Dunántúli Napló, 1987. június (44. évfolyam, 149-178. szám)

1987-06-13 / 161. szám

1987. május 13., szombat Dunántúli napló 3 Mindig van perspektíva Hz integrációk gazdasága Tiszteletet parancsoló rekordok — 36 milliós rekonstrukció a sertéstelepen — Saját üvegben a versendi vidék bora? Borjúnevelő a bólyi termelőszövetkezet tehenészeti telepén Ha a bólyi gazdaság kife­jezést használom, a helybéli is szinte azonnal a kombinát köz­pontja felé igazít, holott van egy másik gazdaság is a köz­ségben. S ők sem akárhogyan gazdálkodnak: a közelmúltban nyerték el kilencedik alkalom­mal a kiváló címet, s ebből a kilencből nyolcat Cséplő György elnöksége idején. Az elnök egyáltalán nem lepődött meg a kérdésen:- Mekkora árnyékot vet a kombinát erre a kis gazda­ságra?- Árnyék? ... Mi nem érez­zük a hátrányát. A valóságban is és képletesen is: egy utcá­ban járunk. Magas technikai­termelési színvonalon, s megfe­lelő termelési kultúrával ren­delkezünk. A termelőszövetkezet a start idején arra vállalkozott, hogy az egyéni gazdákat tömöríti. Szinte már közhelyszámba megy: szorgalmas, a munkát becsülettel végző emberek lak­ják a vidéket. így hát, ami ■döntő a szövetkezeti mozga­lomban: gyorsan sikerült egy kölcsönös bizalom elvén dol­gozó közösséget kovácsolni.- A startunk nyilvánvalóan nehezebb volt, mint a kombi­náté. Nekünk magunknak kel­lett mindent előteremtenünk. S ma örömmel mondhatom: tö­retlen a bólyi Kossuth Termelő, szövetkezet fejlődése, gödör­ben sohasem volt. Földjeik jók. Talán kimonda­ni is illetlenség, 43 (!) arany­korona a közel 2000 hektáros szántóterület átlaga. Egyéni rekordjaik azonban így is tisz­teletet parancsolnak. Cukorré­pából 62, búzából 7,3, kukori­cából 10 tonna fölött termett a legjobb évben hektáronként. Szőlőből az 1982-es évben 13,7 tonna volt a termés, de 10 tonna alá még a legrosszabb évben sem csúsznak sokkal. Tavaly a búza. szűkített önkölt­sége 217 forint volt, a kukori­cáé 183 forint, a cukorrépáé 70. 'Eqy kiló sertéshúst 26 forintból állítottak elő. Boly, Töttös, Versend, Borjád és Naqynyárád határaiban ta­lálhatók földjeik, 270 fős az állományi létszámuk, s közel ennyi nyugdíjasuk, járadékosuk van.- Baranyában legtovább 'Bolyban számoltak munkaegy­ségben ...- Ez Így igaz, talán '72, '73 táján szűnt meg a munkaegy­ségben való elszámolás. Ren­geteg adminisztrációval járt, de jó volt, ösztönző. De ha va. ■laki fellapozza történetünket, rácsodálkozhat: nálunk már 1956-ban 40 forintot ért egy munkaegység, míg másutt a 10-nek is örültek volna. Mit bi­zonyít mindez? Volt akarat az emberekben, tették becsülettel a dolgukat. Nyilván ilyen nye­reségek mellett tudtunk fej­leszteni is, világszínvonalú gépparkunk van.- A jövedelmek?- Nem rosszak. A térség ha másban nem is, de ebben min­dig versenytárs volt, s ha nem tudtunk volna fizetni, az embe. rek odébb állnak. Sajnos, a kísérleti jövedelemszabályozás- ba 'nem sikerült beverekedni magunkat - ami például Mo­hácsnak sikerült -, így erősen vissza kell fogni a gyeplőt. Nálunk a legtöbb adót a bér- fejlesztés viszi el. Milliós téte­lekről van szó. Ezt már én mondom: így is megközelítették a 80 ezer fo­rintos bérszínvonalat. Ehhez persze tudni kell, hogy a bólyi termelőszövetkezetben minden, 100 forint befektetés 28 forint 80 fillér nyereséget, ■hoz! Tavaly a 130 milliós ter­melés 26,3 milliós nyereséget hozott. Az 1986-os év nyomán megyénkben négy termelőszö­vetkezet kapott kiváló címet: ennek az intenzív gazdálko­dásnak része van abban, hogy ■Boly bekerült a nagyok közé.