Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)
1987-07-15 / 193. szám
1987. július 15., szerda Dunántúli napló s Változatlanul gond az alkatrészellátás Ha elromlik a háztartási gép... Az elmúlt hetekben jelentősen megnövekedtek a hibabejelentések a pécsi javító szervizekben. Pécsett három szerviz - VILLGÉP, HIRGÉP, GELKA - is foglalkozik háztartási gépek javításával. Tegnap mindháromnál jártunk, s az ott látottak, hallottak alapján úgy tűnik, közösek a problémáik. A gyors Javítás legnagyobb akadálya változatlanul az akadozó alkatrészellátás. Valamivel kedvezőbb a helyzet a VILLGÉP-nél, amely több gyártó vállalattal kötött szerződést, így például a Hajdúsági Iparművek, és a Szarvasi Vas- és Fémipari Szövetkezet is elsősorban őket látja el az általa gyártott termékek pótalkatrészeivel. Kevesen figyelnek a vásárlók közül arra, hogy ezek a megállapodások a garanciajegyeken fel vannak tüntetve. Nyilvánvaló tehát, hogy ha az ott olvasható szervizbe viszik az elrqmlott háztartási gépet, nagyobb az esély arra, hogy gyorsabban kapják vissza készülékeiket kijavítva. Az otthoni munkát segítő gépek javítását átlagosan 8 napon belül, az idényjellegűeket - hűtőszekrény, hűtőláda — pedig lehetőleg három napon belül igyekeznek működőképes állapotban átadni a tulajdonosoknak. Annak érdekében, hogy a legnagyobb igény- . bevételű hűtőládákat 24 órán bélül újra üzemképessé tegyék, mindhárom szerviz szombati ügyeletet, illetve a hét egyik napján meghosszabbított ügy- félfogadást tart. Kevesen tudják, hogy ameny- nyiben 30 napon belül nem javítják ki készülékeiket, köl- csöngépet, illetve csereutalványt kell a szervizeknek kiad- niok. A Lehel Hűtőgyár ezenkívül még egy lehetőséget nyújt. Ez év január 1-jétől kárbiztosítási szerződést kötött az Állami Biztosítóval. Ennek lényege, hogy amennyiben a fogyasztó úgynevezett kárelhárítási kötelezettségének eleget tett — időben bejelentette a hibát, illetve nem idézte elő ezt azzal, hogy a hűtőt nem megfelelő helyen tartotta — a meghibásodott Lehel hűtőkben megromlott élelmiszerekből származó kárt az Állami Biztosító fizeti. H. A. Javítás alatt az Energomat mosógép Szedik a dinnyét Szedésre érett a görögdiny- nye az ország legdélibb termő- táján, a Dráva völgyében. A kövekező napokban, hetekben körülbelül tízmillió kilogrammot szednek fel a homokról a termelők. öt évvel ezelőtt — 1982-ben -, honosodott meg ez a növényi kultúra az Ormánságban, azóta minden nyáron a baranyai görögdinnye jelenik meg elsőként a piacokon, megelőzve a nagy múltú és híresebb vetélytársát, a hevesi dinnyét. Az idén elemi csapások sorozata sújtotta a dél-baranyai dinnyetermelőket. A szokatlanul hűvös tavaszi . időjárás visszavetette a növény fejlődését, majd jégverések és belvizek károsították a vetéseket. Az utóbbi napok, hetek napfényben és melegben gazdag időjárása minden bajért kárpótolta a termelőket. Gyorsan „híznak" a gyümölcsök, már hat-nyolc kilós példányok is akadnak. A minőség is jónak ígérkezik. A fő piacok az idén is Budapest és Pécs, a Balaton és a dunántúli fürdőhelyek lesznek. Kis szériában, nagy szakértelemmel A japánok is felfedezték a pellérdi öntvényeket A Ganz-gyár részére készülő litfmeghajtó kerék formáját tartalmazó edénybe öntik a bronzot Fotó: Läufer László A Magyar Kereskedelmi Kamara ügyvezetöségének ülése Kibővített ülést tartott kedden a Magyar Kereskedelmi Kamara ügyvezetősége. Az ülésen megvitatták az MSZMP KB által a közelmúltban elfogadott kibontakozási programinak a gazdaságra vonatkozó feladatait, az ezzel kapcsolatos teendőket. A Központi Bizottság üléséről Beck Tamás elnök tájékoztatta az ügyvezetőséget. A tanácskozáson részt vett és felszólalt Grósz Károly miniszterelnök, Kopolyi László ipari és Váncsa lenő mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszter, valamint Köveskuli Lajos, az OKISZ elnöke. Gyerekek számítógéppel A siklósi „Gerencsér Sebestyén” Művelődési Központ a MUSZ városi elnökségével együttműködve, augusztus 22. és 30. között idén is megrendezi számítógépes táborát. Az elsősorban haladók részére szervezett rendezvény célja, hogy továbbfejlessze