Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-29 / 146. szám

e Dunántúli napló 1987. május 29., péntek Keresztrejtvény KULTURÁLIS AJANLÚ Film... Film... Film... Búd Spencer egy verekedés előtt az „Én a vízilovakkal vagyok” című filmben VÍZSZINTES: 1. Christoph Willibald Glucknak, az opera kor­szakos jelentőségű reformátorának egyik operája. 14. Tova. 15. Carl Maria Webernek, a romantikus ope­ra egyik kezdeményező mesterének utolsó operája. 16. Ital tréfás elne­vezése. 17. Szóösszetételekben a földdel való kapcsolatra utal. 19. Razjlapméret. 20. Származás. 21. Angol uralkodóház. 23. Kiejtett be­tű. 24. Rudakra állított szalma­tetejű szénaszín. 25. A tudományos szocializmus, a dialektikus materia- I izmus egyik megalkotója (Frigyes). 28. ... Amin (volt ugandai elnök). 29. Te meg én. 30. Magyar film. 31. Tiltás. 32. Község Somogy megyé­ben. 34. A hét vezér egyike. 35. Város a Maros partján. 37. Énekel. 39. Az aranykoporsó írója. 40. Kis nyaraló. 41. Giacomo Meyerbeer egyik operája. 43. Északi férfíinév. 44. Görög betű. 46. Harcias nő. 47. Megszólítás. 48. Csakhogy. 50. Lu- bica egynemű betűi. 52. Idegen Anna (. . . Suli). 54. Női név. 57. Tanít. 59. Növényvédőszer. 60. Irányjelzés. 61. Tüzel. 62. Sebképződmény. 63. Cengyel félsziget. 64. Autósiskola. 66. Kis széntartalmú vasötvözet. 68. A szövőiparban használt rostnövány. 70. Iráni pénz. 71. Friedrich Flotow nálunk gyakran játszott, legismer­tebb operája. FÜGGŐLEGES: 1. Eugen d’Albert legismertebb operája. 2. Beethoven C-dúr szonátatöredéké­nek népszerű neve. 3. Mint a 30. számú sor. 4. Ibi-. . . (ott, ahol). 5. Az ebéd rendszerint első fogása. 6. Ilyen a falevél és az öreg ember keze. 7. A segélykérés nemzetközi jele a tengeren. 8. Személyes név- más. 9. A tévé állandó műsorszá­ma. 10. Légies. 11. Község Baranya megyében. 12. Dísze. 13. Paul Hin­demith egyik operája, melynek szö­vegét is maga irta. 18. Horganyból van! 20. Furcsa egy hal. 22. Nem éppen udvarias megszólítás. 26. A mélybe. 27. A nagy német zene­szerző; Richard Strauss korszakal­kotó jelentőségű zenedrámája. 29. A nagy francia forradalom kiemelke­dő alakja. 32. Tó Etiópiában. 33. Hideg, száraz adriai szél. 34. Ta­szít. 36. Ruhátlan alakot ábrázoló képzőművészeti alkotás. 37. Olasz elöljárószócska (. . . Stefano). 38. Lötyög. 39. Női név. 41. Szigetor­szág fővárosa. 42. Francia személy­név (...de Balzac). 45. Megszé­gyenít. 49. Sziget Brazília északi részén. 51. ón. 53. Vonatvég! 55. Női név. 56. Előrejut. 58. Álomba ringat. 59. Werner Egknek a bajor népzene ihletésére szerzett operája. 60. Az Újpest válogatott labdarúgó­ja jvolt. 63. Sebhely. 64. Bach—Sere­gi /balett. 65. Női becenév. 67. Alsó egynemű betűi. 68. Kicsinyítőképző. 69. Pázsit. 70. A tetejére. E. B. Beküldendő: a nyolc né­met opera címe, legkésőbb június 8-án (hétfői déli 12 óráig beérke- zőleg, LEVELEZŐLAPON. 7601, Pf.: 134, Dunántúli Napló szerkesztősé­ge, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A május 15-i lapban közölt rejt­vény megfejtése: Adibandi — Po- rand — Mesemondó — Elekapa — Ábrahám — Zordy — Sólyom — Kemencse — Alceste — Dobokai — Himfy — Vándori — Arianus — Ribizke. Könyvutalványt nyertek: Kincses József, Komló, Kossuth L. u. 101., Kiszler József, Bakóca, Rákóczi u. 53., Matakovics József, Siklós, Ba­ross G. u. 2., Hegedűs Mihályné, Pécs, 39-es dandár út 8/5., dr. Helf László, Pécs, Egri Gy. u. 44. A könyvutalványokat postán küld­jük el. RÁDIÓ Turista­invázió Nagyszabású átépítési mun­kák kezdődtek a siófoki vasút­állomáson. Erről részletesen lesz szó a szombati összeállí­tásban, és arról is, hogy ez milyen hatással lesz az ide­genforgalomra. Már az 1988- as tavasz és nyár divatirány­zatait mutatták be a héten Pé­csett. Erről ugyancsak bőveb­ben hallhatnak azok, akik szombat délelőtt a pécsi adó valamelyik hullámhosszára kapcsolják rádiójukat. Várha­tóan több más színes riport is elkészül addig — ígéri a szer­kesztő, Felső Pál. A műsor vé­gén, nem sokkal 10 óra előtt, a Baranya Megyei Jégesőel­hárító Szolgálat szakembere is helyzetképet ad radarjaik és műhold-felvételeik segítségével a felhők mozgásáról. A „Vasárnapi magazinban" Simon Márta foglalkozik a hazai turizmussal. Botykapeter- den járt, az ottani műemlék jel­legű épületet mutatja be. Nem csak tájházakról lesz szó az egy órában, hanem színes ké­pet kapnak a hallgatók a me- cseknádasdi lakodalmasról is.-------------------*-------------------­„ Hétvége” utoljára A ,,Hétvége o múzeumban” ren­dezvénysorozat utolsó két tavaszi programjára kerül sor május 30-án és 31-én. A majd egyéves kezdemé­nyezés zárása az a Reneszánsz est, amelyet május 31-én, 18 órai kez­dettel rendeznek a Reneszánsz Kő­tárban. A műsorban elhangzik Az- zaiolo, Wert, Lassus és Monteverdi néhány madrigálja, a pécsi Me­csek Kórus előadásában. Fekecs Beáta és Inhof László, a Pécsi Nyi- tott Színpad tagjai Villon, Michel­angelo, Navarrai Margit és Galeot- to Marzio műveiből adnak elő rész­leteket, de fellép a pécsi Nagy La­jos Gimnázium táncegyüttese is, akik reneszánsz táncot mutatnak be. A kőtár emlékanyagát Kárpáti Gá­bor régész ismerteti. A múzeumi hétvégék keretében a zengővárkonyi tájházba hívják a gyerekeket 30-án. Alsós és felsős diákok számára indulnak progra­mok, lesz kötélhúzás, zsákban futás, papírsárkány-építés, nádsíp- és fűz- sípkészítés, tanítanak énekeket, né­pi játékokat, és sor kerül egy ér­dekes hang szerb emu-tatára is. A kultúrházban szövőbemutatót tarta­nak. A rendezvények délelőtt 10 órától kezdődnek. A „Hétvége a múzeumban” legkö­zelebb ősztől jelentkezik újabb ajánlataival. Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ ÉN A VÍZILOVAKKAL VAGYOK Színes, szinkronizált, olasz víg­játék. Rendezte: Italo Zingarelli. Szereplők: Terence Hill, Bud Spencer. A két fivér, Tom és Slim meg- győződéses állatbarát, ami nem könnyű Afrika vadban dúskáló sztyeppéin. Sok errefelé a vad­kereskedő. De a fivéreket is ke­mény fából faragták, szédületes po­fonjaik ellen nincs orvosság. Ha­marosan megtanulja ezt Omond úr, a pénzsóvár, egykori nehézsúlyú ökövivó is. Gyereknapot tartanak május 30-án reggel 9 órától délután egy óráig a pécsi József Attila Művelődési Központ parkolójá­ban. A művelődési központ dramatikus színjátszóköre az Itt járt Mátyás király című me­sejátékot adja elő, majd a taekwon-do koreai karate cso­port tart bemutatót. Fellép még a Meszesi Általános Is­kola furulyazenekara, valamint aszfaltrajz és hulahopp ver­seny is lesz. Az épület előte­rében jelvénygyűjteményéből rendez kiállítást a honismereti szakkör. Számítógépes video­játék várja az érdeklődőket, a klubban mesefilmeket néz­hetnek a gyerekek. Akinek kedve tartja, megismerkedhet a kavicsszobrászat rejtelmeivel is. A játékok győztesei nyolc pécsi vállalat és intézmény reklámajándékait kapják. Nem lesz egy szabad per­ce sem annak, aki végigjárja azokat a gyermeknapi progra­mokat, amelyeket a DOZSO- ban, az Ifjúsági Házban és az Apáczai Nevelési Központban rendeznek május 31-én, va­sárnap. Délelőtt 9 órakor kezdődik az egész napos játékparádé a pécsi Ifjúsági Házban egy gör­korcsolya ügyességi versennyel. Fél 10-től 10-ig fellép a Jazz- quartett, 10-től pedig sor ke­rül a Konzum Áruház „rágógu­mi-akciójának" nyereménysor­solására. 11 órától rajzverse­nyen mérhetik össze az ügyes­ségüket a gyerekek, 11.30-tól pedig a gyermekruhákat és a serdülőknek készült öltözéke­ket láthatja a közönség egy divatbemutatón. A délelőttöt UTAZÁSOK EGY RÉGI AUTO­MOBILON Színes, szovjet, lírai komédia. Rendezte: Pjotr Fomenko. Zenés filmkomédia arról, hogyan találkozik egymással két, már nem fiatal ember, a népszínház rende­zőnője és a futballbiró, és hogyan alakul ki közöttük vonzalom. Két magányos ember boldogságkeresé­sének vagyunk tanúi ... A hóbor­tos rendezőnő és a szófukar, em­berkerülő futballbiró sok kálvárián mennek keresztül, mig eljutnak a happy endhez. a Szélkiáltó együttes fellépése zárja. 13 órától játszóház és videoprogram. Aki az együttes műsoráról lemaradna, megnézheti azt 14 órától a Tettyén, ahol a DOZSO szerevezi a délutáni programot. Lesz gólyalábon futás, agyagozás, sárkányké­szítés, aszfaltrajzverseny, grund- birkózós, bicikliverseny, s fel­lép a Fülöp-bűvészduó is. Az ANK-ban délelőtt 9-től kezdődnek-a programok, első­ként a „Hétszínvirág” báb­együttes előadására kerül sor, 11-től a jazzbalett csoport év­végi vizsgaműsora kezdődik, 11.30-tól pedig Sólyom Kata­lin, a Pécsi Nemzeti Színház művésze mutatja be „Sötétben nem tudok aludni" című köny­vét. Vendégei lesznek: Berták László és Pákolitz István. A pécsi Szabó István Úttö­rőházba» 10 órakor Sólyom Katalin és a Szélkiáltó együt­tes könyvpremierjét tartják, ugyanabban az időben a Me­csek Áruház előtt aszfaltrajz­versenyre kerül sor. Az Úttö­rőházban fellép a Hétszínvirág bábegyüttes, a kicsiket pedig ikebanabemutató, agyagozás és lábteniszverseny várja. A KRESZ-parkban kerékpáros ügyességi versenyt rendeznek. Az úttörőházban délután 2 órától video- és művészbemu­tató lesz, a lőcsarnokban lö­vészet és modellbemutató, de lehet majd repülőmodelleket is építeni. A tréfás ügyességi versenyeket 4-től a Megyei Rendőr-főkapitányság technikai bemutatója követi, fél 5-től fél 8-ig pedig úttörődiszkóval fe­jeződik be a nap. Szakvizsgával rendelkező szallítasivezetöt keresünk felvételre. JELENTKEZÉS: „Ipari szövetkezet” jeligére a Hunyadi úti hirdetőbe.