Dunántúli Napló, 1987. április (44. évfolyam, 90-118. szám)
1987-04-06 / 95. szám
1987. április 6., hétfő Dunántúli napló s Domingo, Rícciarellí. Dim, Hamel Kivételes magyar hanglemezkincs: Otelló Placido Domingo Otelló szerepében A Hungaroton megjelenteti Verdi Otellóját. Ezekután mondhatnánk azt is: leírunk négy nevet és felesleges bármit is még tovább írni, mert a siker már előre biztos. írjuk is le a lemez előadói közül a négy nevet: Otelló: Placido Domingo, Desdemo- na: Katia Ricciarelli, Jágó: Justinio Diaz. Vezényel: Lórin Maazel. Ezek a nevek az operairodalomban jelzőtle- nül, önmagukban viselik a jelzőket. Mégis: fontos dolgok vannak a négy név fémjelezte lemez mögött. A névsor után először is azt kell leírni: vigasz! Hiszen Placido Domingo mostani, Erkel Színházbeli vendégszereplése és az ilyenkor sokszor sztárhatás lázgörbéje —, ugyancsak az ilyenkor szokásos módon — őrült magasra fut. Jegyirodák kihúzott telefondugói, megfizethetetlen feketepiaci jegyárak, s a zene- és énekszeretők értő áhítata együtt jelzik: tízezrek vágyakoznak majd a pesti Erkel Színház nézőterére, hogy élőben hallgassák a „baritonálisan sötét hangárnyalatok és a diadalmasan csengő tenormagasságok" Domingóját, ahogy egy kritikus megfogalmazta. Nekik vigasz ez a kivételes lemezkiadói vállalkozás. Vigasz még akkor is, ha az opera élőben az igazi gyönyörűség. Hiszen a színpadi művészetek minden este más hangulati finomságait, nézőtér és színpad közötti esténként más-más áramkör szép borzadályát és a jelenidejű művészetek örök kockázatát csak az élő előadás hordozza magában. De a tökéletességig ismételt lemezfelvételek is egy-egy jelen idejű előadást rögzítenek a mikrobarázdák- ba, s ez a jelen idő több százszor előhívható a csendes otthonok lemezjátszóin. De izgalmas is ez a vállalkozás. Mert az EMI-cégnek olyan hanglemezelődökkel kellett versenyre kelnie, mint az 1947-es RCA kiadású Otelló, amit Toscanini dirigált, és négy évtized múltán is magas mérce maradt. A Presto című kiadvány például ezt írja: „Ha lehet hiteles Verdi-felfogásról beszélni, ha lehet Verdi hallatlanul magas igényeinek eleget tenni, elsődlegesen Toscanini felfogására gondolunk, s az ő hasonlóan magas igényeit említjük. ,,De a művészet lételeme az örök megújulási képesség és Toscanini dirigálása óta sorra születtek a nagy Otelló-hanglemezek, Furtwängler, Karajan, Solti György, Levine vezénylésével, s ezeken Mario del Monaco vagy például Jon Vickers énekelte a címszerepet. A mostani felvétel a Conserva- toria di Milanóban készült, részben a milánói Scala közreműködésével. Földessy Dénes Hangverseny- kőrúton a Mecsek W r r ii . ii Puvosotos- Halló, Milano?- Igen, itt Szkladányi Péter beszél.- Hogy sikerültek a Mecsek Fúvósötös eddigi szereplései?- Április 1-jén adtuk az első hangversenyt a Graz melletti Jennersdorfban. Aztán átjöttünk Olaszországba, és 4- én Bergamóban két hangversenyünk is volt. Délelőtt mintegy négyszáz fiatal előtt muzsikáltunk. A 'konferanszié a neves bergamói zeneszerző és 'karmester, Alberto Cattaneo volt. Délután egy kamarazenei bérletsorozat keretében XX. századi francia szerzők műveiből adtunk műsort, véleményem szerint nagy sikerrel, hiszen a Sala Piatti közönsége több ráadást kért. Bergamo egyébként arról nevezetes, hogy itt született Donizetti és itt is van eltemetve. Emlékét szeretettel ápolják. Vasárnap átmentünk Milánóba, bejártuk a várost, s itteni ismerőseink révén bejutottunk a Scala né- nőterére és színpadára is.- Milyen az idő Olaszországban?- Amikor Grazból elindultunk, hideg volt, szakadt az eső. Az igazi olasz égboltot csak szombaton sikerült megpillantanunk. Itt is késik a tavasz, de az aranyeső már kivirágzott.- Hogy alakul a további, program?- Hétfőn Franciaországba utazunk, Toulonban és Dijon- ban adunk hangversenyt. Április 12-én Nürnbergben csatlakozunk a Pécsi Szimfonikus Ze. nekarhoz.- Jó utat, Mecsek Fúvósötös! H. J. „Szépség, harmónia - Tünde Divatház” Pécs egyik legelegánsabb - ha ugyan nem a legeslegele- gánsabb — női divatüzletét nyitja meg az Elefántos tömbben a Meruker. A Tünde Divatház kapuját szerda reggel kilenc órától léphetik át a vásárlók és érdeklődők. S bátran mondhatjuk, hogy csupán körülnézni is érdemes lesz; nemcsak az árukínálat figyelemre méltó, hanem az üzletház belsőépítészeti megoldása is. Az egykori Tünde divatüzlet alapterülete az Elegancia bolttal együtt összesen négyszáz négyzetméter volt, a most megnyíló háromszintes divatház pedig 1200 négyzetméteren rendezkedett be. A beruházás tanácsi koordinációval készült, a Meruker 16 millió forinttal járult hozzá. A kivitelező a Tanácsi Magas- és Mélyépítő Vállalat volt. Az elegáns, esztétikus külsejű üzletház tervezője Koller József, belsőépítésze Vida Gyula. Minthogy az épület műemlék jellegű, nem mindegy, milyen a belső berendezés. A hófehér falak között sötétbarna, egyedi üzleti bútorok állnak, melyeknek kivitelezője a Szigetvári Városgazdálkodási Vállalat és Sebestyén József asztalos volt. A berendezés és a felszerelés négymillió forintba került. A háromszintes üzletházban a fehér és a barna szín, a réz, az üveg dominál. A divatház belső felépítése is eltér a szokványostól, nemcsak konfekció- termékeket lehet vásárolni, hanem kisszériás, különleges mo- délleket is, mégpedig a szinteken elhelyezett külön butikokban. A földszinten lesz egy ajándékosztály, amelynek kínálatát az ARTUNION-nak dolgozó iparművészeik tervezték. Itt nemcsak ajándéktárgyakat, hanem ugyancsak iparművészek által tervezett exkluzív ruhakölteményeket is kínálnak a vásárlóknak. Itt lesz még egy finom kozmetikumokat árusító részleg, egy deii- catesse bolt, azután bőrdísz. mű- és divatáru, s még egy különlegesség, a Madléne-bu- tik, ahol kizárólag a neves divattervező, Russay Magda által tervezett modelleket forgalmaznak. Ennek a butiknak külön csomagolópapírja lesz, s berendezése is elüt a többitől: minthogy a modellek a francia divatirányzatot követik, minden a francia trikolór színeit, a piros-fehér-kéket követi. Az első emeleten kapott helyet a fehérnemű, a kötöttáru, a 'készruha, s itt lehet megvásárolni a Hunor kisszériás bőrruházati termékeit. Ezen a szinten lesz egy újabb érdekesség, az „Átváltoztatjuk" butik. A nőket alkatilag négy csoportba sorolták — ezt a kísérletet az „Ez a Divat" újság kezdte -, s az itt kapható ruhák is e négy típus szerint lesznek elhelyezve. Mindenkinek módja lesz a butikban tanulmányozni és eldönteni, hogy a négy közül melyik típushoz tartozik, s eszerint választania ki a számára legelőnyösebb ruhát. A négy típus neve egyébként galamb, körte, henger és deszka. A legfelső szinten vannak a cipők, magyar, jugoszláv és osztrák termékek, itt a szabadidő osztály, s végezetül itt kaptak helyet a raktárak is. Az induló árukészlet 16-18 millió forint. Az áru csomagolására szolgáló tasa- kok és a papír is egyedi, csak erre az üzletre tervezett; a reklámgrafika Gellér B. István munkája. Ebben az üzletben a magasabb igények kielégítését tűzték ki célul, jelszavuk: „Szépség, harmónia - Tünde Divatház”. D. Cs. Neveink az idő sodrában Isaurát Pécsett még senki nem kérte Viharsarki harapós Betti. A békéscsabai komondor szuka elnevezése mintha a nagybányai Bíró Mihályt és az ehhez hasonló régi, nemesi címeket gúnyolná. Nevetségesen hatnak egymás mellett, holott mindkettő a névadás egyazon forrásaira alapoz: a helyi származásra és a legfőbb tulajdonságot vagy foglalkozást jelölő ragadványnévre. A sok egyforma személynév megkülönböztetésére Magyar- országon a XV. században jelennek meg az első vezetéknevek. II. József uralkodása idejéből származik a legtöbb német családnév, és erre az időszakra nyúlik vissza — egységes, helyesírási szabályok nem lévén — a hagyomány szerinti írásmód. A bizonytalan egyházi feljegyzéseket 1884-től felváltják ö hivatalos anyakönyvek. Amikor 45-ben a nemesi elő- neveket eltörölték, megcsappantak a többtagú családnevek. Nem így a keresztnevek. Az 1910-es években Pécsett született fiúk közül többnek 10 nevet is adtak, s akad olyan lány, akinek 13-at. 1827 anyakönyvezhető keresztnév közül válogathatunk. Ha a szülő által megjelölt név mégsincs a Ladó János-féle utónévjegyzékben, kérvény útján a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intézete engedélyezheti az anyakönyvezését. 74-ben így kereszteltek el egy kislányt Mangánok, s ezúton kapott egy másik 1978-ban Maxine nevet. Hajnal Pálné anyakönyvvezető tájékoztatása szerint ritka a fantázia- vagy az egyéb kérvé- nyezésre kényszerülő idegen név. Isaurát például az országos példákkal szemben Pécsett senki nem kérte. A fiáknál továbbra is a magyar nevek divatosak, a Csaba, a Tamás, a Zsolt, míg a lányoknál az idegen hangzású Roxana, Alexandra, Artemisz. S □ szülők ízlése úgy látszik szerencsésen egybeesik gyermekeikével. A Pécsi Anyakönyvi Hivatal adatai szerint évente mindössze 15—20 utónévmódosítást és 25—30 vezetéknév-változtatást kérnek. Németh A. Életképek Taxival van dolgom, útközben a kocsi URH-rádiója szórakoztat, a forgalomirányító továbbadja a hívásokat, a taxisok bejelentkeznek, egyik mondja kocsija számát és hozzáfűzi: „Szevasztok fiúk, megjöttem...!” — „Hol jártál? Rég láttunk!" — „Észak-Magyaror- szógon, hosszú utam volt...!" Aztán elbúcsúzik, pihenésre indul haza ... Az én sofőröm megjegyzi: „Na! Megjött a világjáró...!" -— „Hogyhogy?" -— kérdem tőle. „Úgy, hogy kevés európai ország van, ahol ne járt volna Völgyesi Feri . . . Minden évben utazik, van egy lakókocsija, fölpakolja a családot és megy . . .” üzenet révén másnapra találkozót beszélek meg a Volán „39"-es taxijának vezetőjével, Völgyesivel. Magas, jókedélyű — kissé őszes — harsogó férfi, elneveti magát, amikor közlöm vele szándékomat: — Igazat mondott a kollégám, valóban úgy hívnak, hogy „világjáró". Nagyon sokat utazom, körülbelül tizenöt éve, minden nyáron. Nyugatra harmadévenként, a következő két évben pedig a szocialista országokba. Legtöbbször Jugoszláviában jártam, főleg a tengerparton. Volt egyszer egy jugoszláv utasom, s amikor be10 méteres hófalak között autózott feleségével Svájcban. A határőrök ámultak a csodálkozástól, amikor több mint négyezer méteres magasságban megjelent Fiat 850-es autójával, vonszolva maga mögött a lakókocsit. „Ilyen teherrel ilyen kis kocsival még soha senki valami biztonságos az ilyen kirándulás. Sajnálja, hogy Dániában éppen egy esős, rossz időt fogtak ki, a tengerparton egy lélek nem volt, de azért két esernyővel mégiscsak tettek egy sétát, „. . . ha már ott vannak . , — Drága utak ezek, sok A „39-es" világjáró szélgettem vele és említettem hol jártam náluk, csak elképedt, azt mondta, jobban ismerem a hazáját, mint ő. Ebben persze van egy kis túlzás, de az biztos, hogy a tengerpartot és a hét-nyolc szigetet úgy ismerem, mint a tenyerem. Felsorol néhány országot: Ausztria, NSZK, Hollandia, Dánia, Belgium, Franciaország, Spanyolország, Svájc, Olaszország, Törökország, Bulgária, Görögország és hát a szocialista országok zöme. Gyűjteménye : háromezer diafelvétel, gyönyörű vidékek, tájak, emberek. Egyik év júliusában nem jött fel ide!" — mondták neki és gratuláltak. Mellesleg a kiskocsin túladott, most Ladával rója Európa útjait. — Egyik török utamon kellemetlen helyzetbe kerültünk. Leparkoltam a kis városka fő- pályaudvara elé, átszálltunk éjszakázni a lakókocsiba, amikor három személyautó közrefogott bennünket, és egész éjszaka ránk irányították a reflektorokat. Nem tudom miért, mindenesetre félelmetes volt. Meg aztán a törökországi kopár hegyvonulatok, százkilométereken át semmi, csak kő, szikla, sötétség. Abban az időben nem volt pénzt emésztenek fel, de megéri. Jómagam nem dohányzom, inni ritkán, egy-egy sört, feleségemmel — aki szintén a Volán dolgozója — egész évben gyűjtünk. És ha kint vagyunk, csak a legszükségesebbekre költünk. Helyi utazásra, legföljebb kenyérre és tejre, mert élelemmel jól megpakoljuk már itthon a lakókocsit. Csak a kempingek díját fizetjük. A lakókocsink — lengyel gyártmányú — nagyon kényelmes. Most már tévé is van a kocsiban, hűtőszekrény, rádió, beszereltem a fűtést is, így aztán nincs gond. Egy időben a lányukat is magukkal vitték, de aztán közben férjhez ment és most már a férjével utazik „családi hagyományként", egyelőre rövi- debb, kisebb utakra, mert ifjú házasok, meg kell fogni a pénzt. — Melyik országot tartja legszebbnek? — Jugoszláviát!. — vágja rá. — Gyönyörű ország, mindig is ott éreztük magunkat legjobban. De persze másutt is. Mi minden országból hozunk egy kis emléktárgyat és diafelvételeket, semmi mást. Mert azt tartom, hogy ha az ember'utazik, akkor nézzen, figyeljen, ismerkedjen a helyi viszonyokkal, emberekkel. Ez olyan életre szóló élmény, amelytől senki meg nem foszthat bennünket. Élményeinket nem adnám oda akár hatmilliós villáért-szőlőért sem. Rab Ferenc Nyitás szerdán reggel