a gyerekek számítógépes ismereteit, közreműködjön a programozás folyamatának elmélyítésében. Sárgás vörösen izzik a grafitüst a félhomályos műhely- csarnokban, ahol szinte minden átveszi a formázáshoz használt sötétszürke finom homok színét. Olyan lenyűgöző látvány, amely talán azt is megragadja, aki nap mint nap találkozik vele munkája során. Az üstben 200 kilogramm folyékonnyá olvasztott bronz. Az 1200 Celsius fokos hőmérséklete jó néhány méterre kisu-i gárzik. Az aprólékos gonddal elkészített homokformákba vékony sugárban egyenletesen és folyamatosan csorog a fém. Az öntési műveletet négyen-öten is vigyázzák, irányítják nemcsak a fokozott balesetveszély miatt, de a selejtet előidéző hiba kiszűréséért is. Egy-egV ilyen öntvény, amely lehűlte, megszilárdulása után a felvo-; nőkhöz nélkülözhetetlen csillagkereket formáz, akár húszezer forintot is érhet. A legnagyobb súlyúaknak ennyi az ára. A Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet pellérdi színesfém öntödéjében a tegnapi napon 900 kilogramm alumíniumot és 800 kilogramm bronzot öntöttek különféle formákba. Az éves teljesítmény 450 tonna alumH nium és 150 tonna bronzöntvény. Fontos műszerek, gépek nélkülözhetetlen alkatrészei, zömük közvetett exportnak számít. A pellérdi öntöde legnagyobb megrendelője a| Medicor, amely már 12 éve itt készítteti az alumíniumöntvényeket röntgenkészülékei számára. Azok a készülékek, amelyekhez most készülnek az öntvények a pellérdi üzemben, kínai exportra kerülnek. A másik nagy megrendelő, az Országos Bányagépgyártó Vállalat szintén kínai piacra szánt gépeihez öntet alkatrészeket. Ezek javarészt bányabiztonsági berendezések, tehát az öntvények minőségi követelményei rendkívül szigorúak. A Ganz Hajtómű és Felvonógyár és a budapesti Felvonójavító Válla-, lat megrendelésére gyártott csillagkerekek is különleges minőségű öntvények. Ezeket az öntöde esztergályozáshoz előnagyolva szállítja, hogy az öntvényhibát jó előre ki lehessers szűrni. A megrendelő ezután, még ultrahangos vizsgálattal ellenőrzi a minőséget. A pellérdi műhely minőségi teljesítményének érzékeltetésére talán nemcsak a szakemberek számára sokat mondó adat, hogy a hibás öntvények aránya egy százalék alatt van. A színesfémöntöde jó hírét bizonyítja, hogy nemcsak az idei, de mór az 1988-as ka-, pacitása is teljesen lekötött* Az üzem termelési értéke tavaly 60 millió forint volt 10- millió forintos nyereséggel. Az idei tervben 50—60 milliós termelési érték szerepel. Ez ugyan nem növekedés, mégis haté konyább termelést, a szorító határidők miatti pluszműszakokat követel, mert tavalyhoz képest az öntöde termelői létszáma 20 fővel csökkent. Idén 42 fős dolgozó gárdával kell teljesíteni a közel 60 milliós megrendelést. Ehhez épphogy- csak elég a szakmunkásállomány, a kisegítő dolgozókból viszont nagy hiány van. Az öntvények 90 százaléka kis szériákban nagy gondosságot és szakértelmet kívánó homokformázással készül. A maradék tíz százalékon osztozik a kokillaöntés és a prés-- öntés. Az ezekhez használotos gépek, berendezések kapacitása nincs teljesen kihasználva. Ezen a helyzeten lényegesen javítana az a nagy, százezres szériás megrendelés, amelyről most folynak tárgyalások; a Pécsi Vasas Ipari Szövetkezet, az OKISZ, külkereskedelmi cé.- gek, valamint a japán Marubeni kereskedőhöz között. A japán cég képviselőinek megtett szett a pellérdi öntvények minősége. Még idén százezres nagyságrendben gyártatna! alumíniumöntvény alkatrészeket a pellérdi üzemben kompresz- szoraihoz, s kezdetben még -a gyártó szerkezetet is szállító-; ná. Az eddigi tárgyalásokon a Marubeni képviselői elfogadták a japán szabványoktól né-, mileg eltérő öntvényösszetéteit. Az árban és a szállítások ütemezésében ez idáig még nem született megállapodás. Ha ezt a megrendelést sikerül nyélbe ütni, az tízmilliós termelési értéktöbbletet hoz a pellérdi öntödének. D. I. Hosszú távra szóló együttműködési szerződések kellenek a határ mentén Magyar- jugoszláv találkozó a vásáron Divatos ruhaneműket mutatnak be az eszékiek standján A Pécsi Ipari Vásárok mindig is fontos fórumai voltak a ma- gyar-jugoszláv