Dunántúli Napló, 1987. május (44. évfolyam, 119-148. szám)

1987-05-15 / 132. szám

n Világ proletárját egyesüljetek! A tartalomból: napló XLIV. évfolyam, 132. szám 1987. május IS., péntek Ara: 1,80 Ft Iskolai változások / (3. oldal) B . Új agrárszakok (3. oldal) Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja Nyereségvágyból emberölés (S. oldal) Amatőr képzőművészek kiállítása (5. oldal) Szerkezetváltás a határban E lképzelhető az önellá­tó falusi porta? Miért is ne. A ház körül elő lehet állítani mindazt, ami szükséges egy család ellátá­sához; zöldségből, gyümölcs­ből, sőt akár még gabonából is teremhet elegendő, s meg­hízhat a jószágokból is any- nyi, amennyi a húsból kell. A teljes önellátás megvalósít­ható — de fölösleges. És drá­ga is volna. Jobban jár a kö­zösség, ha mindenki mást csi­nál, helyesebben, mindenki azt teszi, amihez a legjobban ért. Egy ország mezőgazdasága is akkor színvonalas, ha a termelők nem akarnak egy­szerre mindennel foglalkozni, csak azokra a területekre lép mindenki, amelyen a legbiz­tosabban tud járni. Elmélet­ben ez így is van. A gyakor­lat viszont egyelőre más. Az üzemek legtöbbje nemcsak azzal foglalkozik, ami számá­ra a legtöbb anyagi hasznot hozza. Olyasmit is csinálniuk kell, ami szerényebb ered­ménnyel. sőt nemeqyszer veszteséggel is jár. Ennek, persze, sok-sok oka van. Az ország lakosságának színvonalas élelmiszerellátása rengeteg féle-fajta agrárter­méket követel. Köztük olyano­kat is, amelyeket jelenleg képtelenség gazdaságosan megtermelni ... A tsz-eknek gazdálkodniuk kell silány, gyenge terméssel fizető föl­deken is . . . Meg kell termel­ni a tőkés és szocialista ex­portra kínált árukat is, hiszen dollárra, rubelre egyformán nagy szüksége van a népgaz­daságnak. A valutaszerzés azonban nem mindig nyeresé­ges vállalkozás . . . Meg aztán a termelőszövetkezetek nagy része amiatt kénytelen fenn­tartani különféle, nemegy­szer csak a ráfizetést növelő ágazatot, hogy munkát, fize­tést tudjon adni a környékbe­lieknek . . . Szóval, még messze van az az idilli állapot, amikor ' a mezőgazdasági üzemek megszabadulván a kizáróla­gos gazdasági szempontból fölöslegesnek ítélt tevékenysé­gi köreiktől — csak az iga­zán jól jövedelmezőket fogják megtartani. De — tűnjék ez ma bármily utópisztikusnak is — a jövőben ilyen irányú változásra kell törekedni. Mert különben csak álom marad a mezőgazdaság to­vábbi intenzív fejlődése, a hatékonyabb termelés. Tény, hogy a mezőgazdaság korábbi, imponáló ütemű fej­lődése az utóbbi időszakban megtorpant, az elmúlt két esztendő bizony nem fog be­kerülni az agrárvilág arany­könyvébe. Ennek okain min­denkinek érdemes elgondol­kodnia . . . Vitathatatlan, hogy az el­múlt időszak gyengébb telje­sítményeiért hibáztatható a kedvezőtlen időjárás, a négy­öt éve ismételten tetemes kó­rokat okozó aszály. De nem­csak ez a gondok forrása. És ezzel is szembe kell nézni. Az elmúlt esztendőkben az élelmiszercikkek alapanyagai­nak termelőinél vagyis a téeszekben és állami gaz­daságokban lecsökkent az anyagi erő. Akkor maradt ná­luk kevesebb pénz, amikor a hatékony termelés, a minőség, a versenyképesség, a tartalé­kok kihasználása került ennek az ágazatnak a zászlajára is. A termelés bővítéséhez, a fej­lesztéshez, a piac követelmé­nyeihez való gyors alkalmaz­kodáshoz azonban nemcsak akarat kell, hanem forintok is. Ma már nyilvánvaló, hogy az elvonó jetiegű szabályozó- rendszer túl sok erőt vett ki a gazdaságokból. De nemcsak a földeken gazdálkodókat sújtották a szűk esztendők. A feldolgozó- ipar sem jutott ahhoz a for­ráshoz, amely szükséges lett volna az ágazat korszerűsíté­séhez, fejlesztéséhez. így je­lenleg az élelmiszeripar ter­melési színvonala nem érte el a honi. mezőgazdálkodás ál­talános nívóját sem, és mesz- sze elmarad a fejlett orszá­gok hasonló iparágaitól is. Másképp: nagyon kevés olyan terméket tud produkálni, amely sikerrel lenne képes helytállni a piaci versenyben. Az elmúlt fél évtizedben azonban nemcsak azért mér­séklődött tőkés értékesítésünk bevétele, mert több árunk a világpiaci megmérettetéskor könnyűnek találtatott. Élelmi­szergazdaságunknak nagy veszteséget okozott az is, hogy a legtöbb élelmiszer ára lezuhant. Az élelmiszer- gazdaságban tehát jócskán akad feszültséggóc. A megoldásokat minden­képpen meg kell keresni. Számos szakember ma úgy tartja, hogy a növénytermesz­tésben, állattenyésztésben, feldolgozóiparban egyaránt a korábbi lendületes fejlődés visszaszerzéséhez a mostani termelési szerkezet némi meg­változtatására is szükség van. Kétségtelen, hogy számos területen ez indokolt. Am hozzá kell tenni, a szerkezet- váltás nem jelenti azt, hogy holnap a határban már nem búzát, kukoricát vetünk. Je­lentheti viszont a termeléspo­litika korrekcióját. Például olyasmit, hogy a jövőben a gabonaterület ne növekedjen, ellenben nagyobb területen termeljenek a gazdaságok importot helyettesítő szóját, vagy viszonylag jól exportál­ható terméket adó olajos nö­vényeket. Az agrárminisztériumban már dolgoznak egy úgyneve­zett „konszolidációs" progra­mon is, amelynek — leegysze­rűsítve — az a célja, hogy 1990-re pontosan fedjék egy­mást a tervek és a tények. Mondhatni ezt úgy is: néhány év múlva olyan feltételek le­gyenek, amelyek között üzem, népgazdaság, lakosság egy­formán jól jár. E nnek eléréséhez nyilván sok mindennek változ­nia kell. Ebben a kulcsszó: a minőségi terme­lés. Ez pedig vonatkozik az alapanyagtermelőkre és az élelmiszeriparra egyaránt. Eh­hez kapcsolódó alapkövetel­mény, hogy a kiváló minősé­get preferáló pénzügyi és közgazdasági szabályzók — végre*— időtá I lókká válja­nak, lehessen azokra építeni, azok alapján jövőt tervezni. Horváth L. István Fejfesxfés, korszerűsítés A szerelők még dolgoznak oz ajtók beállításán, de a füstfelhöben már érlelődnek a finom fala­Fotó: Läufer László Több új húsipari termék készül Pécsett Füstöl! kulen, bulen, stifolder, kolbász az országos hírességek mellé Hazánkba érkezett Viktor Kulikov Csütörtökön munkalátoga­tásra hazánkba érkezett Viktor Kulikov, a Szovjetunió marsall- ja, a Varsói Szerződés tagál­lamai egyesített fegyveres erő­inek főparancsnoka és Anatolij Gribkov hadseregtábornok, a? egyesített fegyveres erők törzs­főnöke. A vendégeket a Feri­hegyi repülőtéren Kárpáti Fe­renc vezérezredes, honvédelmi miniszter fogadta. Németh Károly, a Magyar Szocialista Munkáspárt főtit­kárhelyettese és Lázár Gyögy, a Minisztertanács elnöke csü­törtökön a Központi Bizottság székházában fogadta a hazánk­ban hivatalos, baráti látogatá­son tartózkodó Viktor Kuliko- vot, a Szovjetunió marsall ját, a Varsói Szerződés tagállamai egyesített fegyveres erőinek fő- parancsnokát. A szívélyes, elvtársi légkörű találkozón részt vett Horváth István, az MSZMP Központi Bi­zottságának titkára és Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédel­mi miniszter. Havasi Ferenc az NSZK-ba utazott Havasi Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottsáq titkára, csütörtökön a Német Szövetsé­gi Köztársaságba utazott, ahol megbeszéléseket folytat a po­litikai és gazdasági élet vezető képviselőivel. Búcsúztatására a Ferihegyi repülőtéren megje­lent Horst Meincke, az NSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. Hazánkba látogat a szovjet honvédelmi miniszter Szergej Szokolov, a Szovjet­unió marsallja, a Szovjetunió honvédelmi minisztere Kárpáti Ferenc vezérezredes, honvédel­mi miniszter meghívására a kö­zeli napokban hivatalos, baráti látogatásra hazánkba érkezik. Az elmúlt napokban megkez­dődött a termelés a Baranya Megyei Állatforgalmi és Hús­ipari Vállalat új szárazárugyár­tó részlegében. Tegnapi látoga­tásunkkor az utolsó, csinosító simításokat végezték az üzem­részben, miközben a füstölő és klimakamrákban már ínycsik­landozó kolbászok sorakoztak. A régi füstölők lebontását is magában foglaló munkákat március 1-jén kezdték el. Példás gyorsasággal két hónap után átadhatták a kulen, bulen, sti­folder és Misina kolbász klíma- tizálására, füstölésére szolgáló berendezéseket. Mindez megis­métlése volt egy tavaly ilyen­kori beruházásnak, amikor az első .szárazárugyártó részleget készítették el. így az évi két­száz tonnás teljesítményt meg­duplázták. — Megfelelő szervezéssel el­értük, hogy a szomszédos üze­mekben zavartalanul és teljes higiéniával folytatódhasson a termelés — magyarázza Fehér Sándor, a vállalat éppen most nyugdíjba vonult főmérnöke. A szárazáruüzem beruházási mun­kálatainak irányítása volt lekö­szönő munkája. — A füstölő- és klímaszekrényeket a jugo­szláviai Knezevóból (Herceglak) szállították a Terimpex Külke­reskedelmi Vállalat által lebo­nyolított csereüzlet keretében. Vállalatunk szakemberei ju­goszláv vezető szerelők irányí­tásával állították fel a kamrá­kat. A gyors átadás a munkák­ból részt vállaló pécsi Univer­sal gmk-nak is köszönhető — tájékoztat a főmérnök. Egy folyamatban 18 tonna áru készül az új üzemben. Bél­vastagságtól függően 12--50 nap telik el a teljes érleHésig. A rozsdamentes acélból készült szépen mintázott kamrák hő­mérsékletének és páratartalmá­nak beállítása automatikus. A Baranya Megyei Húsipari Vállalatnál az l-es szárazáru gyártósor tavalyi beindulásáig nem foglalkoztak szárazáru elő­állításával. A Pick szalámi, a gyulai kolbász, a makói csípős és más megyénkén kívül készü­lő termékek kínálata mellé so­rakoztok fel speciálisan bara­nyai ízesítésű termékeikkel. Nemcsak szárazáru gyártó­sorukat bővítették az elmúlt hónapokban. Jugoszláv part­nereikkel üzletet kötöttek főző­füstölő berendezéseik cseréjé­re is. Ebben az üzemben hagyo­mányos termékeik, felvágottak, vörösóruk, hurka- és kolbász­féleségeik hőkezelése történik, Az egy térben történő automa­tizált főzés, szárítás és füstö­lés eredményeképpen négy ember helyett most csak kettő dolgozik itt. Az átalakításokkal elérték, hogy ugyanakkora te­rületen nagyobb teljesitmény- nyel, jobb kihozatali aránnyal, higiénikusabb körülmények kö­zött színvonalasabb termék ké­szüljön. Ez utóbbi és a 11-es szárazáru gyártósor beruházása 40 millió forintba kerültek. Mindezekkel nem fejeződtek be a bővítések és felújítások a vállalatnál. A Baranya Megyei ÁHV rövid időn belül két je­lentős beruházásba kezd. Má- gocsi üzemükben kötvénykibo­csátással 400 tonnás hűtőhá­zuk kapacitását bővítik 1000 tonnával. Ugyanitt nyugatnémet lízing füstölő- és klímaberen­dezésekkel szárazáru gyártó­sort is üzembe helyeznek. El­készültével már megyén túlra is kerül a baranyai különleges­ségekből. A vállalat pécsi vá- qóhídját pediq világbanki hi­telből újítják fel. Új termékekről is szó esett tegnapi látogatásunkkor. Ezek­kel a júliusi Pécsi Ipari Vásá­ron és az őszi BNV-n ismer­kedhetnek meg a fogyasztók. Balog N. Lázár György fogadta az igazságügy­minisztereket Lázár György, a Miniszterta­nács elnöke csütörtökön az Or­szágházban fogadta a szoci­alista országok igazságügy-mi­nisztereinek IX. konzultatív ta­nácskozásán részt vevő igaz­ságügyi vezetőket. A találko­zón részt vett Horváth István, ez MSZMP/ KB titkára, jelen volt Markgja Imre igazságügy­miniszter, az értekezleten részt vevő magyar delegáció vezető­je. Egy hónapja kezdődött a termelés a Fővárosi Kézműipari Vállalat szentlörinci üzemében. Nyu­gatnémet exportra gyártanak felsőrészeket cipőhöz, szandálhoz, csizmához. Április közepe óta 2400 pár felsőrészt készítettek. Az év végére, a termelés teljes felfutása után, ennek többszö­rösét gyártják. Fotó: Proksza László

Next

/
Oldalképek
Tartalom