- Az állattartás? . . .- A tehenészeti telepünk a hetvenes évek elején épült, ma már korszerűtlen. A 240 tehenünk így is kétmillió liter ■körüli tejet ad, ma már 75-80 százalékban Holstein-fríz az ál­lomány. A sertéstelep szintén fölújításra vár: évente 5000 hí­zót nevelünk. Az egy tehénre jutó tej 5977 liter, az egy liter tej szű­kített önköltsége csökkenő trendet mutatva tavaly elérte a 7 forint 16 fillért.- Szeretnénk a szabadtar­tásra áttérni, de a rekonstruk­ció csak 1990 körül várható. Addig ugyanis a sertésvonalon akadnak teendőink: 36 milliós beruházással még az idén át­alakítjuk a jelenlegi telepet. A hármas mentességet már el­értük — talán, mire az Írás megjelenik, a tanúsítvány is a kezünkben lesz —, Így a csúcs- technológia biztosított. A gazdaság kitárta kapuit; több integráció részese. Ahogy Cséplő György említette, nyi­tott szemmel kell járni a világ­ban. A mohácsi cukorrépa tér. meltetési rendszerben 250 hektárral részesek, s az idei évtől a lencse-koordinációban is részt vesznek. E két növény a legmagasabb nyereségtar­talmú. Foglalkoznak szójával, babbal. Cséplő György töttosi; 1959 óta dolgozik a termelőszövet­kezetben, 38 évesen lett elnök. — ön 'hogy látja: a csúcsra érkeztek-e már, avagy van­nak-e még tartalékok, akad­nak-e még lehetőségek a to­vábblépésre? Baranya egyik legkisebb gazdasága ad-e to­vábbi perspektívát? — Úgy vélem — mondja az elnök —, hogy mindig van perspektíva. Mint a sportoló előtt. Sose lehetünk elégedet­tek önmagunkkal. A szántóföldi növénytermesz­tés forradalmát éli, s a kérdést így is föl lehet tenni: vajon 10-15 év múlva kinek mit mond a 10 tonnás kukorica, a 7 tonnás búza? Az állattartás sem kevésbé izgalmas. Érde­mes beruházni, fejleszteni: a többet jobban megfizetik. A bólyiak kiváló szőlőtermelők is, tájjellegű boraik - amiről megvallom, magam is keveset tudtam -, több nagydijat, aranyérmet hoztak országos versenyekről. Cséplő György saját palackozót szeretne épít­tetni, a bólyi borokat — par­don, a versendi szőlőkről van szó -, saját címkével piacra vinni. — Jövőre mór megjelenik a piacon a saját palackozás - mondja határozottan. — Ha másként nem megy, egyelőre bérpalackozóssal. Tárgyaltak a szomszédokkal is: , hogyan lehetne, a kérdést közösen megoldani. Ahogy is­merem Husti Mihályt, a szajki úlbert Ádómot, a szederkényi elnököt, nem sokat teketóriáz­nak. Már biztosan azt is kiszá­molták, mennyi többletet hoz­hat. — Fejleszteni, kiaknázni a lehetőségeket. Ez az elvem. S talán ha így nézzük, nem is olyan kicsi ez a gazdaság. Kilenc kiváló cim bizonyító erejű. És persze az a hatalmas vitrin — mely Cséplő György el. nöki szobájából jókora légtér­nyit kikanyarit - fele serleggel, o k levél le I, kri stá ly vá zá va I. Mintha csak azt mondanák: a ibólyiak értik a dolgukat, tud­ják, hogy mit csinálnak! Kozma Ferenc Hajtást válogatnak az asszonyok a bólyi termelőszövetkezet versendi szőlőjében Proksza László felvételei Egymilliárdos értékkel gyarapodott Baranya Közműitek a lakosság «vállalkozásaival • • Ot év alatt 63 vízmű épül — A tanácstagok „beruháznak” Mohácson Több, mint egymilliárd forint­tal gyarapodott Baranya az el­múlt öt-hét évben azzal, hogy a lakosság vállalkozott közmű­vek, utak, járdák, villamoshá­lózat építésére. A tanácsok, a gazdálkodó szervek, és a csa­ládok összefogásával 1981-86 között 29 vízmű létesült, több, mint négyszázmillió forintból, és legalább ennyi a baranyai te­lepüléseken kiépített földgázve­zeték értéke is. Ugyancsak je­lentős fejlesztések valósultak meg ebben a formában a szennyvíz, az út és a villamos- hálózat bővítésében. Bár a társulatok tevékenysé­ge Magyarországon nagy múltra tekint vissza, — Széchenyi kez­deményezése nyomán először 1807-ben alkottak törvényt a működésükre —, az utóbbi tíz évben váltak a fejlesztések je­lentős eszközévé. Ma is a vízi közművek fejlesztése a megha­tározó a társulatok szervezésé­ben. A felszabadulás után az első Dombóváron szerveződött, míg Baranyában a hatvanas évek elején Villányban, de a lakosság társulata alapozta meg a mohácsi városi vízmű magját is. Az előző tervidőszak­ban gyorsult fel a szervezés: 1981—85. között 140 kilométer vízvezeték épült Baranya hu­szonkilenc településén, mintegy tizenötezer embert ellátva a vezetékes ivóvízzel. Ami azt is jelenti, hogy ezzel a megye la­kóinak 82 százaléka részesül az ellátásban. A terv 1990-re 89 százalék, és ez időre további 63 vízmüvet építenek. Alap ehhez az idei nagyarányú fejlesztés: ebben az évben átadják a homorúdi, a szigetváF-hoboli, a magyarlukafai, a somogyhár- ságyi, a drávafoki, bogdásai, drávasztárai és palkonyai háló­zatot, míg megkezdik a munkát: Kátolyban, Szellőn, Erzsébeten, Kékesden, Berkesden, Pogány- ban, Eqerágon, Pécsudvardon, Versenden, Szajkón, Babarcon, Bogádmindszenten, Hegyszent- mártonbon, Szigetvár-Becefán, és Vázsnokon. Szerényebb a fejlesztés a csatornaművek bővítésében, mindössze 16 településen van csatornaközmű: építik Máza­szászváron, tervezik Lánycsókon, Dunaszekcsőn és Mágocson. Kilenc település kapott enge­délyt a földgázvezeték építésé­re 1983-ban: tavaly év véqéig Mohácson, Somberekén, Gör- csönydobokán, Palotabozsokon, Dunaszekcsőn, Véménden és Kozármislenyben több, mint negyven kilométer vezetéket építettek a tanácsok, a lakos­ság a gazdálkodók társulásá­ban. Míg Pécsett ez idő alatt ötvenhat kilométerrel nett a há­lózat és további 18 utcában valósul meg, illetve 15 társulás szervezését tervezik. A községek közül Hímesházán és Geresd- lakon szervezik a társulást az­zal, hogy 1989-ben kezdik meg a munkát. Az út és járda építésben el­sősorban a községekben jelen­tős a fejlesztés. Az adatok bi­zonyítanak: míg 1975-ben a községekben a belterületi utak­nak mindössze 28 százaléka volt kiépített, tavaly már 77 százalék. Ez az arány a váro­sokban 47 százalékról 76 szá­zalékra nőtt. Baranya városait tekintve Pé­csett a legjelentősebb a lakos­ság vállalkozása: 1983-tól szer­vezték a legtöbb társulást — a fejlesztésekben ez a lazább szer­kezetű forma felel meg legjob­ban az érdekek egyeztetésére. Négy év alatt 56 kilométer gáz­vezeték, 3,6 kilométer víz, 8,7 ki­lométer szennyvíz-vezeték, 8,7 kilométer villamoshálózat épült meg, valamint tizenötezer négyzetméternyi út és kétezer négyzetméternyi járda. A városi tanács a víz, szennyvíz és az út, járda építéseket támogatta, összesen huszonötmillió forint­tal, míg az érdekeltek hozzá­járulása' kilencvenötmillió fo­rint. Szigetváron az elmúlt négy­öt évben a zártkertek villamosí­tása valósult meg a lakók tár­sulásával, a turbéki szőlőhe­gyen ötmillió forintot. költöttek el, emellett kiépítették az úthá­lózatot is. A városi tanács csu­pán a szervezést vállalta. A városban az első társulás most dolgozik: az Alkotmány utcá­ban építenek szennyvíz-vezeté­ket, amely négymillió forintba kerül. A munkát a városrész tanácstagja szervezi, de részt vesz a városi tanács, a Város­gazdálkodási Vállalat és a leendő sütőüzem is. Idén újabb szennyvíztársulást szerveznek, amelyhez az anyagi támoga­tás mellett a tervezéssel és a szervezéssel hozzájárul a vá­rosi tanács. Siklóson szintén a zártkertek villamosításán dolgoztak az el­múlt két évben a Zuhánya-dü- lőben és a Városi hegyen. Eb­ben a hónapban alakul meg az első szennyvíztársulás a Táncsics, az Ifjúság és a Béke utcában, amely 3,1 millió fo­rintba kerül, ebből kilencszáz- ezera lakosság pénze. Átadásra vár a vízvezeték a Csukma-dü- lőben, amelyre több, mint fél millió forintot költött a társu­lás. Komlón szintén az első tár­sulást szervezik idén, a dá- vidföldi családi házas terület szennyvízelvezetését valósítják meg. Mohácson tervezni tudja a városi tanács a társulások szer­vezését, mert példamutató gya­korlatot alakított ki. A tanács­tagok pályáznak egy-egy köz­mű megvalósítására, ők szerve­zik a beruházást, míg a városi tanács hozzájárul a lakosság pénzéhez, és rendszeresen fi­gyelemmel kíséri a munkát. 1986-ban a mohácsiak ötmillió forintjából így tizenegymillió fo­rinttal gyarapodott a város: megépült három kilométer út és hétszáz méter szennyvízcsatorna. Erre az évre tizennyolc tanács­tag pályázott. Az utóbbi évek tapasztalata egyértelmű: továbbra is szük­ség van a lakosság vállalkozá­sára. Ehhez azonban átfogó és az érdekeket jobban szolgáló szabályozásra is gondolni kell. Annak ellenére, hogy a társu­latok — víz- és csatornaművek építésére szerveződnek -mű­ködésük jól szabályozott, míg a társulások viszonylag laza szabályzattal rendelkeznek, mindkettőre jellemző, hogy nincs mód a többségi akarat érvényesítésére. Miről is van szó? Nincs szabályozás arról, hogyan lépnek fel a „kivárók- kal" szemben. Azok, akik nem lépnek be a társulatba, illetve a társulásba, még akkor sem lehet befizettetni a családok által vállalt hozzájárulást — ez ma vízi közmű esetén eléri a harmincötezer forintot is -, ha a tanács részt vesz anyagi for­rással a- munkában. Csak a közműfejlesztési hozzájárulást vetheti ki, de ennek mértéke töredéke a résztvevők befizeté­sének. Ha tanácsi támogatás nélkül valósul meg a beruhá­zás még ez sem érvényesíthe­tő. Ugyanakkor a tanácsok ál­tal kivetett közműfejlesztési hozzájárulás sem használható fel azon a területen. A zárt­kerti útépítéseknél pedig a tár­sulásból kimaradók semmilyen eszközzel nem kötelezhetők a közös teherviselésre. Ezek miatt a joghézagok miatt, több la­kossági vállalkozás nem való­sulhat meg. S ehhez járul még a pénzintézetekben eltérő gya­korlat' az útépítésekre például nem nyújtanak hitelt a társu­lásban résztvévőknek. Új kezdeményezés viszont, amely az országban elsőként Baranyában szerveződött, a gazdasági társaság. Működését tulajdonképpen a vízi közmű tár­sulatok mintájára alakította ki a megyei tanács építési és víz­ügyi osztálya, a lényeges kü­lönbség. hogy ez a tanácsok együttműködése. Elsőként sásdi központtal szervezték meg a Belterületi Vízrendező Gazda­sági Társaságot, amelyben ti­zennégy községi tanács, negy­venhárom települést képvisel. Nemcsak beruház, hanem rendszeresen karbantartja a települések belterületi vizeit. Működési területét idén kiter­jesztette a vízkárok helyreállí­tására is. Idén újabb társasá­got szerveznek Pécsvárad és Mohács körzetében. Baranyá­ban hat gazdasági társaság jól elláthatná a belterületi vi­zek karbantartását. Alkalmas ez a vállalkozás más községi és városüzemelte­tési feladatok közös megoldá­sára, például a szemétszállítás, o szennyvízelhelyezés és a zöldterület gondozás terén. Gáldohyi Magdolna Épülő gázvezeték a Szondi György utcában

Next

/
Oldalképek
Tartalom