Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)
1987-06-13 / 161. szám
1987. május 13., szombat Dunántúli napló 3 Mindig van perspektíva Hz integrációk gazdasága Tiszteletet parancsoló rekordok — 36 milliós rekonstrukció a sertéstelepen — Saját üvegben a versendi vidék bora? Borjúnevelő a bólyi termelőszövetkezet tehenészeti telepén Ha a bólyi gazdaság kifejezést használom, a helybéli is szinte azonnal a kombinát központja felé igazít, holott van egy másik gazdaság is a községben. S ők sem akárhogyan gazdálkodnak: a közelmúltban nyerték el kilencedik alkalommal a kiváló címet, s ebből a kilencből nyolcat Cséplő György elnöksége idején. Az elnök egyáltalán nem lepődött meg a kérdésen:- Mekkora árnyékot vet a kombinát erre a kis gazdaságra?- Árnyék? ... Mi nem érezzük a hátrányát. A valóságban is és képletesen is: egy utcában járunk. Magas technikaitermelési színvonalon, s megfelelő termelési kultúrával rendelkezünk. A termelőszövetkezet a start idején arra vállalkozott, hogy az egyéni gazdákat tömöríti. Szinte már közhelyszámba megy: szorgalmas, a munkát becsülettel végző emberek lakják a vidéket. így hát, ami ■döntő a szövetkezeti mozgalomban: gyorsan sikerült egy kölcsönös bizalom elvén dolgozó közösséget kovácsolni.- A startunk nyilvánvalóan nehezebb volt, mint a kombináté. Nekünk magunknak kellett mindent előteremtenünk. S ma örömmel mondhatom: töretlen a bólyi Kossuth Termelő, szövetkezet fejlődése, gödörben sohasem volt. Földjeik jók. Talán kimondani is illetlenség, 43 (!) aranykorona a közel 2000 hektáros szántóterület átlaga. Egyéni rekordjaik azonban így is tiszteletet parancsolnak. Cukorrépából 62, búzából 7,3, kukoricából 10 tonna fölött termett a legjobb évben hektáronként. Szőlőből az 1982-es évben 13,7 tonna volt a termés, de 10 tonna alá még a legrosszabb évben sem csúsznak sokkal. Tavaly a búza. szűkített önköltsége 217 forint volt, a kukoricáé 183 forint, a cukorrépáé 70. 'Eqy kiló sertéshúst 26 forintból állítottak elő. Boly, Töttös, Versend, Borjád és Naqynyárád határaiban találhatók földjeik, 270 fős az állományi létszámuk, s közel ennyi nyugdíjasuk, járadékosuk van.- Baranyában legtovább 'Bolyban számoltak munkaegységben ...- Ez Így igaz, talán '72, '73 táján szűnt meg a munkaegységben való elszámolás. Rengeteg adminisztrációval járt, de jó volt, ösztönző. De ha va. ■laki fellapozza történetünket, rácsodálkozhat: nálunk már 1956-ban 40 forintot ért egy munkaegység, míg másutt a 10-nek is örültek volna. Mit bizonyít mindez? Volt akarat az emberekben, tették becsülettel a dolgukat. Nyilván ilyen nyereségek mellett tudtunk fejleszteni is, világszínvonalú gépparkunk van.- A jövedelmek?- Nem rosszak. A térség ha másban nem is, de ebben mindig versenytárs volt, s ha nem tudtunk volna fizetni, az embe. rek odébb állnak. Sajnos, a kísérleti jövedelemszabályozás- ba 'nem sikerült beverekedni magunkat - ami például Mohácsnak sikerült -, így erősen vissza kell fogni a gyeplőt. Nálunk a legtöbb adót a bér- fejlesztés viszi el. Milliós tételekről van szó. Ezt már én mondom: így is megközelítették a 80 ezer forintos bérszínvonalat. Ehhez persze tudni kell, hogy a bólyi termelőszövetkezetben minden, 100 forint befektetés 28 forint 80 fillér nyereséget, ■hoz! Tavaly a 130 milliós termelés 26,3 milliós nyereséget hozott. Az 1986-os év nyomán megyénkben négy termelőszövetkezet kapott kiváló címet: ennek az intenzív gazdálkodásnak része van abban, hogy ■Boly bekerült a nagyok közé.- Az állattartás? . . .- A tehenészeti telepünk a hetvenes évek elején épült, ma már korszerűtlen. A 240 tehenünk így is kétmillió liter ■körüli tejet ad, ma már 75-80 százalékban Holstein-fríz az állomány. A sertéstelep szintén fölújításra vár: évente 5000 hízót nevelünk. Az egy tehénre jutó tej 5977 liter, az egy liter tej szűkített önköltsége csökkenő trendet mutatva tavaly elérte a 7 forint 16 fillért.- Szeretnénk a szabadtartásra áttérni, de a rekonstrukció csak 1990 körül várható. Addig ugyanis a sertésvonalon akadnak teendőink: 36 milliós beruházással még az idén átalakítjuk a jelenlegi telepet. A hármas mentességet már elértük — talán, mire az Írás megjelenik, a tanúsítvány is a kezünkben lesz —, Így a csúcs- technológia biztosított. A gazdaság kitárta kapuit; több integráció részese. Ahogy Cséplő György említette, nyitott szemmel kell járni a világban. A mohácsi cukorrépa tér. meltetési rendszerben 250 hektárral részesek, s az idei évtől a lencse-koordinációban is részt vesznek. E két növény a legmagasabb nyereségtartalmú. Foglalkoznak szójával, babbal. Cséplő György töttosi; 1959 óta dolgozik a termelőszövetkezetben, 38 évesen lett elnök. — ön 'hogy látja: a csúcsra érkeztek-e már, avagy vannak-e még tartalékok, akadnak-e még lehetőségek a továbblépésre? Baranya egyik legkisebb gazdasága ad-e további perspektívát? — Úgy vélem — mondja az elnök —, hogy mindig van perspektíva. Mint a sportoló előtt. Sose lehetünk elégedettek önmagunkkal. A szántóföldi növénytermesztés forradalmát éli, s a kérdést így is föl lehet tenni: vajon 10-15 év múlva kinek mit mond a 10 tonnás kukorica, a 7 tonnás búza? Az állattartás sem kevésbé izgalmas. Érdemes beruházni, fejleszteni: a többet jobban megfizetik. A bólyiak kiváló szőlőtermelők is, tájjellegű boraik - amiről megvallom, magam is keveset tudtam -, több nagydijat, aranyérmet hoztak országos versenyekről. Cséplő György saját palackozót szeretne építtetni, a bólyi borokat — pardon, a versendi szőlőkről van szó -, saját címkével piacra vinni. — Jövőre mór megjelenik a piacon a saját palackozás - mondja határozottan. — Ha másként nem megy, egyelőre bérpalackozóssal. Tárgyaltak a szomszédokkal is: , hogyan lehetne, a kérdést közösen megoldani. Ahogy ismerem Husti Mihályt, a szajki úlbert Ádómot, a szederkényi elnököt, nem sokat teketóriáznak. Már biztosan azt is kiszámolták, mennyi többletet hozhat. — Fejleszteni, kiaknázni a lehetőségeket. Ez az elvem. S talán ha így nézzük, nem is olyan kicsi ez a gazdaság. Kilenc kiváló cim bizonyító erejű. És persze az a hatalmas vitrin — mely Cséplő György el. nöki szobájából jókora légtérnyit kikanyarit - fele serleggel, o k levél le I, kri stá ly vá zá va I. Mintha csak azt mondanák: a ibólyiak értik a dolgukat, tudják, hogy mit csinálnak! Kozma Ferenc Hajtást válogatnak az asszonyok a bólyi termelőszövetkezet versendi szőlőjében Proksza László felvételei Egymilliárdos értékkel gyarapodott Baranya Közműitek a lakosság «vállalkozásaival • • Ot év alatt 63 vízmű épül — A tanácstagok „beruháznak” Mohácson Több, mint egymilliárd forinttal gyarapodott Baranya az elmúlt öt-hét évben azzal, hogy a lakosság vállalkozott közművek, utak, járdák, villamoshálózat építésére. A tanácsok, a gazdálkodó szervek, és a családok összefogásával 1981-86 között 29 vízmű létesült, több, mint négyszázmillió forintból, és legalább ennyi a baranyai településeken kiépített földgázvezeték értéke is. Ugyancsak jelentős fejlesztések valósultak meg ebben a formában a szennyvíz, az út és a villamos- hálózat bővítésében. Bár a társulatok tevékenysége Magyarországon nagy múltra tekint vissza, — Széchenyi kezdeményezése nyomán először 1807-ben alkottak törvényt a működésükre —, az utóbbi tíz évben váltak a fejlesztések jelentős eszközévé. Ma is a vízi közművek fejlesztése a meghatározó a társulatok szervezésében. A felszabadulás után az első Dombóváron szerveződött, míg Baranyában a hatvanas évek elején Villányban, de a lakosság társulata alapozta meg a mohácsi városi vízmű magját is. Az előző tervidőszakban gyorsult fel a szervezés: 1981—85. között 140 kilométer vízvezeték épült Baranya huszonkilenc településén, mintegy tizenötezer embert ellátva a vezetékes ivóvízzel. Ami azt is jelenti, hogy ezzel a megye lakóinak 82 százaléka részesül az ellátásban. A terv 1990-re 89 százalék, és ez időre további 63 vízmüvet építenek. Alap ehhez az idei nagyarányú fejlesztés: ebben az évben átadják a homorúdi, a szigetváF-hoboli, a magyarlukafai, a somogyhár- ságyi, a drávafoki, bogdásai, drávasztárai és palkonyai hálózatot, míg megkezdik a munkát: Kátolyban, Szellőn, Erzsébeten, Kékesden, Berkesden, Pogány- ban, Eqerágon, Pécsudvardon, Versenden, Szajkón, Babarcon, Bogádmindszenten, Hegyszent- mártonbon, Szigetvár-Becefán, és Vázsnokon. Szerényebb a fejlesztés a csatornaművek bővítésében, mindössze 16 településen van csatornaközmű: építik Mázaszászváron, tervezik Lánycsókon, Dunaszekcsőn és Mágocson. Kilenc település kapott engedélyt a földgázvezeték építésére 1983-ban: tavaly év véqéig Mohácson, Somberekén, Gör- csönydobokán, Palotabozsokon, Dunaszekcsőn, Véménden és Kozármislenyben több, mint negyven kilométer vezetéket építettek a tanácsok, a lakosság a gazdálkodók társulásában. Míg Pécsett ez idő alatt ötvenhat kilométerrel nett a hálózat és további 18 utcában valósul meg, illetve 15 társulás szervezését tervezik. A községek közül Hímesházán és Geresd- lakon szervezik a társulást azzal, hogy 1989-ben kezdik meg a munkát. Az út és járda építésben elsősorban a községekben jelentős a fejlesztés. Az adatok bizonyítanak: míg 1975-ben a községekben a belterületi utaknak mindössze 28 százaléka volt kiépített, tavaly már 77 százalék. Ez az arány a városokban 47 százalékról 76 százalékra nőtt. Baranya városait tekintve Pécsett a legjelentősebb a lakosság vállalkozása: 1983-tól szervezték a legtöbb társulást — a fejlesztésekben ez a lazább szerkezetű forma felel meg legjobban az érdekek egyeztetésére. Négy év alatt 56 kilométer gázvezeték, 3,6 kilométer víz, 8,7 kilométer szennyvíz-vezeték, 8,7 kilométer villamoshálózat épült meg, valamint tizenötezer négyzetméternyi út és kétezer négyzetméternyi járda. A városi tanács a víz, szennyvíz és az út, járda építéseket támogatta, összesen huszonötmillió forinttal, míg az érdekeltek hozzájárulása' kilencvenötmillió forint. Szigetváron az elmúlt négyöt évben a zártkertek villamosítása valósult meg a lakók társulásával, a turbéki szőlőhegyen ötmillió forintot. költöttek el, emellett kiépítették az úthálózatot is. A városi tanács csupán a szervezést vállalta. A városban az első társulás most dolgozik: az Alkotmány utcában építenek szennyvíz-vezetéket, amely négymillió forintba kerül. A munkát a városrész tanácstagja szervezi, de részt vesz a városi tanács, a Városgazdálkodási Vállalat és a leendő sütőüzem is. Idén újabb szennyvíztársulást szerveznek, amelyhez az anyagi támogatás mellett a tervezéssel és a szervezéssel hozzájárul a városi tanács. Siklóson szintén a zártkertek villamosításán dolgoztak az elmúlt két évben a Zuhánya-dü- lőben és a Városi hegyen. Ebben a hónapban alakul meg az első szennyvíztársulás a Táncsics, az Ifjúság és a Béke utcában, amely 3,1 millió forintba kerül, ebből kilencszáz- ezera lakosság pénze. Átadásra vár a vízvezeték a Csukma-dü- lőben, amelyre több, mint fél millió forintot költött a társulás. Komlón szintén az első társulást szervezik idén, a dá- vidföldi családi házas terület szennyvízelvezetését valósítják meg. Mohácson tervezni tudja a városi tanács a társulások szervezését, mert példamutató gyakorlatot alakított ki. A tanácstagok pályáznak egy-egy közmű megvalósítására, ők szervezik a beruházást, míg a városi tanács hozzájárul a lakosság pénzéhez, és rendszeresen figyelemmel kíséri a munkát. 1986-ban a mohácsiak ötmillió forintjából így tizenegymillió forinttal gyarapodott a város: megépült három kilométer út és hétszáz méter szennyvízcsatorna. Erre az évre tizennyolc tanácstag pályázott. Az utóbbi évek tapasztalata egyértelmű: továbbra is szükség van a lakosság vállalkozására. Ehhez azonban átfogó és az érdekeket jobban szolgáló szabályozásra is gondolni kell. Annak ellenére, hogy a társulatok — víz- és csatornaművek építésére szerveződnek -működésük jól szabályozott, míg a társulások viszonylag laza szabályzattal rendelkeznek, mindkettőre jellemző, hogy nincs mód a többségi akarat érvényesítésére. Miről is van szó? Nincs szabályozás arról, hogyan lépnek fel a „kivárók- kal" szemben. Azok, akik nem lépnek be a társulatba, illetve a társulásba, még akkor sem lehet befizettetni a családok által vállalt hozzájárulást — ez ma vízi közmű esetén eléri a harmincötezer forintot is -, ha a tanács részt vesz anyagi forrással a- munkában. Csak a közműfejlesztési hozzájárulást vetheti ki, de ennek mértéke töredéke a résztvevők befizetésének. Ha tanácsi támogatás nélkül valósul meg a beruházás még ez sem érvényesíthető. Ugyanakkor a tanácsok által kivetett közműfejlesztési hozzájárulás sem használható fel azon a területen. A zártkerti útépítéseknél pedig a társulásból kimaradók semmilyen eszközzel nem kötelezhetők a közös teherviselésre. Ezek miatt a joghézagok miatt, több lakossági vállalkozás nem valósulhat meg. S ehhez járul még a pénzintézetekben eltérő gyakorlat' az útépítésekre például nem nyújtanak hitelt a társulásban résztvévőknek. Új kezdeményezés viszont, amely az országban elsőként Baranyában szerveződött, a gazdasági társaság. Működését tulajdonképpen a vízi közmű társulatok mintájára alakította ki a megyei tanács építési és vízügyi osztálya, a lényeges különbség. hogy ez a tanácsok együttműködése. Elsőként sásdi központtal szervezték meg a Belterületi Vízrendező Gazdasági Társaságot, amelyben tizennégy községi tanács, negyvenhárom települést képvisel. Nemcsak beruház, hanem rendszeresen karbantartja a települések belterületi vizeit. Működési területét idén kiterjesztette a vízkárok helyreállítására is. Idén újabb társaságot szerveznek Pécsvárad és Mohács körzetében. Baranyában hat gazdasági társaság jól elláthatná a belterületi vizek karbantartását. Alkalmas ez a vállalkozás más községi és városüzemeltetési feladatok közös megoldására, például a szemétszállítás, o szennyvízelhelyezés és a zöldterület gondozás terén. Gáldohyi Magdolna Épülő gázvezeték a Szondi György utcában
