Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)
1987-05-21 / 138. szám
1987. május 21., csütörtök Dunántúlt napló 3 Javítani az alapellátást a peremterületeken Adókedvezmény egyéni vállalkozóknak A Pécsi Városi Tanács több alkalommal foglalkozott a peremterületek helyzetével. Az ellátás minőségi és mennyiségi javítása érdekében pályázatot hirdetett egyéni vállalkozóknak adóalap-csökkentő kedvezmény elnyerésére. A pályázat további célja a kihaló, illetve hiányszakmák támogatása, és a belvárosi rekonstrukció és lakóház-felújitási munkák gyorsitása. Az álomról Videotékák Pécsett A videózás egyre inkább ■oz oktatásba és ismeretterjesztésbe is bekapcsolódik mind több iskola, művelődési intézmény rendelkezik a szükséges felszereléssel. A Baranya Megyei Moziüzemi Vállalat videotékája Pécsett a Boltív-köz 2. alatt többnyire azokat az érdeklődőket elégíti ki, akik szórakoztató filmet szeretnének kölcsönözni. A katalógust lapozgatva viszont rábukkanhatunk néhány ismeretterjesztő filmre, de olyanokra is, amelyek a kötelező tananyaghoz kapcsolódnak valamilyen formában. A Baranya Megyei Könyvtár videotékájában nem tartanak szórakoztató filmeket. Itt elsősorban a nyelvi oktatóanyagok, valamint a főként helyi jellegű ismeretterjesztő filmek gyűjtésére specializálódott az intézmény. Jól hasznosíthatják ezeket a különféle nyelvvizsgára készülők, a megyéről hasznos ismereteket szerezhetnek az érdeklődők. A Megyei Könyvtár videotékája rendszeresen archiválja a kábeltelevíziós adásokat is. Kérésre ezeket a felvételeket is a közönség rendelkezésére bocsátja. A művelődési intézmények közül Pécsett az Apáczai Nevelési Központ rendelkezik videózás terén a legjobb technikai feltételekkel. A közel 1000 órányi sokrétű filmkészletből több mint 100 tanterembe sugározzák a szemléltető anyagot. A könyvtárhoz tartozó, kiválóan működő fonotéka mellett hozták létre a videotékát azzal a céllal, hogy így is lehetőséget adjanak a meglévő anyag feldolgozására, a stúdió felvételeinek, illetve a behozott, saiát kazettáknak a megtekintésére. Talán a propaganda hiánya okozta, hogy a kísérlet kudarcba fulladt. A közeljövőben körültekintőbb szervezéssel menDróbáliák újraindítani a vállalkozást. A Baranya Megyei Művelődési Központnak is van videó- anyaga. A központ tervei közt szereoel, hogy anyagi lehetőségeihez mérten iavekszik mealévö "filmanyagát video- és médiatárrá fejleszteni. Az érintett intézmények mindegyikében felmerült az igény az együttműködésre. K. E. Szépül a Néprajzi Múzeum guzsalyas terme A Janus Pannonius Múzeum néprajzi osztályának guzsalyas termét alakítják át és újítják fel, már január óta. A padló, a világítás és a hangszigetelés cseréié mellett új szellőzőberendezés felszerelésére is sor kerül. A kész, átalakított termet június 5-én, a toruni (lengyel) Néprajzi Múzeum ,,Lengyel, népi hímzések" című kiállításával nyitják meg a múzeumlátogatók előtt. Peremterületeken az adókedvezményre javítást és szolgáltatást végző iparosok pályázhatnak, valamint élelmiszer- és vegyeskereskedők. A zipp- zárjavitó, szőnyegjavító és háztartási gépjavító kisiparosok, és az olyan kihaló szakmák képviselői, mint a cipészek, bádogosok, kosárfonók, a város bármely pontjára pályázhatnak. Ugyanez vonatkozik a belvárosi lakóház-felújításokban résztvevő kőművesekre, ácsokra, tetőfedőkre, épület- asztalosokra és kőfaragó-műkövesekre. Fontos feltétel, hogy a pályázó tárgyévi tényleges árbevételének legalább 70 százaléka magánszemélyektől, illetve állami épület-felújításokból származzon. A pályázónak mindennemű tartozását határidőre rendeznie kell. A pályázatokat még ebben az évben elbírálják. A kisiparosok létszáma az utóbbi években jelentősen meanövekedett, ám szakmai és területi elosztásuk nem az igényeknek megfelelően alakult. A helyzet elsősorban a peremterületeken éleződött ki. A városi tanács végrehajtó bizottsága ezen a közelmúltban meatartott ülésen egy olyan módszer kidolgozását fogadta el, amely a bérleti díjak növekedésének ellentételezését teszi maid lehetővé a peremterületeken. 1986-ban jelent meg az a kereskedelmi ioasza- bály, ame.lv kimondja, hogv a gyengén ellátott területeken működő kisiparos. kiegészítő kereskedelmi tevékenységet is folvtathnt. 1987. december 31 -i határidővel a tanácson eav tervezetet dolgoznak ki, amely meghatározza, hogy melyik iparos szakma milyen kereskedelmi szakmával párosulhat. Például egy peremterületi fodrász női divatkellékeket is árulhat. Szintén ez év végéig a városi tanács építési és ipari osztálya a KlOSZ-szal együttműködve jelöli ki az ellátatlan területekén azokat a helyiségeket, ahol műhelyeket lehet majd nyitni. A V. B. egy információs anyagot is összeállíttat, amely a telephely kialakításának lehetséges módozatait tartalmazza. A műhelyek elsősorban lakossági alapellátást szolgálhatnak, mint a cipészek, fodrászok, élelmiszer- boltok, szabóságok. Különböző ellátatlan területeken lehetővé kell tenni azt, hogy egy iparos két vagy több telephellyel rendelkezhessen, hogy ezzel az egymástól távol eső városrészek ellátásában is részt tudjon venni. Ez természetesen hosszabb időt vesz igénybe, de az átjárásos és a mozgófelvevőhelyes rendszer mindenképpen jelentősen megkönnyítené az iparos megélhetését és javítaná az ellátást. A tanács a jövőben fokozott figyelmet fordít arra is, hogy a lakossági alapellátást szolgáló műhelyek mindvégig eredeti céljuknak megfelelően működjenek. A kereskedelmi és ipari osztály olyan tervezetet dolgoz ki, amelyben meghatározzák, hogy adott városrészen milyen kereskedelmi és szolgáltatási tevékenységek engedélyezését és telepítését támogatják. A történelmi belvárosban utcánként, a peremterületeken és egyéb térségeken pedig városrészenként állapítják meg az engedélyeket. Ó. Zs. Ha az ember nem álmodna, elviselhetetlen volna az élete. A. France Az ólomkutatók szerint minden ember, minden éjszaka álmodik. Sokan azonban reggelre már nem emlékeznek az álmaikra. Még kevesebben vannak manapság azok, akik rendszeresen foglalkoznak az álmaikkal. A régi időkben, ősi kultúrákban naay hagyománya volt az álmokkal való foglalkozásnak. A nép körében kezdettől fogva az a meggyőződés élt, hoay az álmoknak van értelmes és ki is hüvelyezhető jelentése. A régi keleti néoek már fedettek’álmokat. Náluk az álomfejtés többnyire szimbolikus alapokon történt. A Bibliában is nagyon sok utalást találunk az ilven szimbolikus álomfeitésre. Gondoliunk csak a fáraó álmára (a hét kövér és a _hét sovány tehén). Az idők folyamán kifejlődött egy eoész álomszótár, amely abból állott, hoay minden, öz álomban előforduló dolognak megvolt a maaa titkos értelme, és ezeket a jelentéseket az álomelemek megfelelőiként állították össze. A mi álmoskönyveink csak sovánv kivonatai a nagy keleti - indiai és perzsa — álmoskönyveknek. A aörög—római kultúrában szintén valami rejtett értelmet tulajdonítottak az álmoknak, de ezt a rejtett értelmet az álmodon kívül vélték megtalálni, és az istenek üzenetének tartották az álmot. A fentiekkel szemben a XIX. század tudománya nem tulajdonított nagv ielentőséget az álomnak. A legtöbb kutató úgv gondolta, hogy az álomnak nincs értelme, az nem egyéb, mint a lélek lecsökkentett működése, az az állapot, amikor a szellem kipiheni magát, az agy működése lecsökken, az álom kaotikus elemei az agy ,,meamaradt" működését jelentik. Ma már kutatóhelyek százaiban foglalkoznak az alvás és az álom titkaival, de ezek a vizsgálatok sokkal inkább az álom biológiáját, mint a pszichológiáját vizsgálják. Freud volt az első módszeres álomkutató, aki kiemelte az álom jelenségét a babonák és jóslások illetve a tudományos leértékelés világából. Szerinte az álom az álmodó életével szoros összefüggésben van, és az álomelemzést az álmodó tudattalan világának megismerésében ,,via régiónok" - királyi útnak nevezte. Minden álom valamely tudattalan vágy szimbolikus megnyilatkozása. Freud ugyanakkor felfedezte azokat az álombéli képalkotó elveket, melyek az álmokat a műalkotó tevékenységhez hasonlatossá teszik, ilyenek a sűrítés, eltolás, szimbolizálás, dramatiíólás, stb. Egv másik nagy pszichiáter, C. G. Jung mór az álmoknak a jövőre vonatkozó értelmezésétől sem idegenkedett és úgy tekintett az álmokra, hogy azok felfoghatók úgy mint a jövőnk- re vonatkozó előgyakorlotok, előzetes vázlatok. Azt ajánlotta, hogyha valamilyen megoldhatatlannak látszó problémába ütközünk, hagyjuk abba annak a „racionális" megoldására tett erőfeszítéseket és hagyjuk rá magunkat az álmainkra, melyek révén a tudattalan világunk valószínűleg meg fogja találni a számunkra legmegfelelőbb megoldást. Ebben egyezik azzal a népi bölcsességgel, mely hasonló esetben azt ajánlja: „Aludjunk rá egyet". Jung használta az aktív imagi- náció technikáját, azaz arra kérte a hozzá álmaikkal fordulókat, hogy az álombéli beszélgetéseket, eseményeket folytassák a nappali fantáziákban, aminek a célja az volt, hogy az álomból hiányzó tartalmakat pó tolják. Egy harmadik pszichiáter, F. Perls még tovább ment és egy olyan technikát fejlesztett ki, amelyet álomdrámának nevezett. Arra serkentette pácienseit, hogy az álmaikban előforduló eseményeket, dialógusokat jelenítsék meg, játsszák el. Minden álommal foglalkozó pszichológus hangsúlyozza az álom és az alkotóképesség szoros kapcsolatát, és azt, hogy a nagy dolgok - művészi és tudományos gondolatok, de az ember életében nagy változást hozó döntések is - sokszor abból születnek meg, ami álmainkban felsejlik. „Tanuljunk meg álmodni uraim, és akkor talán megtaláljuk az igazságot" írja Kekulé, a nagy német kémikus visszaemlékezéseiben, ahol azt beszéli el, hogy hogyan fedezte fel - egy saját farkába harapó kígyót látva álmában — a benzolgyűrű szerkezetét, amivel forradalmasította az egész szerves kémiát. Mindaz, ami annyira fontos az ember számára, hogy alapjában és gyakran végzetszerűen befolyásolja az életét nem a „realitás , -j- a „valóság" látható világában, hanem az álmok és a képzelet láthatatlan világában történik. Ezért olyan fontos mind a lelki egészségünk, mind pedig szellemi alkotóképességünk szempontjából, hogy mindennapi életünkben teret adjunk az álmainknak, az azokkal való foglalkozásnak. Az álmainkkal való foglalkozás nagyon nagy segítséget adhat abban, hogy eljussunk a saját magunk számára legfontosabb értékekhez, hogy megtaláljuk a saját egyénre szabott útunkat az életben, mely út közel sem a „tökéletességhez", de egyéni teljességünkhöz vezethet. Egy későbbi cikkünk abban ad praktikus segítséget, hogy hogyan foglalkozhatunk álmainkkal a mindennapjaink során. Dr. Parádi József Képünkön a pécsi Kállai Éva téri cipészmühely tulajdonosa munka közben Fotók: Keresztes Zoltán A modern, emeletes társasház a pécsi Kossuth Lajos utca egyik legszebb épülete. Udvarán pázsit, örökzöld fák. A kis kertet vaskerítés választja el a hátsó udvartól, ahol néhány apró, földszintes, fehér falú házacska sorakozik. Az udvar másik felén — fáskamrók, WC-k, néhány macska mosakszik. A tó'-sast'áz egyik első emeleti lakásában gyülekeznek a lakók. Hamar elszabadulnak az indulatok: — Másfél évtizede lakunk ebben a házban, nyolc család. Lent az udvarban öt család él. 15 éve nem tudunk velük megegyezni: egyre mérgesebb köztünk a viszony.- A macskák! Legalább "20 darab kóborol itt. Az egész udvart te.lerondítiák, a ayere- keket már nem is merjük leengedni ! — Ide is feliönnek az emeletre, itt éjszakáznak a küszöbön, meg az ablakpárkányon! Idevizelnek, nézze csak meg, már teljesen kirohadt a fa! És az a bűz! Hiába mosom mosószerrel, akkor is érezni!- Ha 15 éve tűri az ember, akkor már lassan elviselhetetlen lesz az állapot. Azok ott lent PIK-házak. Hát miért nem csinálnak valamit? Már rég szanálni kellett volna, nekünk is, nekik is jobb lenne. — Semmit sem merünk szólni, mert úgy visszaszólnak, hogy megijedünk. Este mór inkább le se megyünk. * Ezek után némi fenntartásokkal mentem beljebb az udvarba egy másik nap délutánján. Az udvari öt család közül hármat találtam otthon. Egy széparcú fiatalasszony éppen takarít, az apró konyha köve még vizes. Az ugyanolyan apró szobában pedáns a rend. Két ággyal, egy szekrénnyel már zsúfolt a helyiség. Négyen laknak itt: a fiatalasszonyon kívül két kisgyereke és a nővére. Kedvesen fogad. — Három éve lakom itt, de nagyon szeretnék elmenni. Két kisgyerek mellett nagyon hiányzik a fürdőszoba, most lavórban mosdatom őket. WC-re az udvarba kell menni. Az épület falai vizesek, nem lehet festeni, mert hamar lepörög. Lakásra gyűjtök, már van hatezer forintom a takarékban. Reménytelen indulás egy lakáshoz. Kérdezem, milyenek a fenti szomszédok. — Elhúzza a száját. Ebben minden benne van. Kérdezem a macskákról. Azt mondja: a szomszéd néni „gyűjti” őket, egyébként rendes kis állatok, r.incs velük baj. A szomszéd, nyugdíjas néni ugyanolyan pici lakásban, él férjével. Itt is tisztaság, rend. A konyhaszekrény tetejére mutat, ahol sárga műanyag lavór virít: — Ott az én fürdőszobám - mondja nevetve. — Én már megszoktam, 1952 óta lakom itt. Akkor 2000 forintot adtam érte, de örültem neki! Most már azért más a helyzet: a férjemmel elférünk, de a fürdőszoba! öregek is vagyunk, nehezen cipeljük a tüzelőt a fáskamrából./ Voltam a PIK-nél is. 1960-ban azt ígérték, hogy 1972-ben lebontják. És tessék, még mindig itt vagyunk. Óvatosan a macskákról érdeklődöm. Zsuzsi néni megriad, és lehalkítja a hangját: — Szegény kis állatok! Akik már elköltöztek a szomszédból, mind itthagyták őket. Le vannak szerencsétlen párák so- ványodva, adok nekik néha egy kis meleg tejet. Nem bántanak azok senkit. Inkább nézzem, hogy pusztulnak el a szemem előtt? De ne írja ám ki a nevemet az újságba, mert félek én a fentiektől, üldözik szegény cicákat, meg engem is . . . A harmadik család némileg jobb helyzetben van: két szobában és egy konyhában élnek öten. — Ha ma azt mondanák, hogy holnap menjünk egy másik lakásba, egy oercig sem gondolkodnék állítja a tűzrőlpattant asszony. — Nézze meg, penészesek a ruhák a szekrényben, a bútor tönkremegy, olyan vizes itt minden fal. A testvérem Kaposvárott lakik egy másfél szobás lakásban. Hát amikor először odamentem hozzájuk, úgy éreztem magam, mint egy páholyban a mi lakásunkhoz képest. Kérdésemre, hogy milyenek a szomszédok, visszakérdez: — Melyik szomszédok? Mert itt lent jól megvannak, de a fentiekkel . . . Nem szeretik egymást. Miért? — Csak. * Érthető a fentiek felháborodása. de érthető Zsuzsi néni szánalma is a kivert állatok iránt. A belváros rekonstrukciója teljes erővel folyik. Előbb-utóbb ezek az épületek is sorra kerülnek. Fs addig? A gyűlölködés nem old meg semmit. Óvári Zsuzsanna Macskák A nemrég megnyílt pécsi, Engel János úti szolgáltatóház bádogosmühelye ||S Leiki beszélgetések
