Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)
1987-04-09 / 98. szám
1987. április 9., csütörtök Dunántúlt napló 3 Meghívó- Büszkék vagyunk a műkedvelő csoportokra — mondja Varga lenő, a községi tanács elnöke. Az évtizedek óta dolgozó fúvószenekar és tánccsoport mellett újak is alakulnak — legutóbb Versenden tambu- raegyüttest hoztak létre a hangszer szerelmesei. Készülünk a májusi pécsi fellépésre: a DOZSÓ-ban Babarc bemutatkozik címmel igényes programot állítottunk össze. Jó lenne, ha minél több pécsi eljönne az estre. Szeretnénk megmutatni, hogy Baranyának ebben a szögletében is jól tudják: a művészet élni segít. A körzet Hatvanöt kilométeres körzet — négy település: Babarc, Szajk, Versend, Liptód. Ez a négy község együtt él, bár a körzetközpont Babarc, az elmúlt évtizedek azt igazolják, sosem (ejlesztették aránytalanul, a többi kárára. Varga lenö, a bobarci községi közös tanács elnöke:- Mindig arra törekedtünk, hogy ott oldjuk meg a gondokot, ahol az emberek igénylik, persze a pénzügyi lehetőségeink szabták meg a terveinket, de előbb léphetett az a település, amelyben az emberek többet tudtak vállalni a feladatok megoldásában. S mindig számíthattunk a társadalmi munkára. A tanácsi pénzek jórésze — idén mintegy tizenhárommillió forint az intézmények működtetésére megy el, hiszen jól ellátott valamennyi település. A fejlesztések során elsőként az utakat tették rendbe, majd a közvilágítási hálózatot bővítették, korszerűsítették. Idén folytatják az utak felújítását, amellett Szajkón a kultúrotthont teszi rendbe a községi tanács, amellyel május 16-ra végez, mert az első lakodalmat már itt tartják. Versenden januárban szervezték meg az idősek klubját, először húszán jelentkeztek, ma mór kicsinek bizonyul az épület. Tervezik az iskolaépület korszerűsítésének folytatását is, szeretnének egy zsibongót kialakítani a gyerekeknek. Folytatják a régi hagyományt, miszerint minden évben egy napra kiköltözik a községi tanács. Idén Liptódra mennek. Természetesen ez csak része annak a gyakorlatnak, ahogy a terveiket készítik, mert ebben a munkában alap a lakosság kérése, amelyet most elsősorban az elöljáróságok közvetítenek. Nagy szerepük van az egyik legfontosabb terv megvalósításában is: kistérségi vízmüvet létesítenek Babarc-Szajk-Versen- den a következő években. A települések lakói erre szavazták meg a tehát és 72 százalékuk már kötelezettséget vállalt a társulás megalakítására. Visszaköltözik az iskola Szajkra Nem könnyű a bejáró gyerekek élete: a negyed hétkor induló buszhoz, bizony korán kell fölkelni. És föl kell kelni, mert bizony a szajki iskolát be kellett zárni, rossz állapotban volt már az épület, és a körzetesítés is Babarcra irányította a gyerekeket. A szövetkezet magára vállalta az intézmény korszerűsítését. Nyilván nem önmagáért való jótékony szándékkal, hanem, mert tudta, ha meg akarja tartani fiatal munkavállalóit, akkor gondoskodnia kell gyermekeik oktatásáról és neveléséről is. A következő tanévben az igyekezetnek köszönhetően már itt kezdik az oktatási évet a szajki alsótagozatosok. így ősztől nemcsak a versendi gyerekek járnak saját iskolájukba, hanem a szajkiak egy része is. A nyugdíjasokért Könyvek, olvasók A gazda Jól tudják a községi vezetők, hogy egy település mindennapjait nemcsak az utak, házak állapota, a közművesítés helyzete befolyásolja, hanem a művelődési igények kielégítése is. Lehetőségeikhez mérten a körzetközpont és a társközségek gazdaságai is áldoznak a „kultúra oltárán". Ennek köszönhető, hogy a könyvtárhálózat mára már jórészt kiépült: a liptódi volt tejcsarnokban — ez lett kész legutóbb -, a szajki tanácsi kirendeltségben, a versendi kultúrházban, és a ba- barci iskolában. A létesítményekben nemzetiségi könyvek — köztük szép szómmal német nyelvűek — is olvasókra várnak. Új szín a község művelődésében, hogy a megyei Moziüzemi Könyvtár Liptódon Vállalat videomagnetofont ígért Babarc, Liptód és Versend lakóinak. Soroljuk a neveket, s pillanatok alatt kiderül, milyen sok szakembere van a szajki Béke őre Termelőszövetkezetnek, akik itt születtek, itt élnek és innen indultak a körzetből. Az egyetlen nagy gazdaság itt o termelőszövetkezet, fogalmazhatjuk úgy is hat település gazdája, mert Babarc és körzetén kívül gondja van Lánycsókra és társközségére is. Hogy vállalja a jó gazda tisztét, abban bizonyára szerepe van annak is, hogy jó szakemberei itt dolgoznak - itt élnek.- Mivel fogják meg a fiatalokat? — A magas szintű szakmai munkával - mondja Husti Mihály, a tsz elnöke. S számára az már természetes, hogy a szövetkezet szállítja a kisdiákokat a rendezvényekre, hogy olajat visz az iskolákba, hogy utat javít, árkot ás és többet fizet a vízmű társuláshoz, mint a hivatalosan elvárt összeg.- Saját kutunkból ma is adunk vizet a szajki és versendi gyermekintézményeknek. A babarc! községi tanácsnak nagy gondja a Borza patak. Mi tavasszal rendbetesszük a halas tavaktól a falu határáig, onnan folytathatja a községi tanács a munkát — mondja Husti Mihály. Sorakoztatjuk a tényeket a tsz elnökével, tmre Ferenccel, a körzeti pártbizottság titkárával és Scheffer Antallal, aki hat évig volt a körzeti KISZ- bizottság titkára. Tény az, hogy a gazdaság évek óta stabil, eredményes, és igyekszik viszonozni a tagjainak azt a munkát, amellyel tavaly is több mint 40 millió forintos nyereséget ért el. Segíti a fiataljait a lakásépítésben, tavaly nyáron a dolgozók nagy része üdült az NDK-ban, a siófoki üdülőben és Harkányban. Támogatják a háztáji gazdaságokat, közös szőlőtelepítést terveznek. Tény az is, hogy a 400 aktív dolgozó mellett 600 nyugdíjasuk van, és törekednek arra, hogy a következő években több anyagi juttatással támogassák őket. Husti Mihály, tsz-elnöknek nemcsak a gazdálkodási eredmények miatt van tekintélye. Az 1986-os Termelési Nagydij és tízszeres kiváló szövetkezet kitüntetések birtokosa, a tsz kollektívája, fontos feladatának tekinti a nyugdíjasok segítését. Az évi három és fél mázsa búza és a szociális segélyek mellett minden évben harkányi kirándulást szerveznek számukra. Támogatósukért viszonzást nem várnak, nagyon örültek tehát, amikor a babarci nyugdíjasok elmentek szüretelni a tsz-be, akik között szép számmal akadnak olyanok is, akik nem a tsz nyugdíjasai.- Körzetünkben sok alacsony nyugdíjas van. Támogatni kell őket —, vallják a tsz vezetői. De nemcsak ők, a tanácsiak is. A babarci nyugdíjasklub szép példa erre. A kellemes környezetben a tagok egyébként a maguk szórakoztatására Rendszeresen régi német népdalokat énekelnek. Üj házak Versenden A versendi cigánytelepen o hetvenes évek elején 56 ház volt, ma mindössze húsz. Varga Jenő tanácselnök tájékoztat: — Aki lebontja a putrit ingyen kap telket a községi tanácstól, mig a többi versendi építkező ötvenszázalékos kedvezményt kap. Ezzel elértük, hogy ma már azok is szívesen építenek újra, akik korábban egyszer már nekivágtak. Eddig a telek mellé adtuk a típusterveket és közvetítettük a kivitelezőt is. A tavaly elkezdett házakból hét-nyolc elkészül az idén, és ugyanennyit építenek ebben az évben a versendiek. Táncba megy a lány...!- A népi táncosok összetartanak — mondja Treitz Zoltánná, a községi postamester. Tudja, hiszen Babarcon ő vejfeti a gyermektánccsoportot, s ha a sajátjaitól szabadulni tud, részt vesz a felnőtt együttes próbáin is. — Mi tartja össze ezeket a kultúrköröket? Minden bizonnyal a közösség jó szelleme. Járna-e különben hozzánk Wenczl József Pilisvörösvárról koreográfiát tanítani, vagy Schrank Antal Mecseknádasdról, akinek nevéhez különben a nagy gonddal sorba szedett babarci tánc- lépés-kombinációk összegyűjtése fűződik? Valóban, az amatőrmozgalom összeköt. Bizonyság erre Ámán Antal példája is, aki tizenötödik esztendeje, hogy életre hívta az úttörő fúvószenekart, s azóta is rendszeresen segíti munkájukat. Tavaly az NSZK-ban öregbítették a hazai magyar és német nemzetiségi folklór jó hírnevét. A táncosokat egyébként mostanában önálló, hatfős sváb fúvószenekar kíséri. Az együttes mecénása a Boly és Vidéke ÁFÉSZ és a községi tanács. Ha utazni kell, a szövetkezet sohasem tagadja meg tőlük az autóbuszt. Mindezt Pesti Tiborné, a község művelődési házának igazgatója tartja kötelességének „lelkemre kötni". Lelkesedése érthető is, természetes is. hiszen népművelő — és nem is akármilyen. Az oldalt írta: Gáldo- nyi Magdolna és Sámi Jolán. Läufer László felvételei.
