Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-04 / 121. szám

Hogy árpádtól délre: szafarlpa r le Ismét megújult — régi szép ségét visszanyerve egy pécsi belvárosi ház. A Sallai utca 7., az UNIBER székháza a minap szabadult meg a zöld hálótól, s tárult a járókelők szeme elé. Épülése idején, 1895-ben - a Pécsi Napló szeptember 6-i híradása sze­rint — egy mély pince miatt összeomlott a ház, és 36 em­bert maga alá temetett. Az tán mégis felépült, díszes lett, ám a díszeit a 60-as évek elejen - egy Sallai utcai fel­újítási kampány kapcsán - leverték, s attól kezdve fur­csa pőrén álldogált a helyen. A belvárosi rehabilitáció le bonyolításával is foglalkozó UNIBER úgy vélte: példát kell mutatnia, ezért vágott bele a nem csekély költségű felújításba, ami az epület belsejére is kiterjedt, de leg látványosabb része mégis a homlokzat. Fenyő Károly épü­letszobrász 50-nél több alap­elemet formázott meg újon­nan, ezeket gyártották le so­rozatban a Pécsi Építő és Ta tarozó Vállalatnál, a felújítás kivitelezőjénél, amely igényes munkával hozta visszo o szá­zadfordulón épült ház eredeti homlokzatát. Különnemű testvérek együtt Újdonságok a nyári gyermek- üdültetésben Tizenhét- SZOT- üdülőben huszonöt-ezer kisdiák Liszférzékeny gyerekek, cukorbetegek és szaktáborok A szakszervezet gyermeküdü­lőiben - ezekből összesen ti­zenhét van - ebben az évben, pontosabban ezen a nyáron huszonötezer altalános iskolás nyaralhat, mégpedig június 24- tői augusztus 29-ig. A turnu sok kéthetesek, csak az utolsó lesz 11 napos, a közelgő tan­évkezdés miatt. A Balaton port­ján kilenc SZOT-üdülő van. ezekbe utazhat beutalóval a nyaralni vágyó gyerekek fele, míg a többiek hegyvidéki údü lök közül választhatnak. A SZOT által szervezett üdü­lésekben idén lesz néhány vál. tozás, újdonság is. Sok szülő, akiknek különnemű, de hason­ló életkorú gyermekük van, az iránt érdeklődött, hogy elkép­zelhető-e a testvérek egyidejű, közös nyaraltatása. Ez már ré­gi probléma, s ebben az év­ben kerül sor arra először - persze csak ott, ahol a feltéte­leket biztosítani tudják -, hogy koedukált csoportokat fogad­nak. A különnemű testvérek együttes nyaraltatására az idén összesen hét helyen van mód: Balatonmárián, Kőszegen, Pa- rádfürdön, Sátoraljaújhelyen, a Zala megyei Ormándkastély- ban, a Pest megyei Tóalmáson és végül a Fejér megyei Vaj- lián, S ha már Vajtánál tartunk: 1982 óta a SZOT biztosítja o lisztérzékeny gyerekek, 1983 óta a diabéteszesek üdülteté­sét. Idén a két augusztusi tur­nusban Vajtán a lisztérzékeny gyerekek üdülhetnek, Boglár- lellén pedig a Gyöngyvirág üdülőben az inzulinra szoruló gyerekeket várják, ugyancsak koedukált csoportokban. Mind. két helyen háromszáz-három­száz gyereket tudnak üdültet- ni. Itt fontos megemlíteni: a cukorbeteg gyerekek jelentke­zését a SOTE 1. sz. Gyermek- klinikáján várják (Bp. Bókay János u. 53. 1083), a lisztérzé­kenyekét pedig az Országos Csecsemő- és Gyermekvédelmi Intézetnél (Bp. Tűzoltó u. 7— 9. 1094), de előtte a megyei gyermekgyógyász szakfőorvos­nál kell jelentkezni, mivel ó bí­rálja el a jogosultságot. Más téma: a szaktábori üdültetés. Ez tavaly még kísér­leti jellegű volt, idén nyáron már nyolc helyen nyílik erre mód. Ormándkastélyban és Tó­almáson kapnak helyet a kör­nyezetvédelem iránt érdeklő­dők, Parádfürdön a turisztikát, természetjárást kedveJők, Kő­szegen honismereti nyári tábor lesz, Röjtökmuzsajon vöröske­resztes, Vajtán a már említet­ten kívül számítógépes tábor nyílik, aki a népi iparművészet iránt érdeklődő lány, annak a boglárlellei SZOT-Vosas üdü­lőbe keíl jelentkezni, s ugyan­csak Boglárlellén, a Vadrózsa üdülőbe várják a sportot ked­velő, felsőtagozatos fiúkat. S végül: a jelentkezők száma minden nyáron magasabb, mint amennyi gyereket a szakszerve­zet üdültetni tud, éppen ezért az elbíráláskor előnyben része­sítik a gyermeküket egyedül ne­velő szülőket és a nagycsalá­dosokat. D. Cs. Megújult, régi szépségét visszanyerte egy patinás pécsi ház Az UNIBER példát mutat 1987. május 4., hétfő Dunántúli napló A hónap tüzei Két nap, két gyerek Ha felnőt-f: gyújt-ogaf-ás Újból zugfőzés...?, avagy kárba vész a túlérett gyümölcs sorsa Megszűnik a bálicsi „pálinkagyár'' Az elsieted Hitás sok gondot- okoz még a jövőben Az egyik fontos művelet a szeszfok ellenőrzése Fotó: Prokszo László Aprilis adatai: 48 tüzet je­leztek Baranyában, ezek közül 22 esetben kellett a tűzoltók­nak a helyszínre sietniük, a töb­bit utólagosan jelentették be. Az említetteken túl több mint 40 avar- és erdőtüzet rfegiszt- láltak a megyei tűzoltóparancs­nokságon, ezek azonban mér­hető kárral nem jártak. A töb­bi rovására mintegy 1,3 millió forintos kár róható. Az áprilisi baranyai füzeknek egy halálos áldozata és egy sérültje volt. A tüzkeletkezési okokat most csak azért soroljuk fel, mert rávilágítanak néhány különös­ségre. Például kilenc tüzel okoztak gyerekek. ,,A tavaszi szünet . . .’’ - sóhajtanak fel a megyei tűzoltóparancsnoksá­gon, jelezve: ha a gyerekeket nem köti az iskolai elfoglalt­ság, s több idejük van szaba­don kószálni, gyakrabban gyul­ladnak fel a levélszekrények, a lábtörlők, a pincékben, mel­lékhelyiségekben felhalmozott limlom. És jó néhány esetben nagy kárt okoz a gyerekek fe­lelőtlensége. Április 4-én pél­dául Majláthpusztán okoztak tüzet, a károsult a MEFAG vajszlói erdészete volt: 20 000 forint vált a lángok martalé­kává. Rá egy napra Tenkes- hegyhátra riasztották' a tűzol­tókat, ugyancsak gyerekek okozta tűzhöz, a kár 50 000 fo­rint vo^t, a károsult ismét a vajszlói erdészet . . , Április 19-én bogadi tűz okozott gon­dot. A megyei parancsnokság naplójában az adatok melletti megjegyzés: ártó szándékkal. Vagyis akarattal okoztak tüzet a gyerekek, s ha ezt felnőtt teszi, már gyújtogatás, ennek megfelelően súlyos jogi követ­kezményekkel. A hónap legnagyobb kárral járó tüze április 15-én volt, a pécsi Petra-butikban égett el 500 000 forint érték. A vizsgá­lat még tart, csak annyit te­szünk hozzá: azokat a város­ban széltében elterjedt híresz­teléseket, hogy gyújtogatás okozta volna a tüzet, a megyei tüzoltóparancsnokságon nem tudják megerősíteni. Volt ebben a hónapban olyan tűz is, amikor valaki ön­gyilkossági szándékkal lobban- totta langr^ruhájót. Súlyosan megsérült. Volt olyan is, ami­kor egyértelmű a könnyelmű­ség: esőcsatornát javítottak he- gesztölámpával, tüzet fogott a kátránypapír, ettől a tetőzet ki­száradt fenyőfája. A kár 90 000 forint volt az április 9-i, har­kányi tűznél. M. A. Egy időben — meg a hatva­nas évek közepén - az akko­ri megyei pénzügyőr parancs­nok azt mondotta, hogy a me­gye szeszfőzdéit le kellene bontani, és helyettük egy új, korszerű, nagy kapacitású fóz- dé.t kell építeni - elgondolása szerint Vasason, vagy annak környékén. Való igaz, hogy a kis szeszfőzdék berendezései elöregedtek és működésük - már környezetvédelmi szem­pontok miatt is kifogásolható volt. Az elképzelés nem. vált valóra, minden bizonnyal anya­gi okok miatt: a főzdék üze­meltetői - például o Szeszipa­ri Vállalat, aztán a MEK, il­letve több vidéki szövetkezet közös anyagi hozzájárulása sem lett volna elég a beruhá­zási költség fedezéséhez. így aztán a kisüzemek továbbra is dolgoztak - gyakori üzemza­var közepette de mégis volt hova vinniök a felgyűjtött gyü­mölcs alapanyagot a pécsi és megyei kerttulajdonosoknak. Időközben a Szeszipari Vállalat megszűnt, pontosabban a je­lenlegi Pannonvin Borgazda­sági Kombinát vette át a funk­cióját. Mint lakosságszolgál­tatás üzemelteti a kombinát a főzdéket Mohácson, Bükkös- dön, illetve Pécsett, a Bálicsi úton. Köztudott, hogy Pécsett, il­letve a megyében nagyon sok gyümölcs terem, főleg azóta, hogy a kiskertek nagyon ör­vendetes módon elszaporodtak- Terv van, pénz nincs, Így a költözés híre féligazság - mondja dr, Fülöp István, a Me. cseki Kulturpark igazgatója. - fedig annak a kitelepitési programnak, amely elsősorban a nagypatásokat, így többek között a bölényeket, bivalyo- kát, szarvasokat, őzeket, muf­lonokat, tehát a fél állatkertet érinti, minél előbb meg kell valósulnia. Eddig több millió forintot fordítottunk környezet- védelemre, teljes csatornarend­szert építettünk, megkíséreltük a karámbetonozást, de mind­ezekkel csupán mérséklődött a talajszennyezés, valamint a tettyei ivóvíz veszélyeztetése. Ezen tények mellett az is a kitelepítést sürgeti, hogy az 1960-ban átadott, a kezdetek­kor a Mecsek élővilágát bemu­tatni hivatott állatkert kinőtte magát, a jelenlegi helyén már fejlődésképtelen - ami egy ál­és a szőlő-, gyümölcstermesz­tés mértéke korábban soho nem tapasztalt módon fellen­dült. A gyümölcs nagy része sa­ját fogyasztásra, illetve piacra és konzervgyári felvásárlásra kerül. De a gazdák - érthető módon - nem hagyják kárba veszni a hullott, vagy túlérett - tehát értékesítésre már nem hasznosítható - gyümölcsöt, hanem legális módon lefőzetik a szeszfőzdékben. Valamikor az állam igényt tartott a gyü­mölcspálinka ötven százaléká­ra, később erről lemondott, így a termék a gazdáknál maradt. Az úgynevezett zugfőzések, há­zifőzések súlyos büntetést in­dokoltak, de ezek száma is csökkent, mert az alapanyag legális és szakszerű feldolgo­zásának költsége viszonylag elfogadható, kockáztatni nem érdemes. Legföljebb az oko­zott gondot, hogy a gozdáknak hosszú várakozási idővel kel­lett számolniuk, mig rájuk ke­rült a sor. A pécsi - Bálicsi úti - szesz­főzdét most bezárják a nyár elején. Az indoklás között sze­repel a környék lakóinak el­lenállása is, tekintettel arra, hogy a főzde - talán éppen elavult állapota miatt - nem éppen kellemes illatot áraszt a környezetre. A Pécs Megyei Városi Tanács műszaki osztá­lya már egy 1985-ben keltezett leiratában rögzítette az üzem megszüntetésének határidejét, 1987. június 5-re. latkert esetében egyenlő az el. sorvadással. Pedig mostani ál­lományával méltón dicseked­het: például negyvenegy ma­jom található itt, köztük gib­bon, selyemmajom, s zoológiái ritkaságnak minősül a fogság­ban élő csimpánz szaprodása. A gazdagság ellenére vannak hiányzó fajták. Nincs a pécsi állatkertnek elefántja, zsiráf­ja, vízilova, a jelenlegi terüle­ten nem is lehetne ezeket taf- tani. A kitelepítési program terv­dokumentációi közel öt éve el. készültek. A szafaripark helyé­nek kijelölésekor Gyukés, üszögpuszta, Tűskesret, Nagy­árpád, P-terület (Keszü felé), Malomvölgy-Kökény került szóba. A széljárás, a geológiai De még a múlt év nyarán is arról volt szó, hogy egy új főz- dét építenek a Bálicsi úti he­lyett, korszerű, zárt rendszerű kivitelben, és nagyobb kapa­citásút. A tárgyalások során több színhely is felmerült, az utolsó - egyben elfogadott - a Pannonvin Borgazdasági Kom­binát egyik telephelyén. Elké­szültek a tervek is, amelyből kiderült, hogy az üzem létre­hozása mintegy 15 millióba ke­rül. Ennyi pénze erre a célra viszont nincs a kombinátnak, de még ha lenne is, a megté­rülési költség csak nagyon hosszú évek múltán realizólód­adottságok figyelembevétele, a környezetkímélő üzemeltetési feltételek biztosítása, önálló vízbázis léte, a jó megközelít­hetőség szempontjából a Nagyórpádtól délre húzódó te. rület bizonyult alkalmasnak. A szafaripark már induláskor a mostani állatkert tízszerese len. ne, azaz 30-40 hektáron mu­tatná be a nagypatások töme­gét. A nagyárpádi patakot tó­vá duzzasztva vízimadár-bemu- tatóra nyílna mód. A szafari­park tovább terjeszkedhet, egé­szen 150-200 hektárig. Itt az­tán elférne elefánt, zsiráf, ví­ziló. A hegyi részen hiuzok ta­nyáznának, a tigriseknek füves kifutójuk lehetne.- Erősödik a kapcsolat em­ber es élővilág között - állít­hatna. A főzde mór nem is vállalja a még leint lévő - mint. egy 150 gazda bejelentett alapanyagának - lefőzését. Kénytelen átirányítani ^ őket Bükkösdre vagy Mohácsra, itt viszont nagymértékben meg­növekedne a szállítási költség. Félő, hogy ez lenne a kisebbik baj. Ugyanis várható, hogy a zugfőzések elszaporodnak, ar­ról nem is beszélve, hogy a szakszerűtlen eljárással előál­lított házi kotyvalék mennyire egészségkárosító hatású Az el­sietett tiltás még sok gondot okoz o jövőben . . . R. F. ja dr. Fülöp István. - A mecse­ki zooiskola annyira népszerű lett, hogy idén már a jelent­kezők közel felét helyhiány mi. att vissza kellett utasítanunk. A háromszor kéthetes, bentla­kásos zooiskolán százhúsz di­ák vesz részt az ország külön­böző részéből. Ha egy gyerek­nek választania kellene póniló és motorkerékpár között, biz­tosra veszem, hogy a pónilóra szavazna! A közel harmincéves mecse­ki állatkertet a pécsiek saját­juknak tekintik, hiszen jórészt társadalmi munkában készült. A szafaiipark is csak hasonló összefogással valósítható meg. Az induláshoz azonban a szá­mítások szerint ötvenmillió fo­rint szükséges. L. Cs. K. Elköltözik az állatkert?

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom