Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-05 / 122. szám

1987. május 5., kedd Dunántúlt napló 3 Számítógép a mezőgazdaságban Gyomirtási terv - másodpercek alatt Üzemközeiben a növényvédelmi szaktanácsadás rí r i • ■ ■ ■ is javítanak Uj szolgáltatás a pécsi Painionautónál Mától új szolgáltatással bő­víti tevékenységét a pécsi Pan­nonautó Autójavító Vállalat. Persze, az új jelző csak annyi­ban igaz, hogy hosszú szűnec után foglalkoznak ismét sze­mélygépkocsik javításával, hisz 1983-ig AFIT vállalatként több üzemegységükben is a magán­autósok rendelkezésére álltak. A tröszt megszűnésével ez a te­rület elkerült a vállalattól. Fel­vetődik a kérdés, miért tartot­ták szükségesnek e lakossági szolgáltatás újbóli bevezetését? Dr. Lantos Árpád igazgató szerint a gazdasági kényszer és a vállalat adottságai indokol­ták, hogy a személygépkocsi javítások felé forduljanak. Tulajdonképpen a nyitás már korábban megkezdődött, hisz bizonyos javításokkal egy éve foglalkoznak, mostantól azonban e tevékenységük tel­jes körűvé vált. Vállalnak pél­dául fődarab szerelést, diag­nosztikát, kárpitos, karosszéria- lakatos, fényező, autóvillamos­sági munkákat, főtengely kö­szörülést, hengerfúrást, sőt al­katrészek gyártását és felújí­tását. A Merkúrral kötött szerződés alapján négy típus - Lada, Zostava, Wartburg és Trabant - garanciális és jótállásos ja­vítását végzik márkaszerviz jel­leggel. Ehhez jó alapot ad az Autótechnikával már korábban kialakított együttműködés, amelynek alapján területi ellá­tó raktárt hoztak létre, így ezekhez az autókhoz az átlag­nál jobb alkatrészellátást tud- -nok biztosítani. Jelenleg nyúj­tott műszakban - reggel hat órától este hatig - dolgoznak, de júniustól bevezetik a két műszakot, s a szombati mun­kavállalást. A Hungária Bizto­sítóval készpénzmentes kárren­dezést alakítottak ki, s a ter­veik között szerepel, hogy a zárttechnológiás gépkocsivizs­gáztatásra is lehetőségük lesz ügyfeleiknek. Egyelőre hat, de néhány héten belül már mint­egy húsz javítóállásban dolgoz­hatnak a szerelők. A Pannonautó Bolgár Nép­hadsereg úti személygépkocsi javító üzeme természetesen konkurenciát jelent a többi autójavítónak. A vállalat első­sorban a minőségben kíván versenyezni. A dolgozókat anyagilag érdekeltté tették a kifogástalan munkában, jöve­delmük meghatározó részét - ez alapfizetésük ötven százalé­kát is elérheti - a minőség alapján kapják. Jogos rekla­máció esetén a prémiumokból könyörtelenül levonnak. Alap­vető céljuk az ügyfelek meg­nyerése és megtartása. R. N. Baranyának jó tízéves előnye lenne a többi megyéhez ké­pest, ha azok most kezdenének el foglalkozni a számítógéppel megterveztetett gyomirtással, A Baranya Megyei Növényvédel­mi és Agrokémiai Állomáson a gyomfelvételezési adatbázisra alapozva dolgozták ki a gyom­irtási szaktanácsadás első komputeres módszerét. Megál­lapították, hogy a mezőgazda- sági üzemekben alkalmazott és általában túlbiztosított techno­lógiákkal szemben a gépi ter­vezésnél hektáronként négy­száz forinttal kisebb például a kukorica gyomirtási költsége. (Megyénkben hetvenezer hek­tár kukoricát számítva ez hu­szonnyolcmillió forint megtaka­rítást jelent!) A búzánál is fi­gyelemre méltó eredmény jött ki: a táblák tizenöt százaléká­nál egyáltalán nem kellene gyomirtani.- Számítógépes gyomirtási szaktanácsadásunkat csupán a megyei kukoricaterület felére igénylik — mondja dr. Reisin- ger Péter, a Baranyai Növény- védelmi és Agrokémiai Állo­más igazgatója. — A búzánál még rosszabb a helyzet. Az ér­dektelenség elemzésekor arra a felismerésre jutottunk, hogy az a centralizált működtetésből adódik: az állomásunktól ké­szen kapott gyomirtási tervnek nem alkotórészese a mezőgaz­dasági üzem növényvédelmi szakembere, ezért bizalmatlan, s nem is kér szaktanácsot. A kérdés ezek után az volt, hogyan lehetne üzemközeibe vinni, azaz decentralizálni ezt a számítógépes gyomirtási rendszert. A megoldás a Pan­nónia Agrórinnovációs Közös Vállalat és a Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás együttmű­ködése révén született meg. — Növényvédelmi program nincs az országban, így igazi innovációs feladatot jelent az általunk Herbipannak nevezett programcsomag terjesztése - mondja dr. Gaál Csaba, a Pannónia ügyvezető igazgató­ja. - A Növényvédelmi és Ag­rokémiai Állomás tapasztala­tait és adathalmazát haszno­sítva herbológus szakemberek és dr. Bakó Attila matemati­kus alkották meg a Commodo­re 64-en működtethető gépi gyomirtási tervezést és szakta­nácsadást. Az üzemi szakember a Com­modore 64-en már beavatkoz­hat a tervezési folyamatba: gép és ember párbeszédéből alakul ki a megoldás: az adott gyomflórához szükséges és egy­ben legolcsóbb szerkombináció jelenik meg a sornyomtatón. A Pannónia Közös Vállalat idén februárban kezdte meg a búza számítógépes gyomirtási programjának terjesztését: áp­rilisig félszázat adtak el, fő­ként Bács-Kiskun és Baranya megye mezőgazdasági üzemei vásá róttak. Dr. Bakó Attila matematikai módszert alkalmazva lineáris programozási feladattá fogal­mazta át a növényvédelmi kér­dést: egy táblára az optimális megoldást a gép 10-20 má­sodperc (!) alatt megtalálja, a kinyomtatás ideje három perc.- A kukoricagyomirtás prog­ramja a búzáénál jóval bonyo­lultabb - több kérdést kell tisztázni a jó tervezés érdeké­ben -, kukoricán dolgoztam ki általános programot, amely mostv már más növényre is könnyen átvihető. Aprilis elejétől a Pannóniá­nál már kapható a kukorica- gyomirtási szaktanácsadási program, a napraforgóé pedig a hónap közepétől.- Komplex növényvédelmi szoftverszerviz-szolgálatot kívá­nunk létrehozni — mondja dr. Gaál Csaba. - A gyomkárte­vők után a rovarok következ­nek, majd a gombák. Ezek el­len is kidolgozzuk a számitó­gépes védekezési rendszert. * Győr-Sopron megyéből ér­keztek azok az érdeklődők, akikkel a Pannónia Közös Vál­lalat pécsi központjában talál­koztam, őket is a számítógépes gyomirtási program előnyei iz­gatták. Egy próbafuttatáshoz Mayer Béla, a darnozseli tsz elnökhelyettese ült a Commo­dore 64-hez, s billentyűzte a gép kérdéseire az igent jelen­tő l-t, vagy a nemet helyette sítő N betűt. Miután egy tábla gyomirtási tervét kiírta a sor­nyomtató, Mayer Bélát arról kérdeztem, hogy szerinte miért jó számítógép a tervezéshez:- Kiküszöböli a manuális munkát, ráadásul igen meg­gyorsítja. Nálunk ez annyit je­lent, hogy egy hét helyett né- . hány óra alatt kész a terv, amely ráadásul a lehető leg­jobb megoldást tartalmazza. * A búza szárbaindulásóig a Bajai Kukoricatermesztési Rend­szer pécsi alközpontja mind a tizenhárom üzemének búza- gyomirtási tervét számítógéppel ellenőrzi, amíg még van idő az esetleges beavatkozásra. Már­cius közepén vették meg a Pannónia Közös Vállalat Her- bipan programját, hogy a szak- tanácsadói szolgáltatást ezzel is bővítsék:- Egy-két futtatás után már találtunk tervezési hibát, olyant, amelyet az adott termelőszö­vetkezetben követtek el — mondja Kerner Menyhért, a BKR pécsi alközpontjának ve­zetője. - Volt, ahol figyelmen kívül hagyták a ragadós ga- lajt, máshol a nagy széltip- pant. A gyom a búzánál is igen veszélyes, akár a termés felét is elviheti, ezért fontos a helyes védekezés. A program kidolgozásában részt vevő szakemberek garanciát jelente­nek arra, hogy bizonyos terü­letre a megfelelő vegyszer­kombináció kerüljön, a lehető legkisebb költséggel. L. Cs. K. A Cserkúti Növényvédelmi és Agrokémiai Állomás számítógép­központja. H Bakony Műitek újdonságai Műszaki és ipari kerámiák Veszprémből — Aluminiumoxid bázison ki­fejlesztett műszaki, illetve ipari kerámiákról van szó — Tavaszi Ferenc, a Bakony Művek gyár­egységvezetője röviden így fog­lalja össze a tudnivalókat a kü­lönleges anyagokról, melyek gyártásának híre Veszprémbe hozott bennünket. Mint mond­ja, a kiindulást az angol Smiths Industries-től, eredetileg gépkocsi gyújtógyertya gyártá­sára vásárolt licensz jelentette. A KLG technológiailag is, konstrukciójában is eltér elő­deitől. Az összmennyiségnek tíz százaléka tőkés piacokon értékesül. A széles piaci lehetőség ke­rámiák más irányú alkalmazá­sa felé vitt. A korábban készí­tett típusok alapanyagának mindössze 90 százaléka volt alumíniumoxid. Ezek a Trimkov, illetve a Bakony gyertyák szi­getelői voltak. A ma használt alapanyagban 95 százalék az almásfüzítőiek által e célra ki­kísérletezett timföld, és ez a nyugatnémet szabvány szerint is a legmagasabb kategóriába emeli a veszprémiek kerámiá­ját. Ahogy Lajtai István, a fej­lesztés egyik vezetője sorolja a kedvező tulajdonságokat, rend­re előkerülnek a felhasználási területek is. A kopásállóságra például olyan helyeken van szükség, ahol eddig a drága keményfémeket használták. A téglaiparban elterjedt acél szájnyílásdugóknál a kerámia­dugók jóval kedvezőbbek, öt­tízszeres élettartamukkal kapa­citásnövekedést és folyamato­sabb termelést biztosítanak. Ezeket újabban a Baranya­Tolna Megyei Tégla és Cse­répipari Vállalat is átvette a Bakony Művektől. Erőművi ka­zánok ejtőcsövének samottbélé- se fölváltható az úgynevezett éktéglákkal, ezek ötvenszeres élettartamot hoznak. Gyújtóelektródák, szigetelő­testek, illetve valamennyi olyan alkatrész előállításához hasz­nálhatók ezek a kerámiák, melyek magas elektromos át­ütési szilárdságot követelnek. Osztrák és nyugatnémet rende­lésre tavaly is szállítottak már, idén pedig több milliós aján­latot kértek a külföldi üzletfe­lek. A tavalyi bemutatkozás a müncheni ipari kerámiakiállítá­son további vásárlókat hozott, összesen ma már több, mint száz céggel állnak kapcsolat­ban és mintegy háromszázféle terméket dobtak eddig piacra, Végezetül jó hír az autótu­lajdonosoknak: azért az erede­ti célt sem tévesztik szem elő! a Bakony Művekben, mégha a műszaki, illetve ipari kerámiák gyártása kifizetődőbb is, mint a gyújtógyertyáké. A hőérték pontos meghatározásához a kö­zelmúltban vásároltak új be­rendezést, követik a változáso­kat is, valamennyi hazánkban futó gépkocsitípushoz gyárta­nak gyertyát. A legjelentősebb piacpolitikai változások mégis az új anyagok forgalmazását kísérik: akár helyszínen vállal­koznak díjtalan szaktanács- adásra, illetve ingyenesen szál­lítanak mintadarabokat. Sz. Koncz I. Mi legyen az olajos mosóiszappal?- Megbolondult a világ — kesereg a főenergetikus -, az ártalmatlanítás többe ke­rül, mint a lerakás, ráadásul kiszolgáltatottjai vagyunk a monopolhelyzetben lévő ár­talmatlanítást végző cégek­nek. " A műszaki igazgató-helyet­tes is mondja a magáét:- A szervizben mondták, addig nem mossák le a ko­csimat, amíg nem vesszük át tőlük a mosásnál keletkező olajos iszapot. Hiába magya­ráztam, hogy letiltották, és amíg ismét nem engedélyezik, nem semmisíthetjük meg a felgyülemlő mosóiszapot. . . A harmadik cégnél a ve­zető türelmet erőltet ma­gára:- Megint egy csomó jog­szabályt hoztak — ami ön­magában tulajdonképpen he­lyes, hisz a környezetünkről, annak védelméről van szó -, anélkül, hogy előtte bárki is biztosította volna annak le­hetőségét, hogy azt be is lehessen tartani. így az ke­rül a legnehezebb helyzetbe, aki a rendeletet szeretné be­tartani. A közlekedési vállalat mű­szakfejlesztési osztályvezető­je sem titkolja, hogy meg­oldhatatlannak tűnő feladat előtt állnak:- Hiába szikkasztjuk a mosásnál keletkező olajos iszapot, megteltek tárolóink. S ha elmarad gépjárműve- veink tavaszi nagytakarítása és mosása? Az kinek jó? A szervizvezetőnek sincs semmi oka a jókedvre:- Már csak a garanciális kocsik alsó mosását vállaljuk, de egy-két héten belül be kell zárnunk a felső mosón­kat is, mert* nem tudunk mit kezdeni a felgyülemlett ola­jos mosóiszappal. Két és fél év óta az Or­szágos Környezet- és Ter­mészetvédelmi Hivatal Dél- Dunántúli Felügyelősége en­gedélyével vehették át a tég­lagyárak kilónként 1 forin­tos, jelképes összegért meg­semmisítésre a szervizekben, autójavítókban és a közleke­dési vállalatoknál keletkezett olajos mosóiszapot. Ez a le­hetőség idén - remélhető­en csak bizonytalan időre — megszűnt. Most aztán feladták a lec­két egy csomó vállalatnak, „belefulladnak" az olajos mosóiszapba, melynek mind­össze 1-2 százaléka tartal­maz csak valójában olajat. Nincs kiút? Megnyugtató és a korábbihoz hasonlóan el-' fogadható áron nincs megol­dás. Bár van kettő is. De ha­tékonyságában még egyik sem meggyőző. És az áraik­ban? A pécsi ÉPFU üzemegység területén évente 150 tonna olajos mosóiszap, illetve olaj­fogó maradék keletkezik. Ezt átvették az adott telephely­hez legközelebbi téglagyárak, mint mór említettem, kilón­ként 1 forintért. Ez az ártal­matlanítás megközelítően évente 200 000 forintba ke­rült. A téglagyárak elzárkóz­nak — nem tehetnek mást. így találtak rá a Siófoki Te­lepüléstisztasági Vállalatra, mely vállalja a megoldást. Igen ám, de köbméterenként 2500 forintért. Ugyanis az olajfogó homokot - techno­lógiájuk miatt — csak vízzel, hatszoros mennyiségűre duz­zasztva tudják elszállítani. Úgy is mondhatnám: ügyes üzleti fogás. Egy köbméter­nyi anyagot hatszorosáért vi­szik és számolják el. „Ez szá­mításaink szerint már évente 1,3—1,5 milliónkba kerül. Ha ez a módszer az egyetlen biz­tos és biztonságos megoldás, kénytelenek vagyunk élni ve­le. Mi még csak kinyögjük valahogy, ha nincs hatáso­sabb és olcsóbb megoldás. De mi lesz a kisebb cégek­kel? Azok nem bírják ezt az anyagi terhet" — zárja le a témát Lévai Gyula. Az 5. ÉPFU-nak van egy szolgálati szabadalma az ipari és folyóvizek olajmen­tesítésére. De vajon mikor lesz abból honosítható tech­nológia? Tehát aki szabályosan akar megszabadulni az olajos mo­sóiszaptól, az a dolgok je­lenlegi állása szerint nagy bajban van. És aki nem így áll a dolgokhoz? A Pannon Volán pécsi köz­ponti telepén ősztől üzemel az iszapvíztelenítő műtárqy. Előreláthatóan áldoztak azért, hogy ne a vizet szállítsák a téqlaayárakba, mert az úgy túlontúl költséges. Most ők is bajban vannak. Murai Lajos joggal látja sötétnek a jövőt e téren. „Évi átlagban 600 köbméternyi olaios mosóiszap keletkezik a vállalatnál. Ne­künk a kecskeméti Filantróp Környezetvédelmi és Fűtés- technikai Vállalatot ajánlot­ták megoldásként. Annyit tu­dunk, hogy a bajai telepük­re kellene szállítanunk az iszapot és azt 300 forintos köbméterenkénti áron vennék át tőlünk. De olyan távolság­ra elvinni, speciális szállító- járműveket beszerezni . . . Ez olyan költségkihatású, hogy nem tudni, vállalhat­juk-e". A Baranya-Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Válla­lat a hivatalos felszólítások nyomón volt kénytelen elren­delni az olajos mosóiszap- stoppot. Maguk sem értik ezt az egészet, így kénytelenek megvárni a hivatalos véle­ményt, hogy átvehetik-e ez­után vagy sem az iszapot. A szigorú rendeleti előírá­sokat nem ajánlatos meg­szegni, mert jelentős bünte­téspénzek foroghatnak koc­kán, és mert egyik bajban lévő cég sem akarja szeny- nyezni a környezetet. A jog­szabályok valóban a jövőnk érdekében szigorúak. De a. feltételek hogy lesz­nek meg? Mert így nem elég pusztán csak a jószándék, att^l még nem tűnik el a teli'tárolókból az olajtartal­mú mosóiszap. Mondják, hatalmas össze­gekbe kerülne a térséqben egy megsemmisítő mű létesítése. Nincs annyi pénz ilyen célra. És így? Tehetetlenül vergőd­nek az érintett vállalatok és csak fizetnek egyre többet. Anélkül, hogy megnyugtató módon és elfogadható áron szabadulhatnának meg attól a kolonctól, ami a munkájuk során keletkezik. * Tegnap délután közölte te­lefonon Zombai László, az OKTH Dél-dunóntúli Fel­ügyelőségének csoportvezető­je a jó, a valóban minden érintett számára megnyugta­tó hírt: az OKTH engedé­lyezte, hogy a gépkocsimo- sósból származó veszélyes hulladékot (szennyvíziszapot) a Baranya—Tolna Megyei Tégla- és Cserépipari Válla­lat gyárai a téglába égetés­sel történő ártalmatlanítás céljából átvegyék. Kár, hogy ennyit kellett rá várni . . . Murányi László

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom