Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)

1987-07-14 / 192. szám

1987. július 14., kedd

Dunántúlt napló

3

Korszerűsítés: vissza a hagyományokhoz

Termékváltás

Zsolnay-módra

Zsugor-, ugratott- és kristálymáz

A zöld eozin mellett rózsaszín is

Hötechníkaí

követelmények

Sorozatunkban az otthont teremtöknek szeretnénk segíteni úgy, hogy körbejárjuk a házépítéssel kapcsolatos valamennyi tudnivalót. A telek kiválasztásával kezdtük, most az épületek utólagos hőszigeteléséről lesz szó.

Ismerkedjünk meg a hőtechnikai követelményekkel.

A fűtési energiaigény korlátozása érdekében az MSZ— 04—140/2—85 ágazati szabvány előírást tartalmaz arra vonatkozólag, hogy az állandó jellegű, egész télen át fűtött, 16 CC vagy annál magasabb belső hőmérsékletű épületek, illetve helyiségek egyes szerHa halljuk a szót: termékkorszerűsítés, termékváltás, akkor a legmodernebb technikára gondolunk: elektronizáció- ra, műanyagokra, olyanra, ami még nem volt. Ám nem mindenütt ezt jelenti a szó. Itt van például a Zsolnay Porcelángyár, amely szintén részt kíván venni, s részt is vesz a termékkorszerűsítésből - de éppen a Zsolnay-hagyaték felújításával, a régi formák, színek, dekorok visszahozatalá- val.

— Belső pályázatot írtak ki gyertyatartóra — mondja Her- gerlh Géza -, kettővel neveztem, el is fogadták. Ezek új termékek lesznek, de régiek is: újak, mert hasonlót még nem készített a gyár, de régiek, mert a stílusuk azt idézi.

Gyártmányfejlesztésről a gyártmónyfejlesztési vezető, Fazekas Istvánná:

— Három szempont határozza meg tevékenységünket. Egy, hogy a piaci igényeknek megfelelő terméket készítsünk. Kettő, hogy a Zsolnay-hagyo- mányok jelen legyenek termékeinkben. A harmadik pedig: gazdaságosan gyárthatók legyenek ezek a' termékek. Az első két pont szerencsére nem zárja ki egymást: a piac egyre jobban igényli a jellegzetes Zsolnay-porcelánt, az USA- ban, Japánban is ismernek már bennünket, mégha még nem is jelentős az oda irányuló exportunk. A gazdaságosságot már nehezebb teljesíteni együtt az első kettővel.

Hagyomány és termékkorszerűsítés - még jó időben kapcsolódott össze e kettő a Zsolnay-gyárban: az idősebb

mesterek sok szakmai titkot ismernek, így jár be rendszeresen még ma is a gyárba dolgozni Kovács István. Ismeri a régi technikákat, a régi recepteket - ő hajlandó átadni, fiatalabb kollégái pedig átvenni tudását. Még akkor is, ha nem mindig az eredeti technológia és az eredeti recept után készül egy eredeti Zsolnay-váza.

Egyre több tárgyat kölcsönöznek ki a gyáriak a Zsolnay- múzeumból, hogy „lekoppint- sók”, s újra gyártsák azt. Speciális kézügyességet, sok-sok szakmai tapasztalatot kíván ez a másolás: Kovács Sándor

nemrég egy óralappal készült el. Nem lehet egyszerűen másolatot levenni az eredetiről,

újra kell azt faragni gipszből, ráhagyva a zsugorodási többletet, s gondolni közben új anyagokra, új égetési módokra is.- Ha Zsolnay tudott volna porcelánt égetni, akkor azokat a tárgyakat, melyeket fajanszból készített, porcelánból állította volna elő — mondja Markóné Tóth Éva gyáregységvezető. — Nekünk tehát, akiknek lehetőségük van erre, kötelességünk is, s éppen Zsolnay szellemében nemesebb alapra vinni a nemes dekorációt. így jött létre a porcelán- fajansz; újbóli meghonosításában nagy érdeme van Kovács Istvánnak.

Néha-néha megengedhetik maguknak, hogy eredeti re- ceptúrák szerint készüljön el váza, tál a gyárban. De a gazdaságosságot az is jelenti, hogy a kereskedelmi forgalomban lévő anyagokból, festékekből készüljön az, ami a hagyomány folytatója megjelenésében. Ez pedig sok-sok kutatómunkát jelent. S bár a gyáriaknak sok a gyakorlati ismerete, s bizonyos kísérleteket (azok gyakorlati részét inkább) el is tudna* végezni, szükséges, hogy külsőkhöz forduljanak, Így például a Szilikátipari Kutató Intézethez.

Hisz mig hajdanán égő fáklyát dugtak a kemencébe, hogy az eozinredukció megtörténjen, ma korszerűbb gázvagy villamos fűtésű kemencében kell tudni produkálni a redukáló atmoszférát. S hogy tudják, arra az a példa: az utóbbi években megszokott zöld eozintárgyak mellett készülnek már zsotnaysok is: rózsaszínűek. Ugyanígy: a régi módszereket megismerve,

adaptálva azokat a modernebb anyagokra, gyártóeszközökre, élednek újra a zsugormázas, az ugratottmázas, a kristálymázas dísztárgyak.

Mert míg labdával játszó kislányt, gombolyagos kiscicát, mindenféle apró nippeket mindenki tud gyártani, s így e porcelánfigurák senkire sem jellemzők, addig Pécsett még mindig sok lehetőség van arra: a Zsolnay Porcelángyárból olyan edények, dísztárgyak kerüljenek ki, melyek csak itt készülhettek, s sehol máshol a világon. Csak így lehetnek keresettek mindenütt.

B. L.

A szigetvári bútorüzem felületkezelő berendezése

Fotó: Proksza László

A Mecseki Erdő- és Fafeldolgozó Gazdaság szigetvári bútorüzemének átadása és az ottani felületkezelő gép közelmúltban bekövetkezett üzembe lépése közdtt jó fél év telt el. Pedig az összes többi berendezést három-négy hét alatt sikerült életre kelteni. Mint Bar- ta Sándor, az üzem vezetője mondja, a szokatlanul hosszú időt a nemrégiben megjelent tűz- és munkavédelmi előírások magyarázzák. Ezek ugyanis szigorú feltételeket hoztak, és a megkövetelt biztonsági és segédberendezések kivitelezésére nehezen találni gyártót.

— Voltaképpen három berendezéscsoportról van szó — avat a részletekbe Orbán Lajos, a faipari osztály helyettes vezetője. - Az egyik gázkoncentráció mérő- és jelzőberendezéseket tartalmaz. A felületkezeléshez használt anyagok gázai bizonyos töménység felett ugyanis robbanásveszélyt jelentenek. Folyamatos mérésre van tehát szükség, az ehhez elengedhetetlen műszereket aí MMG gyártotta és kötötte be.

Ellenőrizni kell azt is, hogy az elszívás jól működik-e, biztosított-e a folyamatos légcsere. E célból huzatérzékelők beépítésére van szükség, de az egyedüli gyártó, egy érdi kisszövetkezet annyira telített munkával, hogy ők is csak az átadás előtti napokban végeztek a bekötéssel. A harmadik rendszer Békéscsabáról érkezik, várhatóan július végén áll majd munkába. Az egyedüli berendezés tehát, mely még nem működik. Lényege szerint tűz érzékelésekor automatikusan kikapcsol, és halongázzal árasztja el a gyártósort.

Nem akármilyen kiegészítő szerelvényekről van tehát szó, értékük több százezer forint. Ha az önoltó is működni fog, elmondhatjuk, hogy ehhez a felületkezelőhöz csatlakozik az országban a legtöbb biztonsági "berendezés. Fölmerül a kérdés: egyáltalán szükség van-e ennyire?- Voltaképpen mi magunk sem tudjuk pontosan, hogy kell-e ennyi — mondja Orbán Lajos. — Mégis úgy gondoltuk, hogy egy új üzemnél inkább megengedhető az, hogy két- háromszázezer forinttal többe kerüljön, minthogy bűnbakokat, kifogásokat keressünk egy esetleges balesetnél.

Sz. Koncz I.

kezeteinek hőátbocsátási tényezője (k’ érték) mennyi lehet, Ez az érték a szerkezet hőszigetelő képességét fejezi ki. Minél kisebb a ’k’ érték, annál kisebb a hőátbocsátás. A hosz- szú időn át használt tömör téglafal 38 cm vastagság esetén például 1,5 W/m2K. Körülbelül ugyanennyi a 30 cm vastag üreges blokktégla falé is, ugyanis 1979-ig ez volt az előírás.

Az 1986. január 1. óta érvényes kötelményértékek a következők:

— külső fal: 0,7 W/m2K;

— tető-, illetve padlásfödém: 0,4 W/m2K;

— ablak és erkélyajtó: 3,0 W/m2K.

A többi épületszerkezetre, illetve azokra az épületekre, amelyekre az eddigiek nem vonatkoztak, a helyiség, illetve az épület jellegétől függően kell kiszámítani a követemény- értéket.

Mint látható, és mint az építtetők általában már tudják, a régi, egyébként beváltl építőanyagok hőtechnikai szempontból nem felelnek meg az előírásnak. De nem mind felel meg azok közül sem, amelyek 1979 és 1986 között úgy- ahogy elterjedtek. A 30 cm vastag Poroton fal 'k' értéke például 0,83 W/m2K.

Nézzük előbb, mi az ami megfelel. Ezek némelyike bizony nem vonzó a dél-dunántúliak számára, mivel a gyár meglehetősen távol van. A felsorolásban a ’k’ értékeket zárójelben adjuk meg. Rába (0,64); Poroton 36/19 és 36/24 (0,7, ill. 0,67); Thermoton két sor, habbetéttel (0,55); Thermopor 36/19 és 36/24 (0,64, ill. 0,7) u Mátra gázbeton falazóelem (zöld) 30 cm falvastagsággal (0,49—0,65), és természetesen a bevezetés alatt álló új építési rendszerek szerkezetei, mint például az Isorast, vagy a Rastra.

Ez még nem jelenti azt, hogy más anyagból nem lehet építeni. Érdekes fejlemény a vályog újrafelfedezése, egyrészt a hagyományos technológiákkal, másrészt egészen újjal.

Kiegészítő hőszigetelés:

Fontos szabály; kiegészítő hőszigetelést mindig a külső oldalon alkalmazzunk! Ennek két fontos oka van: az egyik, hogy az épület ne csak a téli állapotra vonatkozó előírásoknak feleljen meg, hanem minél kellemesebb legyen nyáron is, légkondicionálás nélkül. Ha az épületbe ugyanis nagy tömeget, pontosabban nagy hőkapacitást építünk be, az segít a kánikulai hőség átvészelésében. Jó példák erre a régi, vastagfalú épületek. (A fal még nem minden, fontos az üvegezések mérete, fajtája és tájolása (!) is. Mindenesetre nyáron jobb eredményt érünk; el, ha például kisméretű téglából, vályogból, betonból vagy akár terméskőből építünk és azt kívülről hőszigeteljük, mint ha műanyaghabból építjük a házat.

A másik ok a páradiffúzió. Az épületben a fűtési időszakban nagyobb a páranyomás, mint a külső térben, ezért a pára a falon keresztül vándorol kifelé. Eközben nyomása egyre csökken, de egyre csökken a szerkezetben a hőmérséklet, ezzel az úgynevezett telítési páranyomás is. Ha a tényleges páranyomás a telítési alá csökken, a szerkezetben páralecsapódás következik be, ami veszélyezteti a szerkezet épségét. Egyrétegű szerkezetben nem várható páralecsapódás, de a többrétegűeket ebből a szempontból feltétlenül ellenőrizni kell! Ha a hőszigetelést a külső felületen helyezzük el, a páradiffúziós problémák könnyebben megoldhatók. A külső oldalon ki sszel lőztetett légréteg kialakításával is enyhíthetjük a páradiffúziós gondokat.

Mikor, milyen kiegészítő hő- szigetelést alkalmazhatunk? A

30 cm vastag Poroton megfelel 5 cm vastag perlitva- kolat, nemesvakolat védőréteggel, vagy 3 cm vastag polisztirolhabarcs vakolattal és ugyancsak valamilyen külső védőréteggel, de ez esetben párás helyiségeknél nagy páraellenállású belső festés (pl. EMAX) szükséges. A 30 cm vastag Uniform 14/19 falazat 4 cm, az Uniform 13/19 pedig 5 cm Polisztirol adaléka vakolattal felel meg. A többi falazat nem javítható fel ilyeni egyszerűen, mivel hőszigetelő vakolat a szükséges vastagságban már nem hordható fel. Itt) az egyik megoldás a Dryvit és a Thermotek rendszer, aminek hőszigetelő rétege Polisztirol hab (Ni kecel I, Hungarocell, vagy Bévcell) a falra felragasztva, és erre kerül egy védőréteg. A szükséges szigetelő- anyag vastagság 38 cm vastag kisméretű téglánál, valamint 30 cm vastag, B—30, vagy más, hasonló lyukacsos falazatoknál: 3 cm. A másik lehetőség szá^ las szigetelőanyag, elsősorban ásványgyapot (Isolyth) alkalmazása. Felerősítésére különböző módszerek léteznek. Természetesen itt is szükséges egy külső védő héj, amit célszerű távtartókkal felerősíteni, és átszellőztetett légréteget kialakítani. Ez a külső héj készülhet burkolótéglából is. (Helyenként a tartófalhoz hozzá kelli kapcsolni!)

A többrétegű szerkezet páradiffúziós problémájának megoldásánál gyakran alkalmazunk párafékező fólia rétegeket. Ezek helytelen alkalmazásával azonban a helyzeten ronthatunk is!

Általános szabály, hogy a párazáró rétegnek a hőszigetelés belső oldalán kell lennie, de ez a probléma túlságosan összetett ahhoz, hogy szakéit telem nélkül döntsünk! Tetőtér beépítéseknél nehezíti a hely-; zetet, hogy a külső oldalon szükség van porhó ellen védő rétegre, ami viszont párafékező!

Tetőtér "beépítéseknél általában 10—12 cm vastag hőszigetelés szükséges.

Új épületeknél csak jó minőségű, hőszigetelt üvegezések alkalmazhatók. Van azonban még egy követelmény, ami az; üvegezések nagyságát szorítja korlátok közé: az egyes homlokzatok átlagos 'k' értéke nem lehet nagyobb, mint 2 W/m2K. Ebből az következik, hogy a szabványnak megfelelő szerkezetek esetén az üvegezés arányának 39%-nál kisebbnek kelt lennie. Kivétel a déli homlokzat, ahol ettől el lehet tekin-í teni, de akkor az összes homlokzatra számított érték legfeljebb 1,5 W/m2K lehet. Ennek az az oka, hogy a déli tájolású üvegezéseknek a fűtési időszakban nemcsak hőveszteségo van, hanem a napsugárzásból eredően nyeresége is! Ezzel szemben az északi tájolású, üvegezések a fűtési időszakban sohasem, a keleti és a nyugatiak pedig csekény mértékben részesülnek ebből az ingyen energiából.

Az épület fűtési energiaigénye nemcsak a beépített anyagoktól, hanem még igen sok más tényezőtől függ.

(A következő keddi lapunkban az utólagos hőszigetelésről lesz szó.)

Fülöp László

Egy eredeti Zsolnay-tál másolatát festik a műhelyben

CsaMcli házat építünk... (7.)

Biztonsági berendezések a szigetvári bútorüzemben