Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-08 / 125. szám

1987. május 8., pintek Dunántúlt nnnlö 3 Alkotó Ifjúság Egyesülés Az Alkotó Ifjúság Egye­sülést 1981-ben alapította a KISZ KB tízmillió forint alapító tőkével. Fő felada­ta a műszaki megújulás fo­lyamatában való, sokrétű bekapcsolódós annak érde­kében, hogy a benyújtott újdonságokat, találmányo­kat és más szellemi alko­tásokat, piacképessé és hasznosíthatóvá fejlessze. Ha az ötlet — találmány, műszaki újdonság — a műszaki-gazdasági szakér­tői értékelés alapján piac­képesnek bizonyul és sike­resen hasznosítható, akkor az Alkotó Ifjúság Egyesü­lés vállalja a menedzse­lést, megelőlegezi a költ­ségeket, piacot keres és gyártót kutat fel. Az elmúlt hat év során az AlE-hez sok ezer, hasz­nosításra váró ötlet került. Legnagyobb részük a gya­korlat jelenlegi szintjén, vagy műszaki abszurdum­nak bizonyult, vagy gazda­ságossági szempontból ke­vés eredménnyel kecsegte­tett. Mindössze 10—15 szá­zalékuk valósul meg. Az Alkotó Ifjúság Egyesülés egyidőben mintegy 600 té­mán dolgozik, melyek 45 százaléka találmány, vagy szabadalom, 15 százalékuk újítás, 10 százaléka know­how, 30 százaléka szoftver­újdonság. Az összes téma nyolc százalékában a mű­szaki-technikai beruházá­sok lizing formájában ke­rülnek kivitelezésre. A té­mák 30 százaléka komplex­vállalkozás formájában hasznosul, ezek valamennyi szakaszát szervező mened­zser tevékenységével az AIE fogja át. A témák há­romnegyed részét magán- személyek, egynegyedét gazdálkodó szervezetek nyújtották be. A megbízó személyek közel fele 35 éven aluli. Az Alkotó Ifjúság Egye­sülés kiépítette a területi képviseleti hálózatát. Jelen­leg tizenegy ilyen van az országban. A Baranya me­gyei iroda két éve műkö­dik Pécsett, a Petőfi Sán­dor u. 56. sz. alatt. A kép­viseletvezető Pálfi Tibor villamosmérnök. Elmondta, hogy az AIE baranyai irodáját az elmúlt két év során rengetegen keresték fel. A fiatal pá­lyakezdőktől a nyugdíjaso­kig és vállalatokig jöttek a vázlatosan és a teljesen ki­dolgozott ötletekkel. Az el­múlt évben benyújtott 150 — 200 ötletből 16—18 az. amely tényleg hasznosítha­tó, érdemes vele foglalkoz­ni. Először is informálódnak, hogy van-e újdonságtartal­ma, aztán azt keresik, hogy lenne-e igény rá? Ha meg­éri, gyorsan levédetik, az­tán a műszaki megoldásán dolgoznak, majd elkészítte­tik a prototípust, kipróbál­ják. Ha beválik — több vállalatot is megkeresnek, felajánlják hasznosításra. Hogy mi a haszon? A feltalálónak semmifé­le hivatalos fórumot nem kell végigjárnia — levesz­nek minden terhet a vállá­ról. Az Alkotó Ifjúság Egye­sülésnek az, hogy megté­rülnek a költségei. Bár az alapítás évében a veszte­ség majdnem annyi volt, mint az alaptőke összege. A második év végére a pénzügyi mérleg egyenlege nullszaldós volt. Tavaly az árbevétel elérte a 160 mil­lió forintot. Hat év alatt az AIE vagyona hatszoro­sára nőtt az alapítási év­hez képest. A. E. Lenin emlekplakctt Lelkes István Egyik testvére háromszor szö­kött meg a leventéktől, majd a partizánokhoz kerülve azt a feladatot kapta, hogy robbant­sa fel a Magyar—Amerikai Olajtársaság nagykanizsai le- rakatát. A robbantás terve füst­bement, a nyilasok hamar el­fogták őt, s csak a háború után, csonttá-bőrré fogyva lát­ta viszont a bátyját. Néhány évvel később másik fiútestvé­re a Szovjetunióba került egyetemre. Bár az ötvenes években apja kovácsmestersé- ge az egyéb származásúak kö­zé sorolta, s ez megnehezítet­te akkoriban a sorsát, ma Lel­kes István úgy érzi, a fenti két esemény egész életére kije­lölte a helyét, meghatározta szemléletét. így szinte törvényszerű volt, hogy a nagykanizsai vegyipa­ri technikum jelesen maturált növendéke, majd a pécsi Urán­ércbánya Vállalat ifjú techni­kusa, amikor mód nyílt rá, a Szovjetunióban kívánta folytat­ni tanulmányait. Ám némi pech és adminisztrációs hiba miatt akkor le kellett mondania a továbbtanulásról, végül 1961- től a Veszprémi Vegyipari Egyetem levelező hallgatója lett. Az egyetem befejezése utón, 1968-ban kezdte el aztán azt a pártmunkát, amelynek elis­meréseként a napokban az MSZMP budapesti székházá­ban átvehette a Lenin emlék­plakettet. — Első perctől kezdve kedv­vel végeztem ezt a munkát — mondja Lelkes István. — Ez számomra nem volt nehéz, mi­vel ekkorra valóban kommunis­tává értem, s belső indíttatás késztetett az emberek meggyő­zésére. A siker érdekében nem rös- tellte áttanulmányozni a peda­gógiai, módszertani szakirodal­mat sem. Gyakorlata során igyekezett megtalálni a meg­győzés leghatékonyabb mód­szerét, amelyet végül a vitá­ban talált meg. Nem egyszer előfordult vele, hogy a mun­kaidő befejeztével máskor már indulni akaró, fáradt hallga­tósága úgy elmerült a vita he­vében, hogy végül meg kellett szakítani a beszélgetést, hogy a legutolsó buszt legalább el­érjék. Lelkes István 1978-ban szak­mérnök lett, 1981-ben pedig elvégezte az MLEE politikai gazdaságtan szakosítóját is, s följebb lépett a gazdasági ve­zetői, a politikai vezetői rang­létrán egyaránt. Ma a Mecse­ki Ércbányászati Vállalat érc­dúsító üzemének tervcsoportve­zetője, az alapszervezeti pro­pagandistából pedig vezető propagandista lett. Az új pártfeladat új mód­szereket követel, s mivel meg­szűnt közvetlen kapcsolata a dolgozókkal — még körültekin­tőbbnek kell lennie. Ezért nem elégszik meg az új pozíció­ból eredő nagyobb tájékozott­sággal. Amikor csak módja van, igyekszik közvetlen tapasz­talatokat szerezni az alapszer­vezetekben is s ennek alap­ján végzi munkáját. A jelek szerint sikerrel. Barta Zsuzsa * Vérén József A Szigetvári Konzervgyárban 1965 májusában indult be a nyomda. Azóta Vérén József a vezetője. — Voltam én már sok min­den — mondja —, de tanult szakmám a nyomdászat. Az édesapám is nyomdász volt itt. Szigetváron. Tagja volt a Ka­nizsai Katonatanácsnak és vö­rösőrként is tevékenykedett — internálták ezért. ünnepek előtt mindig bezárták, állandó munkát később sem kapott. . . Sokat mesélt nekem az élmé­nyeiről. így nem csoda, hogy én is nyomdásznak tanultam és 1944-ben 17 éves fejjel tag­ja lettem a kommunista párt­nak. Pártmunkákkal bíztak meg, — falujárás, szemináriumok, különböző tanfolyamok vezeté­se. . . így lettem 1950—51-ben, 23 évesen Szigetváron községi alapszervi párttitkár. Két évi katonáskodás után 1955-ig Szi­getváron Járási Tanács V. B. titkáraként dolgoztam. Majd a Szigetvári Járási Szövetkezeti Központ elnökhelyettesének vá­lasztottak. 1956 novemberében megalakult a Járási Intéző Bi- zottsáq — bekerültem a párt­apparátusba. Aztán visszake­rültem a szövetkezeti központ­ba. Botykapeterden és So- mogyviszlón 1961—62-ben párt­szervezőként segítettem a tsz-t megalakítani. Aztán a Sziget­vári Konzervgyár alapításakor — 1963-ban — ide kerültem. Itt is voltam üzemszervező, munkaügyi osztályvezető, párt­titkár ... És jött egy utasítás 1965 májusában — nyomdát kell szervezni és beindítani. A nyomda vezetőjeként azóta is e poszton tevékenykedem. — Mindenütt elismerték a munkáját? — Büszke vagyok a kitünte­téseimre, okleveleimre. A mos­tani emlékplakettnek különö­sen örülök. A Központi Bizott­ságon Berecz János elvtárs ad­ta át nekünk a kitüntetést. A legszebb az volt benne, hogy ezt a magas elismerést az or­vosprofesszorok és magas ran­gú katonatisztek mellett két munkásnak — nekem és egy másiknak — is odaítélték. — Milyen a munkája? — Reggel 6 órától délután 2-ig dolgozunk. Címkéket nyo­munk, dátumozzuk őket a gyár­nak. Emellett, mint egyetlen szigetvári nyomda — a város intézményeinek nyomtatványait, levélpapírjait, meghívóit is ké­szítjük. Hatan — hárman va­gyunk szakmunkások — elvé­gezzük a feladatokat. Nemcsak a munka szervezése és az ad­minisztráció tartozik hozzám —, valamennyi gépen dolgo­zom, ha szükség úgy kívánja. A fizetés is eszerint alakul. Át­lagban 8--10 ezer forintot vi­szek haza. — Négy felnőtt gyermek, és nyolc unokám van. A felesé­gem nyugdíjas. Mindig otthon ebédelek, aztán megyünk ki a zsibóti hegyen lévő szőlőbe. Megterem ott minden a kony­hakerti zöldségtől, a gyümöl­csökig. Télen, ha kint nincs tennivaló — olvasgatunk. Adóm Erika Aliivá maradni Tiszteletre méltó dolog, ha valaki tudomásul véve betegsé­gét, az orvos tanácsainak meg­felelően él. A ki nem mondott kérdés jogos: miért? Lehetne másként is? Lehetne. Kezdetben Ládi Lajos elszív­ta a napi három doboz ciga­rettát, megitta a 6-8 feketét, sőt volt úgy, hogy tizet is. Pe­dig akkor már ott púposodott c bőre alatt a pacemaker. Tisztes magasságához képest volt vagy 50 kiló és kezdett megbarátkozni a gondolattal, mór nem sok ideje van hátra. 25 éves volt, két gyermek ap­ja .. . Egy reggel fölkelt és nem nyúlt a cigaretta után. Hetekig remegett érte, csakúgy mint a megszokott kávéért, de azt is leadta napi két, legfeljebb há­romra. Aztán egy nap meglátta az újságban a testépítő spor­tot űző Farkas Sándor fotóját. Elment a Doktor Sándor Műve­lődési Központba, Molnár Gyu- láékhoz és szép óvatosan el­kezdte a gyakorlatokat. Vagy két hónapja járt már, amikor megmondta az edzőnek, hogy pacemakeres. Molnár Gyulának egy pillanatra melege lett, de végül is azt mondta, hogy ha az orvosával is megbeszéli, ő nem látja akadályát az éssze­rű edzéseknek. Kidolgoz neki kis súlyra egy nem terhelő ed­zéstervet. Ládi Lajos azóta 74 kiló, de ami most rajta van az csupa izom. Jó ideje kőműves szak­májának megfelelő alkalmi munkákat is vállal. így egészí­ti ki a 2600 forintos rokkantsá­gi nyugdíját.- Biztos el tudnék helyezked­ni rehabilitált munkakörbe, de én jobban szeretek építeni - mondja. — Ha megnézem a tervrajzot, becsukom a szemem, már látom a kész épületet. A hét év óta pacemakerrel élő fiatalember az Alföldről ke­rült Pécsre. Egy ma már Deb­recenhez tartozó településen, Józsón született, 18 testvérével együtt. Szülei az utolsó három gyermeket már nerrt tudták fel­nevelni. Ö és két testvére Kő­szegre, állami nevelőotthonba kerültek. Onnét indult, s ma miután a feleségével közös döntés alap­ján feladták az összkomfortos lakásukat - melynek rezsijét nem tudták fizetni -, sajátke­zűig alakít át egy régi családi házat, amelyet nemrég vásárol­Pártélet a Zipernovszkyban A tantestület magja A tanárokat ugyanazok fog­lalkoztatják, mint ami a diá­kokat - így hát nem nehéz pél­dául jó hangulatú politikai vi­tákat szervezni a Zipernovszky Károly Műszaki Szakközépisko­lában. S az sem igazán nehéz, hogy a politikai vitakörök té­máját visszafordítsák az iskola belső dolgaira: ha hazánk gaz­dasági helyzete a „listaveze­tő", akkor ebből szinte egyene­sen következik, hogy az oktatás színvonala, feltételrendszere, eredményessége is téma legyen. Hiszen a Zipernovszky réqi technikum korában messzeföl- dön híres volt, az itt végzett technikusok megállták helyüket az iparban. De volt időszak, amikor egy „oktatási reform" keretében már nem technikuso­kat, hanem szakmunkásokat ké­peztek: többre képes tanárok és diákok alacsonyabb szintű erőpróbája volt sokáig az okta­tás-tanulás folyamata. Azután mégiscsak bebizonyo­sodott, hogy szükség van a műszaki életben, gyakorlatban a középszintű irányító műszaki­ra, arra a típusú középvezető­re, akit régebben is „létreho­zott" a pécsi középiskola. Ez a rehabilitáció adja most a programot diáknak, tanárnak egyaránt. 5 mit adhat ehhez a párt- alapszervezet? A középfokú tanintézetek pártbizottságának titkára azt mondja, hogy a példaadás tekintélyét, mégpe­dig azért adhatja azt, mert a Zipernovszky pártalapszerveze- tében a legjobb tanárok van­nak; a tantestület példaadó magja. Az alapszervezet tehát azért iá elsősorban, mert tekin­télye van, s ezt a tekintélyt pe­dagógusi tevékenységükkel te­remtették meq maquknak. Ezért az sem véletlen, hogy a párt- alapszervezet hatékonyan tud­ja segíteni, irányítani a KISZ- szervezeteket, az oktatóit éppen úgy, mint a diákokét. Ez a pél­daadó tekintély abban is megnyilvánul, hogy a pécsi kö­zépiskolák közül a Zipernovszky élenjáró a diákok körében vég­zett pártépítő tevékenységével.- Ez nemcsak a mi érde­münk —, mondja Kárpáti József, a pártalapszervezet titkára. - Mert igaz, szinte minden évben fel tudunk venni a pártba két- hórom diákot — majd minde- aviküknek legalább egyik szü­lője párttag — tehát jelentős az otthoni hatás. De biztos vagyok abban is, hogy iskolánk politi­kai légköre is hozzájárul kom­munistává érlelődésükhöz. A hetvenkét fős tantestület több mint egyharmada tagja a pártnak - s az alapszervezet legfontosabb feladatának is iskolai KISZ-segítségét, támo­gatását jelölte meg: különö­sen, hogy a KISZ XI. kongresz­szusa utáni komoly szervezeti változások ne okozzanak gon­dot az érdemi munkában. Másik nagy feladat az okta­táspolitikai teendőkön belül az oktatási törvény megvalósítási folyamatának segítése — az alapszervezet minden tagjának van ezzel kapcsolatos teendő­je, így maga az alapszervezet lehet kezdeményező a „testre- szabott", tehát a Zipernovszky- ra jellemző oktató-nevelő mun­ka kialakításában, mégpedig úgy, hogy ebbe bevonják a pártonkívüli tanárokat is. A tagság fele 35 éven aluli - fiatalodik életkorban is a pártalapszervezet. A bázist ez esetben is a KlSZ-alapszerve- zet jelenti, márpedig a Ziper- novszkynak erős az oktatói if­júsági szervezete: jó egynéhány idősebb pedagógus is aktivan tevékenykedik benne, mert érzi, munkájára számítanak. S talán ezért is, mert a „kiszezés” az oktató népszerűségéhez is hoz­zájárul — s jó értelemben. Le­gyen erre az a példa, hogy a diák KISZ-szervezet is leteszi a voksát tanárokat érintő kérdé­sekben. Abban például,-hogy melyik pedagógus részesüljön jutalomban. Bebizonyosodott, a diákok körében sem az a ta­nár a népszerű, aki engedé­keny, hanem azt támogatják, azt tartják jó tanárnak, aki kö­vetel, aki a maga teljesítmé­nyéhez méri a diákét is. S az a tanár, aki a műszaki tudomá­nyok doktora lesz tanítás mel­lett, aki maga is mindig képezi magát, hogy a legkorszerűbb dolgokra is megtaníthassa ta­nítványait — az népszerűségé­hez c legjobb feltételeket te- lemti meg önmaga. Ezért tehát, hogy a pártszer­vezet aktív szorgalmazója, hogy mind a tanműhelyek technikai felszereltségében, mind az ok­tatók ismeretanyagának korsze­rűsítésében előbbre léphessen a Zipernovszky; segítője, hogy újabb CNC-gépek kerülhesse­nek az oktatás szolgálatába, mint ahogy annak is: a szerve­ződő pécsi innovációs iroda munkájába is bekapcsolódhas­sanak. Két éve ismét technikuskép­zés folyik a Zipernovszky Ká­roly Műszaki Szakközépiskolá­ban: az öt évre felemelt idő­tartam alkalmas arra, hogy a humán tárgyakból is szélesebb ismeretekre tehessenek szert a tanulók (lehetővé vált például két idegen nyelv tanulása), s szűkebb szakmai ismereteiket is kiegészíthessék vezetési, szer­vezési tudnivalókkal, módsze­rekkel - lehessenek a ma és a holnap követelményeinek jól megfelelők, de egyúttal a régi Zipernovszky hagyományainak folytatói, képviselői is. B. L. Korszerűsített magánlakás-építési rendeletek Május 1-jén életbe léptek azok a jogszabályok, amelyek a házilagos építési munkákról, az építő kisiparosok tevékeny­ségének gyakorlásáról, vala­mint a magánerős társas- és csoportos lakóház-építkezések­ről szóló korábbi rendeleteket korszerűsítették. Egyúttal meg­jelent e rendeleteknek egysé­ges szerkezetbe foglalt és je­lenleg érvényes, teljes szöve­ge is. A módosítások alapve­tő célja, hogy a lakosság épít­kezésein is elősegítse a minő­ség javítását, az építésfelügye­leti ellenőrzések kiterjesztését, továbbá megszüntessen feles­legessé vált kötöttségeket és bővítse az építő szövetkezetek és kisiparosok tevékenységi kö­rét. A módosított rendelet a há­zilagos építést kiterjeszti a ga­rázs-, műhely- és üzlethelyisé­gek építésére és fenntartására alakult szövetkezetekre is. A magánerős társas- és cso­portos lakóház-építkezések sza­bályait módositó rendeletben a változások elsősorban a mun­káltató vállalatok, szervek köz­reműködésének lehetőségeit bővítik. Egyebek között a fe­lelős műszaki vezetés ellátása mellett részt vehetnek a telek­ellátásban, a terület-előkészí­tésben, a műszaki tervezésben, a kivitelezésben és a hatósá­gi engedélyek megszerzésében is. Az új rendelkezéseket az Építésügyi Értesítő 14. száma közli.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom