Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)
1987-07-15 / 193. szám
1987. július 15., szerda Dunántúli napló 3 Képernyő Uj egyetemi tanárok Újító sebész: dr. Kett Károly Tanszék a Megyei Kórház-Rendelőintézetben Spindler Béla énekel Nyári Színház Szobabelső a homokon Móricz Zsigmond Úri muriját próbálják a Tettyén „Kislány, kérek egy állóhelyet" mondja egy férfi a tety- tyei szabadtéri színpadon hétfőn este. A válasz: „Ingyenes, mert ez még csak próba." A férfi talán erre vetődő alkalmi turista, a lány meg statiszta Móricz Úri muri című darabjában, és egyelőre farmert visel. A vendéglőből a Buona sera, szenyorita dallamai jönnek, a színpad mögött Spindler Béla — Szakh- máry Zoltán — a Cserebogár, sárga cserebogár-t énekli egy ^öttagú zenekar kíséretével és Hevesi András zenei szerkesztő irányításával. A zenekarból még csak a prímás öltözött be, a többiek civilben. Vagyis igazi próbahangulat van itt a Tettyén^ az első öl-\ tözéses próba. A színészek igazgatják magukon a jelmezt, és meg-megnézik a többiek ruháját.- Kezdettől fogva különös gondot fordítottam arra, hogy jó hangulat legyen a próbákon — mondja Jordán Tamás, a kaposvári Csiky Gergely Színház színművésze, az előadás rendezője.- Mikor volt ez a kezdet?- Májusban: mostanra túlvagyunk a negyvenedik próbán. Ezért van az, hogy bár az Úri muri a Pécsi Nyári Színház produkciója, minden színész kaposvári benne: több társulatból összeválogatott stábbal nem tudtuk volna ilyen korán elkezdeni a próbákat. Most már a díszlet „bela- kása” folyik intenzív munkával. A díszleteket Donáth Péter tervezte. Barna gerendás, fehér falú ház húzódik a színpad hátterében: ez a vendéglő és ez a tanya (ennek a tanyának a nádteteje fog leégni a pirotehcnikusok közreműködésével), és itt, a homokra terített szőnyegen lesz Szakhmáryék lakásának szobabelsője is. A darabban tájszólásban beszélnek: a nézők egy részének ez idegen lehet, másoknak a népszínművet juttathatja eszébe. Gondolt-e erre a rendező? A kérdés egy részletet érint. A válasz az egész lényeqére vonatkozik.- Arra törekszem, hogy a tójszólás csak annyira hangozzék, amennyi nem bántja a mai néző fülét. Dehát ez hozzátartozik a Szakhmáryak, Csörgheö Csulik, Lekenczeyek, és a csugai parasztok világához. Egyébként engem nem érdekel a tájszólás, a Berety- tyó, nem érdekelnek a parasztok, a dzsentrik — engem az érdekel, hogy néhány ember mást akar, mint ami körülötte van. Nekem négy fontos ember van a drámában. Csörgheö Csuli nem a maradisá- got jelenti, hanem a múltat, a hagyományokat (amelyek — riadtan látom — manapság a szemünk láttára enyésznek el viharos gyorsasággal). Szakh- máryban van valami vágy, hogy „felfogja és felemelje az új idők zászlaját", de be kell látnia, hogy egycsapásra nem tudja megváltoztatni a világot. Ott van a feleség, aki nem érti, miért látja oly ritMihail Bulgakov úgy írta meg darabját Puskin utolsó napjairól, hogy abban a költő meg sem jelenik. Beszélnek hozzá, szüntelenül róla folyik a szó, kiszólnak neki a szomszéd szobába, idézi verseit a barát, a cár és a besúgó, hazahozzák haldokolva — Puskin azonban nem lép a színre. Neve is csak zárójelbe téve szerepel az eredeti cím utón amely ennyi: Utolsó napok. Hogy miért választotta Bulgakov ezt a megoldást, a főszereplő meg nem jelentését, ahhoz számtalan magyarázat született. A két éve megjelent drámakötet utószava (Elbert János), még elBulgakov és Puskin feledett majd újra felfedezett íróként szól Bulgakovról, s hosszan elemzi, valóban any- nyira mellőzött volt-e a Mester és Margarita szerzője. Mellőzöttséget, vagy a kegyek bírását jelenti-e vajon, hogy Sztálin kedvenc darabja volt A Turbin-család napjai című drámája, és azt 15, azaz tizenöt alkalommal tekintette meg. Majd Sztálin ezt kérdezte kissé durcásan az írótól: „... engedjük ki külföldre? Nagyon elege van belőlünk?" Tehát, élvezettel nézte végig tizenötször a fehérgárdista Turbinék végnapjait, élldnben betiltatta az ugyancsak fehérekről szóló Menekülést. Majd állást biztosított Bulgakovnak a Művész Színházban. Mi ez, ha nem kegyek halmaza. Tudjuk, Bulgakov rosszabbul is járhatott volna. Már most ítélje meg ki-ki, hogy kegyelt vagy mellőzött volt-e ez az orosz író. Egy biztos: rendkívül sokat tudott a hatalom és az író viszonyáról. És mindezt művekbe öntötte: darabot írt a Napkirállyal viaskodó Moherről, továbbá az I. Miklós által utált Puskinról, a Mesterről és Margaritájáról. Fő- és mellékszereplők seregével mutatta fel hősiesség és megalkuvás, hűség és hitványság, szolgai alázat és önkény megannyi árnyalatát. Túl olcsó volna annyit mondani, hogy Bulgakov számára a Napkirály, Miklós cár és Sztálin egykutya. Bulgakov ezen egyszerű párhuzamok helyett modelleket mutat fel nekünk hatalomról és a kiszolgáltatottakról -..meg a művészről, aki eltér az átlagtól. Aki kellemetlen, aki epigrammával ingerli ellenségét, s ezért lelövetik egy párbajhőssel. A Havas Péter által televízióra vitt Bulgakov-darab fő érdekessége az volt, hogy benne Puskin néma szereplőként, de megjelent. A nehezen felejthető arcú Papp Zoltánt maszkírozták Puskinná, hatalmas sörénnyel, a jellegzetes oldalszakállal. Igazából nyugtalan, űzött tekintete idézte a költőt. De az ötletnek már túlhajtása volt, mikor e néma Puskin éppen verset írt, s hallottuk annak sorait, majd opálos fényben megfiatalítva megjelent szépasszony felesége, a cárral is kacérkodó Natalja. (Bánsági Ildikó.) Bulgakov kitűnően megírt „kis” szerepeinek sorát keltette életre nagyszerűen Velenczey István, Lukács Sándor, Hegedűs D. Géza, Gera Zoltán, Sinkó László. A két nőszereplő közül elsősorban Bessenyei Emma. Mégsem kaptuk azt az egységes élményt, amit ugyanezen dráma pár éve látott lengyel televíziós adaptációja alkalmával. Különösen a zárójelenet kapcsolódott szervetlenül a darab egészéhez - Gera Zoltán és Soós Edit kitűnő kettőse ellenére is. G. O. alkalmazta Magyarországon először ezt a műtéti módszert. A betegeknek országos hálózatú klubot is szervezett, társaságuknak ő a menedzser titkára. Két készüléket is szerkesztett, amelyekkel tovább módosíthatja, javíthatja a felsorolt műtétek utáni állapotot. A Pharma Trade külkereskedelmi vállalat támogatja kezdeményezését, gyártását egy nemzetközi hatáskörű amerikai cég vállalta. A mielőbbi gyártás sürgető, mert világszerte, így hazánkban is, sajnos, sokan szorulnak a műtétre. Az elefantiázis miatt — amelyet legtöbbször emlődaganat, vagy egyéb daganatok eltávolítása következtében megszakított és eltömődött nyirokerek ckoznak —, a végtagok