Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)

1987-06-29 / 177. szám

Dunántúli napló 3 1987. június 29., hétfő Tudományos ülés Pécsett A koraszülések számának csökkentése, a koraszülés megelőzése, az éretlen újszü­löttek, koraszülöttek széles körű ellátása, a íejlödési za­varok felismerése, gyógyítá­suk módjai - néhány téma­kör arról a kétnapos tudomá­nyos ülésről, amely szomba­ton fejeződött be a POTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikáján. A Magyar- Nőor­vos Társaság és a Magyar Gyermekorvosok Társasága perinatológiai szekciója ren­dezte az ülést, melyen két­százan vettek részt az ország különböző városaiból. Százöt előadást jelentettek be, ke­rékasztal megbeszélést, vitá­kat tartottak. Módszerekről, próbálkozásokról, eredmények- számoltak be. A perinatológiai szekció elnöke, dr. Csaba Imre egye* térni tanár, a POTE Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájá­nak igazgatója. Hogyan lát­ja a perinatológia helyzetét Magyarországon? — A perinatális 1 intenzív centrumok létrehozása a het­venes években nagy előrelé­pést jelentett. A központokat korszerű műszerekkel szerel­ték főt, fellendült a tudomá­nyos kutatás. Jelentőén csök­kent Magyarországon a cse­csemőhalandóság és mérsé­kelten a koraszülések száma. Néhány év óta viszont kicsit egyhelyben állunk. Lassan amortizálódnak a műszerpar­kok is, felfrissítésükre gon­dolni kell. A koraszülöttek el­látása igen széles körű, kü­lönböző, az adaptációjukat elősegítő módszereket dolgoz­tak ki és kutatják a továb­biakban is. Ilyen például a szemfenéki elváltozások ki­alakulása mechanizmusának megismerése, megelőzése vagy az idegrendszeri fej­lődési zavarok felismerése, nyomonkövetésí, gyógyítása. A koraszülések esetében a szülés befejezésének módja is fontos, gondolok itt a ná­lunk sikeresen alkalmazott korporális (hosszanti irányú) császármetszésre.- Melyek a koraszülést előidéző tényezők?- Igen összetettek, csak a legfontosabbakat emelném ki. A szociális körülmények, a korábbi terhességmegszakí­tások, az anya életmódja, is­kolai végzettsége, életkora, munkahelyi, otthoni elfoglalt­sága idetartoznak például. Itt is hiányoznak az együttélő nagycsaládok, ahol a terhes nőt mentesítik a háztartási munkák egy része alól, ahol segítenek a gyerekek ellátá­sában. Javítani kell a terhes­ségi tanácsadások, gondozá­sok hatékonyságát és a peri­natális centrumok, kórházak, klinikák felszereltségét. B. A. Rendőrtiszt­avatás A szülők, a hozzátartozók részvételével rendőrtiszt-avató ünnepséget tartottak szomba­ton Budapesten. A Rendőrtiszti Főiskola mintegy 200 végzős hallgatóját —, akik közül 20- an kitűnő, 24-en pedig jeles eredménnyel fejezték be ta­nulmányaikat —, ünnepélyes eskütételük alkalmából Péter János rendőr vezérőrnagy, bel­ügyminiszter-helyettes ' köszön­tötte. Avatóbeszédében emlékezte­tett arra, hogy a kibocsátó ünnepség jelentős esemény a fegyveres testületek életében. A büntetésvégrehajtás, a rend­őrség és a határőrség sorai­ba lépő fiatal tisztek az is­kolából kikerülve naprakész szakmai ismeretekkel, magas­fokú hivatástudattal és poli­tikai elkötelezettséggel kezdik meg szolgálatukat. Mk:i- fenyegető ■ BI ZSijjÜ Csak átmeneti megélhetést biztosít A közhasznú munkavégzés - meghatározott illőre Valójában még csak most ismerkedünk a tavaly szeptem­berben életbe lépett elhelyez­kedési támogatás rendszerével, s most július 1-jével máris újabb fogalommal, a közhasz­nú munkavégzéssel kell meg­barátkoznunk. Mit jelent a közhasznú mun­kavégzés? Dr. Kamarás Károly, a Baranya Megyei Tanács mun­kaügyi osztályvezetője elöljá­róban egy máris lábrakapott tévhitet igyekszik eloszlatni: semmi esetre sem kényszer- munkát. Még csak nem is olyasmit, ami a harmincas években járta, hogy állásta­lan diplomások végeztek al­kalmi kommunális ' munkát a megélhetésért — ha ugyan hoz­zájutottak ilyen zsíros állás­hoz. Először is lehetőség, hogy ne hivatkozhasson senki arra: azért nem tud elhelyezkedni, mert nincs munkalehetősége, így a közhasznú munkavégzés — remélhetőleg — eszköze le­het a közveszélyes munkakerü­lés megelőzésének. Azoknak, akik átmenetileg nem tudnak elhelyezkedni, meghatározott időre munkale­hetőséget biztosít ez az intéz­mény. Májusban megkezdődött a felmérés az öt városban (Pécs, Komló, Mohács, Siklós, Szigetvár) és vonzáskörzeté­ben, hogy az adott területeken milyen munkákra van igény, hány embert igényelnek (szak­képzettet és szakképzetlent), illetve melyek azok a munkák, melyekre szüksége lenne, de eddig munkaerő hiány vagy kapacitás szűkösség miatt azt nem tudták elvégez(tet)ni. A férleértések elkerülése miatt érdemes tisztázni, hogy a közhasznú munka azokra vo­natkozik, akiknek egyénileg mondtak fel vagy önmaguk váltak meg a korábbi munka­helyüktől és jelenleg munka- nélküliek, azaz valamilyen ok­ból nem tudnak elhelyezkedni. Itt érdemes és szükséges visz- szakanyarodni az elhelyezke­dési támogatós intézményé­hez: más eljárással történik az elhelyezése a szervezett leépí­téssel felmondott munkaerő­nek, ha 10 vagy annál több dolgozónak az adott cégnél egyszerre mondanak fel gaz­daságtalan tevékenység meg­szüntetése vagy szerkezetváltás miatt. Az ő esetükben érvé­nyes az egyéves „védettség", ez alatt a dolgozók 6 hóna­pig megkapják a meghosszab­bított felmondási időt és utá­na kaphatnak újabb 6 hónap­ra elhelyezkedési támogatást. Tehát az öt városban működő munkaügyi szolgáltató iroda egy éven belül igyekszik szá­mukra munkahelyet biztosítani. A július 1-jével életbe lépő újabb intézmény, a közhasz­nú munkavégzés viszont csak átmeneti megoldást jelent(het), hisz a munkaügyi szolgáltató irodák által biztosított munka- lehetőség meghatározott időre szól, az elképzelések szerint ez kéthónapos munkaviszonyt je­lent, de meg is hosszabbítha­tó. Végérvényesen akkor is csak átmeneti megoldás. S hogy ez a létbizonytalanság ne véglegesüljön, a munkaügyi szolgáltató irodák közben is segítik a munkanélkülieket vég­leges álláshoz jutni. Igaz, ket­tőn áll a vásár. A közhasznú munkavégzés­ben résztvevők mennyit keres­nek? Annyit, amennyit (Pécsett a Köztisztasági és Parképítő, városokban a városgazdálko­dási) vállalatok és költségve­tési üzemek az adott munka­körben a saját dolgozóinak fi­zetnek. Az elvégzett munka 70 százalékát az állam, a 30 szá­zalékát pedig oz adott tanács állja. Így ugyan olcsón jut­nak munkaerőhöz a tanácsok, de a 30 százalékos fedezeti rész előteremtése sem minden esetben könnyű. A lista készül, hogy világos legyen a kép: kik azok, akik­nek tartós elhelyezkedési gond­jai vannak, nem tudnak vagy egyáltalán nem is akarnak el­helyezkedni. M. L. Baján, Kalocsán, Hajóson, Nagybaracskán Duna menti folklórfesztivál kilencedszer Kilencedik alkalommal ren­dezik meg július 15-19. kö­zött Kalocsán, Baján, Hajóson és Nagybaracskán a mindig tízezres tömegeket vonzó Duna menti lolklórfesztivált. A rendezvénysorozat július 15-én, délután 12 hazai és négy külföldi (török, csehszlo­vák, szovjet és portugál) folklór táncegyüttes látványos fölvo- nulósával, majd este ünnepé­lyes nyitóműsorral kezdődik Kalocsán. További napokon bemutató programok: 18-án, este gálaest zajlik, díjátadá­sokkal, Bács megye székhelyén. Baján, a fő eseményt jú­lius 17-én, a külföldi és ma­gyar együttesek fölvonulása vezeti be. Este 8-kor a tánc- együttesek bemutatkoznak a szabadtéri színpadon. Másnap, szombaton népművészeti kira­kodóvásár, népzenei találko­zó, népi játékok készítése, es­te népzenei bemutató műsor zárja a programsorozatot. Ha­sonló folklórbemutatók zajlanak e napokban Hajóson és Nagy­baracskán is. Csergét szőnek a Bács-Kiskun megyei Garán Hagyományébresztő vagy gazdasági megfontolás? Ha egy mai fiatalnak azt mondják, hogy cserge, bizo­nyára azt sem tudja, hogy eszik-e vagy' isszák. Esetleg arra gondol, hogy állat, mely rokona a zergének, vagy fa, a cserfának a csemetéje. Pedig egyik sem, ezen felül pedig nem eszik, különösképpen pe­dig nem isszák. Viszont taka­rózni kiválóan lehet vele, é? ez a székely szőttes jó minő­ségű padlószőnyeg, faliszőnyeg és ágyterítő is lehet. Mindezt a Bács-Kiskun me­gyei Gora községben tudhat­tuk meg, ahol a cserge szó jelentése bizonyára a fiatalab­baknak sem jelent komolyabb fejtörést. A falu lakosságának egy részét kitevő Székelyföld ről elszármazottak ugyanis magukkal hozták a csergeké szítés minden osínját-bínját, valamint szövőszékeiket is. En­nek ellenére csergével még­sem foglalkoztak az utóbbi két-három évtizedben. Leg­alábbis mostanáig. A hírek szerint ugyanis Garán. a he­lyi Vörös Csillag Termelőszö­vetkezet irányításával újra foly­tathatják ősi mesterségüket. Hagyományébresztő szán­dékok, vagy a tsz juhászati ágazatának gazdaságosabbá tételének terve állnak-e a dön­tés hátterében, arról Hajzer Jenőt, a szövetkezet ipari ága zatának vezetőjét kérdeztük meg. Mint kiderült, a ketrő nem zárja ki egymást. — Termelőszövetkezetünkben és o községben nagy hagyo­mányai vannak a juhászainak. A háztáji ‘gazdaságokban je­lenleg 800, szövetkezetünkben pedig 4000 a juhok száma. Tavaly növeltük az állományt, így ki tudjuk használni legelő­területeinket és a juhágazat közgazdasági megítélésének javulása is döntésünk mellett szólt. A csergekészítés persze csak az egyik terület. A juho­kat fejjük is, a tejből sajtot és túrót készítünk. Saját vágó- hidunkon megkezdtük az álla­tok vágását, húsuk a környező boltokba, bőrük a bőrfeldol­gozónkba kerül. A durvább minőségű cigálya- és racka-j gyapjú értékesebbé tétele ér­dekében határoztuk el a cser ge és egyéb székely szőttesek készítésének beindítását. Ter­vezzük egy négy-öt szövőszé­kes kisüzem kialakítását, s ha: elég gyapjúnk lesz, a házi, bedolgozói rendszert Is beve­zetjük. A csergekészítéshez értő, zömében nyugdíjas asszonyok szívesen vették a számukra plusz jövedelemszerzést is biz­tosító hagyományébresztő el­képzelést. Sokuk személyesen ment az elnökhöz: ha beindul, az üzem, rájuk lehet számítani. Hajzer Jenő elnök elmondása szerint néhányon mégis legyin­tettek az ötletre. Csergét ma? Kinek, minek? Ám az ágazat minden részterületre kiterjedő jövedelemteremtő elképzelé­seit vizsgálva úgy tűnik, hogy a jövő a csergekészítés mel­lett kiállókat igazolja. A kör­nyéken például nagy számban élnek németajkúak. A hozzájuk érkező nyugatnémet vendégek keresik a természetes alap­anyagú szőtteseket. S a vál­lalkozás mellett szól az asz- szonyok lelkesedése is. Közülük Barty Mártonnét ke­restük meg. Szívesen rögtön­zött nekünk bemutatót szövő­székén a szőtteskészítésből. El­mondta, hogy otthon szívesen bekapcsolódna a cseigekészí- tésbe. Az üzembe járást mór nem tudná vállalni. — De az nagy munka lesz ám — magyarázza. — A gyap­jút mosni kell, kártolni, fonni és csak utána jön a szövés. És az sem mindegy, hogy mi­lyen vastagságúra kell szőni. De ha egészség lesz, akkor menni fog. Kép és szöveg: Balog Nándor 1 A ivónál uegen a Tourinform Halló, itt Magyarország! Budapest, Sütő utca 2. A Tourinform új irodája külső­leg ' olyan, mint bármelyik idegenforgalmi hivatal, vagy utazási iroda. A pult mögött csinos hölgyek, rengeteg magyar és más nyelvű pros­pektus, térkép. Az üvegka­litkákban szótárak, telefonok és színes monitorok. A Tourinform számítógépe 15 témában sorolva tartja nyilván a legfontosabb ide­genforgalmi információkat. Év végére -, amikor befeje­ződik a programozás — mintegy 100 ezer adat kerül gépbe. Ez lesz a nemzeti idegenforgalmi információs központ lelke, amely a ter­vek szerint hamarosan kap­csolódik más, külföldi köz­pontokhoz, például az NSZK- ban működő Bildschirmtext- hez és a hollandiai Viditel számítógépes rendszerhez.- A számítógépes adat­bank nyilvántartja az ország valamennyi idegenforgalmi értékét — tájékoztat Padányi Ágnes, a Tourinform vezető­je. - Segítségével többek között ki tudjuk választani □ múzeumok állandó kiállítása­it jellegük szerint. Ha va­laki például arra kíváncsi, hol van fotókiállítás, vagy Munkácsy-képeket, ásványo­kat szeretne látni közelebb­ről, esetleg műemlék-könyv­tárakat keres, a gép segít­ségével könnyen választ ad­hatunk. A Tourinform kapcsolatot tart valamennyi közönség- szolgálattal. A közlekedési információkat az Útinformtól, a Fővinformtól, és a MÁV- informtól kapja, a határállo­mások várható forgalmát' a Határőrség Országos Pa­rancsnoksága, az érvényes devizaárfolyamot a Magyar Nemzeti Bank jelzi. A Me­teorológiai Intézet naponta háromszor közöl körképet az európai és hazai időjárás­ról. öt és fél év alatt a 179-800-as telefonszámon félmillió kérdésre adtak vá­laszt. A hívások egy része határainkon túlról érkezett. Londonból, Párizsból, Drez­dából, Stockholmból kértek segítséget magyarországi programok összeállitásához, a megfelelő szálloda kivá­lasztásához, a vám-, deviza- és vízumügyekben való el­igazodáshoz. — Három éve egy szép nyári napon egy izgatott női hang telefonál. - meséli Padányi Ágnes. — Azt kér­dezte, hol lehet — lehetőleg minél gyorsabban — vőle­gényruhát kölcsönözni. Ter­mészetesen megmondtuk, mire a hölgy megnyugodott és letette a kagylót. Egy másik külföldi vacsorapart­nert keresett, megint más állatpreparátort. Kíváncsiságban persze a magyarok sem maradtak le. Megkérdezték, melyik francia kempingben lehet lengyel gázpalackot tölteni, milyen pénzérmékkel működnek a nyugat-európai csomagmeg­őrzők, részt vehet-e magyar állampolgár a szaharai autó- rallyn. A többség persze - jóval egyszerűbb dolgokról kért és kérhet tájékoztatót. A Tourin- formnál most már nemcsak a telefonon, de a helyszínen, az új irodában érdeklődők­nek is szívesen elmondják, hol, milyen komolyzenei programok vannak, hova le­het színházba menni. Taná­csot adnak a programok ösz- szeállításához, segítségükkel több mint 50 utazási iroda ajánlatai közül lehet válasz­tani, De ha valakit netán a hazai vadrezervátumok, a védett madárteleoek, vagy a balatoni halfajták érdekel­nek, arról is kaphat vá­laszt. Ferenci Demeter Újra szövőszékhez ülnek a székely asszonyok

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom