Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-09 / 126. szám

Vilég proletárjai, egyesüljetek! Az iparágban is első Dunántúli namo XLIV. évfolyam, 126. szám 1987. május 9., szombat Ára: 2,20 Ft Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Nagy horderejű változások a gazdaságirányításban Szerkezetátalakítás mindenekfölött Országos árkonferencia a gazdasági megújulás jegyében Az ország gazdasági helyzete rosszabb, mint három évvel ez­előtt, képtelenek voltunk alkalmazkodni a világpiaci változások­hoz, a gazdaságirányítás sem kényszeritett erre és a nagyobb teljesítményekre. Ahhoz, hogy új növekedési pályára állhassunk, mindenek fölé kell helyeznünk a szerkezet-átalakítást, a műszaki fejlesztés meggyorsítását, s nem szabad halogatnunk a gazda­ságpolitika és a gazdaságirányitás — annak minden elemére kiterjedő — megújítását, mégha ez átmenetileg veszteségekkel, nem kis nehézségekkel is jár - hallottuk az országos árkonfe­rencián. A POTE aulájában tegnap kezdődött a kétnapos országos tanácskozás, melyet immár ötö­dik alkalommal rendezett meg a Szervezési és Vezetési Tudo­mányos Társaság. Dr. Kéri Ist­ván, az SZVT megyei ügyve­zető elnöke köszöntötte a több mint ezer résztvevőt, köztük az elnökségben helyet foglaló Lu­kács Jánost, az MSZMP KB tagját, a Baranya Megyei Párt- bizottság első titkárát, dr. Szik­szói Béla és dr. Kádár József államtitkárokat, és Dunai Imre külkereskedelmi miniszterhelyet­test. A nyitóelőadást dr. Szik­szói Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke tartotta a gazdaságirányítás, az árreform és a fejlesztés időszerű kérdé­seiről. Többek között hangsú­lyozta : A gazdaságpolitikai célkitű­zések közül a szerkezet-átala­kítást, a műszaki fejlesztés meggyorsítását kell a közép­pontba állítani, s ennek alá­rendelni a többi főbb célkitű­zést, mint például a külgazda­sági egyensúly vagy az élet- színvonal megőrzése kérdését. Növekedniük kell a technoló­giai korszerűsítést szolgáló be­ruházásoknak, elsősorban a feldolgozóiparban. Ugyanakkor nem halogathatjuk tovább a veszteséges tevékenységek le­építését, az anyagi eszközök és a munkaerő átcsoportosítá­sát a nyereséges területekre. Mindez jelentős átrendeződés­sel, differenciálódással jár, veszteségek és átmeneti nehéz­ségek támadnak, az életszínvo­nal általános megőrzése sem ígérhet^-de ezt a kibontako­zás, a jövő érdekében vállal­nunk kell. Mindezeket kell szolgálnia a gazdaságirányítás napirenden levő reformjának. A nagy hord­erejű változtatások bevezetésé­vel nem szabad késlekedni. Ezek sorába tartozik az 1988- ban ^bevezetendő vállalati és személyi jövedelemadó-rend­szer, továbbá az árreform, mellyel az előadó részletesen foglalkozott. Az árrendszer fej­lesztését újragondolják, új ele­mekkel gazdagítják, beillesztve a reformfolyamatba. A lényeg: nagyobb előrelépést kívánnak tenni az árrendszer egysége­sebbé tétele, s a piac állapo­tához a mainál jobban igazo­dó árszabályozás kialakítása felé. Megmarad az árképzés egész gazdaságban érvényes, általános elve, ahol szükség van rá a közvetlen hatósági beavatkozás, növekszik viszont az állami árbefolyásolás köz­vetett eszközeit felölelő, új típusú kontrollmechanizmuS sze­repe. Ez utóbbi három fő ele­met tartalmaz: a bejelentési kötelezettség jelenlegihez ké­pest módosított rendszerét: az árpolitikai konzultációk, vala­mint az árhatóság és a válla­latok közötti megállapodások új rendszerét; végül a tisztes­ségtelen áralkalmazás szank­cionálásának egy új típusú eszközét, a tisztességtelenül el­járó vállalat által alkalmazott ár meghatározott időtartamra való befagyasztását, mindezek­nek nagy nyilvánosságot adva. Dr. Szikszói Béla végül meg­említette, a bevezetendő új adózás mértékét egy hónapon belül meg kell állapítani, hogy az árrendezési munka megin­dulják, s hogy szeptemberben az árindexeket közölni tudják a jövő évre vevőikkel szerződ­ni kívánó vállalatokkal. Az országos árkonferencia délután négy — ipari, építőipa­ri, kereskedelmi és mezőgazda­sági - szekcióban folytatta a 'munkát, ahol a gazdaságirá­nyítás megújításával kapcsola­tos, legkülönfélébb elképzelé­sek kerültek terítékre. Ma együttes ülést tartanak, ami- koris meghallgatják dr. Békési László pénzügyminiszter-helyet­tes előadását, majd összefog­lalják a konferencián elhang­zottakat. Miklósvári Z. a tartalomból: Pártfórumon a lakásépítés és -elosztés megyei helyzeté (3. oldal) / Árvíz Sásd hatérában (4. oldal) A munkahely légköre (11. oldal) Magyar felszólalás az ENSZ-ben „A leszerelés terén változat­lanul elsőrendűen fontos a nuk­leáris fegyverrendszerek csök­kentése és megsemmisítése" - hangsúlyozta felszólalásában Esztergályos Ferenc nagykövet, Magyarország állandó ENSZ- képviselője az ENSZ leszerelési bizottságának New Yorkban most kezdődött ülésszakán. „Reméljük, hogy a Genfben folyó tárgyalások eredménye­ként megnyílik a lehetőség az Európában telepített közepes hatótávolságú rakéták eltávolí­tására. A nukleáris leszerelés mellett, összhangban a Varsói Szerződés tagállamainak múlt évi budapesti felhívásával, meg­különböztetett figyelmet fordí­tunk a hagyományos erők és fegyverzetek csökkentésére is" — mondotta Esztergályos Ferenc. Fischer Belgrádban Sinan Hasani, a jugoszláv államelnökség elnöke pénteken fogadta a hivatalos látogatá­son Belgrádban tartózkodó Os­kar Fischert, az NDK külügy­miniszterét. A találkozón a két­oldalú kapcsolatok és a nem­zetközi helyzet néhány időszerű kérdéséről cseréltek véleményt. Straub János (balról) átveszi az elismerő oklevelet Lukács Já­nostól Fotó: Läufer L. Kiváló a Baranya Megyei Tejipari Vállalat Csökkenő létszám mellett 14 százalékos árbevétel-növeke­dés, az előző évinél kétszer annyi nyereség, 8 százalékos bérfejlesztés — ezekkel az eredményekkel nemcsak önma. gát múlta felül a Baranya Me­gyei Tejipari Vállalat, de - tiz közgazdasági mutató értékelé­se alapján - 1986-ban az iparágban is az első. Mindezek alapján a kollektíva elnyerte a Kiváló Vállalat kitüntető címet, melyről az oklevelet tegnap délután nyújtották át a válla­lat éttermében. Az ünnepségen, melynek el­nökségében helyet foglalt Lu­kács János, az MSZMP KB tagja, a Baranya Megyei Párt. bizottság első titkára is, Straub János igazgató értékelte az el­múlt év gazdálkodását. Az 1,7 milliárd forint árbevételt és 66 milliós nyereséget elért vállalat tavaly növelte a felvásárolt tej mennyiségét, javult a minőség. Segítették a termelőket, ked­vezményes feltételek mellett 1700 vemhes üszőt helyeztek ki a nagyüzemi gazdaságokba — az idén további ötszázat -, a háztáji tehéntartóknak pedig 116 esetben 6000 forint támo­gatást nyújtottak fejőgép vá­sárlásához. A műszaki és hi­giénés körülmények javítására a kisüzemi tej felvásárlásával foglalkozó nagyüzemeknek 4 millió forint költségtérítést ad. tak, segítették az aszálykóros tsz^eket, megelőlegezve az év utolsó negyedévében szállítón, dó tej értékének nagy részét. Szorosabb együttműködést ala­kítottak ki a Mecsektej-jel is. Tovább korszerűsödött a vál­lalat termékszerkezete, meghá­romszorozták a Party vajkrém gyártását, tovább növelték Pécsi utcák: Mecsek utca Proksza László felvétele sajltermelésüket, s ebből tő. kés exportjukat. A zacskóstej megfalyósodásának arányát - jelentős anyagi ösztönzéssel - három év alatt csaknem a fe­lére csökkentették. A lakossági - és az idegenforgalmi - ellá­tásban nem volt fennakadás, javult termékeik minősége. A múlt év végén fejezték be a véméndi, az idén indítják a sellyei sajtüzem korszerűsítését. Nagyon figyelemre méltó a termelési költségek csökkenté­se, ésszerűbb anyaggazdálko­dással 10 millió forintot takarí­tottak meg, s erre a dolgozó­kat anyagilag is ösztönözték. Straub János végül örömmel jelentette be, az idei első ne. gyedévben is nőtt a felvásárlás és a termelés, tovább korsze­rűsödött a termékszerkezet, ja­nuártól már üzemszerűen gyártják a szendvics túrckré- met, a gazdaságtalan tejpor­gyártás helyett pediq kész bor­jútápot állítanak elő. összessé, gében a gazdálkodásban az idén még tovább szeretnének lépni. Az ünnepi beszéd után a megyei és városi párt. és álla­mi vezetés nevében Lukács Já­nos köszöntötte a kollektívát. A kitüntetés annál is inkább értékes - jegyezte meg elöl-- járóban —, mivel tavaly sokkal szigorúbb volt a „kiváló" cím elnyerésének mércéje. Öröm továbbá számunkra, hogy Ba­ranya vállalatai és szövetkeze­tei közül - a megyének az or. szágban betöltött gazdasági súlyát meghaladóan - számo­sán kaptak ilyen kitüntetést. Mindez annak az elismerése is, hogy tavaly kissé lendületbe jött a baranyai gazdaság, s az élénkülés - bizakodásra adva okot — tovább tart, a termelés növekedésének mértéke az első negyedévben az országos át­lagnak a kétszerese. Ami a Tejiparit illeti, Lukács János így minősített: szépen, egyen, letesen fejlődik, jól szervezett és vezetett vállalat, van kezde. ményezés, teljesítmény. A gyár. kapun belül Itt eredményesen folyik a reform megvalósítása a hatékonyabb munka érdeké­ben, a jövőben is - kritikus vi. szonyban önmagunkkal - ezt az utat kell járni. Lukács János ezután átadta Straub Jánosnak a Kiváló Vál­lalat oklevelet, majd Kiváló Munkáért kitüntetést nyújtott át Benhardt Antal tejporgyári csoportvezetőnek, Hódosi Má­tyás számítástechnikai osztály­vezetőnek, Novak Szilveszterné környezetvédelmi vezetőnek, szb-titkárnak és Reisz Gyula sajtüzemi pasztőrözőnek. Kitün. tetést kaptak a legjobb dolgo. zók és , brigádok, valamint egyes partner vállalatok képvi­selői. M.Z. Országos árkonferencia a POTE aulájában: dr. Szikszói Béla, az Országos Anyag- és Árhivatal elnöke előadását tartja.

Next

/
Oldalképek
Tartalom