Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-09 / 98. szám

Világ proletárjai, egyesüljetek! Dunántúli napló XLIV. évfolyam, 98. szám 1987. április 9., csütörtök Ara: 1,80 Ft ■ Az MSZMP Baranya Megyei Bizottságának lapja o «6 Ma este: Dunántúli Napló fórum Babarcon Babarcról és térségéről a 3. oldalon Még a napsütés is árthat M ár a második éve nem teljesíti a mezőgazda­ság a tervét. A megál­lapítás szokatlanul cseng, hi­szen korábban hosszú ideig éppen az agrárgazdaságot emlegették húzó ágazatként. Szakmai körökben példálóztak sikereivel, s a közvélemény is elismerte teljesítményét. Az or­szág lakosságának persze még ma sincs oka kárhoztatni a mezőgazdaságot, mert az élel­miszerellátás változatlanul jó. Ez gyorsan nem is változhat kedvezőtlen irányba, hiszen mint közismert, a mezőgazda­ság minden harmadik hektár­ról exportálja a termést. Az ágazat tehát az ország lakos­ságánál lényegesen több em­bert képes ellátni élelmiszerek­kel. E tény az ellátást, illetően nyugalomra int, óm más szem­pontok szerint mór kevesebb ok van a teljesítményromlás csendes tudomásul vételére. A mezőgazdaság is fontos része a népgazdaságnak, s ha rom­lanak az ágazatban az ered­mények, az óhatatlanul az orszá­got is gyengíti. A népgazdaság jelenlegi helyzetében pedig éppen az erősítésre van szük­ség. Közismert, hogy az ország külkereskedelmi mérlege több mint négyszázmillió dolláros hiánnyal zárult a múlt eszten­dőben. Sokfelé lehetett hallani, hogy a kiesés a mezőgazda- sági teljesítmények elmaradása miatt következett be. Az ugyan tény, hogy gabonából kevesebb termett a tervezettnél, s 1985- ben az állatlétszám is mély­pontra jutott, ahonnét tavaly kedvező irányba, de csak sze­rény mértékben mozdult el. Mindezek azonban együttesen sem magyarázzák a külkeres­kedelmi mérleg hiányát. Éppen ellenkezőleg: az agrárágazat a kimutatások szerint tekinté­lyes aktívummal zárta külke­reskedelmi mérlegét, s a köz­véleményben elterjedt hírekkel ellentétben az 1,3 milliárdos exporttervétől alig maradt el a teljesítménye. Emiatt az el- * marasztalás helytelen, s o té­nyeket tekintve is méltatlan az ágazatban dolgozókhoz. Mindezekkel együtt is igaz, hogy a mezőgazdaság két éve nem teljesíti tervét. Ennek sok­szor hangoztatott magyarázata: az időjárás nem kedvezett a termelésnek. Nem lehet vitat­ni, hogy a természet erőinek van szerepük az agrárágazat teljesítményeinek alakulásában, de ezek sokszori emlegetése szimpátia helyett sajnálkozó mosolyt fakaszt még a jószón- dékú, a mezőgazdaság iránt érdeklődő emberek arcán is. Fura érzés azt hallani a szak­emberektől, hogy a napsütés­re ugyanúgy panaszkodnak, mint a hűvös időjárásra. Az utóbbi években pedig ezek kártékony hatását kitartóan em­legették, s vélhetően emiatt el is terjedt egy nem éppen jó­indulatú tréfa a közvélemény­ben. Eszerint a mezőgazdaság fő ellensége a négy évszak. Az kétségtelen, bárki tapasz­talhatta, hogy négy esztendő­ben száraz nyár, két évben kemény tél gyengítette a me­zőgazdaság terméseredményeit. E tekintetben most is bizony­talan esztendő előtt vagyunk, hiszen mint a szakemberek mondják, az őszi gabonákat porba vetették, későn kelt ki o magból a növény, a tél be­álltáig nem tudott megerősöd­ni, s ezután jött rá a hosszan tartó hideg. Még semmi bi­zonyosat nem lehet tudni a várható termésekről, de már mintegy reflexszerűen védekező állásba húzódnak a szőkémbe rek. E magatartás pedig in­kább elfordulást, mint megér­tést vált ki a nem szakmabe­liekből. Sokan tudják ugyanis, hogy a hangsúlyozott időjáráson kí­vül más okai is vannak (lehet­nek) a teljesítmények mérsék­lődésének. Aligha magyarázha­tó ugyanis természeti tényezők­kel a szomszéd gazdaságok kö­zötti számottevő teljesítmény­különbség, pedig erre az or­szág bármely vidékén sok a példa. A szomszédok földjeit megközelítően egyformán süti a nap, áztatja az eső, a hek­táronkénti hozamok mégis messze vannak egymástól. En­nek már technológiai, munka­fegyelmi, pénzügyi okai van­nak. Elegendő a statisztikát elő­venni, s máris kiderül: a leg­utóbbi tíz esztendőben jelen­tősen növekedtek a hozamok, de alig változott a hektáron­ként felhasznált műtrágya mennyisége, egyes gazdasá­gokban pedig már zsarolják is a földeket. Más táblázatok ar­ról árulkodnak, hogy ugyan növekedett a mezőgazdasági gépek összes teljesítménye, de az eszközök állapota romlott, ami a javítási költségeket és a javítással együttjáró állás­időt növeli. Az időjárással a takarmány­termesztés révén csak közve­tett kapcsolatban lévő állat- tenyésztésben is ingadoztak a teljesítmények. Néhány éve még rekordot döntött a ser­tésállomány, 1985-ben mély­pontra jutott, majd a gyors intézkedések következtében ta- voly megint gyarapodásnak in­dult. A szarvasmarha- és a juh­állomány csökkenését pedig még a kedvező pénzügyi intéz­kedések sem tudták eddig meg­állítani. Az ingadozó, adott esetben csökkenő teljesítmények a gaz­daságok elszegényedésével is kapcsolatban vannak. A szak­emberek az időjárásra való hivatkozáson kívül azt is gya­korta mondják, hogy nincs elég pénzük gépek, műtrágyák, nö­vényvédő szerek vásárlására, s emiatt a technológiai előírások betartása eleve elmarad. Az pedig régi törvényszerűség, hogy a termelés kedvezőtlen feltételei - esetünkben a tech­nológiai fegyelmezetlenség és az időjárás — egymás hatását erősítik, s ezáltal a termelési eredményeket gyengítik. égül is az időjárás csak az egyik - el nem hanya­golható - oka a mező- gazdaság teljesítménycsökke­nésének. Kedvezőre fordulásá­val ugyan valamelyest javulná­nak az ágazat eredményei, de igazán érzékletes változások csak az érdekeltségi, pénzügyi, technológiai ellentmondások feloldásával várhatók. Ennek már a második lépcsőjén áll­hatnak a gazdaságok, hiszen a legutóbbi két évben az ága­zatra nézve kedvezően válto­zott a közgazdasági szabályo­zás. Hatása a rövid idő miatt még nem mindenütt mérhető, s az agrártermelés sajátossá­gai a tartósságát is feltétele­zik. V. Farkas József Mihail Gorbacsov ma érkezik Csehszlovákiába A Csehszlovák Kommu­nista Párt Központi Bizott­ságának meghívására ápri­lis 9-én, csütörtökön hiva­talos baráti látogatásra a Csehszlovák Szocialista Köz­társaságba érkezik Mihail Gorbacsov, az SZKP KB főtitkára. Sarlós István Hollandiába utazott A Holland Királyság Par­lamentjének meghívására szerdán hivatalos látoga­tásra Hollandiába utazott a magyar Országgyűlés kül­döttsége. A delegációt Sar­lós István, az Országgyű­lés elnöke vezeti. Tagjai: Géczi István, Krémemé Mi- helisz Terézia, Kürti László, dr. Sinkovics Mátyás és Szépvölgyi Zoltán. Bizalmi szavazás a francia nemzet- gyűlésben A francia nemzetgyűlés szerdára virradóra 294 sza­vazattal 282 ellenében bi­zalmat szavazott Jacques Chirac miniszterelnök kor­mányának. Bár a várako­zásoknak megfelelően az el­lenzékben lévő szocialisták, kommunisták, valamint a szélsőjobboldali Nemzeti Front képviselői elutasítot­ták a beterjesztett bizalmi indítványt, már a szavazás előtt nyilvánvaló volt, hogy a kormány - nemzetgyűlé­si többsége révén — meg­nyeri majd ezt az erőpró­bát. A bizalmi kérdést egyéb­ként maga Chirac vetette fel, miután kedden egyórás kormánynyilatkozatban vá­zolta a jobboldali kabinet előtt álló feladatokat. Csúcstechnika a termelésben Az épülő fejőhöz □ szarvasmarhatelepen Fejlesztések a szajki Béke Tsz-ben Csúcseredmények csúcstech­nikával. így jellemezhetnénk a szajki Béke Tsz-t, amely ezek­ben a beruházásszűke időkben a megye egyik legdinamiku­sabban fejlődő mezőgazdasági nagyüzemévé lépett elő. A csúcstechnika először a tsz szántóföldjein jelent meg, gépparkjuk műszaki színvonala élvonalbeli. Termelési rendsze­rek bemutatókra kérnek köl­csön tőlük olyan gépeket, amikből egy, esetleg kettő van ma még csak az országban. A technika, a kémia, a biológia legújabb eredményeire alapo­zott növénytermelésük világ­színvonalú. Gabonatermelés­ben az országos élvonalban vannak, tavaly elnyerték a MÉM Termelési Nagydíjót. A tőkeerős szövetkezet fej­lesztési stratégiája is imponá­ló. A 8 tonnás búza és a 10—11 tonnás kukorica hozamok kö­vetkeztében nagy gabona fe­leslegeik képződnek, fejlesztik tehát az állattenyésztést. Alig fejezték be tavaly a 35 milliós lánycsóki sertéstelepi rekonst­rukciót - ennek során a 3500- as hízókibocsátást évi 9-10 000 darabra növelték — máris bele- kezdtek egy újobb nagy beru­házásba. A szajki tehenészeti telep korszerűsítése 32 mililóba kerül. Tavaly a silóterek és o mélyfúrású kút készült el. A tsz építőbrigádja most az Alfa-La. val típusú fejőházat építi, s még az idén elkészül a karám­rendszer is, majd a pihenő boxos, kötetlen tartásé épüle­teket aleéktjók ki. s jövő októ­berben átadják a létesítményt. A tejtermelésük most 5811 liter, ezt a technikai, biológiai fej­lesztések nyomán 7000 literre kívánják növelni. A hosszabb ideje nagy nye­reséggel gazdálkodó szajki tsz évente 20-30 millió forintot fordít építési beruházásokra, plusz 10 milliót gépesítésre. Mindemellett komoly nyereség- tartalékuk marad arra az idő­szakra - nincs messze, egy-'két éven belül bekövetkezik amikor termelő kapacitásaik fejlesztésében egy nagyabb sebességi fokozatra akarnak rákapcsolni. Gabonafeleslegeik még mindig tetemesek. Amint a földgázvezeték beér a szö­vetkezetbe, azonnal lépnek. Az elképzelések szerint 50-60 mil­lió forintos — erre már meg­van a fedezetük - beruházás­sal egy nagyüzemi baromfitele­pet építenek. Ezzel teljes körű­vé teszik az elsődleges mező- gazdasági termelési szerkeze­tet, s megkezdhetik a másod­lagos vertikumok kialakítását, az alapanyag-feldolgozás fej­lesztését. Ezzel jól ilL-zked- Elsőként egy vetőmagfeldol­gozó üzemet építenek, mivel ez az év március 26-án aláírt szerződés alapján a szajki Béke Tsz lett országosan az Újvidéki Gabonatermesztési Kutató Intézetben kinemesített új, bőtermő jugoszláv búzafaj- tók hazai honosítója, szapori- tója és forgalmazója. / elit anyagot maguk kívánjc' fel­dolgozni és továbbszapoTÍtásro forgalmazni. Jelenleg a NÖMI 13 telepén vizsgálják e fajtá­kat, a kísérleteket anyagilag a szajki tsz finanszírozza. Terveik­ben szerepel egy sertés húsfel­dolgozó építése és a borvidé­kük fejlesztése is.- Rné — Egészségvédelmi nap Komlón Egészségvédelmi napot ren­deztek tegnap Komlón a váro­si sportcsarnokban, a város és vonzáskörzete általános iskolá­sai részére. A városi Vöröske­reszt és a városi sportosztály az egészséges gyermekért jel­szóval szervez már harmadik alkalommal filmvetítéssel, gyer­mekgyógyászati előadásokkal, ételbemutatóval és rajzkiállí- tásokkol tarkított programot. Egy, kettő, start... címmel. Az egészséges táplálkozás, illetve a káros szenvedélyek elleni védekezés módszerei után teg­nap a mozgás és a sport egészséges életmódban elfog­lalt helye került napirendre. A közel négyszáz gyermek a dél­előtti program végén vetélkedő­kön és teremfoci versenyen vett részt, amelynek győztese a sásdi általános Iskola csapata lett. Legközelebb május 16-án Sósdon tartanak egészségvé­delmi napot. A filmvetítéshez készülődnek a környékbeli gyerekek. Fotó; Läufer László

Next

/
Oldalképek
Tartalom