Dunántúli Napló, 1987. július (44. évfolyam, 179-209. szám)
1987-07-12 / 190. szám
Látnivalókban gazdag program több mint száz utasnak Tartalmas, látnivalókban gazdag programja volt a tegnap reggel Székesfehérvárra induló MÁV-TOURS- VDN-vonat több mint száz utasának. Sokan közülük az uzsonnájukat majszolva már a vonatban tervezgették, mit is szeretnének megnézni, vagy megmutatni gyermekeiknek, unokáiknak Székesfehérvárból. Oszvald Istvánná, a MÁV- TOURS-VDN vonatok egyik törzsutasa ezúttal unokáját, Szabolcsot is elhozta, hogy egy kicsit ismerkedjen a történelemmel. Szabolcs harmadik osztályos, de máris nagy érdeklődéssel szegődött érkezés után az idegenvezető nyomába. Nemcsak ő, a többi utas is megismerhette Székesfehérvár kiemelkedő nevezetességeit: a püspöki palotát, a romkertet, a ferences- és a Székesfehérváron járt a MÁV-TOURS—VDN-vonat cisztercita templomot. A klasszicista stílusú megyei tanácsházát, az „országalmát" stb. Voltak akik eljutottak Tác-gorsiumba, ahol a hajdan 6—8 ezer lakosú rómaikori város maradványait láthatták. Akadt olyan is, aki régi emlékeit idézte fel, mint például Vinkovics Béláné, aki egy-két látványosságról még az idegenvezetőnél is többet tudott. Ennek oka: mint kiderült hat évig Székesfehérvárott élt. A most 45 éves Vilma néni nagy nosztalgiával rótta a már jól ismert utakat. Elmondta, azért választotta a VDN-vonatot, mert az jóval olcsóbb, mintha egyedül utazna. Vilma nénivel ellentétben a Ikis Bazsa Rita most járt először Székesfehérvárott, Neki legjobban a lovas omnibusz — háromnegyed órát utazott rajta — és a cisztercita templom rejtett fiókjai tetszettek, de jól forgatta a Kiskulacs étterem udvarában a nyárson sülő pipiket is. Az ízletes ebédet ugyanis ott. sütötték a vendégek szeme láttára. Rita mint legjobb nyársforgató, még jutalmat is kapott. Délután páran még eljutottak a Bory Jenő szobrász- művész építette Bory-mesevárba, mások pedig az elmulasztott belvárosi nevezetességekhez tértek vissza. A nagy melegben kellőképpen elcsigázva, de élményekben gazdagon szálltak vonatra az utasok. Miközben felidézték a látnivalókban bővelkedő város szépségeit, felvetették: miért nincs gyermekkedvezmény a VDN-vonatokon, és a menetrendszerű vonatok vajon miért nem Indulnak és érkeznek pontosan? Az elmúlt héten ugyanis a Szentendrére utazók a vonatkésés miatt maradtak le a másfél órás sétahajózásról... Hámori A. Falukutatás az Ormánságban M űvelődéstörténeti nyári egyetem Sellyén Második szakaszához érkezett a 10. művelődéstörténeti nyári egyetem Sellyén. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem felsőoktatási művelődésközéleti tanácsadó szolgálata által szervezett, országos rendezvényen több mint száz hallgató vesz részt, többségükben egyetemisták, akik dolgozatokkal pályáztak azért, hogy eljöhessenek a nyári egyetem igazán figyelemre méltó programjaira. A hét egyéb érdekes programjai (magyarságkutatás múltban és jelenben, a társadalmi tervezés esélyei, életmód, életszínvonal, szociálpolitika stb.) után mától péntekig, a tábor végéig a Falukutatás az Ormánságban című témát tárgyalják a hallgatókból álló munkacsoportok. Hét faluban (Sellyén, Kákicson, Be- sencén, Vajszlón, Kemsén, Za- látán és Sósvertikén) vizsgálódnak. Ezenkívül szekciókban tárgyalják a fő témával összefüggő kérdéseket minden délelőtt. A falusi gazdaságról, a helyi önkormányzat szerepérőt, az elmaradott térségek fejlesztéséről, a határmentiség és nemzetiségi identitástudat, hátrányos helyzetű rétegek, a laikusok szerepéről az egészségmegőrzésben, öngyógyításról (ez a legnépszerűbb), Baranya mentálhigiénés intézményrendszerérői szólnak a szemináriumok. Az eredményekről, a kutatások tényeiről és a résztvevők véleményéről kiadvány jelenik meg. Várjuk. A Balaton étteremtől a Central discoig Ital- és ételrazzia Fonyódon