Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-12 / 129. szám

Dunántúlt napló 1987. május 12.. kedd A görög külügy­miniszter Budapesten (folytatás az 1. oldalról) verkezés korlátozásában, hang­súlyozva annak jelentőségét, hogy minden korábbinál jobb lehetőség kínálkozik egy szov­jet-amerikai megállapodás el­érésére. Az amerikai űrfegyver­kezési tervekkel kapcsolatban mindkét részről aggodalmuk­nak adtak hangot. A görög diplomácia vezetője és vendéglátója pozitívan ér­tékelte a helsinki folyamat ed­digi eredményeit, s kifejezték reményüket, hogy a bécsi utó­találkozó, további ösztönzést ad az összeurópai együttműködés­nek. Rámutattak, hogy az euró­pai biztonság megszilárdítása, a kölcsönös bizalom erősítése szempontjából nagy jelentősé­ge lenne nukleáris fegyverektől mentes övezetek létrehozásá­nak kontinensünkön. Ugyan­csak egybehangzó volt a meg­állapítás: a nemzetközi bizton­ság megszilárdítását szolgálná a különböző regionális konflik­tusok politikai eszközökkel va­ló, igazságos rendezése. VSZ-NATO­tanácskozás Bécsben Hétfőn felújították a Varsói Szerződéshez tartozó országok, valamint a NATO-országok képviselőinek bécsi tanácskozá­sát. A februárban kezdődött megbeszélések célja az, hogy — a madridi ajánlásoknak meg­felelően — kidolgozzák a man­dátumot a hagyományos had­erők és fegyverzetek összeuró­pai csökkentéséről tervezett tár­gyalásokra. A VSZ országai, valamint a semleges és el nem kötelezett államok többsége azon az állásponton van, hogy az új fórumot a helsinki folya­mat keretében, a 35 ország részvételével kell megteremteni. A NATO nézete szerint (ame­lyet Franciaország nem oszt) csak a két katonai szövetség­nek kellene tárgyalnia. A lengyel nagykövetségen tartott hétfői ülésen a 23 or­szág képviselői megvizsgálták, mely területeken alakultak ki hasonló, vagy egymáshoz kö­zeli álláspontok, s hol térnek el a nézetek a katonai egyen­súly, a leszerelés, illetve a ter­vezett tárgyalások formai kér­déseiben. Mértékadó körök sze­rint a VSZ országai behatóbb munkáért szálltak síkra, hogy mielőbb kidolgozhassák a man­dátumot. A NATO részéről - bár elvileg egyetértettek a fel­adat fontosságában - változat­lanul halogató taktika tapasz­talható. Az ülésen részt vett Marian Orzechowski lengyel külügymi­niszter is, aki kedden felszólal az utótalólkozón és sajtóérte­kezletet is tart. A lengyel leszerelési javaslat visszhangja Flesch István, az MTI tudósí­tója jelenti: Az NSZK-beli Kiéiben meg­tartott hagyományos nyugatné­met-lengyel fórum biztonságpo­litikai munkabizottsága indít­ványozta, hogy a két ország le­szerelési és katonai szakértői még ebben a hónapban vitás-" sák meg Wojciech Jaruzelski lengyel államfő javaslatát a közép-európai leszerelési intéz­kedésekről és a bizalomerősí­tésről. A tanácskozáson Egon Bahr, a Német Szociáldemokrata Párt (SPD) leszerelési szakértő­je hangoztatta, hogy Lengyel- ország ennek az elképzelésnek az előterjesztésével nyugat-eu­rópai válaszra érdemes új kül­politikai kezdeményezést tett. Mint emlékeztetett, a mostani Jaruzelski-terv az egykori len­gyel külügyminiszter nevét vi­selő Rapacki-terv szellemében fogant, de — azon túlmutatva — tartalmában és az időpont megválasztásában megfelel napjaink szükségleteinek. Bahr érvelése szerint a var­sói kezdeményezés a korábbi Rapacki-tervet abban a tekin­tetben is meghaladja, hogy a fegyveres erők egymástól való messzebbre helyezésén kívül szorgalmazza csökkentésüket, továbbá számoí bizalom- és biztonságerősítő intézkedés megtételét is. A fórum nyugatnémet részt­vevői szerint szükség lenne ka­tonai attasék cseréjére. Lengyel részről hangsúlyozták, hogy ezt a kérdést a két állam kormá­nyainak kell megvitatniuk. A majdnem száz részvevővel megtartott kétnapos tanácsko­záson, amelyen Genscher kül­ügyminiszter washingtoni utazá­sa miatt nem tudott megjelen­ni, a biztonságpolitikai kérdé­seken kívül áttekintették a gaz­dasági, a kulturális és ifjúsági együttműködés, a nyugat-euró­pai közösség és a KGST közötti kapcsolatok, az emberi jogok és a lengyel adósságállomány témakörét is. A PÉCSVARADI LAKÁSSZÖVETKEZET a nagyközség központjában kilenclakásos társasházat épít. Az építkezés elkezdődött. Két lakásra jelentkezfiket várunk! Irányár: 12 000 Ft/m2. Pécsvárad, Kossuth u. 18/a. Félfogadás: hétfő, szerda, péntek, 8—12-ig. Bérbevennénk irodahelyiséget 100—120 négyzetméter alapterülettel, Pécs történelmi belvárosában. Mohács és Vidéke Takarékszövetkezet. Levélcím: Mohács 7701, Pf. 52. Telefon: Mohács, 10-924. amassmasamaä^sb Részvéttávirat Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke táviratban fejezte ki együttérzését Zbigniew Messnernek, a Lengyel Nép- köztársaság minisztertanácsa elnökének, a LOT légitársaság gépét Varsó közelében ért sú­lyos katasztrófa miatt. ♦ Hámori Csaba Pekingben A Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságá­nak meghívására hétfőn Pe- kingbe érkezett Hámori Csaba, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, a KISZ Központi Bi­zottságának első titkára. A magyar ifjúsági vezetőt a pekingi repülőtéren Szung Tö- fu, a Kínai Kommunista Ifjúsági Szövetség Központi Bizottságá­nak első titkára és a Központi Bizottság több vezető munka­társa fogadta. ♦ Hétfőn kezdődött meg Lyonban Klaus Barbie náci háborús bűnös pere. A képen: a franciaországi város főterén az esemény kap­csán az áldozatok emlékére épülő alkotás. (Telefoto — AP — MTI — KS — DN) Mitterrand Óvári Miklós Nyugat~Berlinben Athénban-f MOSZKVA: Befejezte koz­mikus repülését a szovjet Prog- ressz-29 teherszállító űrhajó, amely április 23 óta a MIR űr­állomáshoz kapcsolódva kerin­gett a Föld körül. Ez idő alatt az űrállomáson tartózkodó Ju- rij Romanyenko és Alekszandr Lavejkin űrhajósok az előre meghatározott program szerint kirakták belőle szállítmányát amelyben többek között műszaki felszerelés, üzemanyag és ivó­víz volt. A teherhajó hétfőn reggel íevált a MIR állomás­ról, majd a földi irányító köz­pontból történt vezényléssel haladt tovább, s fékezés után a sűrű légrétegbe érve meg­semmisült. ♦ Horváth István Bukarestbe utazott Horváth Istvánnak, az MSZMP KB titkárának vezeté­sével hétfőn küldöttség uta­zott Bukarestbe a szocialista országok kommunista és mun­káspártjai szervezési kérdéseK- kel foglalkozó titkárainak sok­oldalú tanácskozására. A kül­döttség tagja Petrovszki István, a KB párt- és tömegszerveze­tek osztályának vezetője, Látos István és Őszi István, a KB osztályvezető-helyettesei. A de­legáció búcsúztatására a Feri­hegyi repülőtéren megjelent Nicolae Vedres, a Román Szo­cialista Köztársaság budapesti nagykövete. Francois Mitterrand francia köztársasági elnök hétfő dél­előtt a bonn-kölni repülőtéren megszakította 'Nyugat-Berlinbe vivő útját, majd Helmut Kohl nyugatnémet ‘kancellárral to­vábbrepült. A francia államfő Berlin megalapításának 750. évfordulója alkalmából keresi fel Nyugat-Berlint. Mitterrand és Kohl a repülő- utat arra használta ki, hogy biztonságpolitikai véleménycse­re keretében ‘megvitassák a Szovjetunió leszerelési kezde-' ményezéseit. Má'r a korábbi francia-nyu­gatnémet egyeztetések