Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-11 / 128. szám

1987. május 11., hétfő Dunántúlt napló 3 Ikerbolt - eltérő igényeknek Két kis bolt a pécsi Katalin utca sarkán: az egyik az ol­csó áruk boltja, a másik bu- ti kjei I eg ű. Bár már a turkaáru kilója is kétszáz forint, a kis­pénzűek ebből is öltözködhet­nek, mint ahogy az itt árusí­tott maradék végekből, fonal­ból. A másik üzlet exkluzívabb: kisszériás, de nem maszekok gyártotta fehérneműk és sza­badidőruhák, farmercuccok - és slágerként: méretre készí­tett balett- és tánccipők. A két bolt egy cégé, az Uni- ras Ipari Kisvállalaté - többek között cipőket készítenek mely azonban nemcsak ipari vállalat, hanem, mint e két bolt is példázza, kereskedel­mi is.- A cégünk budapesti — mondja Balogh Ferencné üz­letvezető s e két bolt az első fecske a kereskedelmi te­vékenységben, a budapesti Uniras-üzlet is csak ezután fog megnyílni. Mi béreljük ezt a két helyiséget, s igyekszünk ismertté tenni, szórólapokat ké­szítettünk, újsághirdetéseket adtunk fel. Egyre nagyobb a forgalmunk, a környékbeliek után mások is kezdik felfedez­ni az alig egy hónapja meg­nyílt boltjainkat. Eddin a két üzlet közül az olcsó áruk bolt­jának nagyobb a forgalma. Mit tegyünk ehhez hozzá? Hát nem csodáljuk. S nem azért, mindha szegényes len­ne a gazdagabb bolt válasz­téka, hanem mert talán a vá­sárlók pénztárcája vékonyabb ahhoz. B. L. Pécsiek a Lipari- sziget'eken Expedíció a vulkánokhoz Egy Olaszországbá készülő expedíció önmagában még nem számít szenzációnak. A JPTE támogatósával oda indu­ló hét fiatalt - négyen közü­lük pécsiek - mégis megkü­lönböztetett figyelem kíséri. Nem is csoda: legfőbb tudo­mányos célkitűzésük a Lipari- szigetek aktív vulkanizmusá- nak megfigyelése.- A magyar szakemberek és turisták kevéssé ismerik a te­rületet, jóformán csak néhány útikönyv tesz pár soros emlí­tést róla — mondja Mátrai Mik­lós, az úttörő vállalkozás ve­zetője. - Hangsúlyozni szeret­ném, hogy mi nem kutatni in­dulunk a vidékre május végén, hanem felderíteni azt. A kap­csolódó szakterületekről pályá­juk elején állókat hívtunk meg, és egyéves felkészülés után lépjük ót vállalatok támogatá­sával bérelt■ mikrobuszunkkal a határt. Mátrai Miklós egyébként már nem először utazik a szi­getekre. mint meséli, tulajdon­képpen négy éve, ottjórtakor határozta el, hogy egyszer majd expedíciót vezet ide. A geológussal „megerősített" csapat nemcsak fényképeket, rajzokat, leírásokat készít, ha­nem kőzetmintákat és ásvá­nyokat is gyűjt. Ezek zöme a JPTE földrajz tanszékének gyűjteményét gazdagítja majd, előbb azonban a pécsi Bányá­szati Múzeumban lesz az év végén látható az utazás min­den kincse. Sz. K. I. Szinte mindig nagy a forgalom a pécsi főpályaudvaron, az utasellátó üzleteknél Az áruválaszték megfelelő Ellenőrzések az utasellátónál Az árak százszor magasabbak... A gazdasági rendészet ellen­őrizte a MÁV pécsi állomásán az Utasellátó egységeit és va­lamennyi helyen visszaélést, szabálytalanságot állapított meg. Az április végén lapunk ban is megjelent közlemény részleteiről beszéltem dr. Melis Bélával, az Utasellátó Vállalat Baranya Somogy—Tolna me­gyei területi igazgatójával. — Azért is volt számunkra kellemetlen ez a valós híradás, mert fokozott ellenőrzésekkel, a választék folyamatos bővíté­sével próbáljuk védeni a fo­gyasztók érdekeit — kezdte dr. Melis Béla. — Ha az adato­kat nézzük, belső ellenőrzése­ink is azt mutatják, hogy emel­kedőben van az egységeink­ben elkövetett szabálysértések száma. Az adatok szerint a három megye területén 1985-ben 11, 1986-ban 19, 1987-ben eddig 17 központi szabálysértési el­járás indult. Központit írtam, hiszen az üzletvezetőknek is jo­gában áll fegyelmezni a belső pontatlanságokért. Mint meg­tudtam, valamennyi tevékeny­ségi területen fordultak elő szabálytalanságok (rossz kal­kuláció, árelszámolás, mennyi­ségcsonkítás, az ár nem meg­felelő feltüntetése stb.). A bün­tetések súlyosak. Néhány pél­da: 1,50 áreltérésért a féléves nyereség megvonására, 7,50 ár­eltérésért pedig fél évre kony­hai kisegítő munkára „ítéltek" •'gy-egy beosztottat. Ugyanakkor dr. Melis Béla elmondta és a legkülönbözőbb jelentésekkel is igazolta, hogy a pécsi állomáson található egységeik országosan is o leg­jobban ellátottak, és az egyik legolcsóbbak a vállalaton be­lül és környezetükben is. Meg­említette, hogy ellenőrzik az úgynevezett kötelező ételválasz­tékot is. A III. osztályú biszt­róknál ennek értelmében ötfé­le szendvics és 8—10 féle cuk­rászsütemény egyidejű „jelenlé- tűt" várják el. — Jó tíz éve még négy étkezökocsi futott Pécs és más városok között mondta má­sik kérdésemre az igazgató. Ezeket teljesen fel kell újítani, mert újat venni nincs pénz. Magas a bérleti díja is, és a nyereségességhez kevés vendé­get tudnak kiszolgálni. A moz­gószolgálat —, amely mint em­lítettem, nem igazgatóságunk felügyelete alá tartozik , több milliós veszteséggel működik. A veszteség oka a MÁV-nak fi­zetett magas bérleti díj, a csökkenő utasszóm és a rövid útvonalak. Elgondolkoztató dolgok. Az ember ilyen vonati árak és kul­turáltság mellett nem is gon­dolná ezt, Mindenesetre furcsa, hogy éppen a hosszabb útvo­nalakon és a balatoni vonato­kon nincs Pécsről bisztróko­csi,,. — Számításba kell vennünk, hogy ezek nem fővonalak or­szágos viszonylatban. így ide nem jut belőlük. Egy ideje a szombathelyi gyorson igazgató­ságunk' működtet büfét egy fül­kében és terveink szerint nyár­tól a Pécs Tapolca vonalon is lesz ilyen fülke. Itt az a gond, hogy lehetetlen jeget szerez­ni, így bár hűtve kell berakni az induló állomáson az italt, elképzelhető, hogy nem lesi a leghidegebb — fejezte be a beszélgetést dr. Melis Béla igazgató. Bozsik L. Vendégeket várnak Dunafalván Gyönyörű itt a Duna-part. A töltésen innen keskeny er­dősáv kíséri a folyót. Mond­ják a dunafalvaiak, hogy nyáron a Duna közepéig be lehet gyalogolni, a derékig érő vízben. A környékbeliek kedvelt kirándulóhelye a kompkikötőtől nem messze az erdős zátony, amelyet a Duna és holtága fog közre. Itt tanyáznak a vadkacsák, a szarvasok, az őzek. Lejjebb keskeny várromot mos a fo­lyó. A túloldalon a duna- szekcsői halászcsárda, mö­götte a várhegy sötétlik. A töltésen túl, a régi uradal­mi magtár mellett vezet a meggyfákkal szegélyezett út a faluba. Mindössze kétper­ces séta. A presszóval szemben két­szintes, hófehér ház. Barnára sült középkorú asszony siet elénk. Kezét gondosan meg- törli kötényében, s tessékel a hűvös házba. — Szívesen látnánk vendé­geket a nyáron, - mondja Tera néni, a háziasszony. — Az emeleti szobákat mi nem használjuk, van különbejá- ratú és egybenyíló is. Itt fönt van fürdőszoba, s lent hasz­nálhatják az ebédlőt, a kony­hát. Szemben velünk az ABC, ahol mindennap friss a ke­nyér, a tej, a túró. Szomba­tonként az utcán árulják a halat, a zöldség pedig meg­terem itt nálunk a kertben. A kerítések mentén minde­nütt kerékpár, nincs itt se- holsem emelkedő. Kerékpár­ral járnak a dunafalvaiak boltba, a gyerekek iskolába. A Kossuth Lajos utcában fehérkötényes néni fogad. A konyhája felől rétesillat csa­logat. Bent piros perzsasző­nyeg a padlón, hófehér füg­gönyök szűrik a napfényt.- De még milyen szívesen látnám o vendégeket! - csapja össze kezét Halász néni és marasztal bennünket. Szívesen látnak majd min­den háznál, mert Dunafalván vendégeket várnak a nyárra. Herr Ferenc, tanácselnök mór az elmúlt évben beko­pogtatott a Mecsek Tourist- hoz, hogy az itteniek is szí­vesen bekapcsolódnának a falusi turizmusba. Kínálnak is ehhez sok mindent. Az alapellátás meqvan: körzeti orvos, posta, ABC, vegyes- és húsbolt, presszó. A falu­tól két percre a folyó, ahol lehet fürdeni, motorcsóna­kózni, vízisízni, horgászni. A tervek? Elkészült már egy kis­vendéglőé, csak beruházóra, kivitelezőre várnak. A tanács olcsón, részletre adná a tel­ket. Ott van a parton a há­romszintes uradalmi magtár, át lehetne alakítani motel­nak. A termelőszövetkezet másfél milliót kér érte, de részletre is megvásárolhatná bárki. Bárki, aki el tudja kép­zelni Dunafalva jövőjét. Akik az elmúlt héten meg­kötötték a szerződést a Me­csek Touristtal, azok a nyár­ra, vendégeket várnak Duna- falvára. Marton Gy. A dunafalvai főutca A (elvételt a pécsi mozgásjavitó napköziben készítettük. Az itteni munka más, de abban közös a habilitációs csoport törekvéseivel, hogy a hasonló sorsú gyerekek (ejlödését, nevelését szolgálja, talán összekapcsolhatók célkitűzéseik? Läufer László felvétele Országos egészségügyi program Habilitációs csoport a végtaghiányos gyerekekért 1974 és 1984 között Magyar- országon 670 végtaghiányos gyerek született és évente mintegy hatvannal növekszik a veleszületett végtaghiányos rendellenességben szenvedők száma. A budapesti Semmelweis Or­vostudományi Egyetem ortopé­diai klinikáján két éve alakult egy kis csoport, amely elhatá­rozta, hogy a végtag részleges hiányával született gyerekeknek olyan kezelést nyújt, amelynek célja a további torzulások elke­rülése és ami lényeges, a meg­maradt funkciókat javítják, sőt fejlesztik. Vállalja az ilyen gye­rekek korrekciós műtétéi után az utókezeléseket, és segítséget ad a családoknak a gyereke* önállóságra nevelésében és tár­sadalmi beilleszkedésében. A habilitációs csoport először a Baranyában meghirdetett re­habilitációs pályázaton publi­kálta tevékenységét és dijat is kapott dr. Lénárt György egye­temi docens és Szendrö Zsuzsa szervező tervezete a csoport munkájának továbbfejlesztésé­ről. S ezt a tervezetet az Egész­ségügyi Minisztérium is egyik kiemelt szakmai programként működteti az elmúlt évtől. Ma tizenöt-húsz budapesti gyereket gondoznak, és minden hónap második, illetve harma­dik péntekjén az ország külön­böző területeiről fogadnak gye­rekeket, köztük baranyaiakat is. Az OKI Veleszületett Rendelle­nességek Országos Felügyele­ténél bejelentik ugyan a rend­ellenességben szenvedőket, o Születéstől vannak adatok ró­luk, de a tapasztalat az. hogy azoknak a gyerekeknek romol­hat az állapota, akik nem jut­nak a gondozáshoz. A SOTE or­topédiai klinikán tavaly szep­temberben megszervezték a speciális gyógytornát, hetvenöt részből álló ajánló programot készítettek, amellyel a szülők otthon is folytathatják a foglal­kozásokat. Szintén a családok­nak jelentős segítség a héten megkezdett rendszeres pszicho­lógiai tanácsadás, hiszen a gyerekeikkel együtt kell megta­nulniuk elfogadni ezt az álla­potot és ezzel együl1 törekedni az önálló életre. A múlt év szeptemberétől kí­sérleteznek az úszással és a három év körüli gyerekeket ok­tatják. A családlátogatások al­kalmával pedig meggyőződnek az otthoni foglalkoztatás ered­ményeiről. Az első években kizárólag adományokból fedezte a cso­port a költségeket, ma már rendelkezik szerény, de bizton­ságos anyagi alapokkal. Vállal­ja a szakmai és anyagi köz­pont szerepét és megteremti c regionális gondozóhálózatot. Számításaik szerint ct év alatt 2 és fél millió, forintból meg­oldható a gyerekek gondozása. Most szervezik a regionális köz­pontokat, az elképzelések sze­rint Kecskeméten, Pécsett, Győ rött és Debrecenben. Szeretnék az elsők közöd a baranyai me­gyeszékhelyen indítani a ‘oglal koztatást, hiszen Pécsett szá­mos intézményre építhetnek, amely hasonló feladatokat vál­lal. Adataik szeiint ma ötven- hetven baranyai gyereknek van szüksége a gondozásra. Gáldonyi M.

Next

/
Oldalképek
Tartalom