Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-16 / 194. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! XLIV. évfolyam, 194. szám 1987. július 16., csütörtök Ara: 1,80 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja A tartalomból: Programzárás a villányi Szoborparkban (5. oldal) A szerkesztőség postájából (6. oldal) Feldolgozási csúcs a Szigetvári Konzervgyárban (5. oldal) Kádár János és Grósz Károly fogadta Bohnslav Chnonpeket Kádár János szerdán fogadta Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügyminisztert. (MTMotó,—telefotó—KS—DN) A csehszlovák külügyminiszter elutazott Magyarországról Grósz Károly, a Miniszter- tanács elnöke szerdán az Or­szágházban fogadta Bohuslav Chnoupeket, a Csehszlovák Szocialista Köztársaság külügy­miniszterét. A találkozón véleményt cse­réltek a szocialista épitőmun- ka időszerű kérdéseiről; a magyar miniszterelnök szólt az MSZMP Központi Bizottságá­nak legutóbbi ülésén elfoga­dott progammal összefüggő kormányzati feladatokról. A két ország kedvezően ér­tékelt kapcsolatait áttekintve foglalkoztak a gazdasági és műszaki-tudományos együttmű­ködés kérdéseivel. Ezzel kap­csolatban mindkét részről ki­emelték a koszerű együttmű­ködési formák alkalmazásának szükségességét. A találkozón részt vett Vár- konyi Péter külügyminiszter. Jelen volt Kovács Béla, ha­zánk prágai és Ondrej Durej, Csehszlovákia budapesti nagy­követe. Kádár János, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt főtitkára szerdán a Központi Bizottság székházában fogadta Bohuslav Chnoupek külügyminisztert, a CSKP KB tagját. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón véleményt cseréltek a nemzetközi élet, illetve a magyar-csehszlovák kapcsola­tok néhány kérdéséről. A találkozón részt vett Vár- konyi Péter külügyminiszter, az MSZMP KB tagja. Jelen volt Kovács Béla, valamint Ondrej Durej. Hivatalos, baráti látogatása befejeztével Bohuslav Chnou­pek szerdán a délutáni órák­ban elutazott Budapestről. A csehszlovák külügyminisztert magyarországi útjára elkísérte felesége. A vendégeket Várkonyi Pé­ter és felesége búcsúztatta a Ferihegyi repülőtéren. Jelen volt Kovács Béla és Ondrej Durej. (A megbeszélésekről szóló közlemény-a 2. oldalon.) A nyugdíjasokat nem számol­va, jelenleg 2318 fő dolgozik a tsz-ek ipari ágazatában, ha­vi átlagkeresetük 4400 forint — ez 20 százalékkal alacso­nyabb az átlagos tsz-bérek- nél. Nőttek a költségek, az adók, a megkezdett beruhá­zások komplettírozásához nincs pénz. Az alacsonyabb adóter­hekkel dolgozó kisvállalkozó-, sok elszívják a kvalifikált szak­embereket, megkezdődött a városba történő visszavóndor- lás. Könnyen foglalkoztatási gondok léphetnek fel a kedve­zőtlen adottságú tsz-ekben, ha az új szabályozók megszün­tetik az ipari tevékenységük támogató sót. Erősíteni kell az érdekkép­viseleti munkát a bérmunka vállalás terén. A megrendelők és gyártók érdekeinek egyez­tetésére irányítottá kell tenni a piackutatást, s e célból me­gyei koordinációs irodát kell mielőbb létrehozni, — álla­pította meg az elnökség. — Rné — Mozaikok a Pécsi Ipari Vásárról. A Sopiana Gépgyár csomagolástechnikai bemutatóját egész nap sokan keresték fel. (Tu­dósítás az 5. oldalon.) Fotó: Läufer László Magyar felszólalás a bécsi utó- találkozón A katonai biztonság kér­déseiről minap előterjesz­tett NATO-javaslattal fog­lalkozott felszólalásában a bécsi utótalálkozón Erdős André nagykövet, a magyar küldöttség • vezetője, üdvö­zölte a javaslat beterjesz­tését, s azt a tényt, hogy a nyugati szövetség állás­pontja — a szövetség egyes tagjainak korábbi nézetei­hez viszonyítva — változott. Magyarország, mutatott rá, kezdettől fogva különösen nagy hangsúlyt helyezett arra, hogy tárgyalások, ha­tékony bizalomépítő és le­szerelési intézkedések ered­ményeként katonai szem­pontból minőségileg új helyzet alakuljon ki konti­nensünkön. A VSZ e törek­véséről tanúskodik a len­gyel küldöttség indítványa — a bécsi találkozó leg­első javaslata. Magyar vélemény szerint a katonai biztonsággal kapcsolatban beterjesztett javaslatok legjobb elemeit kell felhasználni a szer­kesztési munkában. E vo­natkozásban a magyar nagykövet felhívta a figyel­met a nyugati tervezet bi­zonyos hiányosságaira, így ajra, hogy említés nélkül hagyja a tényt: a bécsi találkozón értékelik a stockholmi tanácskozás eredményeit és tárgyalnak az ott elfogadott határoza­tokról. Magyar vélemény szerint nem a haderők növelésé­vel kell megszüntetni az aránytalanságokat: ellen­kezőleg, a megfelelő csök­kentés a feladat. A magyar nagykövet vé­gül síkraszállt azért, hogy a találkozón részt vevő 35 ország az érdekek kölcsö­nös tiszteletben tartása alapján dolgozza ki a le­szerelési tárgyalások man­dátumát, hiszen valameny- nyien érdekeltek az euró­pai biztonság folyamatá­nak erősítésében. Ü/ést tartott a TESZÖV elnöksége Mutatós épületkerámiákat gyártanak a sásdi termelőszövetkezet kishajmási kerámiaüzemében A termelőszövetkezetek ipari tevékenységének helyzetét és fejlesztésének lehetőségeit vi­tatta meg egyebek között teg­napi ülésén a Baranya Megyei Tsz Szövetség elnöksége. Meg­állapították, hogy mo már mind az 59 tagszövetkezet folytat valamilyen ipari tevékenységet, a tsz-ek egy része kettő vagy több ipari ágazattal foglal­kozik. Megyei szinten bővült ez a tevékenység. A baranyai tsz-ek 1986. évi 10 milliárdos terme­lési értékéből 1,6 milliárdot az ipari tevékenység tett ki,i az ebből származó árbevétel 66 millió forinttal haladja meg az előző évit. Száz forint ön­költségre átlag 27 forint nye­reséget hozott az ipari ágazat. Az élelmiszeriparban, a fafel­dolgozásban, az építőanyag­iparban javult, a könnyűipar­ban és gépiparban szinten maradt, a vegyiparban csök­kent a jövedelmezőség. Ma már minden tsz arra tö­rekszik, hogy valamilyen ipaii tevékenységet folytasson, s ily módon javítsa meg a me­Csökkent a foglalkoztatottak száma, nőtt a bérmunka zőgazdasági alaptevékenység egyre romló pozícióját és hogy az általános költség egy aró \ nyos részét átterhelje az ipari ágazatra. A tsz-ek egy csoport­ja azért hozott létre ipari ága­zatot, hogy a mezőgazdasági munkák intenzív gépesítésével felszabadult, elsősorban női munkaerőt foglalkoztatni tudja A kedvezőtlen adottságú tsz-ek azért, mivel náluk a termő­föld nem biztosít kellő szín­vonalú megélhetést. Harmaáik csoportba azok a tsz-ek tar­toznak, amelyek átvették a gép­állomásokat, s így komolyabb ipari gyártó kapacitással és munkakultúrával rendelkeznek. Végül a negyedik, a legkisebb, de legjobban prosperáló cso­port, azok a tsz-ek, amelyek felismerték az ipari szolgál­tató tevékenység fejlesztésében rejlő jövedelemszerzési lehető­séget. Mindebből kitűnik, hogy to­vábbra is szükség van az ipari tevékenység fejlesztésére. Szá­mos jel mutatja, hogy a bő­vülésnek korlátái vannak, meg­torpanhat, sőt vissza is eshet az eddigi fejlődés. A szövetke­zeti iparban foglalkoztatottck száma tavaly 5,1 százalékkal csökkent. Egyedül a könnyű­iparban volt jelentős, 16 szó-/ zalékos a létszámfelfutás, de épp itt csökkent az árbevétel és több helyen ráfizetéses volt a tevékenység. A piaci értéke­sítési lehetőségek beszűkültek.- több lett ,a bérmunka, ami termelési érték csökkenést idé­zett elő. Merényletek Libanonban Két robbantásos me­rényletet követtek el szer­dán Libanonban. A rob­banások tizenkét embert öltek meg, a sebesültek száma harmincöt. A bejrúti rádió szerint először a Szíriái ellenőrzés alatt lévő Tripoli kikötő­város egyik áruháza kijá­ratánál robbant egy po­kolgép. Az autóba elhelye­zett szerkezet detonációja 12 ember halálát okozta. Az áldozatok többsége asszony és gyermek. Tete­mes anyagi károk kelet­keztek, több környező épü­let kigyulladt. Később a síiták lakta kelet-libanoni Baalbekben történt robbantásos me­rénylet. öten sebesültek meg, köztük egy Szíriái biztonsági tiszt. 6

Next

/
Oldalképek
Tartalom