Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-15 / 132. szám

e Dunantmt napló 1987. május 15., péntek Rádió Ki találta tel a szertornát? Inkognito Rejtvényünk tizennégy magyar írói álnevet tartalmaz. VÍZSZINTES: t. Ady Endre Írói álneve. 7. Csokonai Vitúz Mihal/ álneve. 13. Kínai hossznórléic. 1^. Kutikc. »ti. Gaál Viőzt't iroi álne­ve. 17. Hegyfok, franciául. 19. A tantól vegyjele. 21. Építési anyag. 22. Benedek Elek álneve. 24. Mér­tékegységekkel csszetéve azok mii- liószorosát jelenti. 25. Csapadék. 26 .Gléda. 27. Szeged író-régésze. 29. Mint a 19. számú/ sor. 30. Vi- kend része! 34. Szögíüggvény röv. jele. 32. Indiai légitársaság. 33. Pro . . . (művészeti kitüntetés.) 35. Teherautógyáráról ismert szovjet város. 36.. Darabolok. 38. Hazafi. 39. Ezt az álnevet Gábor Andor használta. 40. Ezen az álnéven Kis­faludy Károly irt. 42. A kobalt vegyjele. 43. Régi római pénz- és súlyegység. 44. Bo,rtároló. 46. Helyrag. 48. . . .es Salaam (afrikai főváros). 50. Megye és folyó. 51. Harminc része! 53. Iskola rövidí­tése. 55. Felszabadult gyarmat In­diában. 57. Szolmizációs hang. 58. Az ilyen hír — álhír. 59. Petőfi Sándor költeménye. 61. Napszak rövidítése. 62. . . .-fi. 63. A legis­mertebb csillag. 64. Vérpálya. 65. Egészségügyi intézmény. 66. Úgy látszik, röviden. 67. Rés. 70. Ja­pán táblajáték. 71. Cika egynemű betűi. 72. Ezt az álnevet Jósika Miklós használta. 75. Bessenyei György használta ezt az álnevet. FÜGGŐLEGES: 1. Szini Gyula álneve. 2. Párbeszéd. 3. Északi fér­finév. 4. Kőkorszaki falfestményei­ről híres barlang a Pireneusokban. 5. Dekaméter rövidítése. 6. Ice be­tűi. 7. Ez a fű gyógynövény. 8. Görög betű. 9. Síkság. 10. Zúdít. 11. A neodim vegyjele. 12. Czu- czor Gergely egyik írói álneve. 16. Szintén nem. 18. Bírósági el­járás. 20. Goriot . . . (Balzac.) 23. A legszebb mezei munkák egyike. 25. Kisfaludy Sándor álneve. 28. Vörösmarty Mihály költeménye. 30. Csiky Gergely irt e néven. 32. Fegyverhordozó nemesi ifjú a kö­zépkorban. 34. Törvénykönyv rö­vidítése. 35. Bordázott szövet. 36. Áruház típus. 37. Egykori hosszútáv­futó világrekorderünk. 38. Román népi tánc. 40. A Nana írója. 41. Arany János ezt az álnevet hasz­nálta. 44. ^ Lakrész. 45. Gárdonyi Géza irt e néven. 47. Szárító. 49. Kisebb tömör gömb, névelővel. 52. Történelmünk gyászos színhelye. 54. Adnak neki. 56. Csokonai vers. 58. Az amerikai Nagy-tavak egyike. 50. ..... tánca” (Ponicelli: Gio- conda című operájából.) 61. Kö­zépkori itáliai államok vezetője. 67. Égtáj jele. 68. Lám. 69. Szintén ne. E. B. BEKÜLDENDŐ: a tizennégy írói álnév, legkésőbb május 25-én (hétfő) déli 12 óráig beérkezőleg, LEVELEZŐLAPON 7601 Pf.: 134. Dunántúli Napló Szerkesztősége, Pécs, Hunyadi út 11. címre. A május 1-jei lapban közölt rejt­vény megfejtése: Margitsziget — Tűzijáték — Magyar front — Biró Mihály - Kossuth adó. Könyvutalványt nyertek: Boós Ist­vánná, Molvány, Fő utca 26/A., Ivsovics Károlyné, Kodolányi J. u. 23., Takács Zoltán, Szeptember 60. ,,. . . tánca” (Poncielli: Gio­nyadi út 51., Véqh Erzsébet, Szi­getvár. Radován tér 10. A könyvutalványokat postán küld­jük el. A Pécsi Rádió szünetjele szombaton reggel 8 órakor szólal meg, és jelzi a „Jó pi­henést!" cimű kétórás maga­zin kezdetét, melynek szer­kesztője Somogyvári Valéria, a következőket mondja össze­állításáról: ,,A műsor végével kezdem; bízva a hétvégi programoknak kedvező jó idő­ben, ismét élőben kapcsoljuk a Baranyai Jégesőelhárító Szolgálatot, ahol az ügyele­tes munkatárs majd közvetít a radarernyőn és a műholdon látottakról. A műsor elején út­baigazítjuk az autósokat, mo­torosokat, akik számára lefor­gatunk egy beszélgetést is, melyben elmondjuk, hogy új­fajta zajcsökkentő aszfaltbur­kolat magyarországi premier­jére készülnek Pécs környé­kén, ugyanis a Pécsi Közúti Építő Vállalatot bízták meg a kísérletek lebonyolításával. Hogy hol tartanak - erről szól az információnk. Kíváncsi Magazinunkban többek között arról kíváncsis­kodtunk, hogy ki találta fel a szertornát, aztán felvillan­tunk néhány még nem na­gyon ismert adalékot a lab­darúgás múltjával kapcsolat­ban. A jelenről: Hogyan lett Tieber Lászlóból hamburge­res? A Siófok első osztályú csapatától nyugdíjba vonult játékos a hétvégeken azért még rúgja a labdát az auszt­riai pályákon, igáz, már csak a hatodik osztályban. Még legalább tíz téma szerepel majd, és sok-sok zene szól beszélgetéssel megtoldva, ugyanis Payer András mi­előtt énekel elmondja, miért nem lett Pécsett orvos." A vasárnapi magazinban bemutatják Baranya idei SZOT-díjasát, dr. Tóth Istvánt. Megszólaltatják az idei kö­zép- és szakközépiskolák Győrben tartott országos Ka- zinczy-versenyének egyik győz­tesét, a mohácsi Kovács Évát. A rádióhallgatók vendégei lehetnek Moravetz Leventé­nek, a Pécsi Nemzeti Színház fiatal művészének, és a Sely- lyei Mezőgazdasági Szakmun­kásképző Intézet igazgatójá­nak, Czupi Györgynek. A rá­diókészülékek méllé várja hallgatóit vasárnap reqgel 9 órakor a szerkesztő, Nógrádi Erzsébet. Türkiz, ezüsttel Különleges világba tekint­hetnek azok az érdeklődők, akik május 18-tól 28-ig elláto­gatnak a Képcsarnok Ferenczy- termébe. Tallián Zsóka ötvös­művész csodálatos ezüstéksze­reiből, korallal és türkizzel díszí­tett munkáiból rendezik a tár­latot. A művész régi olasz és osztrák bevándorlók családjá­ból származik, 1953-ban szüle­tett Budapesten. A szakmát édesapjától, Tallián Nándor öt­vösmestertől tanulta, s ahogy maga fogalmaz: „egyszerűen csak szép ékszereket szeretnék készíteni, amit mindennap vi­selhetünk, amelyben naponta gyönyörködhetünk.” Tallián Zsó­ka művészetében a mesterség régi hagyományai ötvöződnek saját elképzeléseivel, s alkot­nak míves, törékeny remekeket. A kiállítást 18-án 16 órakor Jeney István, a Pécsi Nemzeti Színház színész-rendezője nyit­ja meg. Cimbalom­hangverseny A „Hétvége a múzeumban" rendezvénysorozat szombati programja 10 órakor kezdődik, a Zsolnay Múzeumban tart tár­latvezetést Sárkány József mű­vészettörténész. Vasárnap, 17-én, 10.30-kor a Csontváry Múzeum nagyter­mében a már hagyományos „Csontváry matiné” kezdődik, Handel d-moll szvitjét, Johann Sebastian Bach h-moll Partita- ját, Hollós Máté „Feltekintés egy csillagra", és Haydn „Flötenuhr Stücke,, című da- labjait játssza Fábián Márta és Szakály Ágnes. Az Országos Filharmónia szólistáinak ritka­ságszámba menő cimbalomket­tősére jegyek a helyszínen vált­hatók. Palyóiratszemle A PÁRTÉLET májusi száma közli Enyedi Györgynek, az MTA Regionális Kutatások Központja főigazgatójának Településfejlődés — település­politika című írását. A cikk a szerzőnek A szocializmus lej- lödésének időszerű kérdései hazánkban című országos el­méleti tanácskozásra készült korreferátuma alapján Íródott. A cikk többek között felhívja arra a figyelmet, hocjy a te­lepülésfejlődés nem más, mint a lakosság anyagi jólétének és kulturális felemelkedésének folyamata, amelynek során a lakosság foglalkoztatottsága biztosítva van, korszerűsödik a település gazdasági alapja és fejlődik a lakosság szükségle­teit jól kielégítő infrastruktúrá- lis és intézményi-szolgáltató hálózat. Mi vezérli a településfejlő­dés folyamatát? — teszi fel a kérdést a szerző. A település­fejlődés menete és olyan jel­lemvonásai, mint például a vá­rosi agglomerációk kialakulá­sa és növekedése, a falusi né- pességaróny csökkenése, a kis­városi hálózat kibővülése, stb., olyan spontán, törvényszerű fo­lyamat eredménye, amely tükrözi a gazdasági fejlődés adott szakaszának vonásait, magán hordozza a település­állomány történelmi kialaku­lásának sajátosságait, és kife­jezi a társadalmi forma jelleg­zetességeit. Alapvetően tehát a magyar településállomány olyan irányba fejlődik, amely illeszkedik a gyors iparosítás­tól, az extenzív fejlődéstől az intenzív fejlődéshöz való át­menethez. A jelenlegi gazda­sági fejlődésnek megfelelő te­lepülési szakasz a viszonyla­gos dekoncentráció szakasza, amikor a nagyvárosi növeke­dés lelassul, vagy megáll, a városállományon belül .növek­szik a kisvárosi állomány je­lentősége, hiszen a kisvárosok közvetítik igazán az urbanizá­ciós kultúrát a falusi térségbe, TÁVOL AFRIKÁTÓL Kétrészes, színes, feliratos, ameri­kai film. Rendezte: Sidney Pollack. Szereplők: Meryl Sreep, Robert Redford, Klaus Maria Brandauer. Afrika az I. világháború előtt. A tehetős dán Karen Dinesen hozzá­megy a svéd unokatestvéréhez, Bror Blizen báróhoz és Kenyában szán­dékozik élni vele. Karen, akit bará­tai Taniának szólítanak, Kenyába érve tudja meg, hogy férje, tudta nélkül kóvéültetvényt vásárolt. A bá­ré minden szempontból megbízha­tatlan partner. Tania elég határo­zott ahhoz, hogy átvegye a farm ve­zetését, kivívó a környék megbecsü­lését . . . eljen szervác i Színes, magyar bábfilm. Rendezte: Foky Ottó. Szervác, a nagy vadász születés­napját ünnepli. Ebből az alkalom­Plakát és áruvédjegy Reklámgrafika alatt a leg­többen azokat a plakátokat értik, amelyekkel nap mint nap találkozhatunk az utcá­kon, a hirdetőoszlopokon. Pedig a feladatok közé tarto­zik • csomagolások, könyv- és hanglémezborítók, bélyegter­vek készítése is. A pécsi Mű­vészeti Szakközépiskola alkal­mazott grafika szakának kiál­lításán nemcsak ezekről kap­nak képet o látogatók, hanem pécsi ítémájú falinaptárokat, vállalatok számára készült „ideálterveket” is láthatnak. A bemutatón a pécsi reklám- grafikai oktatás húsz évéből készült válogatás szerepel, számvetést és egyúttal ke­resztmetszetet is adva az itt folyó munkáról. A kiállítás május 15-től június 7-ig te­kinthető meg a Pécsi Kisga- lériában. bál meghívja mindazokat az állató- kát, akikkel élete során találkozott. Az összejövetelen elmesélik egymás­nak vadászélményeiket, s kiderül, hogy Szervác bizony soha nem lőtt le egyetlen állatot sem. A HALALT A HANGYÁK HOZZAK Színes, szinkronizált, csehszlovák krimi. Rendezte: Zbynek Brynych. Szereplők: Josef Vinklár, Jiri Za- hajsky, Rudolf Jelinek. Kábitószercsempészek leleplezésé­re készül a rendőrség. Beépített ügynökük segítségével félrevezetik a banditákat, s már-már felgöngyölítik hálózatukat, amikor a Nyugat-Ber- linben működő főnök gyanút fog. Parancsot ad a kulcsemberek likvi­dálására. Az általa küldött bérgyil­kossal a rendőrség nehezen boldo­gul . . . * --------------------------------­T ragikus nyitány A Pécsi Szimfonikus Zenekar és a debreceni Kodály-kórus közös hangversenye Johannes Brahms két műve hallható ezúttal május 18-án, hétfőn, este fél 8-kor a POTE aulájában, ahol a Pécsi Szim­fonikus Zenekar és a debre­ceni Kodály-kórus adja elő az 1880-ban született Tragi­kus nyitányt, és a Német requiemet. A Tragikus nyi­tány a jellegzetes brahmsi stílusjegyeket viseli magán, mindez a hangszerelésben, a ritmikában is megnyilvánul. A héttételes — szoprán- és ba­ritonszólóra, vegyeskarra, ze­nekarra és orgonára kompo­nált — Német requiem a Tragikus nyitánynál előbb ke­letkezett, egyes kutatók sze­rint Robert Schumann halálá­ra, mások viszont úgy vélik, Brahms édesanyja halálakor írta ezt a művet. A kompozí­ció egyes részei, tervei való­ban 1856-ra, Schumann ha­lálának évére nyúlnak vissza, míg a legutoljára komponált V. tételben anyja halálára emlékezett a mester. A Pécsi Szimfonikus Zene­kart Breitner Tamás vezényli, a kórus karigazgatója Strausz Kálmán. Közreműködik Andor Éva és Kovács Pál. SZÜLETTEK: Jakab Viktor, Répásy Péter, Vajta Zsolt, Török Észtéi, Dingó Hajnalka, Varga Gábor, La­katos Andrea, Nógrádi László, Tóth Péter, Panka Balázs, Rákosi Imre, Kolerik Zsófia, Kis Emese, Vági Kit­ti, Stájer Anna, Amrein Barbara, Balogh Eszter, Nagy Virginia, Ba­log Erika, Gyenes Dávid, Maries Márton, Dékány Dénes, Törők Ádám, Káióczi Gergely, Jomlósi József, Fülöp Gergő, Radnóti Zsolt, Kenye­res Roland, Kenyeres Viktor, Szabó János, Kosin Endre, Srp Máté, Sza­bó Kitti, Strifler Adrienn, Major Mónika, Benkovics Adrienn, Orbán Éva, Ángyán Mirella, Miklós Krisz­tián, Takács Judit, Sági Dóra, Tóth Katalin, Koncsag-Both András, Gráf Veronika, Duthweiler Petra és Pé­ter, Járányi Nikolett, Tóth Rita, Kulin Kitti, Kovács Aliz, RauscHen- berger Edina, Gyúrók Orsolya, Ba- ranyi Tímea, Futó Antónia, Király Zoltán, Varga István, Erdősi Gergő, Novák Miklós, Küsmödi József. HÁZASSÁGOT KÖTÖTTEK: Am­rein Attila és Deák Éva, Orsós Sán­dor és Orsós Margit, Osztopány György és Erdei Katalin, Réfi Mi­hály és Juhász Veronika, Léhretter Attila és Takács Mária, Horváth Zsolt és László Terézia, Resch Ele­mér és Schwab Éva, Jozifek Géza és Tirkala Krisztina, Karlovecz Zol­tán és Szabó Judit, Hausmann Ta­más és Nyaka Erika, Horváth Géza és Udvari Zsuzsanna, Szabó Ferenc és Illés Agnes, Patály István és Ko­csis Margit, Szász Károly és Bias- kovics Ilona, Husvét Lajos és Szajkó Éva, Egervári László és Tóth Agnes, Tóth Ottó és Bognár Ildikó, Szabó János és Schmidt Mária, Bach Jó­zsef és Svarc Szilvia, Bagi István és Nyári Ágnes, Csincsi József és Fetter Klára, Jónás Gábor és Pintér Andrea, Hegedűs János és Labancz Mária. MEGHALTAK: Dobai Mária, Fe­kete Kálmánná Bottyán Julianna, Zemen Ferencné Bartos Julianna, Horváth Istvánná Putnoki Ilona, Schmelczer Józsefné Sobottke Erna, Bencze József, Balogh Ferencné Tóth Rozália, Varga Gyula, Szkraj- csics Ágota, Prepeliczay Béla, Ká­roly Jánosné Varga Róza, Krausz László, Kistóth György, Gelu Ká­roly, Gera Jánosné Kis Rozália, Adorján András, Ádám Jenő, Ko­vács Józsefné Weitzl Katalin, Farkas Pál, Makai Antal, Benkő Boldizsár, Bózsa Lászlóné Ludvig Mária, Mó­czár Sándorné Pap Mária, Schön Adám, Bombek Ferenc, Bogdán Mihályné Orsós Erzsébet, Czink