Négycent-es féldecik - Hol az a számla? Esett az eső ezen a csütörtök estén Fonyódon, de nem ezért éreztem f(r)ontos embernek magam. Hivatalos voltam egy razziára, olyanra, ahol nem rosszfiúkat és csúnyalánykákat kerestünk, hanem az étel és az ital körüli turpisságokra voltunk elsősorban kíváncsiak. Nem vagyok biztos abban, hogy a vonuló front az oka, mindenesetre valameny- nyi ellenőrzött helyen kisebb- nagyobb szabálytalanságokat tapasztaltunk. Módszerünk a következő volt: elkezdtük fél ötkor, mondván, addig csináljuk, cmíg bírjuk, annyi helyre megyünk el, amennyi belefér. Éjjel háromnegyed egyig bírtuk, és azért jutottunk el csupán nyolc helyre, mert a jegyzőkönyv megírása sajnálatosan mindenütt el kellett, hogy húzódjon. Konkrét -módszereink ravaszabbak voltak. Fenyővári János, . a fonyódi tanács kereskedelmi főelőadója közismert a Balaton-part ezen részén. Hetente egyszer-kétszer tart a főidényben hasonló, hosszabb razziákat, így igencsak ismerik. Bízom abban, hogy Fenyővári olyan, mint a mesében a legkisebb fiú. Egy biztos, kiindulópontként fejében van minden szükséges tudomány: szabályzatok, rendeletek, joghézagok. Akarja a jót, hogy ne kelljen végre büntetni, de még nem tudta elérni. Igaz; ennek a 'mesének még nincs vége. A Balaton-part hosszú mese, Balatonfenyvesen innen és Fonyódligeten túl is. Fenyővári nyugodt és következetes. Mindig bennmarad autójában, mi pedig hármasban, gyanútlanul betérünk egy-egy vendéglátóhelyre, rendelni. Switz László fiatal rendőr törzs- zászlós, természetesen civilben és Doma Jónosné, a Fogyasztók Tanácsának fonyódi elnöke alkotja a társaságot. Leülünk, általában vermutot, röviditalt kérünk, majd rögtön a számlát is. Ekkor előhívjuk rejtekhelyéről Fenyővárit, aki elmondja, hogy tényleg ellenőrzés van. Előveszi mércéjét, és indulunk az irodába. Ilyenkor általában remegnek a kezek. Alázatossá válik a hangulat és mérges a vendégsereg (már ahol van), mert egy időre legalább két embert, (aki mérte és akinél fizettünk) ki kell vonnunk a munkából. A méricskélés utón sokszor az árkalkulációt kérjük, az osz- tálybasorolási határozatot és egyes italok beszerzésének számláit is, és néha bepillantunk abba a rejtélybe is, hogy 15—16 évesek hogy kerülnek szórakozóhelyekre mondjuk éjfél előtt néhány perccel. Majd válaszolunk az üzletvezetőnek valamennyi, a szakmához kötődő legaprólékosabb kérdéseire. A fenyvesi Balaton étterem az első. Az italmennyiséggel nincs gond, de szabálytalan: pecsét, dátum és aláírás nélküli a számla, nincs bizonylat néhány külföldi italról és nem akar előkerülni az osztályba- sorolási dokumentum sem. Fenyővári drágállja, a megengedettnél magasabbnak tartja a sör és a kávé eladási árát. A tulajdonos azzal védekezik, hogy a környékbeli, hasonló osztályú helyeken ugyanez az ár. Fenyővári továbbra is szenvtelen és közli: az árak megbeszélése enyhén szólva is kerülendő, és reméli, itt nem erről van szó. Kilépve az üzletből, látjuk, hogy defektet kaptunk valamiért, így eltelik vagy negyedóra, mire a szomszédos Vigadó étterembe érünk. Itt a számla néhány kisebb formai hibáján kívül minden rendben, és mivel valamennyien egyértelműen érzékeljük, hogy „lejött a drót", azaz valamilyen módon értesültek érkezésünkről, sietünk tovább. Bizonyítani ezt úgysem tudjuk, de ha valamennyi pincér egyszerre figyeli triónk asztalhoz települését, akkor... A fenyvesi Kupa étteremben 4,4 centiliterre sikeredett a kért fél Unicum. Fiatal leány mérte és nagyon elkeseredett, havi fizetésének jelentős része bánja majd a szabálysértési feljelentést. Naponta elmondom, hogy rendesen mérjenek - mondja többször is az üzlet szerződéses vezetődi. Jócskán elmúlik már kilenc óra. Bélatelepi kemping büfé. Fenyővári, aki a délelőtti ellenőrzéseket is számolva, már vagy harminc oldalnyi jegyzőkönyvet írt, nem sejti, hogy ezen a helyen alkothatja a leghosszabbat. Másfél órát tartózkodunk a büfé egyik sarkában meghúzódva, az egyre hangosabb nemzetközi kavalkádban. A tulajdonos 17 éves lányától kapjuk ezen a kései órán az automata adagolóval kimért, kétszer két centnyi cseresznyét, amelyből az egyik 1,5-re sikeredik, de hiányos a pénztárkönyv vezetése, nincs kalkuláció a kávéra és a szendvicsre, rengeteg nyugati márkájú röviditalról sincs bizonylat, az osztályba- soroláshoz képest igen magas a sörök ára. Mély csendben ír Fenyővári fél órán keresztül, míg végre aggódva mondják, holnaptól lesz könyvelő, és kérdik, mennyi lesz majd a büntetés. Fenyővári közli, hogy ebben az évben eddig hatezer volt a legmagasabb, de ez feltehetően felülmúlja majd. 11 óra után érünk a fonyódi Gyöngyhalász diszkójába. A számlák és az italok mennyisége rendben, de megelőztek minket a népi ellenőrök. Az ő néhány perccel korábbi munkálataik több mint húszforintos eltérést mutattak ki a valós árhoz képest. Ök írják a jegyzőkönyvet, mi pedig bámuljuk a nagyon csinos, ám sokszor rendkívül fiatalnak tűnő lányokat. Néhányat igazoltatunk. Mindjárt éjfél, kilencig tartózkodhatnának a helyiségben. A diszkós felhívására tizen elhagyják a termet. Fiatalkorúak. A fonyódligeti Centrál diszkóban fejezzük be a körutat. Éjfél elmúlt, itt nincs akkora tömeg, nem is táncol senki. Fél deci Whiskynk viszont négy centiliterre sikeredik. Ahogy valamennyi eddigi helyen, itt is visszaadjuk az italokat és visszakapjuk a pénzt. Fenyővári sajnálkozik, öt éve semmi különösebb probléma nem volt a Centrállal. Csóválja a fejét, miközben az üzletvezető közli, az italt kimérő egyetemista felszolgálóval, hogy — a pénz- büntetés mellett — befejezettnek tekinti tevékenységét az üzletben. A lány elkeseredik és a jegyzőkönyv megjegyzés rovatába csupán annyi mentséget hoz fel, hogy először végez ilyen munkát. Gyenge vigasz. Fáradtak vagyunk és elkeseredettek. Fenyővári megjegyzi; általában hatvan- hetven százalékban találnak hibákat, a mai egyfajta csúcs. Persze a laikus számára nem feltétlenül jelentős szabálytalanságokat tártunk fel. A nagyobb halakra,. (ha vannak ilyenek) nem is az ilyen ellenőrzések valók. Mindenesetre intő jel: hatból hat. Több helyre a jegyzőkönyvírás hosszadalmassága miatt nem jutottunk el, 1987. július 9-én, csütörtökön este, Fonyód térségében, a magyar tenger partján. Bezsik László • Forgalom szempontjából csak a keddi nap a gyengébb az abaligeti Camping-étterem- ben, a többi napokon — főként a déli órákban - szépen megtelik a kerthelyiség és az! étterem vendégekkel. Az iskolai — országjáró — kirándulók csak a vizsgák előtt keresték fel ezt a gyönyörű környéket, a strandot, barlangot, most viszont a felnőtt turistacsoportokat hozzák az autóbuszok, hazai és külföldi utazási .irodák szervezésében. A szezon — mint min- denütt — itt is nehezen indult. Lakatos Dezsőné - üzletvezetőhelyettes - mondja: — Az esős, hűvös május és június miatt kezdetben alig volt vendégünk az idén. Most viszont nagy a roham. Harmadosztályú árakkal dolgozunk és az étlapon a ma már elfogadható harminc-negyven forintos ételeket is szerepeltetjük, éppen a családos vendégek miatt. A húsárut a Baranya Megyei Vendéglátó Vállalattól kapjuk, amely tulajdonosa az étteremnek. A zöldségfélét mi magunk szerezzük be, általában naponta és frissen. Sörünk mindig van, természetesen külföldi sörökkel bővítve, de ezeknek az ára is elfogadható. — Kikből tevődik össze a vendégkör? — A helybeliek inkább a faluban levő vendéglőt látogatják, hozzánk többnyire a pécsi kirándulók jönnek és az IBUSZ, illetve Mecsek Tourist szervezésében érkező turisták. Sokan itt étkeznek a lakókocsis nyaralók közül is. Ezért bevezettük a reggeliztetést. Estei zenekar teszi hangulatossá az éttermet és a vendégek szem- mellóthatóan jól is érzik magukat. Az étlap valóban viszonylagos olcsóságról tanúskodik. És bő választékról persze: öt-hat előételt, tízféle frissen sültet és vagy tíz—tizenkét készételt kínál a konyha, köztük könnyű ételeket is. Füzék István — fiatal sza-, kács — a kaukázusi sasilikoti ajánlja rovatunknak. ízletes és könnyen elkészíthető. A saslik sütése eredetileg faszenes roston történik, vagy kerti nyárssütőn, de bő zsiradékban is előállítható bármilyen más otthoni tűzhelyen. Kaukázusi saslik übaligeten öt főre számítva kell hozzá 70 deka sertésszűz- (fehér) pecsenye, 2 fej vöröshagyma, 2 darab paradicsom, 10 deka füstölt szalonna, 2 darab gomba, hasábburgonya tetszés szerint. A szeletelt húst kisebb darabokra vágjuk, hasonló méretben a szalonnát is. A hús# enyhén sózzuk, borsozzuk, majd a darabokat hurkapálcikára, vagy nyársra húzzuk a következő sorrendben: először a gombát, majd a húst, paradicsomkarikát, szalonnát, egyik hagyma karikáit, majd isméi elölről és végül a másik gom-, bával lezárjuk a sort. Akár zsiradékon, akár roston lassú forgatással sütjük. Közben elkészítjük a hasábburgonyát ésj apróra vágjuk a másik hagymát, amelyre kevés sót teszünk és citromlevet csöpögte- tünk. Tálalásnál két szelet pirított kenyeret egymással szemben élére állítunk a tányéron, közéje helyezzük a sült burgonyát, a kenyérszeletekre tesszük két végével a nyárson megsült húst és a húsra hintjük a citromos nyers hagymát, amely különös jó ízt kölcsönözi az ételnek. R. F. Hí«ft)el a ifilag e Stádiumában is Az országban több mint kétszáz brigád viseli Széchenyi nevét, többségük képviselteti magát Pécsen, a nagycenki emlékmúzeum kezdeményezésére megalakult baráti körök országos tanácskozásán. Brigádvezetőkkel beszélgetünk Széchenyiről, a brigádmozgalomról és saját napi munkájuk összefüggéseiről. Messze-messze kalandozga- tunk, de folyton visszatérünk az alapdologhoz. Tenni kell valamit a jelenlegi helyzetben, mindenkinek a maga heyén. Széchenyi szellemében, a ma kívánalmai alapján. — Megpróbálunk mindenhol ott lenni, ahol segíteni kell, a versenymozgalomban az üzemen belül, a társadalmi munkában is igyekszünk részt venni. Ezért is fontos, Széchenyi brigádok hogy alkalmunk van találkozni egymással — mondta Kardos Károlyné, a budapesti Tungsram Vákuumtechnikai Gépgyár brigádvezetője. — Annyiféle terület van, ahol a segítségünket igényelhetik. Kiemelt feladatnak tartjuk a mozgássérültek támogatását is. Saját munkánkra vonatkozóan a jobb hozzáállást, az erkölcsi tartást tanulhatjuk Széchenyi műveiből is — tette hozzá Török Béláné, aki a Ganz MÁVAG-ban dolgozik. — Nagyon fontosnak tartom Széchenyi műveinek azt a tanulságát, hogy a közember is tehet, szükség is van manapság erre a buzdításra, és ha ehhez összefogás és önkéntes társadalmi munka is kapcsolódik, az különösen értékes - fogalmaz Biacsics Katalin, a Soproni Ruhagyár brigádvezetője. — Nekem különösen az tetszik Széchenyi műveit olvasgatva, hogy nagyon fontos, ha pontosan látjuk a célt, amiért tevékenykedünk, már- csak azért is, mert manapság, ebben a bonyolódó időszakban egyre több lehet az útvesztő a megvalósítás során. Mi vállaltuk, hogy megszervezzük ezt a találkozót, remélem, sikerült. Vállaltuk, teljesítettük, ezért nem várjuk, hogy dicshimnuszokat zengjenek rólunk - mondta Takács István, a Pécsi Távfűtő Vállalat brigádvezetője, aztán mutatja a brigádnaplót, szerinte a mottó, amit Széchenyi István Hitel című művéből választottak ebbe, ma különösen időszerű: „Sok függ a körülményektől, melyeket kinek-kinek helyzetében ismerni kell, nehogy eledelkeresésben minduntalan víz ellen evezzen, s vitorlái szél nélkül vergölódje- nek, s ő végre éhen haljon . . .” Más szóval, ahogy az egyik előadás ös. lefoglalta Széchenyi három tő művét: Hit(t)el a Világ e Stá- dium-ában is. Bozsik L. vasárnapi
