Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)

1987-06-25 / 173. szám

1987. június 25., csütörtök Dunántúlt napló 3 Megyénkben a nyolcvanas években érzékelhető előrelépés történt Baranyai környezetvédelmi körkép Alapvető követelmények a jövőben Baranyában a nyolcvanas években az emberi környezet védelme terén érzékelhető előrelépés történt. Erősödött a környezet- és természetvédelem szervezete, állami irányítása, koordinálása és ellenőrzése, javultak a környezetvédelmi munka feltételei. Több olyan ered­ményt sikerült elérni, amely szemléletmód-változásról tanúskodik és országosan is figyelemre méltó.-------------------------------------------------------------------------------------- . ................ M ennyit fizet a lakosság? Ilyen például a Pécsi Kerté­szeti és Parképítő Vállalat üze­meltetésében létrehozott föld­bank, a meliorációs és rekul­tivációs munkálatok természeti környezetet javító hatása, a pé­csi szennyvíztisztító-telepen ke­letkező iszapok kezelése, a ter­melődő biogáz felhasználásá­nak megoldása, a Pusztasza- bolcs-Pécsbánya-rendező vas­útvonal villamosítása, a föld­gázprogram megvalósítása, a Pécsi Hőerőmű, a Cement- és Mészművek Beremendi Gyára (BCM) elektrofiltereinek cseré­je, a Mecseki Szénbányáknál a meddőégés megakadályozása, a külfejtési üzem közlekedési útvonalainak hatékony porta­lanítása, a BCM-nél beveze­tett gumiabroncs hulladék- égetéssel való hasznosítása. A jelentős anyagi eszközöket igénylő beruházások eredmé­nyeként mérséklődött a termő- terület csökkenése, a felszíni vizek minőségének romlása, a szilárd légszennyező anyagok kibocsátása. Nőtt a szántó és az erdő területe, a védett ter­mészeti értékek száma, az in­tézményes szemétszállításba bevont települések köre. Fejlő­dés tapasztalható a kemikáliák tárolása és használata, a köz­területek és a zagykazetták fá­sítása, a zöldfelület-gazdálko­dás, a kiránduló- és szabad­időközpontok létrehozása, a la­kó- és intézményépületek fel­újítása, a termelési hulladékok kezelése, ideiglenes tárolása, illetve újrafelhasználása, a kör­nyezetvédelmi propaganda és tömegtájékoztatás terén. Intéz­kedések történtek Pécs déli vá­rosrész bűzterhelésének csök­kentésére, a Szársomlyóval kapcsolatos problémák rende­zésére. Kidolgozták a környezetve-, delem hosszú- és középtávú koncepcióit, cselekvési prog­ramjait, éves feladatterveit. A súlyosabb problémák megoldá­sára környezeti hatástanulmá­nyok készültek. Az erőfeszítések és az ered­mények ellenére a környezet­védelmi gondok növekedtek. Ezek között a következőket kell kiemelni: — A szennyezett környezet káros hatásai miatt széles kör­ben jelentkezik a termőföldek lassú ütemű elsavanyodósa. — A felszín alatti vízbázisok — különösen a talajvíz — el­szennyeződése, ezen belül a nitráttartalom növekedése egy­A május végi, szokatlanul vad viharok maradandó nyo­mot hagytak Pécs városán. A Hullám, a Nagy Lajos és a 8alakányfürdőkben a szél tő­re súlyosbodó közegészségügyi probléma.- A közműolló erősen nyi­tott és a folyamat tovább erő­södött. A települések 80 szó-, zaléka (a lakosság 45 száza­léka) rendelkezik közcsatorna- hálózattal. Pécsett, Komlón, és Siklóson a szennyvíztisztító művek jelenlegi kapacitása nem képes ellátni a növekvő feladatokat.- A Pécsi Hőerőmű Vállalat 80 ezer t/év kéndioxid kibocsá­tással, valamint egymillió t/év pernye és salak város területén (Tüskés-rét) történő lerakásá­val okoz jelentős környezetter­helést.- Pécsett nagymértékű a gépjármű-közlekedésből szár­mazó levegőszennyezés és zaj­ártalom.- A Pannolit Kőbányászati Vállalat nagyharsányi üzemé-, ben utólag létesített porcsök­kentő berendezések nem meg-, felelő hatásfokúak.- A lakókörnyezetbe beéke­lődött ipari üzemek (pl. Mohá­csi Vasöntöde, Pécsi Bőrgyár, Pécsi Keményítőgyár, Pannónia Sörgyár, Pécsi Bútorgyár) kör­nyezetterhelése krónikus fe­szültséget idéz elő az ott élők körében.- A települési hulladék le­rakó- és ürítőhelyek kijelölése és üzemelése sok helyen nem felel meg a környezetvédelmi, közegészségügyi követelmé­nyeknek. A hulladékokból a má­sodnyersanyagok visszanyeré­se minimális mértékű.- A Garé térségében terve­zett dél-dunántúli körzeti ve­szélyes hulladék lerakótelep beruházása pénzügyi nehézsé­gek miatt a VII. ötéves terv­időszakban nem valósulhat meg.- Az állattartó-telepeken ke­letkező hígtrágya kezelése és hasznosítása az üzemek több­ségénél nincs megoldva. He­lyenként gondot jelent az állat­hullák ártalmatlanítása. Az in­tenzív mezőgazdasági termelés környezetterhelő hatásai fel­erősödtek. A legsürgősebb teendők közé tartozik az ivóvízbázisok foko­zott védelme, a veszélyeztetett; térségek, települések (Pécs, Komló, Beremend, Nagyhar- sány) levegőminőségének javí­tása, a hulladékok - elsősor­ban a veszélyes anyagok - ke­letkezésének csökkenése, ártal­matlanítása, az ezekkel össze­vestől csavarta ki a fákat és az épületek is megrongálód­tak. A legnagyobb probléma azonban a tisztasági fürdőnél jelentkezett — kéménye veszé­függő akció- és cselekvési programok megvalósítása. Kiemelt fontosságú a termő­földek komplex védelme, a pécs-újmecsekaljai szennyvíz­tisztító-telep tervezett ütemű kiépítése, a keletkező szenny­víziszapok környezetkímélő el­helyezése, a pécsi és a komlói széntüzelést] hőerőművek kén­dioxid szennyezésének csök­kentését szolgáló technológiák megvalósítása, a közúti közle­kedés káros hatásainak mér­séklése; a Szársomlyó^ hegy és környéke környezet- és termé­szetvédelmi problémádnak meg­nyugtató rendezése, a további szükséges intézkedések megté­tele, a garéi veszélyes hulladék átmeneti tárolótelep megfelelő kialakítása, a pécsi hőerőmű pernyeelhelyezésének, illetve nagyobb mértékű hasznosításá­nak sürgős megoldása: a zaj­ártalmak kiküszöbölése, me­gyei környezetvédelmi szolgál­tató szervek (társulás) létreho­zása. A felhasználható erőforrások szűkösségének kényszeréből adódóan a jövőben alapvető követelményként kezeljük — a környezetvédelmi tevé­kenység erőteljesebb koordiná­cióját, az irányítás hatékonysá­gának javítását; — a beruházásoknál, fejlesz­téseknél, rekonstrukcióknál a környezetszennyezés megelő­lyesen megdőlt. A fürdőt június elsején bezárták és elkezdték a karbantartást. — A 22 méter magas ké­ményt le kell bontani, mégpe­dig minél előbb — tájékoztat Korhecz József, a pécsi fürdők üzemvezetője. — Ehhez már megtettük az előkészületeket. Ezzel együtt a nagykarbantar­tást is elvégezzük augusztus 31-ig. Most a Pécsi Vízmű szakemberei dolgoznak a Rá­kóczi úti állandó fürdőben. Az 1903-ban készült gőzkazánt tisztítják, ami annyiból áll, hogy belülről leverik a vízkö­vet. Ezenkívül a hideg-meleg vízvezetékeket, fűtésrendszert, radiátorokat, kifolyócsapokat újítják fel, festenek, mázolnak. A tisztasági fürdő megérett a zését, és a környezetkímélő technológiák, megoldások al­kalmazását; — a környezetvédelem mel­lett gazdasági eredményt is biztosító programok (pl. mel­léktermék- és hulladékhaszno­sító, anyag-, víz- és energia­takarékosság) megvalósítását; — a környezetvédő szemlélet és magatartás kialakítását, gyakorlati érvényesítését; — a helyi szervek és a lakos­ság részvételének, felelősségé-; nek erősítését a szennyező for­rások feltárásában, az idősze­rű környezetvédelmi tennivalók végzésében, ellenőrzésében; — a környezetvédelmi előírá­sok, szabályok betartását és betartatását, a környezetkáro­sítókkal szembenti szigor és kö­vetkezetesség fokozását. Intézkedéseket tettünk annak érdekében, hogy a legfonto­sabb környezetvédelmi felada­tok - a helyi sajátosságokra és a felhasználható eszközökre figyelemmel - a tanácsok, az intézmények, valamint a gaz­dálkodó szervek terveibe be­épüljenek. A környezetvédelemmel szem­beni követelmények növeked­nek, ugyanakkor a pénzügyi le­hetőségek szűkülnek, a társa­dalmi nyomás pedig erősödik. Ilyen körülmények között kell az állami, a gazdálkodó és társadalmi szervek, valamint a lakosság összefogásával ered­ményesen végezni a környe­zet- és természetvédelmi teen­dőket. Dr. Polgár Antal, a Baranya Megyei Tanács környezet­és természetvédelmi titkára lebontásra, mert a kazán szeny- nyezi a levegőt, a berendezé­sek elavultak. A Hullámfürdő fejlesztésére nagyszabású terveink vannak, A Baranyaterv hamarosan el­készül a munkával és őszre el­kezdhetjük a kivitelezést. A megvalósítás első lépcsőié­ként a Hullámfürcjp Vitéz ut­ca felőli részén egy kétszintes épületet húznak fel, amelyben férfi-női zuhanyozók, szauna és néhány kád lesz. Ha ez elké­szül — három-négy év múlva -, akkor megszüntetjük az állan­dó fürdő tisztasági részlegét. A fejlesztés második lépcsőié­ként az 50 méteres sportme­dencét alakítjuk át feszített víztükrűvé, valamint téliesíteni is szeretnénk. Ó. Zs. Az adóreform a vállalati adózáshoz hasonlóan a lakos­sági adózást is alapvetően módosítja, az utóbbit a sze­mélyi jövedelemadó bevezeté­sével. E téma ismertetését ki­térővel kezdenénk, éspedig an­nak felvetésével, miért nem volt eleddig személyi jöve­delemadózás? Hajdan, az ötvenes évtized elején az volt az ideológia és az elképzelés, hogy az álla­mi-szocialista szektor a gaz­daság egészére kiterjed, a magántevékenység fokozatosan összezsugorodik, majd meg­szűnik, a személyi jövedelmek keletkezését központilag lehet szabályozni, nem lesz tehát szükség a jövedelmi arányok utólagos, adóval történő kor­rigálásé ra. Ugorjunk át néhány évtize­det; napjainkban a társadal­milag hasznos magántevé­kenység minden formája legá­lis és támogatott; a szoci­alista szektorban dolgozó 4,8 millió munkavállaló közül mint­egy 600 ezren rendelkeznek másodállásból, mellékfoglalko­zásból is jövedelemmel; mint- eay 1,6 millió embernek — többségük szövetkezeti tag — van háztáji és kiseqítő qaz- daságból származó jövedelme. Egyharmad nem adózik A személyi jövedelmeket ma már egyre kevésbé lehet a ki­áramlás fázisában szabályoz­ni, és a nagymértékű jövede­lemeltéréseket a lakossági adózás nem képes mérsékelni. (Az érvényben lévő lakossági adózás státusokhoz — írók, képzőművészek, kisiparosok, magánkereskedők — és jöve­delmi jogcímekhez kapcsoló­dik, nem teszi lehetővé a jö­vedelmek összevonását, a tel­jes jövedelemhez igazodó progresszió érvényesülését.) Másrészt: a munkaviszonyból származó jövedelmek — össze­gükre való tekintet nélkül — adómentesek. Ilyen tehát a jelenlegi helyzet, amelyet to­vább bonyolít a láthatatlan jövedelemszerzés — borravaló, hálapénz — elburjánzása. A személyi jövedelemadó bevezetésének egyik indítéka tehát a jelenlegi heterogén, s alig áttekinthető lakossági jö­vedelemadóztatás korszerűsí­tése, egységesítése, másrészt a vállalati adóbevételek csök­kenésének ellensúlyozása, pót­lása. Más kérdés, hogy az új adónem a jövedelemarányos teherviselést kívánja előmozdí­tani. A személyi jövedelemadózás és az általános forgalmi adó­zás egymástól elválaszthatat­lanok. (Nemcsak abban az összefüggésben, hogy az utób­binak kell pótolni a vállala­toktól származó adók csökken­tését.) A személyi jövedelem­adó-konstrukció abból indul ki, hogy a vállalatok által fizetett, a bérhez kapcsolódó adókat ezentúl a munkavállalóknak kell kifizetni azok bérét, fize­tését, keresetét bruttósítani kell. Ez azt jelenti, hogy a je­lenlegi nettó béreket meg­emelik az egységes mértékű nygudíjjárulékkal és a fizeten­dő jövedelemadóval. (A bruttó­sítás mintegy 60 milliárd fo­rintot vesz igénybe.) A jelenlegi — ismét csak a júniusi — elképzelések szerint a bruttósított jövedelmek sá­vonként emelkedő adókulcsok szerint adóznak. Évi 48 ezer forintig a személyi jövedelmek adómentesek. Az emelkedő adókulcsokat (20 százaléktól 60 százalékig) meghatározó jövedelemsávok plafonjai: évi 66, 90, 114, 144, 180, 240, 360, 600 ezer forint. Amennyi­ben a személyi jövedelemadó­zás „alapszabályai” — 48 ezer forintig adómentesség, továb­bi 12 ezer forintra adóked­vezmény, rögzített adósávok és kulcsok — nem változnak, a szocialista szektorban dolgozók több mint egyharmada nem fizet személyi jövedelmi adót. A bruttósítás és a sávok Körülbelül egynegyede ke­rülne a 66—90 ezer forintos jövedelmi sávba, egyhatoda a 90—114 ezresbe, mintegy 20 százaléka az ennél magasabb jövedelmi sávokba. Tételezzük fel, hogy az együttes szemé­lyi jövedelem 78 ezer forint, amiből adómentes 48 ezer forint, adóköteles 30 ezer fo­rint, mely 25 százalékos kulcs­csal, 7500 forinttal adózik. A személyi jövedelemadózás részleteivel ma még nem ér­demes behatóan foglalkozni, mert változhatnak. Ha sor ke­rül a véglegesítésre, bőven lesz idő a betanulásra. (Év közben majd ugyanis a mun­kahelyek vonják le a szemé­lyi jövedelemadót, s az adó­hivatallal való éves elszámo­lásra csak a különböző forrá­sokból származó jövedelmek összesítése után, tehát már 1989-ben kerül sor. Addigra mindenki adószakértő lehet.) A személyi jövedelemadózás bevezetésének még jócskán vannak tisztázatlan elvi-gya­korlati kérdései. Kezdjük a bruttósítással. A szocialista szektorban a nettó jövedelem­nek számos eleme van: alap­bér, túlóra, prémium, nyere­ségrészesedés. Mire terjedjen- ki a bruttósítás, csak az alap­bérre, fizetésre, avagy a szo­cialista szektorból, a főmun­kahelyről származó jövedelem minden elemére. Továbbá: a bérhez kapcsolódó elvonások megszűnése elegendő fedezetet biztosít-e a bruttósításhoz. Az például bizonyos, hogy a bér­preferenciákat élvező vállala­toknak a bruttósítás gondot okoz majd. (A költségvetés ál­tal finanszírozott intézmények­nél — egészségügy, oktatás- kultúra, közigazgatás, állam- igazgatás — a költségvetés­iek kell vállalnia a bruttósítás költségeit.) További tisztázan­dó kérdések: mi legyen az úgynevezett honoráriumokkal, tiszteletdíjakkal, fellépti díjak­kal, szakértői díiakkal? Ezeket nem bruttósítjók? Társadalmi érzékenység Másmilyen problémakör a személyi jövedelemadózás és az infláció kapcsolata. A sze­mélyi jövedelmek norminális összege az infláció — reál­jövedelem-csökkenés közepet­te is — adóprogressziót idéz­het elő. Ezt elkerülendő vagy az adókulcsot, vagy a jöve­delemsávokat időnként módo­sítani, helyesbíteni kell. A személyi jövedelemadó a társadalmilag igazságos köz­teherviselés megvalósítását, az ahhoz való közelítést ígéri. A szocialista szektor — általá­ban a vállalatok, intézmények — főállású dolgozói vonatko­zásában a jövedelemarányos közteherviselés megoldható — ez azonban nem azonos a tár­sadalmilag igazságos közte­herviseléssel, amit a családi jövedelemadózással lehet el­érni —, más területeken azonban problematikus lesz. (Például háztáji gazdaságból származó jövedelmek elbírálá­sa, adózása.) A dolgozó tár­sadalom többségére, a kereső nyugdíjasokra is kiterjedő jö^ vedelemadózás közepette a végletekig éleződik a társada­lom érzékenysége a láthatat­lan és a Jconjunkt,urális jöve­delmek megadóztatása iránt. A tehó-tapasztalatok azt va- színűsítik, hogy a személyi jö­vedelemadózás bevezetéséhez nem lesz könnyű megszerezni a társadalom megértését, egyetértését. Garamvölgyi István Téliesített sportmedence a pécsi „Hullám”-bar Á tisztasági fürdő utolsó évei A tervek szerint folyik a rekultiváció a Mecseki Szénbányák lám- pásvöigyi külfejtésében Fotó: Läufer L. • • VPwVPflPIjSpOF «ni Az átalakítások után az ötvenméteres medence is feszített viz- tükrű lesz a Hullámfürdőben Fotó: Kóródi Gábor

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom