Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)

1987-06-26 / 174. szám

1987. június 26., péntek Dunántúli fígpió mm Pécs Megyei Város . Tanácsa tegnap ülést tartott. Napirend előtt Gergely László, a Haza­fias Népfront Városi Bizottsá­gának g titkára bejelentette, hogy Pleiller Jánosné, a’ 18. választókerület (Postavölgy) tanácstagja lemondott a meg­bízatásáról, mert fejlesztési kérdésekben és a • feladatok megoldásában ’ nem tudott egyetértésre jutni a HNF kör­zeti bizottságával, emiatt meg­romlott a kapcsolat. Jókai Já­nos póttanácstag lett az új tanácstag. A tanácstagok tájé­koztatást kaptak a két tanács­ülés közötti döntésekről, a tanácstagi alap felosztásának a módosításáról. Dobszai Dé­nes (31. vk.) ezt az előző ta­nácsülés állásfoglalásával el­lentétesnek vélte, emiatt kü­lön szavazásra bocsátották az elosztást, amit a tanácsülés 8 ellenszavazattal és egy tartóz­kodással elfogadott. Az ülésen Csorba Tivadar beszámolt a művelődésügyi osztály munkájáról, ehhez Tóth Mihályné (3. vk.) és Brandstötter György (88. vk.), megyei művelődésügyi osztály­vezető-helyettes szólt hozzá. Határozott a tanácsülés a vá­rosüzemeltetési és fenntartási feladatokat ellátó Városgond­nokság július 1-jei hatályú lé­tesítéséről. A tanácsülés érde­mei elismerése mellett fel­mentette kereskedelmi osztály- vezetői megbízatása alól dr. Sí­tek Lászlót, aki július 1-jétől a tanács gazdasági ellátó szer­vezetének a vezetői tisztét lát­ja el. Dr. Terhe Klára (60. vk.) a Hunyadi úton folyó gázve­zetéképítés elhúzódása miatt interpellált, s kérte a július 15-i határidő garantálását, az út eredeti minőségben való visszaállítását. Dr. Somlai Csa­ba építési osztályvezető el­mondotta: a Gázmű alvállal­kozója anyaghiányra hivatkoz­va késlekedik ü munkával, a hatóság — más ráhatási mód­ja nem lévén — e munka be- fejeztéig nem ad más gázve­zetékfelújítási munkára enge­délyt, újabb határidőmódosí­táshoz nem járul hozzá. Megvitatásra és elfogadásra a tanács elé terjesztették a város 1986. évi zárszámadását 2 830 768 000 forint bevétellel, 2 698 919 000 forint kiadással és 144 051 000 forint helyesbí­tett maradvánnyal. Ezzel együtt tárgyaltak az idei terv időarányos végrehajtásáról és a költségvetési egyensúly biz­tosítására vonatkozó javasló­Zárszámadás és költségvetési egyensúly ifárosgondnokság 'alakul — Hunyadi üt: július 15. tokról. (Itt hívjuk fel olvasóink figyelmét arra, hogy Piti Zol-" tán városi tanácselnöknek er­ről írt cikke a DN szombati számában jelenik meg.) Dr. Varga István pénzügyi osztályvezető szóbeli kiegészí­tésében elmondta, hogy „az elmúlt évi gazdálkodás tapasz­talatai fontos és meghatározó előzményül szolgáltak az idei gazdálkodáshoz, ugyanakkor azok a kedvezőtlen tendenci­ák, amelyek tavaly hátrányosan befolyásolták a tanácsi gaz­szik, folytatja a társulati és peremterületi programokat. E követelményeket a terv egyéb feladatainak a rangsorolásá­val lehet elérni, ezért módosít­ják a halasztható és átüte­mezhető beruházási feladato­kat, lassítják a lakóházjavítási programot, s javasolják a ter­vezett tartalékok jelentős csök­kentését. Halász Gábor tervosztályve- zető-helyettes a fejlesztésekre átvett pénzeszközök állományá­nak csökkenését a gazdálkodó A tanácsülés résztvevőinek egy csoportja Fotó: Läufer L. daság feltételeit, 1987-ben is hatást gyakorolnak a gazdál­kodásra." A gazdálkodó szer­vektől származó bevételek 7 százalékkal maradtak el a ter­vezettől és nagymértékű lema­radás volt főleg