Jó­zsefné Magyar Anna, Kárászi Ist­vánná Huber Rozália, Somogyi Jó­zsef, Fata Ferenc, Prein Rajmund, Bosnyák János, Boros József, Tóth Géza Jánosné, Törnek Ilona, Re­méli Jakab, Mecsár Mihályné Kony- hási Mária, Csillag Ferenc, Boda Béla, Zámbó Istvánná Török Janka, Visnyei János, Guti József, Sprüzsina Ferencné Keller Rozália, Széli László, Kóródy István, Pfeifer Henrik, Horváth Sándorné Gyurkó Julianna, Vass Andrásné Hegedűs Mária, Zsálek Mária, Kari Jánosné Faulstich Má­ria, Király Károly, Molnár László, Dobi Lajosné Varjú Ilona, Hartlieb Sándor, Jaskó István, Lamnier Fe­renc, Horváth Lajos, Sánta Ferenc, Vastagh Aladárné Heller Terézia, Pimmer Béla, Klovár Ferenc, Keresz­tes Lajos, Fehér Istvánné Orsós Ka­talin, Babai István, Varga Jánosné Oberitter Erzsébet, Pintér Lórántné Kovács Mária, Németh István, dr. Cholnoky Ferencné Faragó Etel, Lu­kács Józsefné Tollár Mária, Kangli Józsefné Blaskó Margit, Gösfay Sándorné Dienes Vilma, Bergerné da Blasio Edit. Település fejlődés — településpolitika elterjednek a különféle jellegű együttélő települések; agglo­merációk, városegyüttesek, ur­banizációs tengelyek. A településpolitika a tele­pülésfejlődést csak korlátozot­tan tudja befolyásolni — álla­pítja meg a szerző. A telepü­lések gazdasági alapjának fej­lődésében, végső soron az egész településfejlődésben ki­tüntetett szerepe van a gaz­daságpolitikának vagy oz ága­zati politikának, nekik viszont nem meghatározó szempontjuk a településfejlődés. Az írás áttekinti az elmúlt negyed évszázad településpo­litikájának néhány közös jel­lemzőjét. Az egyik az, hogy a településpolitika az éppen ér­vényben lévő gazdaságpoliti­kánál jóval centralizáltabb jel­legű volt. Ragaszkodott a te­lepülésfejlesztésben felhasznál­ható állami eszközök erőteljes költségvetési koncentrálásához és a nagy mértékű állami új­raelosztáshoz. A településpoli­tika második sajátossága, hogy mintakövető: a fejlettebb or­szágok településpolitikáját vá­lasztotta mintának. A telepü­léspolitika hosszú ideig erő­teljesen műszaki jellegű volt, a lakosság igényeire kevéssé volt figyelemmel, inkább az építés műszaki előnyeit vagy hátrányait mérlegelte. Harma­dik sajátossága volt a telepü­léspolitikának, hogy nem a te­lepülésformáló folyamatokat próbálta korrigálni, hanem ezeket be akarta vezetni. Egy elképzelt, nagyon vonzónak tű­nő, ám a természeti folyama­toktól sok tekintetben külön­böző településképet kísérelt meg a gyakorlatban megvaló­sítani. Végezetül az írás arra hív­ja fel a figyelmet, hogy a te­lepüléspolitika sokat változott az elmúlt esztendőkben. A te­lepüléstervezés most kezdi a gazdasági reformnak azt az alapelvét érvényesíteni, hogy a döntések ott szülessenek, ahol ehhez a legmegfelelőbb az in­formáció. Ez az elv nem azo­nos a településfejlesztési dön­tések decentralizációjával: alapvetően fontos döntésekhez éppen a központi tervezés vagy államigazgatási szervek informáltsága a legjobb. A településpolitika demokratiz­musa azonban nemcsak dön­tési szintek arányának kérdé­se. A településpolitika demok­ratikus alkalmazása a telepü­léshasználókkal való szüntelen párbeszédet, a konzultációt igényli. Az írás néhány gondolatá­nak közreadásával k.vontuk a téma iránti érdeklődők figyel­mét felkelteni. M. E. KULTURÁLIS AJANLO flnyakönyv Rovatszerkesztő: HODNIK ILDIKÓ

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom