Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-25 / 142. szám

1987. május 25., hétfő Dunántúlt napló 3 MALÉV - az öt megyei városban is *4itől tüsszögünk májustól októberig? Légiforgalmi iroda Pécsett Jegyrendelés, Air-Tours, Air- Cargo valutabeváltás helyben Ahogy önök e sorokat ol­vassák, már ideiglenes irodá­ban — Pécsett, a Rákóczi út 50-ben - megkezdte munká­ját a MALÉV pécsi légiforgal­mi irodája. Dr. Farkas Tibor irodavezető és ötfőnyi csapata 3 hónapos kiképzésen vett részt Budapesten, megismerkedtek a MALÉV sokirányú tevékeny­ségével, s kiadták már az el­ső Apex-jegyet egy siklósi pol­gárnak, a Budopest-Zúrich- Budapest útvonalra. Valahol szenzáció ez: Bara­nya, Tolna, Somogy és Zala megye, ez a tekintélyes régió saját légiforgalmi irodával ren. delkezik. A MALÉV a kor kihívásainak megfelelően döntött, amikor el­határozta, hogy a vidék be­kapcsolásával hazai iroda-há­lózatát bővíti. Debrecen után tavaly júniusban Szegeden, idén március elején Győrben, s közel egyidőben Miskolcon és Pécsett kezdték üzletszerve, ző munkájukat. A pécsi iroda nyitása nem éppen úgy ment, ahogy tervezték: igen sok bo­nyodalom közepette, s még ma sem tudni pontosan, hogy vég­leges - reprezentatív igényű — központjuk hol lesz. A Rákóczi út 50-ben - a régi motorbolt épületében - csendesen nyi­tottak, állítólag június-július hónap valamelyikében ünnepi kaputárást is terveznek, s majd idővel, ha a város és a MA­LÉV ajánlata, illetve elképze­lése találkozik, végleges helyre költözhetnek. Mindenesetre, ami egyértel­műen öröm: az iroda nemzet­közi telexhálózat tagja, mo­dern komputer agyával kapcso­lódhat a frankfurti „légi"-in- formációs bankba, amely euró. pai központ, s melynek infor­mációi a helyfoglalásokhoz, jegyrendelésekhez nélkülözhe. tetlenek. A pécsi iroda minden, nemű olyan tevékenységet el­lát, amit a budapesti; repülő­jegy-eladást, rendelést európai, Európán túli viszonylatokban, szinte az összes légitársaság­ra vonatkozólag. Működik az AIR-TOURS, a közkedvelt uta­zási programokkal, társasuta. zásokkal, fogadnak árut a lé­gi teherszállítás frontján — AIR CARGO! -, és természe­tesen valutabeváltással is. fog­lalkoznak. Mint azt Farkas Tibor el­mondta, a napokban mór üz. letkötőik megkezdték szervező munkájukat, bekopogtatnak vállalatokhoz, intézményekhez, ismertetik lehetőségeiket, fel­mérik az igényeket. Amit a lakosság számára érdemes tud. ni: nem kell többé a külön­böző utazási irodákon keresz­tül, s főleg nem kell Budapest­re utazva repülőjegy után fut­kosni. Pécs, a MALÉV többi irodájához hasonlóan, elébe megy potenciális utasainak, se­gít, ajánl, jegyet biztosít. S fölkerül a cég-névtábla - igaz, egyelőre ideiglenesen - a Rákóczi úti ház falára. K. F. Százhúsz éves a hazai orgonagyártás Angster kontra Rieger A budapesti Aquincum Orgona­gyár egyik szép házi (gyakorló) kisorgonája Hangszergyártásunk törté­netében 1867. fontos mérföld­kő. Ez év nyarán kezdődött meg Pécsett a hazai organo- gyártás. Kisebb manufakturá­lis orgonaépítő műhelyek már a középkortól, de főképp a 18. századtól sokfelé működtek az országban. A nagyobb méretű, üzemszerű orgonakészítés azon­ban az 1867-ben - tízéves kül. földi tanulmányai után Pécsett letelepült - Angster József or­gonaépítő mester nevéhez fű. ződik. Az Angster-név - márka volt. Szakmai körökben ma is, Euró- pa-szerte ismerősen cseng. A gyáralapító fiaira (Emil és Ősz kár), ők pedig a két orgon-a- épitő mesterunokára, Angster Józsefre és Imrére hagyomá­nyozták a művészi orgonaépítés tudósát, szakmai becsületét és Pécsen kezdődött szeretetét. (A két Angster-uno. ka ma is Pécsett él, és nyug­díjasként - a gyár „átprofiliro- zósa", illetve felszámolása óta más választott szakmában — ma is dolgozik). Az Angster-orgonagyár fenn­állása 83 éve alatt mintegy 1300 egyedi tervezésű orgo­nát készített. Kis falvakba épp úgy, mint például a kalocsai, kassal, pécsi, szegedi dómba vagy a Szent István Baziliká­ba. Az 1949-ben végrehajtott ál­lamosítás után a jogutódként működő pécsi Hangszer- és Asztalosipari Gyárban egy ideig még dolgoztak orgoná­kon is. De részint megrende­lések hiányában, részint a gyár­tási technika, a gépek szándé­kos tönkretétele miatt Pécsett 1950-ben az orgonagyártás megszűnt, Hasonló sorsra jutott volna a gyár jó nevű riválisa, a Rie. gél Orgonogyár (Jagendorf, ma: Krnovo, Csehszlovákia) bu­dapesti fióküzeme is, amely az államosításkor, mint külföldi cég, szovjet ellenőrzés alá ke­rült. Megmaradásuk az itt sem könnyű ötvenes években egy Szeidl János nevezetű orgona­szerelő szakmunkás érdeme, aki a nehéz időktől 1975-ig műsza. ki vezetőként állt a gyár élén. Mindezt Kovács Gábortól, az Aquincum Orgonagyár (Fővá­rosi Művészi Kézműves Válla­lat) igazgatójától tudtam meg ... a 43 szakmunkással dolgozó üzem Hungária körúti nagy­csarnokában, ahol az orgonák összeszerelését végzik. Mint elmondta, a Rieger- gyár pesti részlege egy tűzeset miatt 1938-ban költözött ide. A „nehéz években" hosszú ideig csak harmoniumot s más billentyűsöket gyártottak. A hatvanas évektől nehézkesen és alacsony technikai nívón indult meg az orgonagyártás. Mai mércével korszerűnek mondha­tó gyártási folyamatok is csak a '70-es évek második felétől koptak életre az Aquincum- gyárban. 1976-‘tól, de fdeg a 80-as évek első felében ex­portra, nagyobbára NSZK-beli megrendelésekre is dolgoznak. Itthoni műveik közül több na. gyobb (pl. a váci, panonhal- mi stb.) orgonát újjá-, illetve átépítették, bővítették. Több hasonló (4 billentyűsoros 40- 80 regiszteresek) építése folya. matban van. Növekszik az igény a kisorgonák iránt is. Az Aquincum Orgonagyár jogelődjének, a Rieger-cégnek több, mint fél évszázadon át az Angster-gyár volt a leg­nagyobb vetélytársa Közép- Európában. S mint ezt a pesti jogutód-üzem jelenlegi igazga­tója is megerősítette, a pécsi cég volt a nagyobb, o jobb s hangzásban és technikailag egyaránt a nivósabb. Wallinger Endre A szomszédasszonyom, gyer­mekei hosszas unszolására egy pár aranyhörcsögöt vásárolt. A gyerekek imádták a kis állato­kat, ő azonban a lakásban egyvégtében tüsszögött, folyt az orra, s tetemes mennyiségű pa- pírzsebkendöt használt el na­ponta. Vizsgálatok sora hozta meg a végeredményt: a tüne­teket az aranyhörcsögök okoz­zák; a lakásból természetesen távozniuk kellett. Egy ismerősöm férje egyik napról a másikra éjszakánként kínzó asztmás rohamokra éb­redt. A rohamok akkor kezdőd­tek, amikor felesége szőkére festette a haját. Az orvosok va­lódi asztmára gyanakodtak, egészen addig, amíg a feleség lemondott szőkeségéről és megmaradt természetes barna hajszínénél. Azóta a férj újra nyugodtan alszik. — A szénanátha vagy aller­giás nátha valószínűleg már az ősembert is kínozta, eqyidős az emberiséqqel — meséli Palotai Ilona doktornő, a Pécsi Tüdő­gyógyintézet allergológiai am­szélytelen. esetenként asztmás betegséggé fajulhat. Gyógyítá­sára semmiféle házi gyógymód nem létezik, a kamillatea vagy az inhalálás teljesen reményte­len vállalkozás. A szénanátha lehet idősza­kos, ez májustól októberig tart. Legveszélyesebb ingerlők a vi­rágpor, a kanadai nyárfa, a vadkender és különböző füvek, de okozhatnak ilyen tüneteket a különböző állati szőrmék, a bolyhos szőnyegek, fonalak is. A folyamatos szénanáthát szá­raz, meleg időben a levegőben szállongó poratkák ürüléke okozza. Ha esik az eső, jobban érzi magát a beteg. Ha valakinél szénanáthára utaló tünetek jelentkeznek, el­sősorban a fül-orr-gége klini­kát kell felkeresnie. Ha ott a vizsgálatok negatív eredményt mutatnak, akkor hozzánk kerül az illető, mi itt azt derítjük ki, hogy mire érzékeny. Ez allergén tesztsorozattal történik. A gyó­gyítás ezután a fül-orr-gége szakrendelésen történik. Ha az allerqia okozója nem kiiktatha­tó, okkor szükséqes a gyógysze­res kezelés. A jelenleg rendel­kezésre á'ló tabletták, orrcsöp- P“k orrsorav-k a beteqséq tü­neteit iHölen°sen megszüntetik. Naqvon fontos, hoqv gyerme­keknél minél előbb elkezdiük a szénanátha kezelését.^ mert az ő egerükben mindenképp qvó- nvíthotó. felnőtteknél csupán tünetmente üthető. Ó. Zs. Kis számú, de kiváló minőségű termékekkel! A pécsi VÍZIG korszerű gépeit hozta el ä vásárra. Foto: Läufer L. Baranyaiaka BNV-n Viszonylag kevés baranyai ki­állítóval találkozhatunk a Bu­dapesti Nemzetközi Vásáron, ám akik kiállítottak, azok többnyire kiváló minőségű, im­portkiváltó, exportképes új ter­mékekkel fogadhatták az ér. deklődőket. Igaz ez a Dél-dunántúli Víz­ügyi Igazgatóság Hidrot gép­családjának két új tagjára is. A Hidrot-Uni önjáró ' földmű- fenntartögép nem véletlenül nyerhette el_ az első helyezést az Országos Vízügyi Hivatal­tól, mely a vízügyi kiállítók kö. zött osztott ki díjakat. Az uni­verzális gép alkalmas árvíz- véde'mi töltések és tározó töl­tések komplett fenntartási mun. kólatainak elvégzésére, vízfo­lyások rézsűjének és parti ré­szeinek fenntartására. Ebben a kategóriában és magas minő. ségben az első hazai gyárt­mányként üdvözölhetjük, kifej, lesztése és gyártása eredmé­nyeként NSZK és osztrák gyárt­mányú gépek importja váltha­tó ki. A pécsi VILLGÉP a Pollack Mihály Műszaki Főiskolával kö­zösen kifejlesztett Unilift ter­mékcsaládjával számíthat sike­rekre. Mikroszámítógéppel ve­zérelt felvonórendszerük szá­mos előnnyel bír a hagyomá­nyos elektromechanikus műkö­désű relés vezérlésekkel szem­ben. üzemeltetésük olcsóbb, megbízhatóbb elődeiknél és 10-30 százalékos villamos, energia megtakarítást ered­ményez. A hazánkban alkal­mazott Haíe és Schindler-íel- vonók egyaránt működtethetők Unilift vezérléssel. A teimék- család elnyerte az OKISZ di­csérő oklevelét. A Mcchaeikai laboratórium kiállítóterülétén találkozhattunk a vállalat pécsi gyáregységé­ben előálított STM 610 es és STM 700-as, nagymennyiségben exportra készülő stúdiómagnók­kal. Ugyanitt látható volt már az STM 800-os típus is, a Mechanikai Laboratórium leg­újabb professzionális hang­rögzítő berendezése. Szolgálta, tásaií tekintve ez a típus a vi­lág legjobb stúdiómagnói kö­zé taitozik. Sorozatgyártása előreláthatóan a pécsi gyáregy­ségben indul meg. A BNV-n találkozhattunk még a Híradástechnikai Gép­gyár pécsi gyáregységének ka­putelefonjával, valamint a bá­nyászati kiállítók között_ a Me-, cseki Szénbanyákkal. -• Utóbbi) ajánlatairól pénteki számunk­ban adtunk hírt. Balog N. Átalakul a táppénzbevételi rendszer Nő az üzemi orvosok szerepe A táppénzes fegyelem laza­sága éveken ót volt viiák té­mája. Tavaly decemberben több módosítást is végrehajtot­tak a táppénzzel kapcsolatos rendelkezésekben, így például a keresetképesség elbírálásáról 1979-es egészségügyi miniszteri rendeletben is. A táppénzbevé­teli rendszer megváltoztatásá­nak határideje ez év július 1- jén jár le: ekkorra már minden üzemben ismerniük kell a dol­gozóknak, hogy náluk hogyan alakították ki ennek a rendjét A rendelet módosításai min­denekelőtt az olyan munkahe­lyeken dolgozókat érintik, ahol főfoglalkozású üzem! orvost al­kalmaznak. Főfoglalkozású üze­mi orvosnak számít természe­tesen az az orvos is, aki napi teljes munkaidejében nem egy nagyobb, hanem több kisebb üzem orvosi ellátását végzi. A rendelkezés egyik legjelentő­sebb változása, hogy feloldja azt a korábbi korlátozást, mely szerint az üzemi orvos csak meghatározott területen lakó, illetve onnan bejáró dolgozót vehet keresőképtelen állomány­ba. Az újabb szabály szerinl a főfoglalkozású üzemi orvos táppénzes állományba veheti és gyógyulásáig táppénzben tarthatja valamennyi üzemi dol­gozót, ha az járóbeteg. Ha vi­szont fekvőbetegnek minősíti, akkor a megfelelő gyóqvszeies kezelés elkezdésével kör. éti or­vosi ellátásba adhatja át. Ugyanakkor továbbra is fennáll az a lehetőség, hogy a dolgo­zó lakóhelyének körzeti orvosát keresi fel, aki vizsgálat után dönt a beteg keresőképességé­ről, vagy keresőképtelenségé­ről, illetve betegállományban tartásának helyéről. Speciális betegségek esetén, amikor az üzemi dolgozó a szakorvosi rendelőintézeten szakrendeléseit keresi fel, ott táppénzes állományban csak akkor tartják, ha gyógyulásá­hoz rendszeres szokorvosi keze­lés szükséges. Egyébként a ke­resőképtelen állományban tar­tás a körzeti vagy az üzemi or­vos feladola, D. I. Széna­nátha bulanciójának vezetője. — Az emberek általában nem tulaj­donítanak neki nagy jelentő­séget, pedig nem teljesen ve-

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom