik: olajfestmény 1903-ból, a MNG tulajdo­nában. 2. Gyógyfürdő Zala megyé­ben. 3. Friss. 4. Község- Vas megyé­ben. 5. Azonnal. 6. Tudományos em­ber. 7. . . .inas, Munkácsy Mihály festménye. 8. Mint a 43. számú sor. Bizonyos, hogy az időjárási viszonyok kihatnak az emberi szervezetre, és hadd ne hivat­kozzunk az lidegrendszeri be­tegekre, akikre egy-egy viharos időjárási zóna erős ráhatással lehet. Soha sincs annyi rosz- szullét, mint frontátvonulások idején. A régi időben is ekj ként volt? Minden bizonnyal. Alfieri, ez a Magyarországon is járt zsarnokgyűlölő dráma­író önmagát légsúlymérőnek nevezte, és bevallotta, hogy az évszakok hallatlanul befolyá­solják írói tehetségét. Giorda­no Bruno, akit máglyán éget­tek el filozófiai tanai miatt, minden zivatart már két nap­pal előbb megjövendölt. Di­derot, a nagy francia Éneik-,- lopédia főszerkesztője, bevall- jp: „Néha az eszemet is el­vesztettem, mikor szeles idő volt.” Montesquieu pedig ak­ként jellemzi önmagát: „Ha jó az egészségem, és szép az idő, akkor tisztességes ember vagyok.” Byron egy gazellához hasonlította hidegtől való félel­mét. Goethe és Schiller levele­zéseiben, xéniáiban gyakran találjuk nyomát a csillagzatok 9. Szuha egynemű betűi. 10. Neves angol, Shakespeare szerepeket ját­szó színész volt. 11. Folyó az NSZK- ban. 12. Válogató-verseny. 18. Bíz­tatás. 21., Tv-krimihős (Telly Sava las.) 23. Vágom. 28. Vízi jármű. 29. Indíték. 31. Híres málnatermő vidék a Kisalföldön. 32. Sportszerv név­betűi. 33. Egoisták beszédében gyak-< ran előforduló szó. 35. A mohamedá­nok második szent városa. 36. Pati­nás sportegyesületünk. 37. Kőből fa­ragott oszlopot helyettesítő nőalak. 40. Fogoly. 41. Fatia . . . Jókai: Sze­gény gazdagok című regényének egyik alakja. 42. Az ötödik mű: olaj, szén, pasztellképe a MNG tulajdona. 44. Kicsinyítő képző. 46. Készpénz röviden. 47. Vevőkészülék tárcsája. 49. A méhek . . . (Maeterlinck írása.) 51. Férfinév. 52. Bach e templom karnagya volt Lipcsében. 54. Ez a kartonra festett olajkép Kaposváron van. 55. Vallási szertartás. 57. A szobába. 58. Elbeszélő műfaj. 61. Német névelő. 62. Ir pálinka. 66. Súly­mérték rövidített jele. 68. Szovjet re­pülőgép típus. E. B. Beküldendő: a hat festmény címe, legkésőbb július 27-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, Levelező­lapon, 7601 Pf: 134, Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A július 3-i rejtvény megfejtése: Egy bizonyos ponton túl minden ve­szély egyforma. Könyvutalványt nyertek: Borbás Mária, Nagyharsány, Kossuth u. 65., Brányi Rudolf, Pécs, Szamuely u. 3/b., Papp Éva, Pécs, Páfrány u. 13/a., Szabadszállási Mária, Pécs, Kilián u. 1/b., Szabala József, Dombóvár, Latinka S. u. 13. Az utalványokat postán küldjük el. befolyásának. Milton egyik latin elégiájában arról panasz­kodik, hogy télen nem megy a versírás. Általában a meleg idő ked­vez az írói alkotások szüle­tésének. Az /irodalomtörténé­szek feljegyezték, hogy Dante Alighieri 1282. június 15-én ír-j ta első szonettjét, ugyanezen év április 3-án pedig megkezd­te az Isteni színjáték írását. Milton is tavasszal foglalkozott az Elveszett paradicsom meg­írásának gondolatával. Lamar­tine legtöbb alkotása augusz­tusban született, legkevesebb február havában. Ugyanígy Victor Hugo is. Voltaire au-?, gusztusban írta Tankrédjét, Byron pedig júniusban a Dan­te látomását és nyáron a Chil- loni fogolyt. Schiller ősszel fo­galmazta meg a Don Carlost, a Wallenstein-trilógiát, a Teli Vilmost és Fiesco összeesküvé­sét, júliusban pedig az Or- léansi szüzet. Goethe alkotó készségére mind a nyári, mind? a téli időszak jellemző. Vannak olyan művészlelkek, akik csak a téli időszakban ter­mékenyek. Beethoven például Rádió Aki örökifjú bonviván maradt A „Jó pihenést" című szom­bat délelőtti zenés magazin- műsor első órájában a szokásos reggeli hírek, információk, út- jelentések és a lapszemle után időszerű nyári témákkal foglalkoznak: ipari vásár, ifjú­sági zenei tábor, nyári színház és meglátogatják a pécsi Balo- kány tó horgászait. A 9 órás hírek után a júliusi nyári mel­léklettel jelentkezik a szerkesz­tő, Kovács Imre. Közeleg Sórdy János, a híres énekes-színész születésének 80. évfordulója. A stáb ebből az alkalomból el­látogatott a Tolna megyei Nagykónyiba, Sárdy szülőfalu­jába, megismerte szülőházát és megtudta hogyan készül a fa­lu az évfordulóra. Archív felvé­telről Palló Imre beszél Sárdy Jánosról, telefoninterjú készült a művész özvegyével és lányá­val, s a filmharmónia pécsi ki- rendeltségének nyugalmazott vezetője, Várnai Viktor is el­mondja emlékeit Sárdy János­ról, akinek fellépéseire „szer­vezés nélkül" elkeltek a jegyek, a közönség közfelkiáltással pe­dig mindig kikövetelte a Ró­zsalevél című számot. Ezt és még sok más híres dalát is énekli a műsorba.n lemezről, hangszalagról Sárdy János, ő, aki idén lenne 80 éves. Meg­maradt minden idők legjobb kiállású, örökifjú bonvivánjá- nak és utánozhatatlan Kuko­rica Jancsijának. Mecseki sétára invitálja hall­gatóit vasárnap délelőtt dr. Ná­dor Tamás az „Emberek, em­lékek, dallamok" című egyórás magazinjában. A népszerű mű­vésznő, Turay Ida, pécsi emlé­keiről beszél. Elhangzanak Reu­ter Camillo visszaemlékezései, majd Horváth Adolf Olivér szól a Mecsek egyesület meg­alakulásáról, munkájáról. Ter­mészetesen az összeállítás ze­nei részében is olyan pécsi szerzőktől hallhatnak dalokat, mint Fülöp Kálmán, Kutor Fe­renc, Illés Gyula, Borsay Pál. Habár műfajuk más és más, kö­zös bennük, hogy a Mecsek szépségét énekelték meg . .. Lordok Pécsett Legalább egy lord érkezik Pécsre július 24-én, pénteken 20 órára a Balokányligetbe. Akkor kezdődik a szombathelyi Lord együttes koncert­je, akiknek nemrégiben egy videó- klipjét is bemutatta a televízió. Az előzenekar az újjáalakult pécsi Morris együttes lesz, akik egyéb­ként önálló koncertet is adnak egy hónap múlva, augusztus 26-án. IFJÚ FRANKENSTEIN Amerikai horrorparódia Rendezte: Mel Brooks Szereplők: Gene Wilder, Peter Boyle, Marty Feldman Az ifjú Frankenstein doktort ősi földjére, Erdélybe szólítja a kötelesség. Átveszi nagyapja örökségét és annak titkos tu­dományát. Utóbbi segítségével életre kelt egy szörnyet, aki sajnos kissé gyenge elméjűre sikeredik. Freddy kénytelen tu­datot cserélni vele, hogy meg­menthesse a nép haragja elől. A cserével senki nem jár rosz- szul, aminek elsősorban Fred­dy ifjú felesége örül. SIMOGASD MEG A MACSKA FÜLÉT Színes, szinkronizált csehszlo­vák ifjúsági film Rendezte: Josef Pinkává Tévedésből a fesztivál előtt két hónappal érkezik meg Frantisek karnagy kórusa a festői kisvárosba. Ha már itt vannak, maradnak néhány na­pot. Bejárják a környéket s énekelnek is buzgón. Csak­hogy nincs közönségük, a hely­béliek kevéssé érdeklődnek a zenekultúra iránt. Szerencsére a csinos fruskák fölkeltik a környékbeli kamaszok érdeklő­dését ... ÍV.V.’.V.V.V.’iV.'.V.'.V.V.'.V.’.V.V.V SZÜLETTEK Födi Mariann, Ligetfalvi Lilla, Var­ga Attila, Illés Balázs, Vert András, Kedves Tamás, Molnár Péter, Takács Krisztina, Márton Judit, Tutor Szon- ja, Hier Anita, Orsós Erzsébet, Győrfi Enikő, Deák Bernadett, Kiss Helga, Dolos Andrea, Bényi Tímea, Illés István, Rohrer Gábor, Somogyi Béla, Kása Péter, Kis Martina, He­gyi Renáta, Orsós Zsuzsanna, Schlei- ning Inez, Kovács Bianka, Fridrich Katinka, Stiefel Adrienn, Molnár Éva, Kocsis Dalma, Jelenszky Bálint, Varga Sándor, Barlai Szilvia, Gyula- sí Gábor, Csömör László, Beke Ivett, Jakab Alexandra, Németh Annamá­ria, Hegedűs Zsófia, Gádor Eszter, Villányi Tamás, Pál Szabina, Temesi Andrea, Kovács Gyöngyi, Nagy Mé- dea, Keller Edina, Wittrédi Dávid, Salamon Dávid, Szabó Petra, Dom- bai Imre, Schmidt Balázs, Mezei Ba­lázs, Bexsei Tamás, Perna Balázs, Krasznai Dávid. Bognár Tamás, Má­tyás Mónika, Illés Evelin. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK Jakabfi László és Kalányos Teré­zia, Jakab Róbert és Krón Krisztina Mária, Szentes János Zoltán és So­mogyi Ildikó, Kass Zsolt Tibor és Kasznai Zsuzsanna, Bálint József és Szabó Marianna, Szajduk János és Pénzes Ildikó Erzsébet, Árpádfalvi József és Ágoston Éva Mária, Rózsa- Bakacsi Antal és Gálosi Krisztina, Zsilics Emil Gábor és Misángyi Beá­ta, Visontai Antal és Bakos Éva Ju­dit, Csonka József Győző és Port Ilona, Orsós Ferenc és Osvát Aran­ka, dr. Szilágyi Szilárd és Császár Zita Margit, Bődecs Tamás Lajos és Szilágyi Enikő, Orsós István és Sza­bó Ildikó, Dobos Attila Csaba és Somlai Ildikó, Pukler Miklós és Sző­ke Dóra Zsuzsanna, Sághi László és Pataki Ilona, Bakó Péter László és Steidler Angéla, Szommer Ervin és Kővári Viola, Kelemen József és Ko­vács Erzsébet, Piros Sándor és Ber­nét Emőke Hedvig, Perecz Mihály és Kertrmegi Mária, Marosy Gábor Miklós és Reinódli Marianna, Mé­száros Bálint és Vörös Katalin, Ko­csis Lajos és Halász Katalin, Turcsi József Dénes és Kulcs Violetta, Rácz László Zoltán és Kovács Ibolya, Nagy Tamás és Rattinger Mária Éva, Orosz Csaba Zoltán és Selyem Tün­de, Fazekas Tamás és Decsi Éva Andrea, Kaufmann Géza és Kuzma Veronika, Fűzi Gábor és Kajdy Zita, Somogyi József és Furda Ágnes, Farkas Zoltán és Blazsekovics Anita, Fenyvesi Károly és Bolla Smiljana, Miklós Zoltán Tibor és Spitzner Alexandra, Kálmán Károly és Kán­tor Mónika, Lovász Ferenc és Gé­mes Beáta, Istokovics Márk és Dem- hardt Éva, Tóth Attila és Kovács Tünde, Borbély István és Szőke Szilvia, Bagarus György és Pusztási Zita, Kanizsai Tivadar és Böröcz Ri­ta, Németh Gyula és Ceglédi Ildikó. MEGHALTAK Nőnik Ferenc, Horváth Lajos, Var­jú Petemé Kovács Katalin, Gorsics János, Ivánfi Ottóné Csekk Mária, Juhász Béla, Hergert Andrásné Hol­mer Mária, Tóth István, Speigler Istvánná Kovács Katalin, Ferenczi Ferenc, Galamb Ferencné Zalai Ju­lianna, Vándor Mihály, Molnár Zsigmondné Grasics Rozália, Rajnai Ferenc Tamás, Horváth Ferenc, Du- kovits János, Vadas Jánosné Csöndör Rozália, Kreninger Mihály, Szent- györgyi Gyula, Kiss István, Györkös József, Nyitrai Lajosné Szeifert Gi­zella, Kovács Jenő, Schiszler György- né Gerg Erzsébet, Virág Mártonná Rácz Zsófia, Juries Tamás, Petrovics Jánosné Buchammer Piroska, Kará­csony Jánosné Szabó Katalin, Bö- röczk István, Molnár Gábor, Vámo­si Ádámné Wéber Terézia, Bogdán Józsefné Kalányos Erzsébet, Császár Lajos, Gyimesi István, Krammer Jó­zsef, Pósa Tamás, Grósz Ferenc, Pavlovics Mihály, Gettó Vendel, Szekeres Györgyné Balogh Erzsébet, Juhász Istvánné Besenyői Róza, Barka Lászlóné Teininger Ibolya, Szalai József, Kiss Sándor, Pintér Károly, Lajkó Árpád, Boli Sándorné Dudás Gizella, Tóth József, Gál Ede, dr. Szalánkai Pál, Petz István, Csiszli-Németh János Balázs, Bors Gyula József, Orsós Jánosné Orsós Mária, Perecz Jánosné Tinusz Má­ria, Horváth Ferenc, Szente Gyulá- né Forró Anna. Nuszpl Mátyásné Hasztetaufer Marianna. Műsorok hét órában Szombaton, 18-án, különleges lesz az alkony az orfűi kem­pingben. Délután öttől este tízig többféle programot állí­tott össze a táborlakók számá­ra a kemping vezetősége és a pécsi Ifjúsági Ház. A műsor gyermekeknek szóló rendezvé­nyekkel kezdődik, lesz játszó­ház, vetélkedő és bűvészpro­dukció, 19 órakor a Szélkiáltó együttes lép fel, sötétedéskor pedig, körülbelül fél 9-kor az „Én a vízilovakkal vagyok" cí­mű filmet vetítik. Első ilyen Kenguru Harkányban Akik rendszeresen figyelik a har­kányi művelődési ház programjait, azoknak nem újdonság, hogy heten­te több érdekes műsor is várja a nyaralókat és az érdeklődőket. Ezút­tal szombaton, 18-án 20.30-kor „Nó­ták és cigánydalok’' címmel szer­veznek kellemes műsort a Zöldkert étteremben, ahol Madarász Katalin,) Gál Gabriella és Angyal János köz­reműködésével lesz hallható a népi dalcsokor. 18-án 20 órakor a művelődési házban a Kenguru együttessel talál­kozhat a közönség, másnap pedig, ugyancsak este 8-kor az Edda együt­tes érkezik. Lesz videovetítés, el­hangzanak a híres dallamok, Eddá- ék külföldi útjukról is mesélnek. A legközelebbi közönségtalálkozóra 25- én 20 órakor kerül sor, a vendég a Napóleon Bid lesz. próbálkozásunk ez — mond­ta Kutasi Tibor, a kemping ve­zetője -, szolgáltatásjellegű, ingyenes program a kemping lakói számára. Orfűn kevés a szórakozási lehetőség, így ma­gunk próbáltunk programot szervezni a közel 1200 táboro- zónák. Augusztus 2-án és 15-én ismét lesz ilyen műsoros össze­állításunk." Aki tehát a mon­dott időben éppen Orfűn veri le a sátrát, nem marad ki a hétórás szórakoztató, könnyű nyári pihenést ígérő rendez­vényből ... Hangversenyek nyáridőben Muzsikától hangos a Janus Panno­nius Tudományegyetem Tanárképző Karának épülete, ahol a 19. Nem­zetközi Zenei Tábor résztvevői han­golják zeneszerszámaikat. A szak­mai programok, találkozók, kurzusok mellett nyilvános rendezvényeken is hallható néhány klasszikus, így jú­lius 29-én 11 órakor a Várostörté­neti és Munkásmozgalmi Múzeum udvarán kamarazenei hangversenyt tartanak, 23-án ?0 órakor pedig a Művészeti Szakközépiskolában kama­razenei záróhangverseny lesz. A tá­bor záróhangversenyére július 24-én 20 órakor kerül sor a POTE aulájá­ban. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ februárban írta IX. szimfóniá­ját, Donizetti pedig ősszel komponálta Az ezred leányát, télen pedig a Don Pasqualét és a Misererét. Canova októ­berben mintázta első művét az Orfeusz és Eurüdikét, Michelan­gelo pedig 1498-ban télen al­kotta a lámborság szobrának tervét. A jeles emberek alkotói idő^ szakait áttekintve, úgy látjuk, hogy a művészeti termékek ke­letkezésére a május, a június és a szeptember hónap ideali­zálható. Mindebből látható, hogy általában az év első me­leg hetei, hónapjai termik meg a maguk gyümölcsét, míg a nagy forróság (kánikula) épp­annyira gyönge termést ígér, akár csak a téli hideg napok.; Már Vegetus megállapította, hogy az éghajlat nemcsak a testet, hanem a szellemet is befolyásolja. Szerinte Minerva azért választotta Athént saját városául, mert olyan kitűnő az éghajlata, hogy sok bölcs embert késztetett'alkotásra-.'Xi- cero is dicséri Athén jó leve­gőjét. Petrarca kedvenc köl­tési helyéül a vadvirágos! vauclusei völgyet említi, Mi­chelangelo pedig Arezzo tisz­ta levegőjét dicséri. Nem cso­da, ha Arezzo és hegyvidéke bőven szülte a legkiválóbb el­méket, mint például Michelan- gelot, Petrarcát, Guido Renit, Accoltit, Vásárit. Nem lehet véletlen az sem, hogy nagy magyar írók és köl-; tők jórésze a nagy időjárási változások idején született. Ha ezt az időszakot a tavaszi hó­napokra tesszük, úgy meglepő, hogy márciusban született: Arany János, Kosztolányi De­zső, Kassák Lajos; áprilisban: József Attila, Juhász Gyula, Tóth Árpád és Németh László. A május kevésbé termékeny hónap az írói születések szá-: mára, annál inkább a június- július. Június havában szüle­tett: Karinthy Frigyes, Kemény Zsigmond, míg júliusban: Mó­ricz Zsigmond, Szabó Dezső, Móra Ferenc, Nagy László. Azok, akik meleg időszakban születtek, rendszerint kedve­zőtlen temperatúrójú hónapok­ban hagyták el e földi létetj Ekként József Attila (április­december), Móra Ferenc (jú­lius—február), Vajda János (május-január), Tóth Árpád (április-november), Pándi Pál (augusztus-január), Zrínyi Mik­lós (május-november). E tétel fordítva is feltűnik. Akik zord időszakban szület­tek, gyakran hőséggel telített hónapokban hunytak el. Ek­ként Kazinczy Ferenc (október­augusztus), Babits Mihály (no­vember-augusztus), Mikszáth Kálmán (január—májusvég), Jókai Mór (február—május). Természetesen adataink nem mindenegyes íróra, költőre vo­natkoztathatók. De általában megfigyelhető a hideg-meleg időszakok iránti érzékenység. Idegrendszerünk másként és másként reagál a természeti jelenségekre. Lombroso és má­sok kimutatták, hogy a klinikák betegeinek kedélyállapota a hőmérő emelkedésével hirtelen megváltozott: az őrülési ro­hamok átlaga 29-ről 50-re szökött fel. Véleményünk szerint az év­szakok meteorológiája befolyá­solhatja ugyan a költői tehet­séget, a lángész mégis kitör, és eget kér magának. Milyen; szépen is írja Mikszáth Kál­mán: „Tavasszal a természet cseresznyét hoz és szamócát. Nyáron szilvát, ősszel szőlőt. A tavaszi napfénynek hatása van a cseresznyefára, s rügyet fa-| kaszt rajta, de mozdulatlanul hagyja a szőlőtőkét." Dr, Tóth István Jeles emberek / ■ I ff» f / es az időjárás KULTURÁLIS AJÁNLÓ Film... Film... Film.. Jelenet az „Ifjú Frankenstein” című amerikai horror-paródiából

Next

/
Oldalképek
Tartalom