Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)
1987-05-23 / 140. szám
I A számítógépek és az ifjúság Lezárult a KISZ KB ifjúság- és közvéleménykutató csoportjának a személyi számítógépek ismeretét, használatát kutató vizsgálatának első szakasza. A csoport összesíti és értékeli o fiatalok körében végzett vizsgálat eredményeit és ezek alapján terjeszti majd ki ősztől e téma kutatását. A megkérdezettek között a nők és férfiak aránya, az •életkori, az iskolai végzettség és a foglalkozás szerinti megoszlás az országos átlaghoz vo>lt hasonló. A statisztikákból kiderül, hogy a személyi számítógépeket elsősorban nem fiatalok vásárolják, de a 14-en aluliak közül is sokan használnak otthon j számítógépeket. A megkérdezettek több mint tíz százaléka soha nem hallott a személyi számítógépekről, ők többnyire képzetlen fizikai dolgozók. Akik hallottak már a szá- | mítógépekről, azoknak csupán negyven százaléka ju- j tolt hozzá, hogy legalább egyszer próbálkozzon is velük. Leginkább a középiskolákban, egyetemeken, másodsorban barátoknál, ismerősöknél nyílt 'módjuk a •fiataloknak alaposabban megismerkedni a személyi számítógéppel. Igaz, ilyenkor is többnyire a video; játékokat részesítették • előnyben. Bárhol és bárhogyan történt is a ,,találkozás", felkeltette az érdeklődést a számítógépek iránt. Ennek indító oka a megkérdezettek majdnem felénél az érdekesség, negyedénél a játék és csak mintegy 15 százalékánál a gyakorlati haszon. Egyelőre azonban a fiatalok kezében a számítógépek, elsősorban játékszerek - állapította meg a Diósi Pál vezette • csoport a vizsgálat során. Az .iskolákban sokan megismerkednek a számítógépekkel, és főleg a BASIC- nyelvet sajátítják el. A fiatalok nagy tömegeiben azonban nem válhatott még a .számítógép a logikai készség fejlesztőjévé vagy a gondolkozás fegyelmezettségének meg- szilárdítójává. A KISZ KB Ifjúság- és közvéleménykutató csoportja a KISZ KB felkérésére tovább folytatja e témakör kutatását, hogy segítsen a vélemények megismerésében és a továbblépést akadályozó problé- < mák felderítésében. kítósokkal (az utolsó , 1935-ben volt. akkor került a házba a most rengeteg gondot okozó bauxitbeton) értendő ez a hosszú idő. Ö ezt a folyamatot akarta szolgálni a maga elképzeléseinek a hozzáadásával. És akkor hadd mondjam el tüstént, hogy a nem mindennapi áruház — műemlék jellegű lakóházból kellett létrehozni ,,a város legnagyobb butikját” — bemutatására kértem a két alkotót, Koller Józsefet és a belsőépítészt, Vida Gyulát (BÉV). Az alapkérdés: milyen feladatot jelentett az egykori lerobbant lakóházból ilyen ragyogó belső terű divatházat csinálni, majd e nem szokványos áruházi teret berendezni? Mivé lett az egykori lakóház. A belső térben talán csak az említett konzolok maradtak a helyükön (megfosztva eredeti teherviselő szerepüktől), egyébként minden megváltozott, és még az emeletre vivő lépcső is megfordult, így aztán az ember mindig szembekerül a fent kibontakozó látvánnyal.- Hasonló feladatot nem adott még a belvárosi rehabilitáció - jegyzi meg Koller József. — Meg kellett felelni a funkcionális követelményeknek, amiket egy (akóház belső átalakításából ki lehet hozni. Az épület nagyon jó helyen van az ezzel járó hátrányokkal együtt: pl. az árufeltöltés sebezhető pontja a Tündének. De tudomásul kellett venni, hogy ez nem Konzum, ez volt a kiindulási alap, ehhez igazodott a MERUKER is, amely rugalmas partnernek bizonyult a tervezés folyamatában. 1' — És ennek a gyöngyszemnek - veszi át a szót Vida Gyula —, amivé lett ez az ódon hóz, az a jelentősége, hogy meghatározó szerepű lett, amit másutt sem lehet nem tudomásul venni. Koller József említette: _az épület több évszázados folyamatosságát akarta továbbéltetni. Hogyan? Elmagyarázza, hogy amik előkerültek a különböző korokból, azokat úgy őrizték meg, hogy használni is lehessen, és ne beszéljenek össze-visSza. Sokat kellett bontani. A visszaépítések az eredetinek megfelelő anyagból, a kor stílusának megfelelően készültek, ami pedig új és az épületnek is újat ad, az mind a mai kort jelzi, eszerint megjelenítve.- Én azért nem érzem idegennek a barokk épületen a mai formavilágot tükröző vörösréz-portálokat — jelenti ki. Kézenfekvő itt közbevetni, amit korábban már szóvá tettem: o homlokzaton végigfutó osztó- párkány egy része finoman cizellált, másik része viszont otrombán durva. Az építész magyarázata erre, hogy a két forma változatlanul hagyásával akarta jelezni, hogy két építési véleménye, mert ő érzékenyebb a szellemi alkotást ért kisébb- nagyobb anyagi változásokra. Meggyőző, látható érvekkel igazolt magyarázatát - pl. két, a tervezett rézboritás helyett fehérre festett vasoszlop a földszinten, az ugyanitt szabadon mutatkozó „ipari" világítótestek a mennyezeten, amelyeket rejtetten szerettek volna látni, a sok faléit védő, gömbölyűmé esztergált farudakat „pótló" deszkakalodák, amiért nem érvényesülhetett a Tünde egészére az, ami mindenképpen megillette volna: az egységes belsőépítészi elgondolás. így csak remélni lehet, hogy lesz majd még energiája a MERUKER-nek a kép egységessé tételére.- Különben megértették a MERUKER vezetői - folytatja Vida Gyula —, hogy nem szabad tönkretenni a kialakított tereket, ezért sem követelték meg a szokásos körkörös berendezést, ami pedig a számukra a legelőnyösebb lett volna ... A belsőépítészeti tervezéssel igyekeztem megtartani a hajdani döbbenetes zártságból született levegősséget, és ebbe belehelyezni mindazt,, ami az üzemeltetőnek is elfogadható, de az építészeti érvényesülés sem"srenved csorbát. A Tünde ma - a maga nemében - a belvárosi rehabilitáció egyedülálló produktuma, de remélhetőleg lesz még ve- télytórsa. Hársfai István A hajdani lakóhál csöppnyi, lekövezett udvara az ég picinyke szeletére nyílt. A „gang” alatt vaskos, időrágta konzolok, oz udvar egyik sarkában a pincelejárat a Széchenyi tér alvilágába vezet. A lakások nem voltak eszményiek, de volt egy megfizethetetlen előnyük: a belváros szívében voltak. Az .Elefántos-tömb évtizednél tovább tartó megújulása most ér a végéhez. Először - 1983- ban — az Elefánt étterem lépett a köz szolgálatába, most április elején a Tünde női divatházon volt a sor, és ezután következik majd a Művészetek háza. Időközben volt egy jélentős epizód: a szomszédos Schönherr-ház (Virág cukrász, da) kapualjában örökült meg a Pécs részére tavaly ősszel adományozott Hild-dij ténye. Hosszan tartó felújítási munka eredményeként áll most előttünk a bevezető mondatokban említett ház, amelyről a Madas-könyv először 1712-es adatot közöl: a Heilige Dreifaltigkeit Platz és a Schmidtgasse sarkán állt házban patika volt, az 1984. március 16-i adat pedig arról tudósít, hogy előző nap avatták fel itt a Pécsi Újság modern gépekkel felszerelt új nyomdáját. Közel három évszázados lenne hát ez a ház? Koller József építész, (DTV) falkutatásokra hivatkozva mondja, hogy a földszint középkori eredetű lehet, s hogy bővítésekkel, átalaPécsi kutatok üj módszere Lelet a dohányzóról A műszert nem lehet félrevezetni Eleve jó érzés úgy ülni egy sebészeti váróban, hogy az ember tudja: őt nem kell operálni, teljesen más dolog miatt van itt. Ez a más viszont kissé hihetetlen, majdnem rejtélyes, hisz állítólag meg fogják mondani, mennyit dohányzom, s az milyen hatással van a véremre, s mik a kilátásaim, ha így folytatom. A közvetlen modorú asszisztensnővel mindenről beszélgetünk, ami az ilyen első és rövid találkozás alkalmával szóba jöhet, csak a dohányzásról nem. Mitagadás, még véletlenül sem akarom elmondani, hogy dohányzom-e egyáltalán, s ha igen, mióta és milyen erős cigarettából naponta mennyit ’szívok. Szabó Ildikó is nagy ívben kerüli ezt a témát. Gondosan megnézi mindkét karomat, kiválasztja a balt, fönt leszorítja, fertőtlenít, aztán bejelenti, hogy most fog fájni, mert bök. Szúr, de nagyon ügyesen, aztán szorító tampon, név, személyi szám és viszontlátásra délután négykor, amikor is dr. Kollár Lajos adjunktussal lesz találkozónk, aki már az eredményt mondja. Délután négyig annyi minden történik az emberrel. Miközben zajlik a nap, folyton visszatér a kérdés: vajon mit fog mondani? Háromnegyed négykor a sebészete'n vagyok, az adjunktus még a műtőben. Szabó Ildikóval megbeszéljük az időjárást. Negyed ötkor érkezik dr. Kollár Lajos, Ildikó papírokat ad át neki, s bár egészen eddig a percig űzött a kíváncsiság, most mégis arra kérem, először arról beszéljen, mi alapozta meg ezt azeljárást, mire hagyatkozva mer véleményt mondani arról, hogy a cigaretta kinek menynyire károsítja a keringésrendszerét, s hogy mit tanácsol nekik, mint orvos. A POTE Sebészeti Klinikájának dohányzást szűrő módszere lényegében egy fiatal tudományon, a hemoreológián alapul. A hemoreológia a vér fizikai tulajdonságait kutatja annak érdekében, hogy még eredményesebben kezelhessék, gyógyíthassák, illetve megelőzzék a szív- és érrendszeri betegségeket. A pécsi kutatók — köztük dr. Kiss Tibor professzor, Adamik János számítógépes matematikus, Surek György csillagász, ’ Kenedi István gépészmérnök és dr. Wéber György tanársegéd - a különböző kísérleteikhez egy olyan műszert szerkesztettek, amellyel mérni tudják a teljes vérviszkozitást, a plazmaviszkozitást. A mért adatok pedig személyre szóló választ adnak a dohányzással kapcsolatos kérdésekre is. A módszer lényege a következő. A belélegzett dohányfüst több mint ezer összetevőből áll és hozzávetőlegesen 0,16 százalék hidrogéncianidot tartalmaz. Ezt az erősen mérgező alkotórészt a szervezet igyekszik azonnal hatástalanítani és egy enzim segítségével Tiocianittá alakítja, amely már veszélytelen. Ez a végtermék laboratóriumi körülmények között vassal színes komplexet képez. Fotometról- va következtetni lehet a vérminta tiocianá't-tartalmára. A tiocianát-tartalom egyenes arányban van az elszívott cigaretta mennyiségével. Ugyancsak ismert tény, hogy a dohányosok vérébeo magasabb a vörösvérsejtszám, fokozatosan csökken a rugalmasságuk, amely következtében fokozódik a vér viszkozitása, romlanak az áramlási tulajdonságai és jelentősen megnő a trombóziskészség. Ezek a változások a vérmintából kimutathatók. A laborértékeket számítógép dolgozza fel, egy erre a célra kidolgozott program szerint, s a vizsgált személy azonosítóval ellátott, névre szóló leletet kap, amely tartalmazza a valószínűsíthető dohányzás mennyiségét és a meglévő, illetve a várható károsodás mértékét. Nos, ez a lelet a legtöbb dohányos embernek eb rettentő eredményt mutat’. Akadnak kivételek, akiknek vérére, keringési rendszerére ideig-óráig nem hat rombolóan a nikotin - e sorok írója az erdemény alapján közéjük tartozik —. de ez nem jelenti azt, hogy a 'tüdejük, vagy más fontos szervük , nem károsodik a dohányzás következtében. Függetlenül minden eredménytől, állítom, hogy megdöbbentő szembesülni mindazzal, amit az ember magáról tud, amit az orvos tényként, részletezve sorol neki. A dohányzás hemoteszt nevű eljárást, a mérőműszerét egyébként hamarosan megismerhetik az érdeklődők, ugyanis bemutatják a Pécsi Ipari Vásáron. Érdemes próbát tenni. Felkarolta a módszert az Alkotó Ifjúság Egyesülés és indultak vele az Állami Biztosító pályázatán. A létrehozói, kidolgozói így látnak reményt arra, hogy lesz, aki átveszi tőlük, mivel klinikai környezetben nem áll módjukban sok embert szűrni. A módszer pszichés hatása kétségtelenül figyelemre méltó. Az eddig szűrt dohányosok közül a negyven százalék obbahagyta, további negyven százalék lényegesen csökkentette a cigarettázást. Török Éva HÉTVÉGE 1987. május 23., szombat TÜNDE Gyöngyszem a varos szivében szakasz váltja itt egymást, s ezt fejezik ki az itteni, az előzőktől eltérő méretű kirakatnyílások is. Azt is megkérdeztem: a lépcső nem maradhatott volna az eredeti állásában? Koller szerint a Széchenyi téri bejárat a fontosabb, innen kell felvezetni a vásárlót az emeletekre, de így kívánta ezt az áruház belső szervezése is. A Jókai téri bejárat jelentőségét, növeli az udvar feiöli bejárat léte, a kettő csomópontjában kialakult tágas térség fontosságát akarták hangsúlyozni a lépcső mögé tervezett pilleszárnyas tündérfigurával (amilyen a csomagolóanyagon is látható), de ez késlekedik, a helyettesítő barkácsmegoldás pedig méltatlan a Tündéhez. Ezzel máris beeveztünk a belsőépítészet . vizeire. Vida Gyula szemlátomást kevésbé elégedett, mint a kollégája, bár hangsúlyozza: a MERUKER példásan jó partnere volt. Ám a saját kifogásait olyasmivel indokolja, ami általános érvényű. íme: — A sorban a legutolsó mindig az, ami látszani fog, vagyis a berendezés. És mindig is itt fogy el a pénz, amiből aztán az eredeti szép elképzelések megnyirbálása következik. Mégis hadd állapítsam meg most laikus módon azt, amit a nyitás óta a Tündében megfordult pécsiek is megtettek: Pécs legelegánsabb üzletének az ajtóit tárta szélesre előttünk a MERUKER. Itt mindent a helyén lévőnek érzünk, alig találunk kifogásolni valót. Más azonban a belsőépítész A Tünde Aruház illatszerosztálya
