Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)
1987-06-05 / 153. szám
1987. június 5., péntek Dunántúli napló 3 Megállíthatók a romlás folyamatai Környezetvédelmi világnap . . ■ — * ■ — ■ ■— Az utóbbi évtizedekben egy világméretű probléma kibontakozásának vagyunk tanúi: a természeti környezet egyensúlyának viszonylagos megbomlásáról, a jelen és a jövendő nemzedékeket fenyegető veszélyekről van szó. A föld, a víz, a levegő elszennyeződése, az élővilág és a táj károsodása, a települési környezet minőségének romlása elemi erővel tört a világ legégetőbb problémáinak sorába. —.. . — « ■ Batthyány Kázmér Pécs díszpolgára Az Egyesült Nemzetek Szervezete által 1972. június 5- én, Stockholmban rendezett első környezetvédelmi világkonferencia összegezte a világ környezeti állapotának helyzetét, a tennivalókat. Rámutatott arra, hogy minden állam kormányának kötelessége a környezet megőrzése, fejlesztése, az emberek jólétének és gazdasági fejlődésének előmozdítása. Az ENSZ javaslatára azóta minden év június 5-én megemlékeznek a környezetvédelem fontosságáról, mint az emberiség jelenét-jövőjét, létét befolyásoló fő kérdések egyikéről. Magyarországon a párt-, az állami és társadalmi szervek a környezeti ártalmak elleni védekezés fontosságát, illetve megelőzésük szükségességét időben felismerték. A környezetvédelem szakterületei kezdetben elkülönülten fejlődtek. Az 1960-as évek elején felerősödött a jogi szabályozás a környezet egyes tárgyainak védelme terén. így például törvényt alkottak a földvédelemről, az erdőkről és a vad- gazdálkodásról, a vízügyről, illetőleg törvényerejű rendeletet a természetvédelemről. Átfogó környezetvédelmi tevékenység az 1970-es évektől bontakozott ki. 1975-ben az MSZMP XI. kongresszusán elfogadott programnyilatkozat kimondta: ,,Az állami, a vállalati és a társadalmi szervek, valamint a lakosság összefogásával fokozzuk a természet védelmét. Létrehozzuk a környezetvédelem olyan rendszerét, amely nemcsak a károsodásnak állja útját, hanem a fejlődést is biztosítja." Az országgyűlés 1976. március 19-én megalkotta az emberi környezet védelméről szóló törvényt, amely a környezet természetes és mesterséges elemeit a maguk komplexitásában helyezi jogi védelem alá. így részletesen rendelkezik a föld, a víz, a levegő, az élővilág, a táj és a települési környezet védelméről; a környezetvédelemre vonatkozó előírások megsértése miatti felelősségről; a környezetvédelem irányításáról és szervezetéről. A törvény a környezetvédelem alapvető jogszabálya. A Minisztertanács a környezet- és természetvédelem hatékonyabb összehangolása és ellenőrzése érdekében 1977. október 1-jei hatállyal létrehozta az Országos Környezetés Természetvédelmi Tanácsot (OKTT), valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatalt (OKTH). 1978— 1979-ben megalakultak és megkezdték munkájukat a megyei környezet- és természet- védelmi bizottságok. Működésüket függetlenített környezet- védelmi titkárok segítik. Az OKTH 1979. október 1-jével kialakította területi felügyelő hálózatát, majd 1981. január 1-jétől a Környezetvédelmi Intézetet és annak regionális mérőállomásait. A Minisztertanács 1979-ben meghatározta az emberi környezet védelmével kapcsolatos tevékenységek irányítását, kialakult a feladatok megosztása, elhatárolása és az ehhez igazodó felelősségrendszer. A környezet- és természetvédelemmel összefüggő ágazati és hatósági teendőket a jogszabályokban meghatározott államigazgatási szervek látják el. A Minisztertanács 1980. február 17-én jóváhagyta az Országos Környezetvédelmi Koncepciót és Követelményrendszert. E fontos dokumentum nagy távlatra meghatározza az állami környezetvédelmi politikát, valamint azokat a konkrét célokat, követelményeket és eszközöket, aemlyekkel meg tudjuk őrizni az ember számára nélkülözhetetlen környezeti feltételeket. A koncepció a környezetvédelmi törvény végrehajtásához ad irányelveket. 1980-1982-ben a környezetvédelem egyes részterületeiért felelős országos szervek és a megyei tanácsok is kidolgozták az ezredfordulóig terjedő elgondolásaikat. A környezetvédelmi célkitűzések megvalósítása jelentős költségráfordításokat igényel. Ezért az Állami Tervbizottság 1981. január 1-jével Központi és Tanácsi Környezetvédelmi Alapot hozott létre. Ennek fel- használása elősegíti a szeny- nyezett területeken élő lakosság életkörülményeinek javítását, a környezeti ártalmak megelőzését, a bekövetkezett károk csökkentését, a környezetvédelem egyes feladatainak megoldását. A Környezetvédelmi Alap döntő hányadát a levegőtisztaság-védelemre, a veszélyes hulladékok káros hatásainak csökkentésére, a zaj- és rezgésvédelemre, valamint a védett természeti értékek megőrzésére kell fordítani. Az országgyűlés 1985-ben megalakította a Településfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottságot, ezzel az OKTT működése megszűnt. A Miniszter- tanács 1985-ben növelte az OKTH elnökének jogkörét, kedvezőbb feltételeket teremtve az egységesebb és eredményesebb környezetvédelmi tevékenységhez. Az elmúlt időszakban megtörtént a környezet- védelem több szakágazati tevékenységének szabályozása, illetve a meglévő jogszabályok korszerűsítése (pl. veszélyes hulladékok ártalmatlanítása, természet-, zaj- és rezgésvédelem, vízminőség-, levegőtisztaság-védelem). Ezek alkalmas kereteket adnak a hatósági tevékenységre, de érvényesítésük gazdasági feltételei jelenleg még korlátozottak. A környezetvédelem komplex feladatait első alkalommal a népgazdaság VI. ötéves tervében dolgozták ki átfogóan. A terv az aktív megelőzést, továbbá a termőföld, a víz és a levegő minőségének megóvását, a leginkább szennyezett térségek védelmét helyezte előtérbe. Az országgyűlés nyári ülésszakán várhatóan áttekinti, a környezet- és természetvédelem eredményeit, a feladatokat, valamint az Országos Környezet- és Természetvédelmi Hivatal munkáját. A tapasztalatok és a vizsgálatok azt mutatják, hogy hazánkban a környezet egyes elemeinek kedvező irányú változása mellett a környezet minőségének romlását néhány területen nem sikerült megállítani. Kedvező, hogy folytatódott a meliorációs és rekultivációs tevékenység, nőtt az erdő- és a védett természeti területek nagysága, mérséklődött a termőföldművelés alóli kivonása, felerősödött azonban a talaj fizikai, kémiai károsodása. A vízminőség helyenként javult, de a felszín alatti vizeink — elsősorban a talajvíz —- veszélyeztetettsége tovább növekedett, s ez rontja az egészséges ivóvízellátás feltételeit. A légszennyezés szilárd összetevőinek mennyisége csökkent, a gáznemű anyagok kibocsátása nőtt. Az utóbbi években romlott az erdők egészségi állapota. A veszélyes hulladékok biztonságos kezelését és ártalmatlanítását szolgáló létesítmények megvalósítása csak a kezdeténél tart. Jelentősen fejlődött a települési szilárd hulladékok szervezeti gyűjtése. Emelkedett a környezeti zaj és rezgés mértéke. A környezet növekvő terhelésének egészségügyi következménye és kedvezőtlen gazdasági hatása nálunk is érzékelhető. A környezetvédelem mind nagyobb figyelmet kap a politikai és állami munkában. A gazdálkodó szervezetek lehetőségeikhez mérten gondot fordítanak a követelmények betartása. A VII. ötéves népgazdasági terv kiemelt célként rögzíti a veszélyes hulladékok ártalmatlanításának megoldását, a súlyosan veszélyeztetett térségek, települések légszennyezettségének mérséklését, az ivóvízbázisok fokozott védelmét. A legsürgetőbb feladatok végrehajtására akció- és cselekvési programok készültek. Ezek megvalósításával a környezet állapota egyes területeken számottevően javítható, más helyeken mérséke.lhetők, illetve megállíthatók a romlás folyamatai. Dr. Polgár Antal Baranya Megyei Tanács Környezet- és Természetvédelmi Bizottság titkára Közéletünkben a városok még a reformkorban is alárendelt szerepet játszottak. A vármegye, a feudális nemesség, illetőleg a főnemesség gyakorolta a politikai hatalmat, képezte a társadalom elitjét. Szembenállásuk a városokkal közismert. Megindult azonban a harc a 19. század fordulója körül a polgáriasodásért, a társadalmi berendezkedés átalakításáért. A köztudatban a liberális ellenzék vezérei közül általában Széchenyi István, Batthyány Lajos, Kossuth Lajos neve él, a baranyai érdekeltséggel is rendelkező Batthyány Kázmérról, aki a reformkor utolsó évtizedében a siklósi és a ma Pécshez tartozó üszögi uradalom birtokosa volt, már sokkal kevesebbet tud. Jogos a kérdés tehát, mi késztette Pécs város tanácsát arra, hogy az 1845. október 10-én tartott ülésén Batthyány számára a polgárlevelet felajánlja, illetve Siklósra címezve neki megküldje. A választ Batthyány Kázmér közéleti tevékenységében, politikai állásfoglalásaiban, az átalakulás érdekében végzett gyakorlati megvalósulásban kell keresnünk. Mindezekről azonban közelebbi tudomást is kellett szerezni, személyét közelebbről is meg kellett ismerni, ami a hírközlés akkori fejlettségében nem is volt olyan egyszerű dolog. Batthyány ugyanis nem élt Magyarországon, birtokain csak ritkán jelent meg. Nemzeti érzésének erősödésével azonban nemcsak lélekben, hanem a valóságban is közeledett az országhoz. Az országgyűlés idején 1843-44- ben Pozsonyban, 1845-ben Pesten telepedett le. Nemzeti érzéseiről, politikai magatartásáról információt a város többek között 1845 augusztusában szerezhetett, amikor a Pécsett tartott Magyar Orvosok és Természetvizsgálók VI. Országos Kongresszusán megjelent és elképzeléseit ünnepi beszédében nyilvánosságra hozta. Korának feladatait egy mondatban foglalta össze: ,,Hazánk kifejlődésében iparkodni, a külföld legmíveltebb nemzeteit utolérni, miket azoknál virágozni látunk létesíteni: korunk jellemző bélyege." A részletezésben említi a mezőgazdaságban, a közlekedésben, az iparban és a kereskedelemben tapasztalható élénkülést, a társadalmi élet különböző területein tapasztalható változásokat. Mirídezek alapjá- ként fogta fel a tudomány szerepét. Büszke örömmel üdvözölte a tudomány képviselőit, akik a természet törvényeit kutatják és terjesztik, az ismereteket a nemzet „vérébe öntik." A kongresszus résztvevőit a siklósi várba meg is hívta, ahol további eszmecserére, a nézetek ütköztetésére kerülhetett sor. A polgárságot a Védegylet körüli tevékenysége foglalkoztathatta a legtöbbet, amely országos vezetőségének elnöke, Kossuth igazgatója volt. Miután az uralkodó az 1843-44-es országgyűlésen a liberális ellenzék kezdeményezte, a magyar ipart védő vámrendszert nem volt hajlandó létrehozni, kénytelenek voltak a harcot társadalmi útra terelni. A létrehozott egyesületi rendszer tagjai vállalták, hogy hat éven keresztül csak hazai ipartermékeket vásárolnak. A megnövekedett kereslettől várták a fellendülést, a verseny- képesség kialakítását. Baranyában Pécsett és Siklóson alakult egy-egy helyi egyesület, amelynek titkára is egyik alkalmazottja lett. A pécsi Madarász-féle vasgyár működését részvényvásárlással támogatta. Minden bizonnyal értesült a város Batthyányinak az 1843-44-es országgyűlés főrendi tábláján, a szabad királyi városok érdekei mellett történő felszólalásáról is, melyekben e városok jogainak kiszéles.tését, az országgyűlésen történő nagyobb képviseletét követelte. A tanácsülésen hozott határozat indoklásában ezek az elemek azonosíthatók. A korábban feltett kérdésre a választ benne meg is találhatjuk: „A honi ipar, gazdaság, és ezekkel járó közbol- dogság előmozdításában bebizonyított fáradhatatlan munkássága, a polyáriaso- dás, és nemzeti életünk kifejtésében kitüntetett férfias, és sikeres törekvése, honunk serdülő intézeteire nagylelkűig, és önzés nélkül szánt tetemes áldozatai . . ." azok, amelyek személye iránt az érdeklődést felkeltették. Hála, rokonszenv és együttérzés, ami a polgárlevél adományozásához vezetett. Batthyány válaszleveléből a kitörő öröm sugárzik. Rávilágít az arisztokrácia és a polgárság között húzódó mély szakadékra, melyet neki sikerült átlépnie. Aki „az aris- tocratai rangkórság ködeiből, mint egy kopár bércztetőn ülő fellegköpenyegből, le- szállva, azon termékeny sík mezőre lép, hol a középosztály becsületes munkásságának duss gyümölcsei érnek, s a polgári erények szép koszorúja díszlik, ez úgy látszó leszállás által nemcsak nem veszt abból, mi ép keblű ember előtt a büszkeség méltó tárgya, sőt nyer, mert a nagyobb számba olvadva e csatlakozás által előre halad s gyarapodik tetterőben, díszben, s önérzetben." Füzes Miklós Cseri László felvétele „H színes ablakok a keduenceim" Az üveg művésze Az olyan embereknek, akik kedvelik az üvegből készült szép dolgokat, nagyon is ismerősen cseng Szabó Erzsébet neve. Az üvegtervező művésznő alkotásai kelendő portékái a Képcsarnoknak és az iparművészeti boltoknak, de több pécsi intézményben — mint például a Martyn Ferenc Múzeumban és a Baranya Megyei Könyvtárban — is láthatók nagyobb munkái. Két éve gyűjteményes kiállítását mutatta be a Pécsi Galéria. Az első Pécsre készült munkája a Hunyadi úti házasságkötő terem csillára volt.- Ez a darab egy életre szóló barátságot is hozott nekem. A csillárt látva vette fel velem a kapcsolatot Martyn Ferenc festőművész, és röviddel első találkozásunk után arra az elhatározásra jutottunk, 'hogy munkái 'közül, amelyek alkalmasak arra, megpróbáljuk átvinni üvegre. Ettől kezdve rengeteget dolgoztunk együtt Pécsen és itt az én budapesti műtermemben is. Mar- tyn Ferenc az elkészült darabok elhelyezésében is segíteni tudott — beszélt kettőjük kapcsolatáról Szabó Erzsébet. Legutóbbi nagyobb munkája is egy Martyn-kép volt. Néhány hete helyezték el Pécsett a Váradi Antal utcai házasságkötő terem bejáratával szemben az elkészült nagy ólomüveg ablakot, a műnek a címe Hálók.- Ahogy <3 szerelem és az emberi kapcsolatok szövődnek, valami ilyesmi elevenedik meg ezen a képen is. Az ilyen színes ablakok egyébként is a kedvenceim. Egy váza, egy lámpa vagy egy csillár maximum 10—20 évre szól, az ólomüveg ablak azonban évszázadokig a helyén maradhat. A művésznő budapesti műtermében bármerre néz az ember, szinte csak üveget látni. Készülő és befejezett darabok, mind az ő keze nyomát viselik, talán csak néhány régi üvegtárgy a kivétel, ezek egy gyűjtemény darabjai. — Az üveg csodálatos ha elkészül; de addig rengeteg munka van vele. Együtt kell élni vele, akkor kicsit az ember maga is benne lesz minden egyes darabban — magyarázta Szabó Erzsébet. Ezután a jövő munkáiról beszélt még a művésznő. Ólomüvegből szeretné megmintázni Martyn Ferenc Ir király című képét, jövőre pedig nagy kiállítást tervez a Műcsarnokban. Az írással sem szakított Szabó Erzsébet, a magyar üvegművészettel foglalkozó könyvén dolgozik. Első könyve, a Kézi gyártású finomüvegek .megjelenése után nívódijat kapott és az év legszebb könyvének választották. Kaszás E. Pécsett, a Váradi Antal utcai házasságkötő teremben látható a Szabó Erzsébet készítette üvegablak