ödémássá, használhatatlanná válnak, megvastagodnak. Dr. Kett Károly új műtéti módszereket dolgozott ki. Ezt már többször alkalmazta az ország különböző részeiből Pécsre érkező betegeken. A műtétet azonban kezelésnek is kell követnie, melynek lényege, hogy kettősfalú 'ballon készülékkel, pneumatikus pumpaterheléssel „masszírozzák" a végtagot. A készülék előállítása drága, ezért addig töprengett Kett professzor, míg kitalálta, hogy az elektronikus szabályzóval rendelkező ballonokat porszívóhoz is lehet csatlakoztatni. Egyetemi tanári kinevezése mellé új feladatot is kapott dr. Kett Károly sebész. A Pécsi Orvostudományi Egyetem a Megyei Kórház-Rendelőintézet sebészeti osztályának bázisán sebészeti tanszéket létesített, amelynek vezetésével őt bízták meg. Dr. Kett Károly 1956-ban fejezte be a Pécsi Orvostudományi Egyetemet summa cum laude minősítéssel. Először a bőrgyógyászati klinikán kapott állást, de négy hónap után, professzora támogatásával átkerülhetett a II. számú sebészetre. Mindig sebésznek készült, úgy érezte, azon a területen tud a legtöbbet tenni a betegekért. Pályája változatos, az évek során négy szakvizsgát szerzett. Foglalkozott szívsebészettel, rekonstrukciós baleseti sebészettel, plasztikai sebészettel, ortopédiával, hasi sebészettel. — A kisebb területekre is csak úgy lehet eredményesen specializálódni, ha előbb megszerzi az illető a kellő áttekintést, a széles látókört —, jegyzi meg a professzor. Gyógyító és tudományos munkáját tovább gazdagította. Amint a „Kiváló Újító" ezüst plakett is bizonyítja, orvosi műszerek készítésével is foglalkozott és foglalkozik jelenleg is. Több évtizeddel ezelőtt készítette a szívsebészetben nélkülözhetetlen szív-tüdő pumpát. A hatvanas évek közepén ő dolgozta ki, elsőként a világon, a lymphográfia alkalmazásának módját az emlő vizsgálatára. A lymphográfia lényege, hogy olajos kontrasztanyagot juttatnak a nyirokerekbe, a vizsgált területre és a kontrasztanyag „kirajzolja” a nyirokereket, nyirokcsomókat, jó diagnosztikai, daganatfelismerő módszert biztosítva. Több alkalommal járt tanulmányúton Ausztriában, az NSZK-ban, Svédországban. Svédországban Kock profesz- szorral dolgozott együtt. A svéd professzor elsősorban azokkal a betegekkel foglalkozott, akiket vastagbél tumorral, végbéldaganattal megoperáltak. A stoma-sebészet, a testnyílások sebészete, a beteg számára életmentő hatású lehet, de a hasfalon kivarrt végbélnyílás működésének szabá- lyozhatatlansága megnehezíti a társas életben való elhelyezkedését, visszailleszkedéséta munkába, a családba. Kock professzor nevéhez fűződik az a megoldás, amellyel elősegíti a beteg kontinenciájának (a vizelet, a széklet ürítésének akaratlagos befolyásolása), helyreállítását. A kivezetett belet visszatűrte egy tasakoson kialakított bélbe, amelyet szeleppel zárt le. Dr. Kett Károly így jóval csökkentve az árát. A mostani Pécsi IpaFi Vásáron is megtekinthető a készülék, melyhez a ballonokat a Bányá- -f * szati Aknamélyítő Vállalat egyik egysége készíti. * ; * Átszáguldoztunk a professzor ! _ eddigi, életútjájn, tevékenysé- ,, gét dióhéjban bemutattuk. Nem esett szó viszont az elképzeléseiről, miként szeretné kialakítani az új tanszéket? — Jó színvonalú _ sebészeti osztályokat kaptam, amelyek