Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)

1987-04-07 / 96. szám

1987. április 7., kedd Dunántúli napló 5 Országos Tudományos Diákköri Konferencia Paradicsom, paprika, uborka Palánták a vásár- csarnokban üde, zöld színfolt a pécsi vásárcsarnok hétfőn amúgy sem zsúfolt standjain a sok palántás láda. Egy hete az idő jobbra fordultával jelentek meg a piacon az első paprika- és paradicsompalánták. 8-10 termelő árulta tegnap a fólia alatt nevelt növényeket. Uborkapalántát ketten árul­tak, a mintegy húsz centi ma­gas palántákért 15 forintot, a nagyobbakért 20-at, a közel fél méter magas kígyóuborka palántáért pedig 40 forintot kértek. A paprika szálja nagy­ságától függően 4—8 forintba kerül, a szép paradicsom pa­lánta darabja pedig 12 forint. Zeller-, saláta-, káposztapa­lánták is kaphatók egy-két fo­rintért. A legszélesebb skálán a ké- mesi Illés Mihályné kínálta portékáit. Árult szegfű, petunia, valamint kígyóuborka és kínai uborka palántát, amely csak világosabb színével különbözik az előzőtől. De találhattunk nála vastag húsú cecei, fe­hér erős és édes zöld paprika és paradicsom palántákat. — A paradicsomot már ki lehet ültetni, de a paprikát és uborkát csak védett helyre vagy fólia alá, mert az éjszakai fagyok még ártanak neki. A palántázásnak igazán csak má­jusban van itt az ideje — ma­gyarázza Illés Mihályné. Akkor már mindent ki lehet ültetni a szabadba. Májusig palánták­kal foglalkozom, utána pedig paprikát és paradicsomot áru­lok egész novemberig. Piaci szempontból a hétfő gyenge napnak számít, a Fel­sőmalom utcai piacon például mindössze négy árus kínálta az almát, hagymát, babot, zöld­séget. Palántát nem kínáltak. A vásárcsarnokban is megha­ladta a kínálat a keresletet. Pillanatnyilag elégnek tűnik a palánta. P. E. Orvostudományi és társadalom- tudományi szekciók Pécsett A XVIII. országos tudományos diákköri konferencia orvos- tudományi és társadalomtudományi szekcióinak háromnapos ülé­sére Pécsett kerül sor. Az ünnepélyes megnyitókat tegnap tartot­ták az orvostudományi egyetemen, illetve a JPTE Tanárképző Karán.- Nem is jó kutató, aki nem találkozik a szerencsével. A sze­rencse azonban csak a felké­szült agyakat keresi föl és azo­kat is a kitartó, kreatív munka közben — jegyezte meg dr. Romhányi György nyugalmazott egyetemi tanár nagysikerű dísz­előadásában, amelyet az OTDK orvostudományi szekciójának megnyitóján tartott. A szeren­cséhez társul az úgynevezett „serendipity", amikor mást fe­deznek föl, mint amire készültek és a hirtelen felvillanó, kulcs- fontosságú fölismerés. Rajtuk kívül az objektivitás, a már em­lített kitartó munka, a felkészült agy, a kreativitás és a rendsze­rező, fölismerő, áttekintő képes­ség, az igazi kérdés feltevésé­nek megtanulása a jó kutató és a tudományos kutatás alapvető ismérvei, sorolta a professzor. A hallgatóság elismerő, egyetértő tapssal fogadta a beszédet. Egyetlen ülőhely nem maradt üresen, örvendetes módon so­kan vettek részt a programon. A három nap alatt száztiz elő­adást tartanak a tudományos diákkörös hallqatók és ötvenhe- ten mutatják be posztereiket. Az ország négy orvostudomá­nyi egyeteméről, valamint az Orvostovábbképző Egyetemről, az Állatorvostudományi Egye­temről, az Egészségügyi Főisko­láról és Leningrádból érkeztek oktatók és hallgatók a konfe­renciára. Az orvostudományi szekció ünnepélyes megnyitóján Mar- czin Nándor, a POTE TDK-titká- ra, VI. évfolyamos egyetemi hallgató bevezető szavai után dr. Kellermayer Miklós docens, a POTE Tudományos Diákköri Tanácsának elnöke köszöntötte a megjelenteket és szólt a tu­dományos diákköri munka cél­járól. Nem a tudósutánpótlás a legfőbb célkitűzésük, hanem a TDK-t a magasabb szintű szak­mai képzés egyik eszközének is tekintik. Kiemelte az intézmé­nyek, az oktatók felelősségét a hallgatók felkészítésében, és örömét, hogy egyre több, egyre alaposabban érdeklődő hallga­tóval találkozik. Dr. Harsányi László, a POTE általános és ok­tatási rektorhelyettese, dr. Cson­tos András, az Egészségügyi Áz OTDK humán tagozata a JPTE Tanárképző Karán Szünidei programok a pécsi gyerekeknek Ostábla a Nevelési Központban „A társadalomtudományok művelője kizárólag azáltal emelkedik a tudós rangjára, ha az emberről és társadalmáról, annak múltjáról és jelenéről újat tud mondani az önmaga iránt érdeklődő embernek .. . Egy tudományos pálya akkor kezdődik, amikor egy ember, teljesen függetlenül éveinek számától, az alkalomtól és az igénybevett idő mennyiségétől, egy szép napon rábukkan egy maga szabta feladatra, ame­lyet nem tud megoldani " — hangsúlyozta egyebek mellett ár. Ormos Mária, a JPTE rekto­ra tegnap, a Tanárképző Kar dísztermében, az Országos Tu­dományos Diákköri Konferencia humán tagozatának megnyitó­ján. A Pécsett megrendezett kon­ferencián több mint háromszáz hallgató vesz részt dolgozatá­val. A hallgatók által írt mun­kákat először az intézményekben vitatták meg, majd lektorálás­ra a témakörök neves szakem hereinek küldték ki. Ez évben ki­emelt első díjakat, első, máso­dik és harmadik díjakat oszta­nak ki. A résztvevő dolgozatok­nak összesen mintegy húsz százalékát részesítik elismerés­ben. Az OTDK humán tagozatán Pécsett öt szekcióban ismerte­tik dolgozataikat a jelenlévő zsűrinek a hallgatók: a törté­nelem, az irodalom, a germanisz­tika, és romanisztika, a szlavisz­tika és a nyelvészet szekcióin - a dolgozatok témáinak megfele­lően - alszekciókban hallgatja meg a zsűri a maximum húsz perces előterjesztéseket és a vitát. Mindezek alapján dönte­nek a díjakról. Tegnap, az első napon de­rült ki, hogy a lektoroknak kia­dott dolgozatok közül több a konferencia kezdetéig nem ér­kezett vissza, így a háromnapos rendezvény pontos programja az utolsó pilanatig sem tekint­hető véglegesnek. Dr. Bécsy Ta­más egyetemi tanár, a négy irodalmi szekció koordináló társelnöke: „Sajnálatos, hogy a megnyitó után a konferencia fő helyszínére, a JPTE II. számú Gyakorló Iskolájába érkező hall­gatók nem tudták pontosan a programot. Zavart okoztak a szervezés más hiányosságai és az elkésésből fakadó kapkodás is. Remélem a konferencia több napjára minden rendeződik." Az OTDK humán tagozatának programjai ma és holnap a dolgozatok előadásával folyta­tódik, szerda délután az érté­keléssel fejeződik be. A törté­nelem szekció a Tanárképző Kar épületében, a másik négy szekció a II. sz. Gyakorló Álta­lános Iskolában kap helyet a továbiokban is. Bozsik L. Ma délelőtt 10-kor kezdődik a Mandulásban az a terep- staféta-verseny, amelyet a pécsi Szabó István Úttörőház szerve­zett. Az ezt követő döntő he­lye és időpontja: Misina—Kis- rét, csütörtök 10 óra. Maga az úttörőház szerdán nyitott számítógépes nap szín­helye lesz, másnap délután 2- kor úttörődiszkót rendeznek, péntek délelőtt fél 10-kor pe­dig más népek dalaival, já­tékaival ismerkedhettek meg a kisdiákok. Szombaton 9-kor a „Hímestojás” játszóház kereté­ben filcnyuszikat és papírnyo­matokat készítenek a pajtások ugyanitt, végül vasárnap kerül sor a Kincses Baranya elne­vezésű kiróndulássorozat har­madik túrájára. Indulás fél 9- kor az uránvárosi buszvégállo­másnál. Az Apáczai Nevelési Köz­pontban ma délelőtt „Ostábla" foglalkozás lesz, ahol különféle társasjátékokkal ismerkedhet­nek meg a jelenlevők. Szerda délután 3-kor játszóház, 6-kor pedig görög táncház szerepel az ottani programban. Péntek délután 2-kor „Utazás a nap­rendszerben" címmel diavetí­téssel egybekötött előadásnak, szombat délután pedig húsvéti nyitott nap és vásár keretében egy kis húsvéti előzetesnek le­hetnek részesei a Nevelési Köz­pont kultúrházának általános iskolai vendégei. B. Zs. T erepstaféta, játszóház Minisztérium osztályvezetője, Rákosi Ferenc, a KISZ KB kép­viselője, és dr. Pataki Nándor, a POTE KISZ Bizottságának tit­kára egymás után köszöntötték a konferencia résztvevőit és mondták el gondolataikat a tu­dományos diákköri munkáról. Dr. Romhányi György professzor díszelőadása után kezdődött el több szekcióban a dolgozatok előadása. Ma és szerdán is folytatódik az előadások meg­hallgatása, az ünnepélyes díj­kiosztást szerdán délután tart­ják. A konferencia idejére kong­resszusi irodákat hoztak létre a POTE B kollégiumában, illetve az egyetemi KISZ-bizottságon. Palántával teli asztal a vásárcsarnokban Nyelv és kultúra T udományos-módszertani nyelvész konferencia A Tudományos Ismeretterjesz­tő Társulat Baranya Megyei Szervezete, a Janus Pannonius Tudományegyetem Tanárképző Kara Nyelvi és Kommunikációs Intézete, a Modern Filológiai Társaság Dél-dunántúli Orosz Szekciója és a MAPRJAL Bara­nya Megyei Szervezete második alkalommal szervezte meg a „Nyelv és kultúra" című tudo­mányos-módszertani nyelvész konferenciát. Több más magyarországi egyetem és főiskola példáját követve a JPTE Tanárképző Ka­ra 1984-ben adott otthont elő­ször a nyelvész konferenciának, amelynek elsődleges célja, hogy g nyelvoktatás korszerűsítését segítse elő. A második „Nyelv és kultú­ra" konferenciát dr. Misky György, a JPTE TK Nyelvi és Kommunikációs Intézete Orosz Tanszék vezetője nyitotta meg a JPTE TK mozitermében. Az érte­kezlet első előadója dr. Szépe György egyetemi tanár, a TIT alelnö'ke volt. A professzor még magyarul mondta el bevezető gondolatait, utána azonban az előadók és hallgatók egyaránt átváltottak az értekezlet mun­kanyelvére, az oroszra. Ezen a nyelven Grebenyev Alekszej Leonyidovics, a budapesti Pus­kin Intézet orosz tagozatának igazgatója nyitotta meg az elő­adások sorát. Délután a mintegy 100 részt­vevő — többségük egyetemi, fő­iskolai, illetve általános és kö­zépiskolai nyelvtanárok, vala­mint néhány most TDK-zó leen­dő nyelvszakos pedagógus — három nyelvészeti, irodalmi és metodikai szekcióban folytatta az értekezést. A konferencia tegnapi programja egy vacsora utáni kötetlen kerekasztal-be- szélgetéssel zárult, ugyancsak szakmai dolgokról. Az előadá­sok ma reggel folytatódnak, az értekezletet délben zárják. A „Nyelv és kultúra" konferenciát ezentúl évente szeretnék meg­rendezni. Új tantárgy: a kynoiógia A Keszthelyi Agrártudományi Egyetem kaposvári kihelyezett állattenyésztési karán a hallga­tók kérésére felvették a tantár­gyak sorába a kynológiát, p kutyával kapcsolatos tudomá­nyos ismeretek oktatását. Minthogy a téma iránt széles körű érdeklődés mutatkozott, az intézmény lehetővé tette, hogy a kynológiai előadásokat kívül­állók is meghallgathassák. A nyilvános egyetemi előadásokon Így nagy számban vettek részt tenyésztők, vadászok és kutya­kedvelők is. A kynológiát nem­csak elméleti tárgyként oktat­ják Kaposváron, hanem gyakor­lati kérdésekkel is foglalkoz­nak, így például a kutyák táp­lálkozásával, gondozásával és ápolásával kapcsolatos tudni­valókat is oktatják. Április 7. egészség- ügyi világnap Villáminterjú a WHO igazgatónőjével Minden évben az Egészségügyi Világszervezet április 7-ét egész­ségügyi világnapnak nyilvánítja. Minden évben egy adott tenni­valóra irányítják a figyelmet. Az idei jelmondat: Védőoltás — Esélyt minden gyermeknek! A program a harmadik világ gyer­mekei közötti védőoltás kiterjesz­tését tűzte ki célul. Hiszen ezek­ben az országokban gyermekek millió halnak meg, válnak nyo­morékká olyan betegségek kö­vetkeztében, amelyek védőoltás­sal megelőzhetők. Talán jobb alkalmat mi sem találhatnánk, mint az egészség- ügyi világnapot arra, hogy az elmúlt héten városunkba láto­gatott dr. Ilona Kickhbuschnak, o WHO Európai Irodája igazgatónőjének, a Dunántúli Napló számára adott rövid interjút közöljük.- ön abból az alkalomból látogatott városunkba, hogy a WHO legutóbbi ülésén Pécsre esett a választás, hogy részt vegyen a WHO egészséges vá­rosok elnevezésű programban. Mikor és miért indult ez a program?- 1986 elején indult. Az öt. letadó az volt, hogy néhány kanadai város öntevékenyen indított olyan akciókat, ame­lyek a lakói egészségi állapo­tának javítását célozta. Külö­nösen látványosan sikeres volt a torontói. Az itt szerzett igen jó tapasztalatokat szerettük volna átadni a világ más vá­rosai számára is.- Milyen leiadatok várnak ezekre a városokra?- Kétfelé kell osztani a ten­nivalókat. Az egyik, az egész­ségneveléssel foglalkozó szak­emberek dolga. Az ő felada­tuk, hogy olyan lehetőséget, olyan segítséget kínáljanak fel azok számára, akik elhatároz­ták, változtatni akarnak rossz szokásaikon. Ehhez természete, sen együtt kell dolgozniuk más területek vezetőivel is. A másik oldal maga a lakosság, akik­nek el kell jutni oda, hogy az egészséges életmódot válassza az egészségtelen helyett. De ez oe legyen számára valami­lyen fölülről ráerőltetett dolog, keserves lemondás, hanem ön­ként jusson el oda, hogy örö­möt jelentsen az egészséges életmód számára.- ön a város vezetőivel való beszélgetéskor beszélt arról, milyen jó, hogy Pécsett ilyen nagyarányú városfelújítás lo4 lyik.- Igen, mert a környezet szépsége, kulturáltsága is hoz­zátartozik az emberek jó élet­érzéséhez, de ugyanígy egy város kulturális élete, egész miliője is. A WHO-nak ez az egész programja az életörömöt akarja hangsúlyozni az embe­rekben, ezen keresztül az egészség iránti igényt.- Milyen impressziókkal tá­vozik Magyarországról?- Ismertem az önök statiszti­káit, valóban szomorú képet mulatnak. Hallottam arról is, hogy nagy gond a táplálkozás. Az önök táplálkozási szokásait a Magyarországon való tartóz­kodásom öt napján tapasztal­tam én is. Meg kell hogy említ­sem, Finnországban 15 évvel ezelőtt ugyanilyen vagy ennél még rosszabbak voltak a la* kosság egészségi mutatói, ök már akkor elindítottak egy be­tegségmegelőző egészségneve- lő programot, visszoszoritották a dohányzást, megváltoztatták a táplálkozási szokásaikat. Most 10 év után már jelentős javulás tapasztalható. Azt lát­tam, hogy önöknél rendkívül erős a szándék, hogy változ­tassanak, és ezért úgy gondo. lom, sikerülni is fog. Sarok Zsuzsa Szünidei szórakozás: az Apáczai Nevelési Központban a gyerekek videót néznek

Next

/
Oldalképek
Tartalom