határ menti árucserének és gazdasági együttműködésnek. A jugoszláv kiállítók, az ez alkalomból ide érkezett kereskedelmi és ipari szakemberek magyar partnereikkel üzleteket kötöttek, vagy új üzleteket, együttműködéseket indítottak el, mindemellett kerekasztal-megbeszélésen értékelték a munkát, mérlegelték a jövőt. így volt ez és van az idei vásáron is, melynek központjában tegnap a Magyar Kereskedelmi Kamara jugoszláv tagozata és dél-dunántúli bizottsága tanácskozásra hívta egybe a határ menti gazdasági együttműködésben érdekelteket. Dr. Földvári János, a Baranya Megyei Tanács általános elnökhelyettese köszöntötte a megjelenteket, majd Gulyás lózsel, az MKK dél-dunántúli bizottságának elnöke adott értékelést a kapcsolatok alakulásáról. Mindenekelőtt a szomorú tény: az utóbbi három évben a felére esett vissza a forgalom, az ezen a címen létrejövő szerződések napjainkban nem tükrözik a határ két oldalán levő területek közötti gazdasági együttműködési lehetőségeket. Ennek - mint a további előadásokból és a vitából kiderült — számtalan oka van. A növekvő ráfordítások mellett csökkent az árucsere ügyletek jövedelmezősége, a vállalati érdekeltséget rontották a piaccal kapcsolatos bizonytalansági tényezők. A fizetések elhúzódtak, ami az exportáló vállalatoknak gondokat okozott, mert bankhitelt kellett fölvenniük, ennek kamatai pedig rontották a további üzletek gazdaságosságát. A cserében részt vevő áruk köre és szerkezete sem felelt, felel meg az igényeknek, még tovább sorolhatjuk az okokat. Gulyás Józset nem ezt tette, hanem a megoldás útjai keresésére tette a fő hangsúlyt, íme, a javaslatok: a határ menti termelési kooperációknál alkalmazzunk kölcsönös vámmentességet, preferenciákat, a határ menti kereskedelmi bankok segítsék az ügyletek pénzelését. A problémák fölvázolásával kezdte mondandóját jugoszláv részről Zsarko Buric, a Szlavó- nia-Baranya Gazdasági Kamara (Eszék) külügyi titkára. Ű a forgalom visszaesésének okai között főként a szabályozási és devizaelőírások változását említette, de természetesen a visszaesés irányában hatottak a nemzetközi gazdaság működési zavarai, a jugoszláv gazdasági helyzet, főként az infláció és a külföldi adósságteher. Az idén nehezen indultak a határ menti ügyletek, ezért javasolta, az engedélyezéseken mór a 10. hónapban ki kellene adni, hogy év elején indulhassanak az üzletkötésekkel. Javasolta továbbá a hosszú távra szóló gyártási kooperációk létrehozását, s jugoszláv részről több konkrét lehetőséget villantott fel. Krammer lózsel, a Konsu- mex vezérigazgató-helyettese is a fizetési biztonság megteremtését sürgette, ennek érdekében hosszabb távú együttműködési szerződéseket kellene kötni, ő ebben látja a jövőt, no meg a reális. árszint kialakításában mindkét oldalon. Az akadályozó tényezőket vette sorba először Djukanovic Grujica, az Osijek Export-Import igazgatója is, de a végén mégiscsak derűlátásának adott kifejezést, a vásáron nagy az üzleti élet, tárgyalnak, üzletelnek, szerződnek. (Itt hadd idézzük Gajódi Józsefnek, a jugoszláv kiállítók igazgatójának a sajtótájékoztatón elhangzott szavait: a vásártól 2- 3 millió dollár konkrét üzletkötést várnak.) A vitában többen is megszólaltak, szinte valamennyien azt szorgalmazva, meg kell állítani a csökkenés folyamatát. Elhangzott, a Magyar Külkereskedelmi Bank az érintett jugoszláv bankokkal fizetési megállapodást kötött, ez megteremti a lehetőségét annak, hogy a bizonytalanság megszűnjék, ám a vállalatok közötti fizetési morált - ami ez idő szerint nem éppen a legjobb - a bank nem tudja pótolni. Mindenesetre, hogy a határ menti forgalom papírmozgása könnyebb legyen, a Külkereskedelmi Bank - feltehetően ez év végén — fiókot nyit Pécsett. Hasonlóan fölajánlotta, segítségét a Budapest Bank pécsi fiókja is. * s, A Szék- és Kárpiteapari Vállalat mohácsi székgy íra kapta a Magyar Reklámszövetség kü- löndíját tegnap a vásárközpontban. Díjat kapott a kiállítás tervezője, Mráz Tibor is. Az elismeréseket a Reklámszövetség Baranya Megyei Szervezetének szakmai napján Nagy Péter, a szövetség főtitkára nyújtotta ót. Miklósvári Zoltán