intézményi, működési bevételeknél is. A tanács mégis teljesíteni tudta a hetedik ötéves terv első évé­re meghatározott legfontosabb feladatokat. Az idei tervet illetően rámu­tatott arra, hogy az év első felében is bevételkieséssel kell számolni, ami 3 százalékos ki­adáscsökkentést tesz szüksé­gessé. A körülmények válto­zása nem hagyható figyelmen kívül, az esetleges súlyosabb pénzügyi gondok és zavarok megelőzése érdekében is helyre kell állítani a költség- vetés egyensúlyát. A fő vá­rospolitikái célokról nem mond le a város, a lakásépítés te­rületi feltételeinek a javításá­ra területelőkészítési kötvényt kíván kibocsátani, az ellátási színvonal megőrzésére törek­szervezetek kedvezőtlen helyze­tével magyarázta. 1986-ot a különféle zavarok ellenére is sikeresnek mondotta: a lakás- építési célok túlteljesültek, ki­emelkedő volt a városfejlesztő társadalmi munka, a várakozá­sokat felülmúlták a társulá­sos programok. Az idei gondokat illetően a bevételelmaradásokat jelölte meg vezető okként, ezt ten­denciaszerűnek is minősítette, ebből arra következtetett, hogy a mostani egyensúlyjavítás a jövő évi helyzetet határozza meg. A tervmódosítás elen­gedhetetlen, a fejlesztési célú kiadásokat kb. 4 százalékkal kell mérsékelni - késleltetik a Ivov-kertvárosi 7. szerkezeti egységben az orvosi rendelő, az ABC-áruház, a műszaki szaküzlet építését és csökken­tik az új szociális otthon bő­vítésének a kivitelezési ütemét. Legfájóbb döntés, hogy csök­kenteni kell az idei tanácsi bérlakások számát az OTP- nek történő átadással, ami fe­Javuló minőség a mohácsi téglagyárban Már a gyárudvarba lépve feltűnik: nem eladhatatlan készletet, hanem piacképes, keresett építőanyagot termel­nek a Baranya- és Tolna Me­gyei Tégla- és Cserépipari Vállalat mohácsi gyárában. — Igen, — támasztja alá vé­leményemet Till János, a két hónapja kinevezett új igazga­tó — ahol nyár elején, az építkezések csúcsidejében nagy nagy készletek halmozódnak fel téglából, ott vagy a ter­mékek keresletével vagy minő­ségével van komoly probléma. A hatalmas méretű gyártó- csarnokban a vágóasztalon a tavaly bevezetett új termékük, a válaszfaltégla kapja meg végleges formáját, a szárító­vonal végéről viszont hagyo­mányos termékük, a B-30-as blokktégla kerül le. Minden műszak egyaránt gyárt B-30- ast és falazó téglát is. Az Készletezés nélkül, azonnali értékesítéssel termelnek előbbiből 12 000, az utóbbiból 2500 hagyja el a kemencét a 9 órás műszakok alatt. Tehe­tik a gyakori váltást, mert vil­lamos szakembereik jelentősen lerövidítették a vágóasztal át­állítási idejét. A művelet a korábbi egy óra helyett most 5 perc alatt megoldható. Till Jánostól két hónapja azt kérték: oldja meg a gyár szakembereivel a válaszfaltég­la biztonságos minőségben való gyártását. A legnagyobb gondok ugyanis ezen a terü­leten mutatkoznak. Nem volt ritka a hatvan százalékos se­lejtarány. Az alapanyagadago­ló szájnyílásának megfelelő beállítása, valamint az agyag­ba kevert adalékok — szén és szükséget okozhat a lakásgaz­dálkodásban. A tanácsi zárszámadást Ba- latonyi Dezső (69. vk.) a szám- vizsgáló bizottság nevében ajánlotta elfogadásra, .majd a vitában elsőként felszólaló dr. Patla Károly (79. vk.) az elvégzett munkák minősége iránti nagyobb figyelmet sür­gette, s ebben részt kért a tanácskozási központok, ta­nácstagok részére. Dobszai Dénes (31. vk.) a lakóházfel­újítási költségek 18 millió fo­rinttal tervezett csökkentése el­len emelt szót. Reisz János (53. vk.) a vállalati befizeté­sekben tapasztalható lemara­dás kapcsán felvetette: vajon minden rendben van-e azok­nál a termelési struktúrában? Felhívta a figyelmet arra, hogy a belvárosi rehabilitáció üte­mét semmiképpen ne csök­kentsék. Aradi Jánosné (16. vk.) megállapította: az idei egyensúly megteremtése érde­kében helyes a halasztható kötelezettségeket 1988-ra üte­mezni, de ez a jövő esztendő lehetőségeit befolyásolja. Hor­váth Endre megyei tervosz­tályvezető ajánlotta, hogy a költségvetési egyensúly helyze­tét - a szükséges korrekciók pontosítása végett — az ősz­szel ismét vizsgálja meg a tanács, a lakóházfelújításokat illetően pedig alacsonyabb mértékű csökkentést fogadjon el. Dr. Molnár Zoltán tanács­elnökhelyettes ez utóbbival kapcsolatban a tanács állás- foglalását kérte, azzal, hogy kisebb mértékű csökkentést másutt kell ellentételezni. A területelőkészítési kötvényről, amit a tanács 49 millió forint összegben .kíván kibocsátani, azt mondta, hogy az lakossá­gi célra szolgál, s azt telekkel, lakóterület garantált értékesí­tésével akarják visszafizetni. A vitában elhangzottakra dr. Varga István válaszolt, majd Piti Zoltán tanácselnök az összefoglalóban arról be­szélt, hogy a feladatok mérsék lése egyben kockázatvállalást is jelent, de ezt a kockázatot megosztja a város, hiszen 1988-ban lehetőséget akar ad­ni más gazdálkodó szerveknek vállalkozni lakásépítésre, eh­hez a tanács a feltételeket biztosítja. A lakóházfelújítás ra vonatkozóan az alacso­nyabb mértékű csökkentéshez való hozzájárulásra kérte a tanácsot, amely ezután így is szavazott: az idei lakóházfel­újítási keretet csak 9 millió­val csökkentik. Megszavazta a tanácsülés a területelőkészíté­si kötvény kibocsátását is, és elfogadta az 1986-os zárszám­adást, az idei költségvetési egyensúly helyzetét pedig a szeptemberi tanácsülésen is mét áttekintik. Hársfai István SZMT Tömegpolitikai oktatás Tegnap délelőtt került sor a Szakszervezetek Baranya Me­gyei Tanácsának ülésére, me­lyen elsőként jelentés hangzott; el az SZMT káderpolitikai mun­kájáról, ennek továbbfejleszté­séről, s amelynek keretében el­fogadták az SZMT káderhatás­köri listáját. A napirend előterjesztője dr. Bödő László, az SZMT titkára volt, aki elmondta, hogy a szak- szervezeti munkában jelentős — és egyre jelentősebi; — sze­rep jut a tisztségviselőknek, akikről ma már el lehet mony dani, hogy egyre képzettebbek és valóban kiállnak a dolgo­zók érdekében. Fontos az után­pótlás' kérdése: jóval több fia­talt kellene bevonni ebbe a munká ba. Második napirendként a tö­megpolitikai oktatás és a tiszt­ségviselők képzésének helyzete került a testület elé, s az 1987/88-as oktatási év felada­tairól szólt Rónaki Antalné, az SZMT-iskola vezetője. Ezután a testület jóváhagyta a Baran/a Megyei Tanács és az SZMT között létrejött együttműködési megállapodást, majd pedig megtárgyalták és elfogadták a testület idei második félévi üléstervét. Az SZMT ülésén részt vett Neubauer József, az SZMT vezető titkára is. PAB Neveléstudományi tanácskozás Az intézményes nevelés el­méleti alapjai címmel égés* napos konferenciát rendezett tegnap a PAB-székházban, a Pécsi Akadémiai Bizottság pe­dagógiai munkabizottsága és a JPTE neveléstudományi tan­széke. A címben jelzett, ötéves kutatási program félidejéhez érkezett, a pécsi és az ország más városaiból érkező szakem­berek találkozása, tapasztalat- cseréje ezért is hasznos. Délelőtt a PAB-székházbcn először az iskola fejlesztésének társadalmi szükségleteiről, az iskola szervezeti jeilemzőirői, a szülői környezet megismeré­séről és megnyeréséről, vala­mint a tanulótársadalom az iskolai nevelési rendszeré­ben című témáról volt szó. Délután az említett négy, fő kutatási területhez kapcsolódó előadások hangzottak el, majd a program az iskola helyi ne­velési rendszerével összefüggő kerekasztal-beszélgetéssel és -vitával zárult. HNF A nemzetiségi csoportok munkája A nemzetiségi szövetségek választmányi tagjai Baranya megyei csoportjainak megala­kulásuk óta végzett munkáját tekintette át tegnapi ülésén a Hazafias Népfront Baranya Megyei Elnöksége. A testület előtt a német nemzetiségi cso­port munkájáról Báling József, g délszláv csoport tevékenysé­géről Dudás Gyula számolt be. A nemzetiségi csoportok ve­zetőinek tájékoztatójából vilá­gosan kirajzolódott e munka- közösségek eddigi másfél éves, működésének eredménye: sike­resen betöltik azt a szerepet, amelyet feladatul kaptak; vagyis, hogy a nemzetiségi szövetségük decentrumaként építsék ki szervezeti rendszerü­ket, kezdeményezően lépjenek fel a nemzetiségi politika meg­valósításában és szervezzék meg ennek társadalmi támo­gatását. Mindkét csopoit azon munkálkodik, hogy fokozatosan bővülő szolgáltató rendszeré­vel segítse hozzájuttatni az ér­deklődőket az anyanyelv meg­őrzéséhez, ápolásához, a nem­zetiségi kultúrához és hagyo­mányokhoz. Ezen törekvést s ez idáig megvalósult jelentős eredmé­nyeit elismerően értékelte ál­lásfoglalásában a HNF Bara­nya Megyei Elnöksége. D. I. fűrészpor — helyes arányának megválasztása meghozta az eredményt. A selejtarányt 10— 15 százalékra szorították le, mely a B—30-asnál lényegesen kényesebb válaszfaltéglánál országosan elfogadott arány. Az elmúlt években csak sze­rényebb eredményeket felmu­tató gyárban így hát bizakodó a hangulat. Javult a légkör, a szakemberek, vezetők közötti összhang, szigorodott a tech­nológiai fegyelem. A tervben szereplő — egységtéglában ki­fejezett - 30 millió darabos termelés elérésének egyik leg­fontosabb garanciájává vált a fegyelmezett termelő tevékeny­ség és a kollektíva munkához való hozzáállása. Balog N. Válaszfallapok a gyártósoron Korszerűsítik az állategészségügyi és élelmiszerellenőrző szervezetet Július 1-jével' korszerűsítik az állategészségügyi és élelmi­szerellenőrző országos szerve­zetet — jelentette be csütör­tökön Papócsi László mező- gazdasági és élelmezésügyi miniszterhelyettes, a MÉM- ben a megyei tanácsok elnök- helyettesei számára rendezett értekezleten. Az intézkedés része annak a- programnak, amelyet a minisztérium a ha­tósági és a szakszolgálati te­vékenység javítására dolgozott ki. Az országos intézményeket érintő korszerűsítés célja az élelmiszertermékek ellenőrzésé­ben eddig föllelhető párhuza­mosságok kiküszöbölése. Csök­ken az intézmények száma, a hálózatban dolgozók létszáma, továbbá az intézményhálózatra fordított költségvetési támoga­tás, fokozódik viszont a szol­gáltató .tevékenységük. Az átszervezés részleteiről Glózik András, a MÉM állat- eqészséqügyi és élelmiszerhiqi- éniai főosztályának vezetőié tájékoztatott. Elmondta, hogy az említett időponttól létrehoz­zák a MÉM Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Szolgá­latot, amelyet a megszünteten­dő Országos Állategészségügyi Intézet, az Állategészségügyi és Élelmiszerellenőrző Központ, valamint az Állatgyógyászati Oltóanyag és Gyógyszerellen­őrző Intézet jogutóda lesz. Városi tanácsülés Pécsett

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom