Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)
1987-06-06 / 154. szám
Tudományos kutatómunka a JPTE-n Az egyetemen folytatott tudományos • kutatómunka két nagy alapcsoportra oszlik: az egyik a fizetett, illetve támogatott, a másik az anyagi támogatás nélkül folytatott kutatás. Az első csoport tovább bontható az anyagi forrás jellege szerint. Futnak kül- I ső megrendelésre vállalt, úgynevezett KK-munkók. Ezek esetében a megbízó lehet vállalat, vagy intéz- ] mény, amelynek egy meg- J határozott munkára és annak tudományos eredményeire szüksége van. 1987-ben több ilyen munkálat fejeződik be. Egy program gazdája az egyetem egésze, a többi témát a Közgazdaságtudományi Kar Vállalatgazdasági Tanszéke, továbbá a Tanárképző Kar Fizika, Állattan és Rajz Tanszékei gondozzák. A folyqmatban lévő munkákban a jövőben megjelenik még a Közgazdasági Kar, mint egész, valamint a tanárképzős Kémia Tanszék Sok kutatást támogat a Magyar Tudományos Akadémia, az úgynevezett Országos Tudományos • Kutatási Alap, a Művelődési Minisztérium és néhány más szerv is. A támogatott kutatási munkákban az egyetem minden kara és szinte minden tanszéke részt vesz, bár nem egyenlő mértékben. A tudományos munka fő irányait nem könnyű 1 megjelölni, tekintettel arra. hogy számos komoly munkálat folyik támogatás nélkül is, és ezek regisztrálása nem teljesen pontos. Néhány fontos kutatási tendencia mégis kirajzolódik. A társadalomtudományok vonalán ilyen a val- . lásosság szekularizáció, a nemzetiségi kérdés, a környezetvédelem, valamint egy meglehetősen szerteágazó pedagógiai, köz- és felsőoktatási kísérleti-fejlesztő és pszichológiai-pedagógiai kutatás. Érdekes jelenség, hogy a nemzetiségi kérdéssel — különböző aspektusból - mindhárom karon foglalkoznak, de a környezetvédelmi problémák is felbukkannak jogi, közgazdasági és szociológiai oldalról is. A Közgazdaságtudományi Karon a hatékonyság, a piackutatás, a vállalat- vezetési modell, a vállalati prognosztika áll az érdeklődés előterében. A már említettek mellett az Állam- és Jogtudományi Karon számos szakkutatás folyik minden jogágazat keretében. Az egyetem legfiatalabb részlegében, a természettudományok terén a legdinamikusabb a lézerkutatás, amely több tanszék, sőt több intézmény együttműködésével a lézeralkalmazás tárgykörében többirányú kutatási programmal rendelkezik. Az egészében véve fellendülésben lévő tudományos munkának megvannak az eredményei. A tudományos siker siker oz egyén, az intézmény és az egész társadalom számaira. A JPTE-n jelenleg 77 kandidátus, 18 akadémiai doktor tevékenykedik és hárman az MTA levelező tagjai. Bízvást remélem, hogy a tudományos munka tovább izmosodik a jövőben. Dr. Ormos Mária A POTE és az Erfurti Orvosi Akadémia Gyümölcsöző kapcsolatok Egy intézmény annál sikeresebben tud bekapcsolódni a nemzetközi tudományos kutatómunkába, minél több’kapcsolat fűzi má$ országok intézményeihez. A Pécsi Orvostudományi Egyetem és az Erfurti Orvosi Akadémia 1963-ban írta alá a barátsági szerződést. Jövőre ünnepük huszonötéves jubileumukat. A közelmúltban dr. Bauer Miklós rektor és dr. Hajnal József egyetemi főtitkár Erfurtban járt. Utazásuk egyik célja <j negyedszázados évforduló eseményeinek a megbeszélése volt. A barátsági szerződés értelmében közös tudományos és kutatómunkát folytatnak különböző témákban, meghívják egymást a konferenciáikra, rendezvényeikre, vendégelőadók és egészségügyi dolgozók keresik fel egymás intézményét, klinikáit. Évenként tizenöt általános orvostanhallgató és öt fogor- voshallqató utazhat Erfurtba illetve Pécsre. Cserélnek kiadványokat, különnyomatokat. Az egyetemi szakszervezeti bizottságok üdülési cserét szerveznek. Rendeznek közös sport- eseményeket. * Az első leírások a XIII. századból származnak, az erfurti kórházról. A mai értelemben vett kórház a XIX. században jött létre. 1910-ben már jelentős számú sebész, fül-orr-qé- qész, szemész, nőqyóqvósz, bőr- és qyermekorvos dolqo- zott Erfurtban. Az Orvosi Akadémia az utóbbi két évtizedben indult intenzív feilődésnek. Nemzetközi színvonalú műszerparkot énítettek ki és úi léte- sítménvekkel bővültek. Ide tartozik többek között a szociális ellátó kombinát, ahol a központi mosodák, a hallaatói és oktatói étterem, a konyha kapott helvet. Az Erfurti Orvosi Akadémia hallgatói harmadévtől tanulnak Erfurtban. Az első két évfolyamot Lipcsében vagy Jénában járják. Évfolyamonként körülbelül száz általános orvos- tanhallgató és nyolcvan fogorvostanhallgató tanul az akadémián. * Dr. Jürgen Schneider docens, az erfurti kórbonctani intézet 'helyettes vezetője szépen beszél magyarul, a hatvanas években Budapesten tanult az orvosi egyetemen. A pécsi kórbonctani intézettel méq Romhányi György profesz- szor igazgatósága idején kezdték el a közös munkát. Kelé- nyi Gábor professzor munka- csoportjával a nyirokcsomókból kiinduló daganatok diagnosztikai eljárásainak, osztályozási módszereinek fejlesztésében munkálkodnak együtt. Közös közleményeket jelentettek meg német, magyar és anqol nyelven. Egyik kiemelkedő rendezvényük volt az erfurti metszetszeminárium. Kétévenként, felváltva Erfurtban és Pécsett, bilaterális intézeti szimpóziumokat rendeznek. — Újfajta besugárzókezelést használunk, amelynek előnye, hogy csökkentek a mellékhatások. A biopsziás vizsgálatok is eredményesek, ma már egyre Tapasztalatcsere. Stephen Andrew Rutt, trestoni kutató két napot töltött május közepén az RKK-ban. Kelet-Euró- pa gazdasági rendszerének regionális és urbanizációs aspektusaival, a regionális tervezés folyamatával és megvalósításával foglalkozik az angol kutató és ebben a témakörben gyűjtött tapasztalatokat Pécsett. Az Eszéki Egyetem Pedagógiai Fakultásának vezetői és oktatói az elmúlt héten jártak tapasztalatcsere-látogatáson a pécsi JPTE Tanárképző Karán. Megtekintették a tanszékeket, ismerkedtek az okkisebb átmérőjű szövetből, egyre több mindent tudunk megállapítani — mondja dr. Jürgen Schneider. Dr. Reinhard Laüterbacher, az erfurti. Szociálhigiénés Intézetből érkezett, a pécsi Társadalomorvostani Intézethez, féléves tanulmányútra. . — Én először 1980-ban jár tam Pécsett, akkor az oktatás módszereket tanulmányoztam Jelenleg két fő területtel fog lalkozom: az ifjúság- és gyér jektív audiometriával kisgyerekek hallását is meg lehet vizsgálni, még alvás közben is. Hasznos a daganatkutatásban, a hallóidegek elváltozására felhívja a figyelmet. Az erfurti kollégák kezdeményezték évekkel ezelőtt az objektív audiometriával foglalkozó nemzetközi BERA szimpózium megrendezését. Az a megtiszteltetés ért bennünket, hogy felkérték a klinikát, mi rendezzük a VI. szimpóziumot 1988-ban. Tartottunk korábban közös előA barátsági megállapodás aláirásánok pillanata 1963-ban. A képen dr. Boros Béla, a POTE rektora (balról) és dr. Harry Güthert, az Erfurti Orvosi Akadémia rektora (jobbról). mek egészségvédelemmel és a preventív kardiológiával. Ez utóbbira az erfurti orvosi akadémia rektorától kaptam megbízást, aki maga is vezető kardiológus. Részt veszünk az ún. MONICA Project-ben, a WHO vezette nemzetközi kezdeményezésben. A program tíz évre szól, most tartunk a felénél. Többezer embert vizsgáltunk meg 18-65 éves korig. Cél, hogy megállapítsuk, mi minden okozza a szívinfarktus, az agyvérzés gyakoriságát. Ez kardiológiai és életmódkutatásbeli feladatot jelent. Nem csupán megfigyelők akarunk lenni, hanem szeretnénk egészségvédő proqramot kidolgozni. Az NDK-ban is meglehetősen magas a szívinfarktus előfordulási aránya, de ritkább mint Magyarországon. A túl zsíros táplálkozás, az erős dohányzás, a stresszhelyzetek megélése mind ismert károsító tényezők, az emberek egy része mégsem veszi komolyan az ajánlott megelőzési módozatokat. * — Az erfurti Fül-Orr-Gége Klinikával a tegszorosabban az objektív audiometria, az objektív hallásvizsgálat-kutatás területén dolgozunk együtt — tájékoztat dr. Pytel József, a POTE Orr-Fűl-G^ge Klinikájának adjunktusa. — A 60-as években az erfurti kollégák a Pécsi Élettani Intézetben jártak tapasztalat- cserén, ott sajátították el a hallásvizsgálati módszert. Nálunk most már az átlagolókomputerrel nyert adatokat a második lépcsőben komputeres analízissel tudjuk kiértékelni. Kellényi Lóránd készülékéhez személyi számítógépet csatlakoztattunk. Ezzel a módszerrel az értékelő orvos szubiektivi- tását ki tudjuk zárni. Az obadásokat konferenciákon és tervezünk együttes publikációkat is. Kiemelkedő a plasztikai sebészetük, ezen a téren is konzultálunk egymással. A POTE I. sz. Belgyógyászati Klinikája és a PAB haemostasis munkacsoportja az erfurti orvosi akadémia véralvadási munkacsoportjával áll kapcsolatban. Évenként munkacsoport- meqbeszélést folytatnak, konferenciákon előadásokkal szerepelnek, közös kutatási területeken dolgoznak. Vizsgálják például a véralvadást gátló antitrombin III-at. A higiénés szempontok kidolgozásában, a fertőtlenítési módszerek korszerűsítésében dr. Málovics Ilona higiénikus főorvossal, az egyetem kórhóz- hiqiénés osztályával tartja a kapcsolatot az erfurti Általános Higiéné Intézet. Az intézet tudományos témája a sterilizálás és fertőtlenítés elméleti és gyakorlati kérdéseinek vizsgálata. Ehhez jól felszerelt laboratóriumokkal és vizsgáló módszerekkel rendelkezik. Az erfurtiak Pécsett, a sterilizálás és fertőtlenítés gyakorlati problémáját tanulmányozzák, esetenként a Pécsett használt fertőtlenítő anyaqokat kontroll vizsgálataikban felhasználják. Erfurtban lehetőséget nyújtanak a pécsieknek laboratóriumi vizsgálatokhoz. Tervezik, hogy közös Vizsgálataikból együttes előadást írnak az 1988-as XI. Nemzetközi Sterilizálási és Desinficiá- lási Kongresszusra. * Az elmondottakkal bepillantást kívántunk nyújtani az eqvüttműködésről, amelyet mindkét intézmény vezetői, munkatársai szeretnének a jövőben is fenntartani és még élénkebbé tenni. B. A. tatói és a tudományos munkával. Megjelent Bihari Ottó akadémikus, a Dunántúli Tudományos Intézet volt igazgatója, egyetemi tanár születésének hatvanötödik évfordulója tiszteletére rendezett emlékülés anyaga. Az Állam-Térkapcsola- tok-Demokrácia című könyv a Regionális Kutatások Központjában illetve a Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, valamint a Művelt Nép Könyvterjesztő Vállalat boltjaiban vásárolható meg. Dr. Vuics Tibor, a JPTE docense a Felsőoktatási Szemlében ismerteti cf földrajz szakos tanárok újfajta továbbképzése első évének1 kedvező tapasztalatait. A szorosan vett szakmai továbbképzés mellett módszertani foglalkozásokat is tartottak. Ismerkedtek a morxiz- mus-leni'nizmus kutatási eredményeivel, neveléstudományi és pszichológiai közérdekű témákkal, játékokkal, számítógépekkel. Elképzeléseik szerint tovább bővítik a szakmai programokat is. H csontok közép-kínai eredetre utalnak Az őshaza nyomában Dr. Kiszel y István, a Magyar Tudományos Akadémia Régészeti Intézetének antropológusa Pécsett járt, és a munkájáról előadást tartott. Az antropológus a csontleletek vizsgálatával támogatja a történészek munkáját. Dr. Ki- szely István évente néhány hónapot együtt dolgozik az egyiptomi ásatásokon, a jeles magyar régészprofesszorral, Kákosi Lászlóval. Pályafutása során nagyon sokat foglalkozott a magyar királysírok és a nádori kripták azonosításával, ismert munkájának, a Föld népei című ötkötetes sorozatának Magyarországon eddig az első három könyve jelent meg. Munkájának baranyai vonatkozása is van, ő végezte el feltárásuk idején a mohátsi csatatér tömegsírjaiban talált csontok antropológiai vizsgálatát. Kutató tevékenysége mellett az Egyesült Államokban és Svédországban oktat egy-egy egyetemen. Mint a magyar történészek legtöbbjét, őt sem hagyja nyugodni népünk történelmének legkorábbi és legnagyobb kérdése: honnan származunk? A Körösi Csorna Bicentená- rium egyik kérdése is ez volt, és itt meg is állapították, hogy az őstörténészek jelenleg nem tudják bizonyosan, hogy hol volt az őshaza. br Keszthelyi István, a neves magyar kelet- és őshazakutatók, Körösi Csorna Sándor, Lóczy Lajos és Stein Aurél nyomában indult el. Tavaly a Pekingi Akadémia támogatta munkáját, az idei útját a japán Körösi Csorna Sándor Társaság finanszírozza. A professzornak már a múlt évi kutatásai is sikeresnek bizonyultak, több tényező azt látszik igazolni, hogy talán ő jár a helyes úton. Míq a Magyarországon feltárt X. századi sírokban talált csontoknak csak 0,6 százalékában fedezték fel az ugorokra valló jellegeket, á vizsgált csontok 46 százalékban viszont a közép-kínai eredetre utalnak. Az innen való származásunkat támaszthatja alá a puli és a tibeti dog, valamint a komondor és dzsungábiai rokonának hasonlósága is. A keleti országban feltárt sírokban a magyarokéhoz hasonló temetkezési szokásokra utaló jeleket is talált a professzor. Ilyenek a rézből készült halotti szemüvegek, a halott szájában a pénz és a sírokban talált lókoponya és csüd. A közép-kínai kutatás érdekes újdonságokat hozott az esetleges hun-magyar rokonság vizsgálatában is. Számos vizsgált templom egyikében 9000 papírtekercset találtak, ezeket most olvassák, bennük sok utalás esik a hunokról. Ezekből és a feltárt hun városokból tudjuk ma már, hogy a hun eredetileg nem nomád nép volt. Míg korábban történészeink csak a hun-avar rokonságot feltételezték, a vizsgált csontok a professzor szerint a hun—avar—magyar folytonosságra vallanak. Az sem kizárt, hogy őseink egykor közös törzsszövetségben éltek a hunokkal. A feltevéseket igazolhatják á japán . Macumoto professzor marker-gén vizsgálatai, ennek azonban még csak részeredményei ismertek. Mindenesetre a hun-magyar rokonság és a közép-kínai eredet elmélete támogatják egymást. A csontok már beszéltek. A továbbiakban nyelvészek, történészek, néprajzosok kutatómunkája támaszthatja alá a feltételezéseket. Mint már említettük, Ki- szely István professzor ez évi kínai útját a japán Körösi Csorna Sándor Társaság támogatja, az általuk felajánlott autóval utazik majd a társaival együtt a magyar régészantropológus. A tervük az, hogy végigjárják Körösi Csorna Sándor útját, de felkeresik azokat a helyeket is, ahová a nagy utazó csak szándékozott elmenni. Ütjukról videofelvételeket és filmet készítenek. Végcéljuk Darjeeling, ahol a legnagyobb magyar kelet-kutató meghalt. Körösi sírjának emlékművét nemrég néhány méterrel odábbhelyez- ték, és a sír felett most egy országút fut. Az utazás végén Kiszely professzor szeretné kiszabadítani méltatlan helyéről jeles honfitársunk hamvait. Kaszás E. Alapítvány a sclerosis multiplex gyógyításának támogatására A sclerosis multiplex kutatásának támogatására, e betegségben szenvedők segítésére alapítványt hoztak létre a székesfehérvári megyei kórház idegosztályának orvosai. A sclerosis multiplex leggyakrabban 20 és 40 éves korban kezdődő, nagyobbrészt nőknél kialakuló, központi idegrendszeri megbetegedés, amely a világ szinte minden országában előfordul. Hazánkban a becslések szerint tízezerre tehető a megbetegedettek száma. A betegség klinikai tünetei változóak. Mivel a betegség oka pontosan még ma sem ismert, az úgynevezett SM alapítvány a befizetett összegekből elsősorban a kutatásokat, az azokhoz szükséges berendezések vásárlását kívánja támogatni, s hozzájárul a betegeknek szóló Rovatszerkesztő: BARLAHIDAI ANDREA HÉTVÉGE Hl 1987. június 6., szombat oktató, felvilágosító anyagok, könyvek kiadásához. A tervek szerint néhány kutatónak, betegnek anyagi segítséget nyújtanak a Nemzetközi Sclerosis Multiplex Társaság tanácskozásain való részvételhez, ahol az orvosok, a betegek és a gondozók együtt vitatják meg a legújabb eredményeket. Az alapítvány kéri magán- személyek és szervezetek támogatását e fiatalokat érintő, s gyakran rokkantsághoz vezető betegség leküzdéséhez. A felajánlásokat a székesfehérvó-' ri OTP-nél nyitott 8193 számú számlára lehet befizetni. e./«i i r.rwi ■