is őzt mutatták, hogy a felek kiváró álláspontra helyezkednek az úgynevezett kettős nullamegol­dásra - a közép- és a rövidebb hatótávolságú európai rakéták felszámolására — vonatkozó moszkvai javaslatokat illetően. Bonn az utóbbi rakéták tár­gyában a szovjet szerződéster­vezet írásos előterjesztése, an­nak alapos tanulmányozása és a szövetségesekkel való kon­zultálás után óhajt nyilatkozni. ♦ + PÁRIZS: Lyonban hétfőn délután nyilt meg Franciaor­szág 40 éve legnagyobb jelen­tőségű, háborús bűnös ellen in­dított pere. Egykori rémtettei színhelyén áll polgári eskűdtbi- róság elé Klaus Barbie, a „lyoni hóhér". Lyon hajdani Gestapo lőnökét az emberiség elleni bűnök elkövetéséért - francia zsidók százainak halál­táborba hurcolásáért, ellenállók halálra kínzásáért — vonják fe­lelősségre. Klaus Barbiét több évtizedes dél-amerikai bujkálá­sa után 1983-ban adta ki Bo­livia a francia hatóságoknak. Óvári Miklós, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Politikai Bizottságának tagja, a Közpon­ti Bizottság titkára a Görög Kommunista Párt Központi Bi­zottságának meghívására hét­főn este Athénba utazott. Óvári Miklós az MSZMP képviseleté­ben részt vesz a Görög Kom­munista Párt kedden kezdődő XII. kongresszusán. ♦ Ceausescu Prágában Nicolae Ceausescu, a Ro­mán Kommunista Párt főtitká­ra, Románia köztársasági el­nöke hétfőn Gustáv Husáknak, a CSKP KB főtitkárának, köz- társasági elnöknek a meghí­vására egynapos baráti mun­kalátogatásra Prágába érke­zett. Csehszlovákia és Románia között rendszeresek a magas szintű találkozók. Gustáv Husák 1977-ben járt párt- és állami küldöttség élén Bukarestben, 1985-ben pedig munkalátoga­tást tett a román fővárosban. Ekkor írták alá a gazdasági és műszaki-tudományos együtt­működés fejlesztéséről szóló, 2000-ig érvényes programot. Nicolae Ceausescu 1981-ben román párt- és állami kül­döttség élén tartózkodott Csehszlovákiában. Bohuslav Chnoupek csehszlovák külügy­miniszter tavaly novemberben járt Bukarestben. A Varsói Szerződés évfordulója A Varsói Szerződés, amely a NATO megalakítására válaszul jött létre, fennállása alatt be­bizonyította: megbízható védel­met nyújt az imperialista körök békét és szocializmust veszé­lyeztető törekvései ellen - álla­pította meg Vlagyimir Verjov-, kin-Rahalszkij vezérezredes, a tagállamok Egyesített Fegyveres Erői törzse főnökének első he­lyettese abban az évfordulós cikkében, amelyet a TASZSZ szovjet hírügynökség számára írt A Varsói Szerződést 1955. május 14-én alakították meg. A VSZ érvényének 1985 ápri­lisi meghosszabbítása jelzi, hogy amíg a NATO agresszív katonai tömbje létezik, a szer­ződésre jelentős szerep hárul abban, hogy a szocializmus meg tudja őrizni pozícióit Eu­rópában és az egész világon — mutat rá a szovjet katonai ve­zető. A leszerelés kérdésében a szervezet kezdeményezőként lép fel. Csak a legfontosabb tények: szovjet indítvány a nukleáris és más tömegpusztító fegyve­reknek az évszázad végéig tör­ténő teljes megsemmisítésére; a Varsói Szerződés tagállamai­nak javaslata a fegyveres erők és a hagyományos fegyverzet jelentős csökkentésére az At­lanti-óceántól az Uraiig; az a kezdeményezés, hogy a két kai tonai szövetség országai egy­két évig ne növeljék katonai kiadásaikat. Nagy visszhangot keltett és világszerte támoga­tásra talált az európai közepes hatótávolságú rakéták leszere­lésével kapcsolatos szovjet ja­vaslat és az ehhez tartozó több új kezdeményezés, melyet a Szovjetunió az idén áprilisban Prágában és Moszkvában ter­jesztett elő. A szerződés országai állást foglalnak a NATO és a VSZ egyidejű feloszlatása, ennek el­ső lépéseként ezek katonai szervezetének megszüntetése mellett. A Varsói Szerződés tag­országai nem törekszenek ka­tonai fölényre, de nem engedik megbontani a két tömb között kialakult erőegyensúlyt sem, hi­szen ez az egyensúly a béke és a nemzetközi biztonság záloga — hangsúlyozza a cikk. ABrundtland Bizottság budapesti ülése Hétfőn a Gellért Szállóban megkezdődött a Környezet és Fejlesztés Világbizottság (WCED) - ismertebb nevén a Brundtland Bizottság — kelet­európai regionális értekezlete. Két napon át vitatják még a kelet-európai szocialista oi- szágok környezetvédelmi, gaz­dasági szakemberei, a tudo­mányos élet, a különböző tár­sadalmi és politikai szervezetek és az ifjúság képviselői a vi­lágbizottság nemrég'ben elké­szült jelentését. Az eszmecse­rén részt vesznek a KGST-tit- kárság és a Brundtland Bizott­ság vezető munkatársai is. A testületet az ENSZ-köz- gyűlés határozata alapján hoz­ták létre 1984-ben, abból a cél­ból, hogy hosszú távú ajánlá­sokat, akcióprogramot dolgoz­zon ki a környezetvédelmi cé­lok és tevékenységek, vala­mint a gazdasági fejlődés in­tegrálására, a környezeti prob­lémák megoldására. A bizott­ság elnöke Gro Harlem Brundt­land asszony, a Norvég Mun­káspárt elnöke, Norvégia mi­niszterelnöke, az alelnök Man- szur Khalid - a mostani bu­dapesti tanácskozás egyik résztvevője Szudán korábbi külügyminisztere. A tagok akik 19 országot képviselnek a világ minden részéből - poli­tikusok, környezetvédelemmel foglalkozó tudósok, közéleti személyiségek, s a világ külön­böző térségeiben széles szak­mai és társadalmi fórumokon ismerkedtek az adott régió környezeti gondjaival. Magyar- országról Láng István akadé­mikus, az MTA főtitkára vesz részt a bizottság munkájában. Az összegyűjtött ismeretek, tapasztalatok birtokában készí­tették el Közös jövőnk címmel jelentésüket, mely a mindenkit egyaránt érintő aggodalmak­kal, kihívásokkal és a kívána­tos közös akciókkal foglalkozik. A jelentés alapelve a harmo­nikus, tartós fejlődés koncep­ciója, melynek lényege a kör­nyezetet a jelenleginél jobban kímélő gazdasági módszerek, eljárások bevezetése, elterjesz­tése. A jelentést április 27-én ter­jesztette a bizottság elnöke a világ közvéleménye elé, az ENSZ közgyűlése várhatóan 'idén októberben tűzi napirend­jére. Addig a világ nyolc ré­giójában úgynevezett regioná­lis tanácskozásokon vitatják meg a Közös jövőnk téziseit. A budapesti, kelet-európai regionális tanácskozást Czinege Lajos miniszterelnök-helyettes nyitotta meg, aki a kormány nevében üdvözölte a résztvevő­ket. Hangsúlyozta: hazánk kiemelt figyelemmel kísérte és nagyra értékeli azt a két és fél éves tevékenységet, amelyet a vi­lágbizottság kifejtett. A mos­tani tanácskozás kiváló alkal­mat nyújt arra, hogy az euró­pai szocialista országok köz­vetlenül is megismerhessék a világbizottság jelentését, amel/ várhatóan jelentősen hozzájá­rul majd a környezetvédelmi, és a gazdaságfejlesztési poli­tika kölcsönös integrálódását célzó gondolkodásmód és gya­korlat kialakításához. Végezetül rámutatott: a vi­lágbizottság jelentésének cí­meként választott ..Közös jö­vőnk” megfogalmazás hűen kifejezi, hogy a környezetvéde­lem közös ügye az emberiség­nek, a jelen és a jövő generá­cióinak. Thorvald Stoltenberg norvég külügyminiszter — aki a nem­zetközi tanácskozás alkalmából érkezett hazánkba - átadta az értekezlet résztvevőinek Brundt­land asszony személyes üdvöz­letét. Az értekezlet kedden zárt üléssel folytatja munkáját.

Next

/
Oldalképek
Tartalom