arculatát az említett műtétekkel, módszerekkel szeretném bővíteni. Egyetemi tanszék lévén, a hallgatók oktatásából is kivesszük a részünket, örülnék, ha a munkatársaim tudománynyal is foglalkoznának, hiszen a szakmai előmenetelnek, az önbizalomnak, a sikerélménynek, a szakág fejlődésének . egyik alapvetően fontos vetü- t lete a tudományos előrelépés. — Milyen elveket vall vezetőként? — Szeretném, ha sikerülne megvalósítanom az egymás iránti tiszteletet, a humánus \ viselkedést, a jó munkahelyi légkört, ahol nem a hierarchia a domináns, ahol a vezetőtől nem rettegnek, ugyanakkor a munkatársak nem élnek vissza .' a kapott bizalommal. Minden- j,i nek nemcsak az orvosok, de a betegek is előnyét látnák. Barlahidai Andrea •vi if----------------------------------------------------- Sík án a férjét (aggódó feleségek vesznek körül bennünket ma is), és ott van* Rozika, egy született tehetség, aki ki akar törni és ki is tör visszahúzó környezetéből. Vagyis: rólunk szól a mese. Az innovációról, a befektetett és megtérülő vagy meg nem térülő energiákról. Erről van szó manapság a tudományban, a technikában, a fociban és a színházban is. Premier pénteken este, Rhé- dey Esztert Nagy Mária, Csulit Dánlly Sándor, Rozikát Kiss Andrea játssza. G. T. Népművészeti népünnepély a Duna mentén Teljesültek nagyjából Ortu- tay Gyula akadémikus két évtizede, az első Duna menti folklór fesztivál meghirdetésekor kifejtett reményei. „Bizunk abban, hogy ez a népművészeti találkozó kiemelkedő helyet vívhat ki a nemzetközi kapcsolatokat szervező rendezvények között." Bács-Kiskun és az újabban szövetséges Tolna megye erőfeszítéseinek köszönhetően ma már fontos országos szervezetek, intézmények támogatják a Duna menti településeken sorra kerülő találkozót. Okkal. Dr. Martin György kandidátus szerint „hazánkban ez az egyetlen olyan fórum, ahol még a hagyományos táncélet természetes keretei között felnőttként paraszttáncosok előadásában jelenik meg a néptánc. Hasonló élményeket Ígér az idei, kilencedik találkozó. Ma délután - a kialakult szokásoknak megfelelően - az együttesek, ifjú népművészek, az aranypártás és aranysarkantyús táncosok kalocsai felvonulásával kezdődik a fesztivál. A magyar csoportok többsége este föllép — dr. Csehák Juditnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének, a fesztivál egyik védnökének megnyitója után - a kalocsai szabadtéri színpadon. Természetesen valamennyi csoport szerepel legalább egy- egy Bács-Kiskun megyei vagy Tolna megyei bemutató műsorban. A színvonalas kiállítások közül a két bajaira külön is felhívjuk a figyelmet. Az Alkotói stílusok a népi festészetben, szobrászatban és a Folklór a fotóművészetben országos áttekintést ad. Jó izek is várják Baja, Bá- taszék, Decs, a Hajósi pincefalu, Kalocsa, Nagybaracska, Öcsény, Sárpilis és Szekszárd, fesztivál helyszíneken az érdeklődőket. Szekszárdon most alapítják meg a „Borrend"-et, Decsen vasárnap délután ismét megrendezik a sárközi lakodalmat. Jó néhány híres-nevezetes pávakor is részt vesz a népzenei együttesek és népdalkörök szombati bajai tanácskozásán és bemutatóján. Számos baráti találkozó, tematikus bemutató színesíti a szombat esti kalocsai díszbemutatóval és szekszárdi díjkiosztással záruló fesztivált. H. N. L" j