--------------------------------------- » --------------------------------------­G yermeknapi játékparádé Balogh T. olvasónk kérdési, hogy a bérlő kinek a javáru mondhat le a lakásáról? Az 1/1971. (II. 8.) korm. sz. rendelet 86. §-ában előírtak szerint a bérlő a lakásbérleti jogviszonyáról - a vállalati bérlakás és a szolgálati lakás kivételével — lemondhat a) a házastársa, egyeneság- beli rokona, örökbefogadott, mostoha és nevelt gyermeke, örökbe fogadó, mostoha és nevelőszülője, b) a legalább hat hónapja - állandó jelleggel - a lakás­ban vele együtt lakó testvére, továbbá c) a legalább egy éve - ál­landó jelleggel — a lakásban vele együttlakó élettársa jó­vá ra. A bérlő a lakásbérleti jog­viszonyról a) állami lakás esetében a lakással rendelkező szerv, b) tanácsi bérlakás esetében a tanácsi ingatlanközvetítő szerv, Jogi tanácsadó c) nem állami lakás eseté­ben pedig a bérbeadó javára is lemondhat. A rendelet előírása szerint a lemondáshoz a kedvezménye­zett elfogadó nyilatkozata szükséges! Állami lakás esetében a la­kással rendelkező szerv a ja­vára szóló lemondást - ha jogszabály másként nem ren­delkezik — köteles elfogadni. A lakásbérleti jogviszonyról érvényesen csak írásban és ak­kor lehet lemondani, ha a) a lemondáshoz a lakásra további bérlőkiválasztási jog­gal rendelkező közületi szerv, továbbá — tartási szerződés esetében - az eltartó, vala­mint b) a rendelet 86. § (1) be­kezdésén alapuló lemondás­hoz tanácsi bérlakás esetében a lakásügyi hatóság, nem ál­lami lakás esetében pedig a bérbeadó hozzájárult. A lakásbérleti jogviszonyról lemondó nyilatkozatot és a kedvezményezett elfogadó nyi­latkozatát írásba kell foglalni. Tóth G. komlói olvasunk kér­dési, hogy kinek nem jár mun­kaközi szünet? A Munka Törvénykönyve vég rejhajtási rendeletének 44. § (1) bekezdése szerint nem jár munkaközi szünet annak a dol­gozónak, aki - munkakörénél fogva - bármikor étkezhet, illetőleg akinek munkaköre egészben vagy részben készen­léti jellegű, vagy rendszeres napi munkaideje a hat órát nem haladja meg. Nem lehet munkaközi szünetet biztosítani azon a munkanapon, amelyen a munkaidő a négy órát nem haladja meg. A rendelet 44. § (2) bekez­désének előírása szerint a munkaközi szünet tartama — ha a munkaviszonyra vonat­kozó szabály hosszabb idő­tartamot nem állapít meg - napi húsz perc. A munkaközi szünetre vo­natkozó részletes szabályokat a kollektív szerződés állapítja meg. Ennek keretében rendel­kezni kell arról is, hogy a dol­gozó a munkaközi szünetet hol töltheti. A. T., H. Bné, és G. J. kér­dése, hogy a munkaviszonyt ki és mikor szüntetheti meg? A Munka Törvénykönyvének 26. § (1) bekezdése szerint a határozatlan időre létesített munkaviszonyt felmondással mind a munkáltató, mind a dolgozó bármikor megszüntet­heti. A munkáltatónak a felmon­dást írásban kell közölnie, s abból a felmondás okának vi­lágosan ki kell tűnnie. Mellőz­hető az indokolás, ha a dol­gozó egy évnél rövidebb ideje van q munkáltatónál, kivéve, ha ez az első munkaviszonya, vagy a dolgozó az indokolást kéri. Elmondjuk, hogy a Munka Törvénykönyvének 27. § (1) be­kezdése szerint a felmondási idő tizenöt naptól hat hóna­pig terjedhet. Ezen a kereten belül a felmondási idő mérté­két a munkaviszonyban töltött idő tartamáról és a végzett munka jellegétől függően a kollektív szerződés határozza meg. A jogszabály erre vo­natkozóan kötelező előíráso­kat adhat. T. N. pécsi olvasónk kérdezte, hogy o nyugdijat előre, vagy utólag fizetik-e? A 3/1975. (VI. 14.) SZOT szab. 133. § (1) bekezdésének előírása értelmében a nyug­ellátást és a baleseti nyugel­látást havonta utólag kell fo­lyósítani, legkorábban attól a naptól, amikor azt határozattal megállapították. Pécsi u^cák - híres emberek Pázmány Péter Alakja az évszázadok fényé­ben egyre tisztábban ragyog felénk. Az utóbbi években sze­mélyének jelentőségét a mél­tató művek is igazolják. Ezek sorából kiemelkedik Tarnóc Márton 1983-ban megjelent, Pázmány Péter összes művei­ből válogatott, 1184 lapnyi ter­jedelmű munkája. Ugyanezen évben tették közzé Öry Miklós, Szabó Ferenc és Vass Péter válogatását. Pár hónapja pe­dig Bitskey István Páz­mány Pétere hagyta el a saj­tót. (Gondolat 1986.) Megemlékezésünk időszerű­ségét azonban nemcsak a megjelent munkák indokolják, hanem halálának 350 éves év­fordulója is. 1637. március 19-én örökre lehunyta szemét a nagy ma­gyar főpap, a „magyar próza atyja." Holttestét jezsuita sza­bású vörös reverendába öltöz­tették, és főpapi jelvények nél­kül helyezték egyszerű fako­porsóba. Végrendelete szerint a pozsonyi Szent Márton Szé­kesegyház kriptájában temet­ték el akként, hogy a föld mé­lye fedje koporsóját. Egyszerű márványtábla-sírjára magyar nemzetiszínű szalaggal díszí­tett babérkoszorút helyeztek el az évforduló alkalmából. A Pázmány által alapított iskolák, plébániák, nyomdák, nemkülönben könyvei nagy­mértékben elősegítették a kirá­lyi orszáqrész barokk kultúrá­jának kifejlődését. Életműve te­li belső feszültségekkel: egy személyben volt egyházszerve­ző, politikus, egyetemalapító és olyan író, aki bátran vallot­ta: ,,Nekünk nem hímes szók, hanem erős valóságok kelle­nek." Politikai nézetei felett hosz- szú időn át vitatkoztak: kuruc és labanc érzelmek, Habsburg- párti és — Bécs-ellenes indu­latok csaptak össze megítélé­sében. Ebben az időben azon­ban ,,a nagy hatalmak ma­lomkövei között őrlődő, dara­bokra tépett Magyarországnak sorsa csak kicsiny részben füg­gött a magyar politikusok párt­állásától és nézeteitől.” (Bits­key István). E vitát mellőzve hadd szól­junk pár szót nyelvének pró­zánkban játszott szerepéről! Műveiben a sokoldalú tudás, a világ és az emberi szív mély ismerete összpontosult. Hittu­dományi műveiben másfél ezer évre terjedő irodalmat vonul­tatott fel. Nyelvéről a későbbi kiváló nyelvmester, Kosztolányi Dezső a következőket írta: „Nincs többé lehetetlen ezen a nyelven. Még csak néhány húrja van, de azért úgy ját­szik rajta, mint hangszeren. Csodát művel." Pázmány erőt, belső tartást adott a magyar prózának, amelyben a magyar közmondást megnemesítette. A magyar romlásnak századában felhasználja az ókori történet­írók, költők, drámaírók, orvo­sok, geográfusok őt támogató érveit, és ezt az antik művelt­ségű-anyagot beépíti katolikus világképébe. Nyelvünk minden titkát is­merte. Gyakran bonyolult kör­mondatai éles nyelvi-logikai alapra épült szilárd építőkö­vek. „Ha őt forgatom — írja Riedl Frigyes —, nem érzem a nyelvújítás szükségességét." És mit ír Pázmány? „A nyelv, ha oktat, tudatlanságtól szabadit; ha énekel, gyönyörködtet: ha dorgál, jobbit; ha biztat, szü- vesit; ha bátorít, vigasztal; ha lényégét, tartóztat... A nyelv oka, hogy a bölcs tudományok terjedtek." Nagyságát még támadói, el­lenfelei is elismerték. Vörös­marty Pázmányról írt epigram­májában az ő szózataként tár­ja elénk követendő hitvallásun­kat: „Legszentebb vallás a haza, s emberiség." / m , Tóth István dr. Német zene­szerzők operái

Next

/
Oldalképek
Tartalom