Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)
1987-06-27 / 175. szám
Zárszámadás után, félidős értékelés előtt Számadás a városról Gazdaságunk helyzetét a széles közvélemény nagy érdeklődéssel kíséri, a téma politikai és gazdasági jelentősége -az utóbbi hónapokban nyilvánvalóvá vált. Országos, területi és helyi szinten egymást követően készülnek a helyzetértékelések és nyilvánosságot látnak a jobbítást szolgáló programok. Városi szinten hasonló a helyzet: túl vagyunk az 1986. évi zárszámadáson, ma már viszonylag jól körvonalazhatóak az 1987. évben várható eredmények, s rövidesen hozzá kell kezdeni az 1988. évi tervező- munkához. Indokolt tehát, hogy egy nagyobb időszakot összegzetten értékeljünk. Röviden oz elmúlt évről Hol vagyunk már az 1986. évtől? Első hallásra jogosnak tűnő kérdés. Mélyebben vizsgálva viszont azt kell mondani, hogy még nem léptük túl az elmúlt évet: egyik oldalon velünk élnek, s körülményeinket javítják a megvalósult programok, másik oldalon viszont érzékelhetőek a gazdálkodás — vártnál tartósabb - feszültségei. Az 1986. év Pécs város szempontjából az úgynevezett ,,já évjáratú” évek közé tartozik: a város mennyiségében számottevő új létesítménnyel gyarapodott, a várospolitikába^ pedig felerősödtek a minőségi átalakulás jellemzői. Ez utóbbiak közül külön kiemelendő a városon belüli terüT leti arányváltás, az esztétiku- sabb városkép kibontakozása, valamint a lakosság tenniaka- rása saját körülményei javulása és a város fejlődése érdekében. A város fejlődésének pénzügyi jellemzőit vizsgálva, megy állapítható, hogy Pécs Megyei Város Tanácsa az 1986. évben 2 milliárd 831 millió lonnttal gazdálkodott, összesített adatok szerint ez alig 2 százalékkal marad el a tervezettől, de a bevételek belső struktúrája már jelentős eltéréseket takar: az intézmények gazdálkodási bevételei 18 millió forinttal, a termelő szervezetek szabályozás szerinti befizetései ^8 millió forinttal, a közös beruházásokra ígért pénzátadásai pedig 66 millió forinttal maradtak el az év elején számításba vett értéktől, miközben az állami támogatás és a felsőbb tanácsi juttatás megközelítően a tervezett szinten alakult. Ilyen körülmények között óriási jelentőségű (hiánypótló) volt, hogy a lakossági út- é$ közműfejlesztési hozzájárulások, valamint az önkéntes munkaakciók a vártnál is jobban sikerültek. A rendelkezésre álló bevételek felhasználása többféle csoportosítás szerint vizsgálható: tevékenységi jelleg ágazati struktúra, egyéb szempontok alapján. Vegyük ezeket is sorra. A város 1986. évi kiadásai- a zárszámadás pillanatában- 2 milliárd 699 millió forin'] tényleges felhasználást mutatnak. A felhasználás jellege alapján a kiadások megközelítőleg 52 százaléka a meglévő intézmények működtetését- tehát az ellátási színvonal megőrzését — szolgálta, nagyjavításra és állagmegóvásra használtuk erőforrásaink 17 százalékát, míg a beruházási és egyéb fejlesztési feladatra 30 százalék jutott. A számok; önmagukban keveset mutatnak, ezért jelezni szükséges, hogy az egységes pénzalapon belül nőtt az intézmények működtetésére és a felújításokra fordított hányad, miközben a beruházási ütem a korábbi évekhez viszonyítottan mérséklődött. A kiadások ágazati megoszlását vizsgálva megállapítható, hogy változatlanul első helyen áll a lakáságazat: területelőkészítésre, építésre, felújításrd és a rászorultak támogatására fordítottuk az egységes pénz* alap — tehát a 2 milliárd 699 millió forint — több mint felét. Ezt követi 20 százalékod meghaladó arányban a kulturális ágazat, ezen belül az oktatás, közművelődés és a sport tevékenység finanszírozása. Az egészségügyi ágazat részesedése megközelítően 15 százalék, ami a korábbi évekhez képest kismértékű elmozdulást jelez. A közölt adaktokbój — kis számítással — rögtön kikövetkeztethető, hogy az egyéb jellegű — városüzemeltetést közvetlenül szolgáló — kommunális feladatokra (víz- és szennyvízcsatorna fejlesztése, szállítás és hírközlés, kereskedelem és egyéb tevékenységek finanszírozására) összességében alig 15 százalékos hányad jut. A bevételi és kiadási számok összehasonlításából úgyf tűnik, hogy a város kisebb maradvánnyal zárta az évet, ám ha figyelembe vesszük az áthúzódó fizetési kötelezettségeket és a folyamatos finanszírozási feladatokat, valamint azt, hogy a maradványok jelentős része önállóan gazdálkodó intézményeknél mutatkozik, akkor megállapítható, hogy nincs valóságosan mobilizálható tartalék forrás. A tanácsi gazdálkodás kiadásai — mind naturáliában, mind belső tartalmában — visszahozták az éves terv törekvéseit: kiemelt figyelmet kapott a lakásprogram, folytatódott a történeti belváros rehabilitációja, s mindemellett kiegészítő támogatásokkal ösztönöztük a magánerős fejlesztéseket (lakás, közmű, egyéb). A beruházási tevékenység eredményeként gyarapodtunk gyermekintézményekben (többek között 40 férőhelyes bölcsőde, 75 férőhelyes óvoda), javult az általános iskolai tantermi helyzet (20 osztályterem) és 4 tanteremmel bővült a középiskolai oktatás. Jelentősen túlteljesült a lakásprogram: 1540 új lakás épült, több mini 800 lakás felújítása fejeződött be, s az építések és felújítások, valamint a lépcsőzetes lakás- gazdálkodás eredményeként három és félezer család került; jobb körülmények közé. Lakásgazdálkodási szempontból az elmúlt év az úgynevezett 3 éves program záró éve volt, mely eredményeként első lakáshoz jutottak az 1983. év' előtti igényléssel rendelkező többgyermekes családok és fiatal házaspárok. Ennek ellenére a város legfeszítőbb kérdései közé tartozik a lakásellá-1 tás, amit röviden úgy lehetne jellemezni, hogy változatlan építési ütem és a növekvő támogatások ellenére — egyes rétegeknél — romlottak a lakáshoz jutás feltételei. A tervezettet meghaladóan javult a közműellátás: bővült a vízhálózat, s jelentősen fejlődött a közcsatorna és gáz-; hálózat. Az eredményekben óriási jelentősége van a lakossági társulásoknak, melyet példáz, hogy a hagyományosan jól működő viztársulások mellett 11 ezer méter gázvezeték, 3 ezer méter szennyvíz- csatorna és közel 10 ezer négyzetméter út és járda épült a lakosság közvetlen anyagi részvételével. A történelmi belváros rehabilitációs folyamatában az 1986. évhez kötődik a megújult Kamaraszínház átadása, a Széchenyi téri közvilógitós rekonstrukciója, a belvárost elkerülő úthálózat továbbépítő. se, a sétatéri Ókeresztény Mauzóleum átadása, s amire mindannyian büszkék lehetünk, a Hild-érem elnyerése. Nem lenne teljes a kép, hc^ nem szólnánk a hiányosságokról. A bevételek elmaradása jelzi a gazdaság jövedelem termelő képességének problémáit, még mindig nem kielégítő a beruházási és rekonstrukciós munkálatok koordináltsága, egyre feszítőbb gond a köztisz-^ tasági helyzet alakulása, széles körben érezhető a környezeti ártalmak növekedése (levegő- szennyezés, pernyeelhelyezés, zajszint alakulása), valamint a kommunális vállalatok működési zavarai. E gondok ma ií aktuálisak, megoldásuk folya-; matos feladatot jelent. Az évindítás tapasztalatai Az 1987. év — várospolitikai szempontból *— az új1 programok indításának időszaka. Várostörténeti szempontból is jelentős lépés a nagyárpádi és a patacsi városrész fejlesztésének indítása, a nagyszínházi rekonstrukció megkezdése, az új szennyvíztisztító építése, valamint a meszesi gázhálózat fejlesztésének indítása. Talán nem árt felidézni ez évre vállalt főbb céljainkat: az ellátás kialakult színvonalának védelme, a lakásépítés területi és közművi feltételeinek megteremtése, a lakossági programok (társulások) ösztönző támogatása, a köztisztasági helyzet javítása, valamint a peremterületi lakosság életkörülményeinek kedvező változtatása. Természetesen a megoldásra váró feladatok köre ennél lényegesen bővebb, de a rendelkezésre álló keretek szigorú sorolást igényelnek. Az év egészében jól indult, s ma már láthatóak a kiemelt célok megvalósulásának konkrét jelei (pl. lakásáladások időarányosnál kedvezőbb alakulása, újonnan indult társulások, nagyárpádi területelőkészítés, víztározók üzembe helyezése, közintézmények re-l konstrukciója, egyebek). Mindemellett régóta esedékes programok megvalósulását jelzik a város széles területét) érintő közműrekonstrukciók (postai hálózatépítés, gázvezeték cseréje, Tettye-patak elvezetése, szennyvíz-csatorna korszerűsítése), amelyek ugyan átmenetileg nehezítik a közlekedést, de amelyek nélkül az ellátási körülmények lényeges és tartós javítása nem biztosítható. A városfejlődés egyértelműen kedvező, illetve ellentmondásosan minősíthető tendenciái mellett felismerhetőek oz 1987. év korábbinál komolyabb gazdálkodási feszültségei. Ennek okai sokrétűek, de talán két tényező mégis kiemelheiő: — egyik oldalon gondot jelent, hogy a gazdaság fejlesztésének 1986. évi tényszámai (szabadjon utalni a zárszámadás adataira) számottevően eltérnek aZ 1987. évi terv ki-, dolgozása során feltételezett helyzettől; — másik oldalon növekvő gond, hogy az 1987. évi első öt hónap eredményei (vállalati befizetések, illetve állami juttatások alapján) jelentősen el-i maradnak az időarányostól. A városi szintű számítások — összességében — az 1987. évi tanácsi tervhez képest 82—• 83 millió forint értékű bevételelmaradást jeleznek — természetszerű, hogy a fizetésképtelenség elkerülése érdekében ilyen mértékben kell korrigálni a kiadási programokat is. Arányaiban ez a változás nem túlzottan jelentős (az egységes pénzalap 3 százalékáról van szó), de ha figyelembe vesszük a folyamatban levő programok befejezésének költségigényét, az éves szinten vált Iáit kiemelt célokat, a kötött (támogatás jellegű) előirányzatokat, számolunk a városüzemeltetés növekvő költségeivel, úgy — családi háztartáshoz hasonlóan — rögtön érzékelhető az „új egyensúly” meg^ teremtésének valamennyi gondja. Tanácsunk — a kialakult helyzetet felelősen mérlegelvé — úgy foglalt állást, hogy a} 1987. évre vállalt kiemelt cé- lók megtartása, s az 1988. év műszaki és pénzügyi megalapozása érdekében átmenetileg mérsékli az állami lakásépítésre fordított kiadásokat, csökkenti a kommunális szerveze, tek működéséhez adott támogatásokat, s szigorítja a tanácsi szervezetek belső gazdálkodását. A megszorító intézkedések mellett olyanok is születtek, amelyek a várospolitika élénkítését, illetve az elhatározott programok gyorsítását szolgálják. jgy többek között a tervezettnél szélesebb körben indokolt gondoskodni a lakásépítés területi és közmű feltételeiről. Növelni kell a magánerős programok (lakásépítés, közmű társulások) tanácsi támogatását, gyorsítani szükséges a belvárost elkerülő úthálózat építését, s élőié kell, hozni a város biztonságos ellátását szolgáló víztározók tervezését, illetve építését. További teendőink Az első 5 hónap adataiból még nem lehet messzemenő következtetéseket levonni, de a felismert tendenciákat nem szabad figyelmen kívül hagyni. Látni kell, hogy ez az év még nincs a kezünkben, illetve ez évi eredményeink meghatározzák az 1988. év indításának feltételeit. Figyelemmel kell kísérni a termelőüze-; mek jövedelmezőségének alakulását, törekedni kell a kölcsönös érdekeltségen alapuló együttműködések szélesítésére, a városért végzett közhasznú munka növelésére. Közös felelősségünk, hogy a kialakult helyzetet reálisan értékeljük, a körülmények változását pedig olyan feltételként kezeljük, amely nemcsak korlátozza, hanem — közös gondolkodással — segítheti is a legfontosabb feladatok megoldását. Piti Zoltán A megszépült Aradi vértanúk útja egy részlete Fotó: Läufer L. Július 1-jétől minden megyében Gazdasági Rendészet Áz eredményesség mércéje Mi lesz az adórendszer reformja után? Két éve alakult meg pé-i esi székhellyel a Baranya Megyei Rendőr-főkapitányság gazdasági rendészete, Tolna és Fejér megyére is kiterjedő illetékességgel. Alapvető feladata a gazdálkodás és a fogyasztás területén jelentkező korrupciós, fogyasztói érdekeket sértő, spekulatív magatartások elleni támadólagos fellépés volt. Ennek a két évnek a megközelítő statisztikája: csaknem 80 büntetőeljárás, kezdeményezése, közel 230 lakossági bejelentés, félszáz vádemelés, 39 jogerős bírói ítélet. S az ismertté vált bűn- cselekmények széles skálája a veszteségestől és az üzérkedéstől kezdve az árdrágításon és a hamis termékjelzésen keresztül a sikkasztásig és a hűtlen kezelésig. — Mindezeken túl —■ mondja Kertész János rendőr őrnagy, a Gazdasági Rendészet vezetője —, a két év nagyon sok tapasztalatot adott. Felfigyeltünk jó néhány olyan tendenciára, amelyek a bűnmegelőzési és felderítési munkában jól alkalmazhatók. Például: kiszűrhettük a gazdasági élet. területére legjellemzőbb bűncselekményeket — az általunk felderítettek között a legtöbb üzérkedés volt —, s új jelenségként figyeltünk fel a korrupció „módosult formájára”, amikor ipari szövetkezetek kollektív vezetése döntött úgy, hogy — véli. vagy valós gazdasági kényszerhelyzetre hivatkozva — megvesztegeti partnervólla- latok munkatársait. Védekezésük — „Nincs más kiút...” — aligha fogadható el. — Nyilván sokaknak az jutott eszébe a Gazdasági Rendészet megalakításakor: az új vállalkozási formák „mederben tartása" a fő cél. — Ebben van igazság, az elmúlt két évben valóban jellemző volt a jogosulatlan vállalkozás, az engedély nélkül folytatott kereskedelmi tevékenység is. A gyakoribb az előbbi. Az új kereskedelmi üzemeltetési tormák mellett a sikkasztás és a csalás a legjellemzőbb bűncselekmények. Ennek több oka van, például, hogy kel-* lő hozzáértéssel nem rendelkezőre bízzák az üzleteket, akik a licit során a plafonig szaladnak a bolt megszerzése érdekében, utána pedig győzik fizetni az átalánydíjat . . . Egyébként az a meglátásom, hogy e területen a vállalatoknak is nagyobb lehetne a felelőssége: mással jószerével nem is törődnek, mint a minél magasabb átalánydíjak minden körülmények közötti behajtásával. Egyértelmű az is, hogy az igazán jelentős ügyek mögött — ezek alatt a nagy kárt okozókat értem — majdnem mindig a kereslet-kínálat egyensúlyának hiányq a „tettes”. Gondoljunk csak a nehezen beszerezhető építőanyagokra, s itt a bűncselekményeket megelőzni csak fokozott ellenőrzéssel lehetne. Hogy ez mennyire fontos: akadt olyan eset, amikor 220 000 forintos számlából 190 000 forint csalás volt! Ezt a számlát ellenőrizték is, de csak a Gazdasági Rendészet vizsgálata tárta fel a jogsértést . . . (Az elkövető disszidált, azóta hasonló csalásért őt is felelősségre vonták.) Baranya megye a gazdasági bűncselekményeket tekintve közepesen fertőzött, s ez akkor is 'igaz, ha a számok ennek ellentmondanak: a Gazdasági Rendészethez érkezett bejelentések mintegy 80 százaléka a megyét érintette. Ez döntően annak tudható be, hogy Pécsett volt a GR székhelye. A feltáró munkát mérlegre téve: a baranyai GR a jobbak közé tartozik. Ez pedig a megelőzési és a felderítési munka eredményességén keresztül mérhető. Pedig számolniuk kell akadályokkal is: — Csak a három legjellemzőbbet említem: — mondja Kertész János — az ármozgatást követni rendkívül nehéz, például bizonyos áruk értéke a piacon területenként más, nincs tehát egy biztos viszonyítási pont, ej pedig nehezíti előrelépésünket a fogyasztói érdekvédelem területén. Gondunk az ügyek vizsgálatának elhúzódása is, aminek a magyarázata: ma már a gazdasági bűncselekmények sol^ esetben rendkívül bonyolultak, szerteágazóak, s számos szakértőt kell a vizsgálati munkába bevonnunk, akiknek a segítségével lehet csak ezeket a szervezett, hosszú időn át tartó bűncselekményeket letisztáznunk. A harmadik gondunk: jó néhány gazdasági intézkedésnek nincs megfelelő jogi háttere, szabályozottsága. Más szóval: a jog lassúbb, mini a gazdasági intézkedések sorozata. Úgy vélem, a Gazdasági Rendészettől független ellenőrző apparátusokon sok múlhat. Korántsem véletlen ugyanis, hogy éppen a gazdasági bűncselekmények esetében kell az átlagost jóval meghaladó arányú látenciával — fel nem fedett jogsértéssel — számolni. — Nézzünk egy kicsit előre: a jövő év elején várhatóan bevezetik az adórendszer reformját. — Vitán felül áll: több lesz a munkánk. Készülünk rá. Itt időszerű megemlítenem: július 1-jétől megszűnik a Gazdasági Rendészet) regionális jellege, mindery' megyében megalakul a szervezet. Baranyára tehál) több energiánk jut. Ennek megfelelően bővül a feladatkörünk, például jobban tudunk majd figyelni az idegenforgalom területére is. Szorít bennünket e,bbe az irányba például az, hogy az utóbbi időben rendkívüli mértékben elterjedt a külföldi állampolgárok jogosulatlan kereskedelmi tevékenysége, vám- és devizaszabályainkat sértő magatartása. — Talán a gazdasági jellegű bűncselekmények körét nézve éppen az idegenforgalom a legfertőzöttebb terület? — A kereskedelem. Következik a szövetkezeti szektor, majd a gazdasági munkaközösségek. A legkevesebb ügyet az állami ipar területén tártuk fel. Mészáros Attila U ÉTlfCPC □ n ■üu
