Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)
1987-05-26 / 143. szám
1987. május 26., kedd Dunántúli napló 3 Javult környezetünk minősége Baranyában az utóbbi években több olyan jelentős környezetvédelmi célú beruházás valósult meg, amely a környezet minőségében javulást eredményezett. Ezek közül az alábbiak érdemelnek kiemelést. Eredményes meliorációs munka A megyében a komplex meliorációval érintett terület 1984-1987 között 8532 hektárt tett ki. Az elvégzett munkák (víz- s területrendezés, talaj- védelem) összköltsége 143 millió forint. A meliorációs program eddigi végrehajtása kedvező változást hozott földvédelmi, talajesztétikai és gazdasági szempotból egyaránt. Ebben az időszakban 2845 hektáron 86 millió forint értékben - ennek 50 százaléka állami támogatás — került sor rekultivációra. A Cement- és Mészművek Beremendi Gyára régi — a község belterületén lévő — gyárterületének rekűl- tiválása 1986-ban fejeződött be 6,5 millió forint költséggel. A rendezett területet közösségi célokra hasznosítják. Az épülő új szennyvíztisztító telep Pécs-Mecsekalján nyel a város mintegy 100 lakásának képződő szennyvizét a tisztitó telepre vezetik. A szippantott szennyvizek kezelésének biztosítására előkezelő műtárgyat helyeztek el a szennyvíztisztító telepen. Iszaprothasztók, víztelenítők A pécsi szennyvíztelepen keletkező iszapok kezelésével összefüggő létesítmények 1984- ben megkezdett beruházása 146 millió forint kivitelezési költséggel — ebből 7 millió forint a Tanácsi Környezetvédelmi alapból adott támogatós — elkészült. A Pécsi Vízmű a Megyeri úti műtárgyakat 1986-ban üzembe helyezte. Az Ipari úti intenzifikálás próbaüzeme jelenleg is tart, várhatóan ez évben üzembe helyezik. Az iszaprothasztók révén megszüntethető a bűzképződés, a keletkező biogázt a granuláló berendezés hőenergia ellátására használják fel. A pécs-mecsekaljai új szennyvíztisztító telep építése az Országos Vízügyi Hivatal beruházásában folytatódik. A Baranya Megyei Vízmű Vállalat 1984-ben 4,7 millió forint ráfordítással iszapvíztelenítőt létesített Szigetvárott. Ezzel - az országosan is egyedülálló módon — megoldotta a szennyvíztisztító telepről kikerülő iszap hatékony víztelenítését, mely megkönnyíti annak mezőgazdasági elhelyezését. A Szigetvári Városi Tanács a Turbéki utcától keletre eső új lakótelepen, valamint a hozzá csatlakozó utcákban szennyvícsatorna rendszert és átemelőt épített 11,5 millió forint költséggel. Az 1986-ban üzembe helyezett létesítményFolytatódik a földgázprogram A Pusztaszabolcs-Pécsbánya- rendező vasútvonal villamosítása 1985 végén befejeződött. Ezzel a vonalszakaszon lehetővé vált évi 17 959 tonna gázolaj kiváltása, mely a térség légszennyezettségének csökkentését, továbbá a talaj- és vizszennyezés megszüntetését is eredményezi. A beruházás teljes költsége 1,3 milliárd forint. A Pécsi Vontatási Főnökség 1985-ben végrehajtotta létesítményeinek távhőel- látásra való kapcsolását. Ennek révén kiváltottak egy 424- es sorozatú fűtőmozdonyt, négy széntüzelésű kazánt, és húsz darab szén-, illetve olajtüzelésű egyedi fűtőberendezést, melyek együttes kapacitása 2700 kW. A beruházás költsége 23 millió forint, ebből 5,8 millió forint a Tanácsi Környezetvédelmi Alapból nyújtott támogatás. A földgázprogram megvalósítása kedvezően befolyásolja a megye levegőminőségének alakulását. 1984—86-ban Pécsett a földgázvezeték létesítésére és a szükséges rekonstrukcióra 66 millió forintot, Mohácson egy fogadó-állomás és 27 kilométernyi gázvezeték építésére ugyancsak 66 millió forintot fordítottak. Pécsett magánerős gázvezeték-építés is folyt. A földgáz bevezetésével párhuzamosan megszűnt Pécsett, a Felszabadulás úton a városi gázgyártás. Az olaj- és széntüzelés kiváltásával csökKevesebb lüst száll a pécsi Hőerőmű kéményeiből kent a kibocsátott füstgázok kéndioxid- és koromtartalma. A program a következő években tovább folytatódik. A Pécsi Hőerőmű Vállalat a kazánrekonstrukciók során az elektrofiltereket lecserélte. A 10-es kazán új elektrofilterét 1986 elején helyezték üzembe, a 9-esé pedig a múlt év vége óta próbaüzemei. A két elektro- filter beruházási költsége 120 millió forint. Míg a régi elek- trofilterek hatásfoka 98,4—18,5 százalékos volt, az újak 99,9 százalékos szilárd szennyezőanyag-leválasztást biztosítanak. Ezzel számottevően csökken a pernye- és koromkibocsátás, ugyanakkor a gáznemű anyagok (kéndioxid, nitrogénoxidok stb.) továbbra is a légtérbe jutnak. A Cement- és Mészművek Beremendi Gyárában 100 millió forint költséggel elkészült a nyers-kemence elektrofiltere- inek cseréje: a II. vonal 1985 decemberétől üzembe helyezve, az I. vonal ez év közepéig kerül átadásra. Pormegkötés Pulfix emulzióval A Mecseki Szénbányák a meddőégés megakadályozására új technológiát fejlesztett ki és alkalmaz. A vállalat kutatási központja által kikísérletezett Pulfix emulzióval és a külfejtési üzem közlekedési útvonalainak rendszeres vizes locsolásával a porszennyezés csökkent. A pécsújhegyi szénmosó 1986-ban üzembe helyezett létesítményeinél 10 millió forintot fordítottak környezetvédelmi beruházásokra. A rekonstrukció keretében megvalósult új üzemben a kilépő füstgázok tisztítására nagy teljesítményű nedves porleválasztót építettek be. A Mecseki Ércbányászati Vállalat az Ércdúsító üzem szellőztető kéményén távozó levegő radioaktiv portaltartal- mának csökkentésére 1984-ben 6 millió forint költséggel venturi mosót épített. így a környezetvédelemi előírások teljesítése mellett hasznos anyagokat is visszanyernek. A Mohácsi Vasöntöde a kú. polókemencék légszennyezésének mérsékelésére 1984-ben 4 millió forint költséggel — ebből 1,8 millió forint a Tanácsi és a központi Környezetvédelmi Alapból juttatott támogatás - két új nedves pernyele- választót szerelt fel. A berendezések az előírt műszaki követelményeket kielégítik. A Pécsi Vízmű megbízására a Dél-dunántúli Tervező Vállalat elkészítette a Megyeri úti szennyvítelep környezeti hatástanulmányát. A megjelölt feladatok közül a bűz és az aerosol képződése szempontjából meghatározó levegőztető medencék lefedése a múlt év májusában 1,9 millió forint költséggel megtörtént. Hulladékkezelés és -hasznosítás A Cement- és Mészművek Beremendi Gyárában 1984-ben 28 millió forint költséggel be fejeződött a hulladékgumi hasznosítását célzó beruházás A létesítmény üzembe helye zésével az elhasználódott gu miabroncs égetése nem csu pán energiatakarékos, hanem segít enyhíteni a kritikusan szaporodó hulladékok okozta környezetterhelést. A Pécsi Bőrgyár az ipari szennyvíziszap víztelenítésére 1984-től 7,5 millió forintot fordított. Az elvégzett kísérletek alapján elkészítették az iszap- víztelenítő állomás kiviteli terveit. Ennek megépítéséig iszapvíztelenítő gépet állítottak ideiglenesen üzembe. Garé térségében megoldották a különleges kezelést igénylő hulladékok elkülönített tárolását. A gyár veszélyes hulladékai közül a sertés natúrzsír hasznosítását 15 millió forintos beruházással, gazdasági társulásos alapon végzik. A Mecseki Ércbányászati Vállalat 1985—86-ban 4 millió forint költséggel - ebből 2,3 millió forint a környezetvédelmi ráfordítás — megépítette a 14/a-b. perkolációs tereket. 1986-ban 2,3 millió forint költséggel megkezdte a 15/a-b. perkolációs terek kivitelezését, melynek üzembe helyezése 1988-ban várható. Ezen létesítményekkel a környezet szeny- nyezettsége csökkenthető azáltal, hogy a vegyi dúsításra alkalmatlan érceket nem a meddőhányón, hanem a perkoló- ciós tereken helyezik el, és így az uránfém nagy részét kinyerik. Kiiktatják a zajforrásokat A Mecseki Szénbányák 1984-86-ban csaknem 15 millió forintot fordított zajvédelemre. Az előírt határértékeket megfelelő gépészeti, építészeti megoldásokkal, zajszigeteléssel és új szellőztető ventillátorok telepítésével közelítették meg (Béta- és Anna-akna, István III. akna). A Baranya Megyei Állatforgalmi és Húsipari Vállalat az udvartéren levő régi légkompresszorok helyett csendesebb és zárt épületben elhelyezett kompresszorállomást épített 13 millió forint költséggel. Az 1984-ben üzembe helyezett létesítménnyel az épületen kívüli zajforrást si került megszüntetni. A Sziget vári Cipőgyár a korábbi évek ben sűrített levegőt biztosító központi kompresszor zajkibo csátásának mérséklésére 1986 ban csavarkompresszorokat ál lított üzembe. Dr. Polgár Antal, a Baranya Megyei Tanács környezet-' és természetvédelmi titkára A magyar—japán vegyes vállalat BNV-nagydijat nyert csőhéja, mely kiválóan alkalmas hideg, meleg, klíma- és kommunális vezetékek és szerelvények hőszigetelésére, páralecsapódás elleni védelmére Magyar-külföldi vegyes vállalatokra várva Hol vagytok magyar-külföldi vegyes váíallatok? Miután a tavaszi 'budapesti nemzetközi vásárok egyik súlyponti feladata a külfölddel való terme, lesi együttműködés, a szocialista gazdasági integráció legújabb eredményeinek bemutatása, a most zajló vásáron ennek nyomába igyekeztünk eredni. A vegyes vállalat a nemzetközi munkamegosztás egyik legfejlettebb formája, sajnos, ezek alapításában még a legeslegelején tartunk. Éppen ezért nyitottuk tágra szemünket az első magyar-japán vegyes vállalat, a Poli- Foam Műanyag-feldolgozó Kft standján, ahol elsőként pillán, tást vethettünk a cég BNV- nagydíjat nyert szigetelő csőhéjára. Legjobb tudomásom szerint a vásár újkori történetében első Ízben fordult elő, hogy magyar-külföldi vegyes vállalat termékét díjazták, egyáltalán díjazhatták. A céget 1985-ben a' Hungária Műanyagfeldolgozó Vállalat, két bankunk, valamint a liceneadó Furukawa és a C. ITOH keres, kedőház alapította. A szerződés értelmében térhálósított polietilén hablemert gyártanak, ezekből másodlagos termékeket állítanak elő, amit idehaza és külföldön értékesítenek. A már említett szigetelő csőhéj a legkorszerűbb, Japánból vásárolt technológiával készül, minőségi paraméterei világszínvonalúak, így nagy jövőt jósolnak neki. Ha a szocialista országokkal közösen alapított vegyes vállalatokról esik szó, a magyar-lengyel Haldexen és a magyar-bolgár latraoszmason kívül más nem is jut eszünkbe. Most azonban a KGST-ben is erősödőben azok a törekvések, amelyeknek célja a kölcsönös szállítások mellett az új együttműködési formák létrehozása. örvendetes, ma már a Szovjetunió is erősen szorgalmazza ezeket, összhangban azzal a programmal, mely a szovjet gazdasági mechaniz. mus alapvető átalakítását fűzte ki célul. Ezzel kapcsolatosan érdemes idézni a Szovjetunió Külkereskedelmi Akadémiája rektorának a cikkéből, melyet a BNV alkalmából irt. „A gazdasági mechanizmus átalakításával bővül a külgazdasági tevékenységben részt vevő szervezetek köre. A közvetlenebb érdekeltség, a felelősség növelése abban is megmutatkozik, hogy az egyesülések, a vállalatok és szervezetek más KGST-tagorszá- gok vállalataival és szervezeteivel közvetlen gazdasági kapcsolatokat építhetnek ki, önállóan dönthetnek a gyártási és a tudományos-műszaki kooperációk kérdéseiben, beleértve a megfelelő gazdasági egyezmények és szerződések aláírását is . . ." Hogy az új együttműködési ■formák kialakításának szándéka nem pusztán deklaráció, arra példával szolgálhat az első magyar-szovjet vegyes vállalat, a Mikromed, mely ez év elején kezdte meg működését Esztergomban. A céget az össz- szövetségi orvosi műszergyártó tudományos kutatóintézet és a magyar Medicor hozta létre. Megtudtuk, a Mikromed első terméke novemberben, a nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulója tiszteletére jelenik meg a piacon. Remélhető, a KGST többi országában is ragadós lesz a példa, az integrációban újabb és újabb vegyes vállalatok és közvetlenebb, egyszersmind gyümölcsözőbb kapcsolatok jönnek létre. S eljön az az idő, amikor többnyire az ilyen kooperációs termékek uralják a budapesti nemzetközi vásárokat. Miklósvári Zoltán A szovjet pavilonban láthattuk az új típusú Zaporozsecet Fotó: Läufer L BeruHazasok Baranyában I tavaszt BHV-röl jelentjük
